Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert?  

A hasadra csaptál és mondtál valamit. Nem 51 k-ig? Tuti?

Nekem van olyan érzésem, hogy kezdenek rájönni a cégek, hogy ez a blockchain technológia, nem is biztos, hogy mindenre használható.
Annyira új és összetett, hogy csodát vártak tőle és valljuk meg, nagyon hangos kiabálás volt, ha valaki ellent mondott neki, rögtön megbélyegezték maradinak, aki nem ért hozzá.
Most van az a stádium, mikor alkalmazni szeretnék, ráerőszakolva valamilyen funkciót. Ez olyan, mintha egy egyszerű összeadást integrállal akarnának kiszámítani. Szerintem ez is csak az őrület fenntartásáért van, maradjon a köztudatban, lehessen vele spekulálni.
Minden cég már blockchaint fejleszt, aztán összedobnak egy "ripplet", amit ugye nem a közösség kezel, hanem egy tulajdonos. Ha kell, hát dobnak még hozzá egy két milliárdot.
A bitcoinnál is bebizonyosodott, hogy nem hozta el a világmegváltást, csak a bűnözőknél erre rátesz egy lapáttal a monero, Úgy látszik új tethert is dobtak a piacra, hírtelen megugrott a kapitalizációja 60 millió dollárt.
Az egyetlen hozadéka, hogy a bankok szorongatva érzik magukat, így a saját rendszereiket is el kezdték fejleszteni, ezzel olcsóbbá és gyorsabbá téve szolgáltatásaikat.A kereskedő cégünknél hasonló gonddal kellett megküzdenünk,(nem a blockchain miatt) mikor egy új cég berobbant a piacra, nagyon nyomott árakkal. Nekünk is reagálnunk kellett, így ötödére esett a nyereségünk, de mi túléltük, ők nem. De az árak maradtak, ők meg bedöntötték kft.-jüket a bank nagy bánatára. Nálunk meg 10 ember repült.

"...Eddig 30 millió dollárnyi befektetői tőkét gyűjtött össze a kriptopénz, több kockázati tőkealap is lát benne fantáziát. Jelenleg 25 ember dolgozik a projekten, a személyzetet 70 főre akarják növelni a projekt izraeli központjában."
 
re: "évezrednyi pü. tapasztalat"
 
))

Itt mi lesz,a 8600 as szint után a 8-ezer megtartja azt punktum, vagy gondol egyet és 6000-lesz?

Ja. Ezen e 7000-9000$ közötti sávban kínlódik már jó ideje, eltekintve a pár napos 11 800-as csúcstól.

Ez semmit nem jelent a pénzügyi tudásuk a béka segge alatt van az Amcsinak is.. Ahogy hogy ezt az átverés bitcoin katyvaszt átlásd közgazdásznak és egy úttal informatikusnak   is kell lenned.. ( Én mindkettő vagyok , bár aki logikusan gondolkodik szintén átlátja  elektronikus káros hulladék az  bányászás = környezetszennyezés) Ha jól látom újra lefelé vette az árfolyam az irányt . minő meglepő fordulat..

a jelek szerint megszületik az első valódi kriptopénz...
https://www.portfolio.hu/befektetes/it/osszeallnak-a-kozgazdasznagyagyuk-jon-a-bitcoin-2.4.280236.html
ha jól értem kötött árfolyamon lesz egy valutakosárral szemben...

Amerikai nemzet az igazi divatnemzet. Nemhiába vannak ott dúsgazdag emberek meg nagyon szegények. A dúsgazdagok könnyedén begyűjtik a szegények pénzét, beleugrasztva egy egy bizniszbe. A lakosság 40%-a el van adósodva, de egyszer olvastam, hogy a 90%-uk hitelből hitelbe sétálgat. Olyan birkák, hogy teljesen kiölték belőlük az önálló döntéshozatalt és aki nagyobbat villant, vagy ígért, az után mennek. Jútyúberek a törzsfőnökök.
Jó példa rá, hogy elterjedt a nézet, hogy a narancslé nagyon egészséges és ha megnézed a régebbi filmeket, bizony nem volt reggeli, ebéd, vacsora narancslé nélkül. Aztán a facebookon elterjedt egy tanulmány,  hogy C vitamin is kevés van benne, de vegyszermaradványokat tartakmaznak és hozzáadott cukorral édesítik. Ha jól tudom tizedére esett a fogyasztás, bedöntve a gyárakat, farmokat. Ez náluk mindennel így van, mindenért tudnak nagyon rajongani, aztán meg mehet a kukába.
A tanulmány nem ecseteli, hogy bitcoinból mennyi van, gondolom a számtalan kripto közül jópáran bányásznak mindenféle coint. Sőt, gondolom tethert is sokan birtokolnak, meg dogecoint meg Jézus coint és sorolhatnám , nem beszélve az 1-2 ripple -vel, stellar-ral, vagy bytecoin nal rendelkezőket.
Ez egy divat és merem állítani, hogy a nagyrésze azt sem tudja mi az, csak legyen.
Egyszer volt egy beszélgetés,  hogy a magyarok nem tudnak nyelveket, még a görögök, törökök is megelőznek minket. Aztán kiderült, hogy a magyar csak akkor mondja, hogy tudja, ha már nyelvvizsgája van az utóbbiak meg ha már nem keverik össze a yes-t meg a no-t.

" Az amerikaiak 8%-a rendelkezik kriptopénzzel
A pureprofile kutatása alapján 26 millió amerikai rendelkezik kriptopénzzel és újabb 8%-uk tervez beszerezni a közeli jövőben.
...Magasan a legnagyobb arányban a 18-36 évesek (Y generáció) rendelkezik kriptopénzekkel, náluk majdnem 18% az arány, sőt, sokuk inkább a kriptopénzeket preferálják a hagyományos bankszámlák tartása helyett. Mondjuk ez nem jelenti azt, hogy nem rendelkeznek bankszámlával, inkább azt, hogy ha lesz decentralizált alternatíva, könnyen fogják otthagyni a bankjaikat.
...Talán még érdekesebb az a kérdés, hogy aki tudott a Bitcoinról/kriptopénzekről, de nem vásárolt, az miért nem tette."
...
"Ebből a kutatásból is látszik, óriási felelőssége van 2018-ban azoknak, akik hisznek a kriptopénzek és a decentralizáció víziójában. A hangzatos, hónapok alatti meggazdagodási lehetőséget sugalló hisztériakeltés helyett összefoglalt és könnyen emészthető információval kell ellátnunk az érdeklődőket, mert csak így tudjuk leküzdeni az egyértelműen jelenlévő gyermekbetegségeket."
https://kriptoakademia.com/2018/03/21/usa-lakossag-kriptopenzek
Hodl

bocsi fiktív ügyletet akartam írni...
az lenne a csalás
a bitcoin és a többi kriptó esetében ennek semmi akadálya sincsen, mivel a piac teljