A Fidesz rendkívüli parlamentet akar a Déli Áramlat miatt
Index
2008. február 26., kedd 13:53 |
A Fidesz rendkívüli parlamenti ülést akar a Déli Áramlatról, még mielőtt Gyurcsány Ferenc aláírná a gázvezetékről szóló szerződést az oroszokkal. A miniszterelnök csütörtökre tervezte az aláírást.
A Fidesz rendkívüli parlamenti ülés összehívását kéri az Országgyűlés elnökétől. Az ülésen a Déli Áramlat nevű új gázvezetékről lenne szó. A vezeték megépítéséről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn egyezett meg Dmitrij Medvegyevvel, a Gazprom vezetőjével, az orosz elnöki szék várományosával.
A vezeték Közép-Ázsiából szállítana gázt. Ezzel párhuzamosan az EU is akart egy vezetéket a térségből, de a Nabucco néven emlegetett terv lényege éppen az lett volna, hogy Oroszországot kihagyják az üzletből és ezzel csökkentsék a kontinens egyoldalú függőségét. A Nabucco előkészítésében benne van a Mol is.
A magyar kormány hol a Nabucco hol a Déli Áramlat (korábban nevezték Kék Áramlatnak is) mellett érvelt, a hétfői aláírással azonban inkább az orosz megoldás mellett kötelezte el magát. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerint mindenképpen szükség van arra, hogy a parlamentben megvitassák a szerződést. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormányfő úgy írjon alá egy 300 milliárdos szerződést, hogy arról még csak nem is tájékoztatják a képviselőket. A Fidesz régóta kritizálja a kormányt, mert túl szívélyes viszonyt ápol Oroszországgal.
Az SZDSZ is aggályosnak tartja, hogy a miniszterelnök olyan hosszú távú stratégiai döntést hoz Magyarország gázellátása ügyében, amelynek háttere és részletei mindössze néhány ember előtt ismertek. "Magyarország gázellátása nem kizárólag energiapolitikai, hanem biztonságpolitikai és geostratégiai kérdés is. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ezek a szempontok a miniszterelnök döntésében megfelelő súllyal estek latba" - áll Szent-Iványi István közleményében.
Juhász Ferenc, az MSZP elnökhelyettese azt mondta az MTI-nek, korábban már kezdeményezték az Országgyűlés három illetékes bizottságának szerdai együttes ülését, hogy a képviselők tájékozódhassanak a témában, de erre a külügyi bizottság fideszes tagjai bejelentették, hogy nem mennek el.
A miniszterelnök keddi blogbejegyzésében azt írta, a franciák, a belgák, a görögök és a bolgárok is megállapodták már Oroszországgal, így "elég nagy butaságnak" hangzik, hogy szembe megyünk Európával. "Magyarországnak az az érdeke, hogy megépüljön a Déli Áramlat is és a Nabucco is, azért, hogy legyen választási lehetőségünk" - szögezte le, és kiemelte: a verseny jó Magyarországnak, a kiszolgáltatottság viszont rossz.
link
//////////////////////////
Aggasztó gázfüggőség
Az energiafüggőség csökkentését és a magyar energiapiac teljes megnyitását szorgalmazta budapesti tájékoztatóján a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) főigazgatója. Claude Mandil szerint az orosz Kék Áramlat nem jelent valódi alternatívát. A Magyar Hírlap írása.
Létrehozva: 2007. április 4., 10:37 | Utoljára frissítve: 2007. április 4., 10:44
A magyar energiapolitika felülvizsgálatáról készült jelentés szerint az ország gázfüggősége a legnagyobb az IEA tagországai között. Ezért közös lépéseket kell tenni új szállítási útvonalak és források bekapcsolására. A főigazgató szerint az orosz gázt Törökországon és a Balkánon keresztül Magyarországig hozó Kék Áramlat nem jelent valódi alternatívát, mert azzal egyáltalán nem csökkenne a függőség a Gazpromtól, az orosz gázipari óriástól.
Sokkal jobb megoldásnak bizonyulna az Európai Unió által szorgalmazott Nabucco vezeték, amely Azerbajdzsánból, Kazahsztánból, Iránból, esetleg Irakból származó földgázt szállítana Európába. Claude Mandil elismerte, hogy a Nabucco körül rengeteg a bizonytalanság, és még nincs meg a szükséges támogatás.
Valódi alternatívát jelenthetne egy cseppfolyósított földgáz fogadására alkalmas kikötő megépítése az Adrián, de egyelőre ez a projekt is csak a tervezőasztalon létezik. Szerinte ezért a magyar kormánynak egyik lehetőségről sem szabad lemondania, és mindhárom projekten "rajta kell tartania a szemét".
Claude Mandil szólt a piaci reform előmozdításának fontosságáról is. Szerinte Magyarországon az elmúlt tizenöt évben számos előrelépés történt az ügyben, ám még mindig nincs igazi versenyhelyzet. Ezért sürgős intézkedésekre van szükség az áram- és gázpiac júliusra tervezett teljes liberalizálásához. Jelenleg azonban még nem tisztázott, hogy milyen modell alapján megy végbe a folyamat. Így azt sem látni, hogy a fogyasztók mikor használhatják majd ki a versenyből fakadó előnyöket.
Hazánk energiapolitikájának felülvizsgálata kitért az energiahatékonyság kérdésére is. A jelentés megállapítja, hogy Magyarországon a lakások többsége és az erőművek egy része sem felel meg a kor követelményeinek. A magyar lakásoknak jelenleg hetven százalékkal nagyobb a fűtésigénye a nyugat-európai átlagnál. Az erőműszektorban pedig még mindig túl sok gázt használnak fel az áramtermeléshez. Modernebb berendezésekkel ötven százalékkal lehetne csökkenteni a felhasznált gáz mennyiségét.
A főigazgató energiahatékonyság szempontjából a gázár támogatását is problémának tartja. Szerinte ha olcsóbb a gáz, akkor a lakosok többet használnak belőle, ami növeli az ország energiaigényét, ezért a rászorulókat másként kell segíteni.
A tegnapi tájékoztatón Felsmann Balázs, a gazdasági tárca szakállamtitkára elmondta, hogy a kritizált támogatási rendszert már átalakította a kormány. Egyetértett a teljes liberalizáció szükségességével, mert szerinte is bebizonyosodott, hogy a részleges piacnyitásnak ártorzító hatása van. "Teret kell adni a versenynek - mondta a szakállamtitkár -, és fel kell adni a központi árszabályozást."
Kiss Gergely, Magyar Hírlap
link
//////////////////////
Bezöldítené a Fehér Házat a Fidesz
2009.07.14. 20:57 - Zsolt Melinda, Spirk József |
A zöld gazdaság fejlesztése jelentheti a kiutat a gazdasági válságból, az új technológiák támogatása mellett munkahelyeket is lehet teremteni, mondta Nagy Andor. A Fidesz-KDNP környezetvédelmi szakpolitikusa szerint az atomenergiáról nem lehet lemondani, de több pénzt kéne a megújuló energiákra fordítani. Ha a Fidesz kormányra jut, zöld Széchényi-tervvel és zöldhitel-intézettel ösztönözné a kis- és középvállalkozásokat energiahatékonysági beruházásokra.
A magyarországi zöldipar megteremtése, megerősítése lehet az egyik legfontosabb eszköz a gazdasági válságból való kilábalásra, vélekedik Nagy Andor KDNP-s képviselő, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke.
Egyrészről az energiahatékonysági beruházásokkal jelentősen csökkenteni kell a hazai energiafogyasztást és a pazarlást, másrészről pedig a fosszilis energiahordozók helyett megújuló energiákat kell alkalmazni. Az áttérés az új technológiákra új munkahelyeket is teremt, magyarázta. Példaként említette, hogy Németországban két év alatt például a biomasszára alapuló energiagazdaság kiépítésével százezer új munkahelyet hoztak létre.
Magyarországon most is vannak EU-s pályázatok megújuló energiák terjesztésére, energiahatékonyságra. Az EU célja, hogy 2020-ra a tagállamok átlagosan 20 százalékban megújuló energiát használjanak, továbbá 20 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot és 20 százalékkal csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, míg a bioüzemanyagok elterjedését 10 százalékban határozták meg.
Magyarország a 20 százalékos célból 13 százalékot vállalt a megújuló energiákból. Most körülbelül 5 százaléknál tartunk. Nagy Andor szerint ez a 13 százalék sem lesz kevés, hiszen figyelembe kell venni a gazdaság teljesítőképességét is. Azonban ha Magyarország a zöld gazdaságot húzóágazattá akarja tenni, meg kell fontolni a 20 százalék kitűzését is, éppen a munkahelyteremtés miatt.
Az atomenergiát Nagy szerint még nem lehet kiváltani
A megújuló energia arányának növelése és a paksi atomerőmű bővítése Nagy Andor szerint nem mond ellent egymásnak. Szerinte az atomenergiáról, illetve a paksi bővítésről lemondani nem lehet, hiszen ma Pakson termelik az ország villamos energiaszükségletének 40 százalékát. Nem riválisokat lát, inkább azt gondolja, hogy egy olyan enegiamixre van szükség, amelyben megfér egymás mellett az atomenergia és a megújuló energia. „Nem az atomerőművek ellen kell küzdeni, hanem a megújuló energiákért."
Pénzügyi trükközés miatt nincs meg 28,2 milliárd forint
Magyarországnak összesen 590 millió tonna szén-dioxid-kvótája van, ebből a kiotói rendszer alapján 100 milliót értékesíthet.
Az eddig eladott kvótákból 28,2 milliárd forint folyt be. Nagy szerint homályos, hogy hol van ez a pénz. A kormány érdemi indoklás nélkül hónapok óta halogatja, hogy pályázatok útján ehhez az összeghez hozzá lehessen férni. Elvben szén-dioxid kibocsátást csökkentő beruházoskra kell költeni a bevételt. Szerinte a pénzt a költségvetés lenyelte, az időhúzás mögött pénzügyi trükközés áll, ezért nem írták ki a pályázatokat sem.
A gazdaság zöldítésének fideszes forgatókönyve
A Fidesz-KDNP környezetvédelemről szóló kormányzati terveit Nagy Andor három területre osztotta. Az első az energia- és klímapolitikai kihívás, ennek lenne része a „zöldgazdaság megalapozása". Ennek kapcsán új munkahelyek jönnek létre, a munkahelyteremtés, pedig egyik eszköze lehet a gazdasági válságból való kilábalásnak.
A zöld gazdaság megteremtésének három lábon kell állnia:szükséges hozzá pénz, ezt a Zöld Széchenyi-terv elindításából lehetne fedezni, ami a kis- és középvállalkozásokat célozná. Ebbe bele lehetne vonni uniós forrásokat, illetve a kvótaeladásból származó bevételeket, vázolta a terveket a szakpolitikus.
Francia mintára a szükséges önerő biztosításához létrehoznának egy Zöldhitel-intézetet. Ez a kis- és középvállalkozásoknak, a lakosságnak és az önkormányzatoknak adna kölcsönt. Olyan energiahatékonysági programokat lehetne így támogatni, amelyeknek a törlesztőrészleteit a megtakarításokból lehetne fedezni, így a hitel felvétele különösebb erőfeszítést nem követelne a beruházóktól.
A középső láb a kormányzati struktúra felülvizsgálatát, átalakítását jelentené, hiszen több tárca munkáját is érinti a megújuló energiák, a zöld gazdaság, amit koordinálni kell, hogy ne vesszenek el az ügyek a bürokráciában. A harmadik láb pedig a megfelelő jogszabályi környezet megteremtése, és főként egyszerűsítése úgy, hogy támogassa és ösztönözze a zöld gazdaságot.
Nagy az ország jelenlegi energiastratégiáját teljesen rossznak tartja, mivel az szerinte arra épül, hogy Oroszországgal mindig jóban leszünk, és mindig tudunk elegendő gázhoz jutni. Ez azonban erősen kétséges. A jelenlegi energiastratégiánk semmilyen formában nem tudja csökkenteni a gázfüggőséget, sőt, inkább növeli azt. Nagy Andor inkább a kevesebb energia fogyasztásra, az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra helyezné a hangsúlyt.
A soros elnökség fő témája a víz
A második terület, amely a globális felmelegedés miatt új feladatok elé állíthatja a környezetvédelmi kormányzatot, az a víz stratégiai eszközzé válása. A fenntartható európai vízhasználat lesz valószínűleg az egyik fő ügye Magyarországnak soros EU-elnöksége idején, 2011-ben. Hogy ez sikeres is legyen, a kormánynak el kell fogadnia végre egy vízügyi stratégiát.
Az uniós vízkeret-irányelv a globális felmelegedés miatt változóban van, eddig a vízminőséget helyezték a középpontba, a klímaváltozás miatt most azonban hangsúlyossá kell tenni a mennyiséget érintő szempontokat is. Egész Európában egyre nagyobb károkat okoz a klímaváltozás okozta szárazság. Ebben az évben Magyarország idei mezőgazdasági termésének több mint felét veszítette el a kevés eső miatt. Egy-egy évben az aszályok által okozott károk az árvízi károk értékének a tízszeresét is elérhetik.
Magyarország egyébként kedvező helyzetben van, itt található Európa második legnagyobb ivóvízbázisa. Az egyetlen probléma, hogy a felszíni vizek 95 százaléka határainkon kívülről jön, a határon átnyúló szennyezések pedig európai szinten sincsenek tisztázva, erre kell megfogalmazni akár egy új uniós irányelvet is, vélekedik Nagy.
A harmadik kihívás a magyarországi zöldhatósági rendszer felülvizsgálata, átalakítása lesz. A jövőben a hatóságok szemlélete is meg kell hogy változzon, magyarázta Nagy Andor. Alapdilemma a környezetvédő civilek, a lakosság, a gazdaság és az állam érdekei közti megfelelő súlyozásnak a kialakítása.
Nagy Andor megjegyezte azt is, hogy a Fidesz kormányra jutásával a Fehér Házból is Zöld Házat kell csinálni. Azaz, kormányzati intézmények példát mutatnak majd, és elsők között ezek lesznek energiatakarékosak, úgynevezett passzív házak.
/////////////////////////////////////
Függesszék fel a Déli Áramlat munkálatainak előkészítését
A Fidesz rendkívül ígéretes diplomáciai eseménynek tartja a Nabucco-gázvezetékről szóló államközi szerződés aláírását - jelentette ki Németh Zsolt hétfőn sajtótájékoztatón.
Létrehozva: 2009. július 13., 12:54 | Utoljára frissítve: 2009. július 13., 15:08
A Nabucco-gázvezetékről szóló szerződés aláírásának a napja egyfajta energetikai rendszerváltozásnak a napja - tette hozzá.
Mint fogalmazott, Magyarország - hasonlóan az egész közép-európai régióhoz - ezzel az aláírással egy nagy lépést tett energetikai függetlensége, vagyis tényleges szuverenitása megteremtése irányába. A Nabucco-gázvezeték azt jelentheti, hogy az ország nem orosz gázt, nem Oroszországon keresztül is be tud szerezni a jövőben, így a gázellátás területén az egyoldalú függőségünk enyhül, Magyarország gázpiaci alkupozíciója pedig látványosan erősödik - fűzte hozzá.
A Fidesz részéről üdvözölte azt, hogy Azerbajdzsán és Türkmenisztán, a világ két kiemelkedő gázlelőhellyel rendelkező országa, az aláírás hírére azonnal bejelentette, hogy az induláshoz biztosítja a szükséges gázmennyiséget, ami természetesen kiegészülhet az iraki gázzal is.
Ezzel, hogy ez a két ország ilyen gyorsan lépett, az is bebizonyosodott, a kétségtelenül meglévő nehézségek ellenére a gáz beszerzése nem jelenthet gondot, vagyis a potenciális beszállítók végső soron az államközi szerződés aláírására, tehát a politikai zöld lámpára vártak - mondta, hozzátéve: az a kérdés is eldőlt tehát, hogy van gáz vagy nincs gáz a Nabuccóban, nyilvánvaló innentől fogva, hogy van gáz a Nabucco-gázvezeték számára.
Az aláírással nemcsak egyfajta energetikai rendszerváltozás következhet be Közép-Európa helyzetében, hanem a mai nappal az Európai Unió közös energiapolitikája is megszülethet - szögezte le Németh Zsolt.
Kiemelte, a mai aláírással az is bebizonyosodott, hogy a Fidesz helyesen tette, amikor kitartott a Nabucco-gázvezeték mellett. A fideszes politikus emlékezett arra, hogy nem is olyan régen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a nemzetközi sajtóban a projektet álomnak minősítette, a szocialista képviselők a parlamentben leszavazták a Nabucco-gázvezeték melletti parlamenti indítványukat, illetőleg az illetékes parlamenti bizottságokban az orosz függés elkerülhetetlenségéről és szükségszerűségéről értekeztek.
Ugyanakkor megjegyezte azt, hogy a Fidesz elfogadhatatlannak tartja, hogy a szocialista kormány az elmúlt években a Nabucco-vezeték gazdasági ellehetetlenítésre kitalált orosz kezdeményezést, a Déli Áramlatot minden eszközzel támogatta, és hogy Magyarországot elkötelezte a Déli Áramlat megvalósítása mellett. Minden komolyabb hazai és nemzetközi elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a Nabucco-, illetőleg a Déli Áramlat-projekt kizárja egymást. Ezért arra kérte a kormányt, hogy a választásokig függessze fel a Déli Áramlat-gázvezeték munkálatainak az előkészítését, amely mellesleg nem rendelkezik sem világos műszaki, sem azonosítható pénzügyi háttérrel.
link
//////////////////////////////////////
Nyomtatás
WikiLeaks: Politikai játékszernek használta Orbán az orosz gázvezetéket
2011. szeptember 2., péntek, 13:08
Bár éveken át keményen támadta a Fidesz és Orbán Viktor a Déli Áramlat gázvezeték támogatása miatt az MSZP-s kormányokat, egy, a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai távirat szerint Orbán amerikai diplomatáknak elismerte, hogy ő is szükségesnek tartja a vezeték megépítését. Orbán a távirat szerint azt mondta, a Fidesz harcossága ellenére hasonló politikát folytatna ebben az ügyben, mint a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány.
A korábbi kijelentésekkel ellentétben úgy tűnik, az ellenzékben lévő Fidesz is egyetért a Déli Áramlat megépítésével, vagy már nem találja kifizetődőnek ezzel támadni a szocialista kormányt - olvasható egy, Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet által küldött diplomáciai táviratban. A WikiLeaks által kiszivárogtatott "classified" (azaz bizalmas) besorolású táviratot 2010. január 21-én írták.
A távirat szerint Orbán Viktor jelenlegi kormányfő "bevallotta a nagykövetségnek, hogy hasonló politikát folytatna a Déli Áramlattal [mint az akkori kormány] és a Fidesz megfontolt hallgatása a legutóbbi [Déli Áramlatról szóló] bejelentéskor éles ellentétben áll a korábbi harcias kijelentéseivel".
A Déli Áramlat egy olyan gázvezeték, amely Oroszország és több európai ország együttműködésével épülne meg, és délről juttatna orosz gázt Európába. Megépítésének értelme, hogy ezzel elkerülhető lenne az Ukrajnán át Európába érkező gázvezeték. Oroszországnak és Ukrajnának több éles vitája volt a gázárakról az elmúlt években, amelyek miatt az oroszok többször elzárták az Ukrajnán át haladó vezetéket, ami bizonytalanná tette Kelet- és Közép-Európa gázellátását.
Egy másik, 2009. novemberi táviratban szó esik Richard Morningstar, az amerikai külügyminiszter energiaügyi különmegbízottja és az akkor még ellenzéki Orbán Viktor tárgyalásáról is. Eszerint Orbán jelezte, egyetért azzal, hogy az EU által támogatott Nabucco gázvezetékterv vitathatatlan prioritás, de kijelentette, Magyarország nem kockáztathatja meg, hogy kimaradjon az orosz projektből, a Déli Áramlatból, még akkor sem, ha e vezeték megépülésének végül áldozatul esik a Nabucco.
2008-ban puccsról beszélt a Fidesz
A táviratok érdekessége, hogy a Fidesz politikusai 2008-ban
felszólították
Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy ne írja alá a Déli Áramlatról szóló szerződést. Orbán Viktor az aláírás után
puccshoz hasonlította
a lépést. "A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen, a magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen" - mondta Orbán Viktor egy szlovákiai konferencián az év februárjában. Az MTI hírarchívuma alapján a Fidesz 2009 nyarán többször is felszólította az MSZP-t arra, hogy állítsa le a Déli Áramlat magyarországi cégének alapítási folyamatát.
Az MTI hírarchívuma szerint a Fidesz politikusainak többsége 2009 ősze és a 2010. áprilisi választások között nem mondtak véleményt nyilvánosan a Déli Áramlatról, az egyetlen kivétel az MTI szerint Németh Zsolt jelenlegi külügyi államtitkár volt. Ő egy 2010. februári nyilatkozatában érintette a témát.
Németh a budapesti energiapolitikai csúcstalálkozó idején - amelyen nyilatkozatban rögzítették, hogy Magyarország is részt vesz a Déli Áramlatban - azt közölte, hogy a Fidesz "egyetért a konferencián elfogadandó nyilatkozat összes céljával". Németh azt is közölte, hogy "a kormány, mandátumának legvégére, megtalálta azt a megfelelő politikai vonalvezetést, amelyet az ellenzéki párt elvárt volna az elmúlt nyolc évben".
Ennek ellenére márciusban a Gyurcsány-kormány által aláírt szerződés
valódiságát is vitatta
az akkor ellenzékben lévő Fidesz. A kormányváltás után 2010 augusztusában a Nemzetgazdasági Minisztérium már azt
közölte
, hogy "egyoldalú gázellátási helyzete miatt Magyarország érdekelt úgy a különböző gázszállító útvonalak kiépítésében, mint a több forrásban, így támogatja mind a Nabucco, mind a Déli Áramlat tranzitvezeték megépítését és összekapcsolását a hazai elosztó rendszerekkel".
Látszólagos csend után sietség
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója és a Gazprom Zrt. igazgatóságának helyettes vezetője 2010. január 21-én írta alá a Déli Áramlat Magyarország Zrt. alapító okiratát. Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter azt mondta, hogy a vezeték megépítése a magyar energiafüggőség csökkentése miatt nagyon fontos.
A nagykövetség 2010-es távirata szerint a szerződést közel egy év "látszólagos stagnálás" után írták alá. A nagykövetség szerint erre az lehet a magyarázat, hogy "mindkét oldal" (a szövegkörnyezet alapján a megfogalmazás az orosz és magyar kormányra utal) az áprilisi parlamenti választások előtt akarta megkötni a szerződést. Kaderják Dániel, Kóka János korábbi gazdasági miniszter munkatársa azt mondta a nagykövetségi távirat szerint, hogy parlamenti pletykák szólnak arról, hogy Magyarország lobbizik a legkeményebben a Déli Áramlat megépítéséért a részt vevő országok közül. Erős János, az MFB akkori elnöke azt mondta az amerikaiaknak, hogy - az Orbánnal folytatott tárgyalások ellenére - az oroszok is szeretnék tető alá hozni a megállapodást a választások előtt.
Átláthatóbb együttműködést akart Bajnai
Erős János azt is mondta a nagykövetség egyik munkatársának, hogy az állami tulajdonban lévő MFB fogja képviselni a magyar kormány álláspontját a vegyesvállalatban. A távirat szerint Erős "elismerte, hogy sokkal logikusabb lett volna", ha a Mol képviselte volna a magyar államot a Déli Áramlatban, mert korábban a Molt kérték fel a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. A nagykövetség távirata alapján Erős szerint a kormány amiatt bízta volna meg az MFB-t a vegyesvállalatban való részvétellel, mert valószínűleg az MFB finanszírozná a beruházás magyar részét, durván 1,5 milliárd dollárral. Erős azt is mondta, hogy ha a vezeték elkészül, akkor elképzelhető, hogy egy energetikai cég venné át az MFB szerepét.
A távirat szerint Bajnai Gordon akkori miniszterelnök azt mondta a nagykövetségnek, hogy a "projektet sokkal elővigyázatosabban és átláthatóbban folytatná, mint elődje". Bár a táviratban nincs megnevezve, de a szöveg alapján Bajnai egyértelműen Gyurcsány Ferencre gondolt. A táviratból nem derül ki, hogy Bajnai miért gondolhatta azt, hogy korábban nem volt elég átlátható a folyamat, csak arról ír, hogy a szerződést eredetileg június 12-én kötötték volna meg, de Bajnai úgy döntött, hogy elhalasztja a szerződés aláírását a januári magyar-orosz kormányközi találkozóig, amelyen Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter képviselte volna Magyarországot.
Bajnai átláthatóbb szerződést szeretett volna Gyurcsánynál
A távirat szerint január 14-én Kounalakis találkozott Bajnaival. A találkozón Bajnai azzal magyarázta a szerződés elhalasztását, hogy jobban meg akarta ismerni a tanulmányt, hogy jobban megértse "az egész orosz pozíciót". A nagykövetség szerint Bajnai arról is beszélt, hogy a Gazprom láthatóan erősíteni akarja pozícióit a Nyugat-Balkánon, és emiatt előfordulhat, hogy a Déli Áramlat kikerüli Magyarországot, és tőlünk délebbre fog haladni.
Az Oroszország által támogatott Déli Áramlat gázvezeték várhatóan 2018-tól üzemel teljes kapacitással, míg egy rövidebb szakaszát már 2015 decemberében átadhatják. A vezeték Oroszországból a Fekete-tengeren át Görögországba, Bulgáriába, Olaszországba, Szerbiába, Magyarországra, Szlovéniába és Ausztriába, négy vezetéken keresztül szállít majd földgázt. A vezetéket üzemeltető vállalat részvényese az orosz Gazprom és az olasz ENI, az osztrák OMV és a francia EdF.
Az Európai Unió által támogatott, a Déli Áramlat riválisának számító vezeték, a Nabucco közel-keleti gázt hozna a Balkánon keresztül Európába, vagyis Oroszországtól független forrást használna.
Az [origo] csütörtök délután megkereste a Miniszterelnökség sajtóosztályát, hogy megkérdezze, Orbán beszélt-e az amerikai nagykövettel a témában, és mondott-e olyanokat a nagykövetség munkatársainak, amiket a távirat állít. A miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter péntek délután küldött levelében azt írta, hogy "a fideszes politikusok és a kormány tagjai mindig készségesen állnak bárki rendelkezésére, ha a magyar energiapolitika részleteire kíváncsiak".
Szijjártó azt írta, "mi mindig - így 2010-ben és most is - Magyarország energiafüggetlenségét helyeztük előtérbe, ezért fontosnak tartjuk, hogy minél több forrással rendelkezzünk, nevezzék azt Déli Áramlatnak, Nabucconak, AGRI-nak vagy bármilyen észak-déli infrastruktúrának". Szijjártó szerint mindig is elleneztük, hogy az országgyűlés háta mögött kössenek szerződéseket. "Mi, amióta kormányon vagyunk, nyíltan beszélünk például a Déli Áramlat szerződésről is, melynek néhány ponton történő módosításáról tárgyalások zajlanak" - tette hozzá.
GÁZFÜGGŐSÉG-ANNOésMOST
Index
2008. február 26., kedd 13:53 |
A Fidesz rendkívüli parlamenti ülést akar a Déli Áramlatról, még mielőtt Gyurcsány Ferenc aláírná a gázvezetékről szóló szerződést az oroszokkal. A miniszterelnök csütörtökre tervezte az aláírást.
A Fidesz rendkívüli parlamenti ülés összehívását kéri az Országgyűlés elnökétől. Az ülésen a Déli Áramlat nevű új gázvezetékről lenne szó. A vezeték megépítéséről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn egyezett meg Dmitrij Medvegyevvel, a Gazprom vezetőjével, az orosz elnöki szék várományosával.
A vezeték Közép-Ázsiából szállítana gázt. Ezzel párhuzamosan az EU is akart egy vezetéket a térségből, de a Nabucco néven emlegetett terv lényege éppen az lett volna, hogy Oroszországot kihagyják az üzletből és ezzel csökkentsék a kontinens egyoldalú függőségét. A Nabucco előkészítésében benne van a Mol is.
A magyar kormány hol a Nabucco hol a Déli Áramlat (korábban nevezték Kék Áramlatnak is) mellett érvelt, a hétfői aláírással azonban inkább az orosz megoldás mellett kötelezte el magát. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerint mindenképpen szükség van arra, hogy a parlamentben megvitassák a szerződést. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormányfő úgy írjon alá egy 300 milliárdos szerződést, hogy arról még csak nem is tájékoztatják a képviselőket. A Fidesz régóta kritizálja a kormányt, mert túl szívélyes viszonyt ápol Oroszországgal.
Az SZDSZ is aggályosnak tartja, hogy a miniszterelnök olyan hosszú távú stratégiai döntést hoz Magyarország gázellátása ügyében, amelynek háttere és részletei mindössze néhány ember előtt ismertek. "Magyarország gázellátása nem kizárólag energiapolitikai, hanem biztonságpolitikai és geostratégiai kérdés is. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ezek a szempontok a miniszterelnök döntésében megfelelő súllyal estek latba" - áll Szent-Iványi István közleményében.
Juhász Ferenc, az MSZP elnökhelyettese azt mondta az MTI-nek, korábban már kezdeményezték az Országgyűlés három illetékes bizottságának szerdai együttes ülését, hogy a képviselők tájékozódhassanak a témában, de erre a külügyi bizottság fideszes tagjai bejelentették, hogy nem mennek el.
A miniszterelnök keddi blogbejegyzésében azt írta, a franciák, a belgák, a görögök és a bolgárok is megállapodták már Oroszországgal, így "elég nagy butaságnak" hangzik, hogy szembe megyünk Európával. "Magyarországnak az az érdeke, hogy megépüljön a Déli Áramlat is és a Nabucco is, azért, hogy legyen választási lehetőségünk" - szögezte le, és kiemelte: a verseny jó Magyarországnak, a kiszolgáltatottság viszont rossz.
link
//////////////////////////
Aggasztó gázfüggőség
Az energiafüggőség csökkentését és a magyar energiapiac teljes megnyitását szorgalmazta budapesti tájékoztatóján a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) főigazgatója. Claude Mandil szerint az orosz Kék Áramlat nem jelent valódi alternatívát. A Magyar Hírlap írása.
Létrehozva: 2007. április 4., 10:37 | Utoljára frissítve: 2007. április 4., 10:44
A magyar energiapolitika felülvizsgálatáról készült jelentés szerint az ország gázfüggősége a legnagyobb az IEA tagországai között. Ezért közös lépéseket kell tenni új szállítási útvonalak és források bekapcsolására. A főigazgató szerint az orosz gázt Törökországon és a Balkánon keresztül Magyarországig hozó Kék Áramlat nem jelent valódi alternatívát, mert azzal egyáltalán nem csökkenne a függőség a Gazpromtól, az orosz gázipari óriástól.
Sokkal jobb megoldásnak bizonyulna az Európai Unió által szorgalmazott Nabucco vezeték, amely Azerbajdzsánból, Kazahsztánból, Iránból, esetleg Irakból származó földgázt szállítana Európába. Claude Mandil elismerte, hogy a Nabucco körül rengeteg a bizonytalanság, és még nincs meg a szükséges támogatás.
Valódi alternatívát jelenthetne egy cseppfolyósított földgáz fogadására alkalmas kikötő megépítése az Adrián, de egyelőre ez a projekt is csak a tervezőasztalon létezik. Szerinte ezért a magyar kormánynak egyik lehetőségről sem szabad lemondania, és mindhárom projekten "rajta kell tartania a szemét".
Claude Mandil szólt a piaci reform előmozdításának fontosságáról is. Szerinte Magyarországon az elmúlt tizenöt évben számos előrelépés történt az ügyben, ám még mindig nincs igazi versenyhelyzet. Ezért sürgős intézkedésekre van szükség az áram- és gázpiac júliusra tervezett teljes liberalizálásához. Jelenleg azonban még nem tisztázott, hogy milyen modell alapján megy végbe a folyamat. Így azt sem látni, hogy a fogyasztók mikor használhatják majd ki a versenyből fakadó előnyöket.
Hazánk energiapolitikájának felülvizsgálata kitért az energiahatékonyság kérdésére is. A jelentés megállapítja, hogy Magyarországon a lakások többsége és az erőművek egy része sem felel meg a kor követelményeinek. A magyar lakásoknak jelenleg hetven százalékkal nagyobb a fűtésigénye a nyugat-európai átlagnál. Az erőműszektorban pedig még mindig túl sok gázt használnak fel az áramtermeléshez. Modernebb berendezésekkel ötven százalékkal lehetne csökkenteni a felhasznált gáz mennyiségét.
A főigazgató energiahatékonyság szempontjából a gázár támogatását is problémának tartja. Szerinte ha olcsóbb a gáz, akkor a lakosok többet használnak belőle, ami növeli az ország energiaigényét, ezért a rászorulókat másként kell segíteni.
A tegnapi tájékoztatón Felsmann Balázs, a gazdasági tárca szakállamtitkára elmondta, hogy a kritizált támogatási rendszert már átalakította a kormány. Egyetértett a teljes liberalizáció szükségességével, mert szerinte is bebizonyosodott, hogy a részleges piacnyitásnak ártorzító hatása van. "Teret kell adni a versenynek - mondta a szakállamtitkár -, és fel kell adni a központi árszabályozást."
Kiss Gergely, Magyar Hírlap
link
//////////////////////
Bezöldítené a Fehér Házat a Fidesz
2009.07.14. 20:57 - Zsolt Melinda, Spirk József |
A zöld gazdaság fejlesztése jelentheti a kiutat a gazdasági válságból, az új technológiák támogatása mellett munkahelyeket is lehet teremteni, mondta Nagy Andor. A Fidesz-KDNP környezetvédelmi szakpolitikusa szerint az atomenergiáról nem lehet lemondani, de több pénzt kéne a megújuló energiákra fordítani. Ha a Fidesz kormányra jut, zöld Széchényi-tervvel és zöldhitel-intézettel ösztönözné a kis- és középvállalkozásokat energiahatékonysági beruházásokra.
A magyarországi zöldipar megteremtése, megerősítése lehet az egyik legfontosabb eszköz a gazdasági válságból való kilábalásra, vélekedik Nagy Andor KDNP-s képviselő, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke.
Egyrészről az energiahatékonysági beruházásokkal jelentősen csökkenteni kell a hazai energiafogyasztást és a pazarlást, másrészről pedig a fosszilis energiahordozók helyett megújuló energiákat kell alkalmazni. Az áttérés az új technológiákra új munkahelyeket is teremt, magyarázta. Példaként említette, hogy Németországban két év alatt például a biomasszára alapuló energiagazdaság kiépítésével százezer új munkahelyet hoztak létre.
Magyarországon most is vannak EU-s pályázatok megújuló energiák terjesztésére, energiahatékonyságra. Az EU célja, hogy 2020-ra a tagállamok átlagosan 20 százalékban megújuló energiát használjanak, továbbá 20 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot és 20 százalékkal csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, míg a bioüzemanyagok elterjedését 10 százalékban határozták meg.
Magyarország a 20 százalékos célból 13 százalékot vállalt a megújuló energiákból. Most körülbelül 5 százaléknál tartunk. Nagy Andor szerint ez a 13 százalék sem lesz kevés, hiszen figyelembe kell venni a gazdaság teljesítőképességét is. Azonban ha Magyarország a zöld gazdaságot húzóágazattá akarja tenni, meg kell fontolni a 20 százalék kitűzését is, éppen a munkahelyteremtés miatt.
Az atomenergiát Nagy szerint még nem lehet kiváltani
A megújuló energia arányának növelése és a paksi atomerőmű bővítése Nagy Andor szerint nem mond ellent egymásnak. Szerinte az atomenergiáról, illetve a paksi bővítésről lemondani nem lehet, hiszen ma Pakson termelik az ország villamos energiaszükségletének 40 százalékát. Nem riválisokat lát, inkább azt gondolja, hogy egy olyan enegiamixre van szükség, amelyben megfér egymás mellett az atomenergia és a megújuló energia. „Nem az atomerőművek ellen kell küzdeni, hanem a megújuló energiákért."
Pénzügyi trükközés miatt nincs meg 28,2 milliárd forint
Magyarországnak összesen 590 millió tonna szén-dioxid-kvótája van, ebből a kiotói rendszer alapján 100 milliót értékesíthet.
Az eddig eladott kvótákból 28,2 milliárd forint folyt be. Nagy szerint homályos, hogy hol van ez a pénz. A kormány érdemi indoklás nélkül hónapok óta halogatja, hogy pályázatok útján ehhez az összeghez hozzá lehessen férni. Elvben szén-dioxid kibocsátást csökkentő beruházoskra kell költeni a bevételt. Szerinte a pénzt a költségvetés lenyelte, az időhúzás mögött pénzügyi trükközés áll, ezért nem írták ki a pályázatokat sem.
A gazdaság zöldítésének fideszes forgatókönyve
A Fidesz-KDNP környezetvédelemről szóló kormányzati terveit Nagy Andor három területre osztotta. Az első az energia- és klímapolitikai kihívás, ennek lenne része a „zöldgazdaság megalapozása". Ennek kapcsán új munkahelyek jönnek létre, a munkahelyteremtés, pedig egyik eszköze lehet a gazdasági válságból való kilábalásnak.
A zöld gazdaság megteremtésének három lábon kell állnia:szükséges hozzá pénz, ezt a Zöld Széchenyi-terv elindításából lehetne fedezni, ami a kis- és középvállalkozásokat célozná. Ebbe bele lehetne vonni uniós forrásokat, illetve a kvótaeladásból származó bevételeket, vázolta a terveket a szakpolitikus.
Francia mintára a szükséges önerő biztosításához létrehoznának egy Zöldhitel-intézetet. Ez a kis- és középvállalkozásoknak, a lakosságnak és az önkormányzatoknak adna kölcsönt. Olyan energiahatékonysági programokat lehetne így támogatni, amelyeknek a törlesztőrészleteit a megtakarításokból lehetne fedezni, így a hitel felvétele különösebb erőfeszítést nem követelne a beruházóktól.
A középső láb a kormányzati struktúra felülvizsgálatát, átalakítását jelentené, hiszen több tárca munkáját is érinti a megújuló energiák, a zöld gazdaság, amit koordinálni kell, hogy ne vesszenek el az ügyek a bürokráciában. A harmadik láb pedig a megfelelő jogszabályi környezet megteremtése, és főként egyszerűsítése úgy, hogy támogassa és ösztönözze a zöld gazdaságot.
Nagy az ország jelenlegi energiastratégiáját teljesen rossznak tartja, mivel az szerinte arra épül, hogy Oroszországgal mindig jóban leszünk, és mindig tudunk elegendő gázhoz jutni. Ez azonban erősen kétséges. A jelenlegi energiastratégiánk semmilyen formában nem tudja csökkenteni a gázfüggőséget, sőt, inkább növeli azt. Nagy Andor inkább a kevesebb energia fogyasztásra, az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra helyezné a hangsúlyt.
A soros elnökség fő témája a víz
A második terület, amely a globális felmelegedés miatt új feladatok elé állíthatja a környezetvédelmi kormányzatot, az a víz stratégiai eszközzé válása. A fenntartható európai vízhasználat lesz valószínűleg az egyik fő ügye Magyarországnak soros EU-elnöksége idején, 2011-ben. Hogy ez sikeres is legyen, a kormánynak el kell fogadnia végre egy vízügyi stratégiát.
Az uniós vízkeret-irányelv a globális felmelegedés miatt változóban van, eddig a vízminőséget helyezték a középpontba, a klímaváltozás miatt most azonban hangsúlyossá kell tenni a mennyiséget érintő szempontokat is. Egész Európában egyre nagyobb károkat okoz a klímaváltozás okozta szárazság. Ebben az évben Magyarország idei mezőgazdasági termésének több mint felét veszítette el a kevés eső miatt. Egy-egy évben az aszályok által okozott károk az árvízi károk értékének a tízszeresét is elérhetik.
Magyarország egyébként kedvező helyzetben van, itt található Európa második legnagyobb ivóvízbázisa. Az egyetlen probléma, hogy a felszíni vizek 95 százaléka határainkon kívülről jön, a határon átnyúló szennyezések pedig európai szinten sincsenek tisztázva, erre kell megfogalmazni akár egy új uniós irányelvet is, vélekedik Nagy.
A harmadik kihívás a magyarországi zöldhatósági rendszer felülvizsgálata, átalakítása lesz. A jövőben a hatóságok szemlélete is meg kell hogy változzon, magyarázta Nagy Andor. Alapdilemma a környezetvédő civilek, a lakosság, a gazdaság és az állam érdekei közti megfelelő súlyozásnak a kialakítása.
Nagy Andor megjegyezte azt is, hogy a Fidesz kormányra jutásával a Fehér Házból is Zöld Házat kell csinálni. Azaz, kormányzati intézmények példát mutatnak majd, és elsők között ezek lesznek energiatakarékosak, úgynevezett passzív házak.
/////////////////////////////////////
Függesszék fel a Déli Áramlat munkálatainak előkészítését
A Fidesz rendkívül ígéretes diplomáciai eseménynek tartja a Nabucco-gázvezetékről szóló államközi szerződés aláírását - jelentette ki Németh Zsolt hétfőn sajtótájékoztatón.
Létrehozva: 2009. július 13., 12:54 | Utoljára frissítve: 2009. július 13., 15:08
A Nabucco-gázvezetékről szóló szerződés aláírásának a napja egyfajta energetikai rendszerváltozásnak a napja - tette hozzá.
Mint fogalmazott, Magyarország - hasonlóan az egész közép-európai régióhoz - ezzel az aláírással egy nagy lépést tett energetikai függetlensége, vagyis tényleges szuverenitása megteremtése irányába. A Nabucco-gázvezeték azt jelentheti, hogy az ország nem orosz gázt, nem Oroszországon keresztül is be tud szerezni a jövőben, így a gázellátás területén az egyoldalú függőségünk enyhül, Magyarország gázpiaci alkupozíciója pedig látványosan erősödik - fűzte hozzá.
A Fidesz részéről üdvözölte azt, hogy Azerbajdzsán és Türkmenisztán, a világ két kiemelkedő gázlelőhellyel rendelkező országa, az aláírás hírére azonnal bejelentette, hogy az induláshoz biztosítja a szükséges gázmennyiséget, ami természetesen kiegészülhet az iraki gázzal is.
Ezzel, hogy ez a két ország ilyen gyorsan lépett, az is bebizonyosodott, a kétségtelenül meglévő nehézségek ellenére a gáz beszerzése nem jelenthet gondot, vagyis a potenciális beszállítók végső soron az államközi szerződés aláírására, tehát a politikai zöld lámpára vártak - mondta, hozzátéve: az a kérdés is eldőlt tehát, hogy van gáz vagy nincs gáz a Nabuccóban, nyilvánvaló innentől fogva, hogy van gáz a Nabucco-gázvezeték számára.
Az aláírással nemcsak egyfajta energetikai rendszerváltozás következhet be Közép-Európa helyzetében, hanem a mai nappal az Európai Unió közös energiapolitikája is megszülethet - szögezte le Németh Zsolt.
Kiemelte, a mai aláírással az is bebizonyosodott, hogy a Fidesz helyesen tette, amikor kitartott a Nabucco-gázvezeték mellett. A fideszes politikus emlékezett arra, hogy nem is olyan régen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a nemzetközi sajtóban a projektet álomnak minősítette, a szocialista képviselők a parlamentben leszavazták a Nabucco-gázvezeték melletti parlamenti indítványukat, illetőleg az illetékes parlamenti bizottságokban az orosz függés elkerülhetetlenségéről és szükségszerűségéről értekeztek.
Ugyanakkor megjegyezte azt, hogy a Fidesz elfogadhatatlannak tartja, hogy a szocialista kormány az elmúlt években a Nabucco-vezeték gazdasági ellehetetlenítésre kitalált orosz kezdeményezést, a Déli Áramlatot minden eszközzel támogatta, és hogy Magyarországot elkötelezte a Déli Áramlat megvalósítása mellett. Minden komolyabb hazai és nemzetközi elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a Nabucco-, illetőleg a Déli Áramlat-projekt kizárja egymást. Ezért arra kérte a kormányt, hogy a választásokig függessze fel a Déli Áramlat-gázvezeték munkálatainak az előkészítését, amely mellesleg nem rendelkezik sem világos műszaki, sem azonosítható pénzügyi háttérrel.
link
//////////////////////////////////////
Nyomtatás
WikiLeaks: Politikai játékszernek használta Orbán az orosz gázvezetéket
2011. szeptember 2., péntek, 13:08
Bár éveken át keményen támadta a Fidesz és Orbán Viktor a Déli Áramlat gázvezeték támogatása miatt az MSZP-s kormányokat, egy, a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai távirat szerint Orbán amerikai diplomatáknak elismerte, hogy ő is szükségesnek tartja a vezeték megépítését. Orbán a távirat szerint azt mondta, a Fidesz harcossága ellenére hasonló politikát folytatna ebben az ügyben, mint a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány.
A korábbi kijelentésekkel ellentétben úgy tűnik, az ellenzékben lévő Fidesz is egyetért a Déli Áramlat megépítésével, vagy már nem találja kifizetődőnek ezzel támadni a szocialista kormányt - olvasható egy, Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet által küldött diplomáciai táviratban. A WikiLeaks által kiszivárogtatott "classified" (azaz bizalmas) besorolású táviratot 2010. január 21-én írták.
A távirat szerint Orbán Viktor jelenlegi kormányfő "bevallotta a nagykövetségnek, hogy hasonló politikát folytatna a Déli Áramlattal [mint az akkori kormány] és a Fidesz megfontolt hallgatása a legutóbbi [Déli Áramlatról szóló] bejelentéskor éles ellentétben áll a korábbi harcias kijelentéseivel".
A Déli Áramlat egy olyan gázvezeték, amely Oroszország és több európai ország együttműködésével épülne meg, és délről juttatna orosz gázt Európába. Megépítésének értelme, hogy ezzel elkerülhető lenne az Ukrajnán át Európába érkező gázvezeték. Oroszországnak és Ukrajnának több éles vitája volt a gázárakról az elmúlt években, amelyek miatt az oroszok többször elzárták az Ukrajnán át haladó vezetéket, ami bizonytalanná tette Kelet- és Közép-Európa gázellátását.
Egy másik, 2009. novemberi táviratban szó esik Richard Morningstar, az amerikai külügyminiszter energiaügyi különmegbízottja és az akkor még ellenzéki Orbán Viktor tárgyalásáról is. Eszerint Orbán jelezte, egyetért azzal, hogy az EU által támogatott Nabucco gázvezetékterv vitathatatlan prioritás, de kijelentette, Magyarország nem kockáztathatja meg, hogy kimaradjon az orosz projektből, a Déli Áramlatból, még akkor sem, ha e vezeték megépülésének végül áldozatul esik a Nabucco.
2008-ban puccsról beszélt a Fidesz
A táviratok érdekessége, hogy a Fidesz politikusai 2008-ban
felszólították
Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy ne írja alá a Déli Áramlatról szóló szerződést. Orbán Viktor az aláírás után
puccshoz hasonlította
a lépést. "A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen, a magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen" - mondta Orbán Viktor egy szlovákiai konferencián az év februárjában. Az MTI hírarchívuma alapján a Fidesz 2009 nyarán többször is felszólította az MSZP-t arra, hogy állítsa le a Déli Áramlat magyarországi cégének alapítási folyamatát.
Az MTI hírarchívuma szerint a Fidesz politikusainak többsége 2009 ősze és a 2010. áprilisi választások között nem mondtak véleményt nyilvánosan a Déli Áramlatról, az egyetlen kivétel az MTI szerint Németh Zsolt jelenlegi külügyi államtitkár volt. Ő egy 2010. februári nyilatkozatában érintette a témát.
Németh a budapesti energiapolitikai csúcstalálkozó idején - amelyen nyilatkozatban rögzítették, hogy Magyarország is részt vesz a Déli Áramlatban - azt közölte, hogy a Fidesz "egyetért a konferencián elfogadandó nyilatkozat összes céljával". Németh azt is közölte, hogy "a kormány, mandátumának legvégére, megtalálta azt a megfelelő politikai vonalvezetést, amelyet az ellenzéki párt elvárt volna az elmúlt nyolc évben".
Ennek ellenére márciusban a Gyurcsány-kormány által aláírt szerződés
valódiságát is vitatta
az akkor ellenzékben lévő Fidesz. A kormányváltás után 2010 augusztusában a Nemzetgazdasági Minisztérium már azt
közölte
, hogy "egyoldalú gázellátási helyzete miatt Magyarország érdekelt úgy a különböző gázszállító útvonalak kiépítésében, mint a több forrásban, így támogatja mind a Nabucco, mind a Déli Áramlat tranzitvezeték megépítését és összekapcsolását a hazai elosztó rendszerekkel".
Látszólagos csend után sietség
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója és a Gazprom Zrt. igazgatóságának helyettes vezetője 2010. január 21-én írta alá a Déli Áramlat Magyarország Zrt. alapító okiratát. Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter azt mondta, hogy a vezeték megépítése a magyar energiafüggőség csökkentése miatt nagyon fontos.
A nagykövetség 2010-es távirata szerint a szerződést közel egy év "látszólagos stagnálás" után írták alá. A nagykövetség szerint erre az lehet a magyarázat, hogy "mindkét oldal" (a szövegkörnyezet alapján a megfogalmazás az orosz és magyar kormányra utal) az áprilisi parlamenti választások előtt akarta megkötni a szerződést. Kaderják Dániel, Kóka János korábbi gazdasági miniszter munkatársa azt mondta a nagykövetségi távirat szerint, hogy parlamenti pletykák szólnak arról, hogy Magyarország lobbizik a legkeményebben a Déli Áramlat megépítéséért a részt vevő országok közül. Erős János, az MFB akkori elnöke azt mondta az amerikaiaknak, hogy - az Orbánnal folytatott tárgyalások ellenére - az oroszok is szeretnék tető alá hozni a megállapodást a választások előtt.
Átláthatóbb együttműködést akart Bajnai
Erős János azt is mondta a nagykövetség egyik munkatársának, hogy az állami tulajdonban lévő MFB fogja képviselni a magyar kormány álláspontját a vegyesvállalatban. A távirat szerint Erős "elismerte, hogy sokkal logikusabb lett volna", ha a Mol képviselte volna a magyar államot a Déli Áramlatban, mert korábban a Molt kérték fel a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. A nagykövetség távirata alapján Erős szerint a kormány amiatt bízta volna meg az MFB-t a vegyesvállalatban való részvétellel, mert valószínűleg az MFB finanszírozná a beruházás magyar részét, durván 1,5 milliárd dollárral. Erős azt is mondta, hogy ha a vezeték elkészül, akkor elképzelhető, hogy egy energetikai cég venné át az MFB szerepét.
A távirat szerint Bajnai Gordon akkori miniszterelnök azt mondta a nagykövetségnek, hogy a "projektet sokkal elővigyázatosabban és átláthatóbban folytatná, mint elődje". Bár a táviratban nincs megnevezve, de a szöveg alapján Bajnai egyértelműen Gyurcsány Ferencre gondolt. A táviratból nem derül ki, hogy Bajnai miért gondolhatta azt, hogy korábban nem volt elég átlátható a folyamat, csak arról ír, hogy a szerződést eredetileg június 12-én kötötték volna meg, de Bajnai úgy döntött, hogy elhalasztja a szerződés aláírását a januári magyar-orosz kormányközi találkozóig, amelyen Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter képviselte volna Magyarországot.
Bajnai átláthatóbb szerződést szeretett volna Gyurcsánynál
A távirat szerint január 14-én Kounalakis találkozott Bajnaival. A találkozón Bajnai azzal magyarázta a szerződés elhalasztását, hogy jobban meg akarta ismerni a tanulmányt, hogy jobban megértse "az egész orosz pozíciót". A nagykövetség szerint Bajnai arról is beszélt, hogy a Gazprom láthatóan erősíteni akarja pozícióit a Nyugat-Balkánon, és emiatt előfordulhat, hogy a Déli Áramlat kikerüli Magyarországot, és tőlünk délebbre fog haladni.
Az Oroszország által támogatott Déli Áramlat gázvezeték várhatóan 2018-tól üzemel teljes kapacitással, míg egy rövidebb szakaszát már 2015 decemberében átadhatják. A vezeték Oroszországból a Fekete-tengeren át Görögországba, Bulgáriába, Olaszországba, Szerbiába, Magyarországra, Szlovéniába és Ausztriába, négy vezetéken keresztül szállít majd földgázt. A vezetéket üzemeltető vállalat részvényese az orosz Gazprom és az olasz ENI, az osztrák OMV és a francia EdF.
Az Európai Unió által támogatott, a Déli Áramlat riválisának számító vezeték, a Nabucco közel-keleti gázt hozna a Balkánon keresztül Európába, vagyis Oroszországtól független forrást használna.
Az [origo] csütörtök délután megkereste a Miniszterelnökség sajtóosztályát, hogy megkérdezze, Orbán beszélt-e az amerikai nagykövettel a témában, és mondott-e olyanokat a nagykövetség munkatársainak, amiket a távirat állít. A miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter péntek délután küldött levelében azt írta, hogy "a fideszes politikusok és a kormány tagjai mindig készségesen állnak bárki rendelkezésére, ha a magyar energiapolitika részleteire kíváncsiak".
Szijjártó azt írta, "mi mindig - így 2010-ben és most is - Magyarország energiafüggetlenségét helyeztük előtérbe, ezért fontosnak tartjuk, hogy minél több forrással rendelkezzünk, nevezzék azt Déli Áramlatnak, Nabucconak, AGRI-nak vagy bármilyen észak-déli infrastruktúrának". Szijjártó szerint mindig is elleneztük, hogy az országgyűlés háta mögött kössenek szerződéseket. "Mi, amióta kormányon vagyunk, nyíltan beszélünk például a Déli Áramlat szerződésről is, melynek néhány ponton történő módosításáról tárgyalások zajlanak" - tette hozzá.
A cikket az alábbi címen találja:
link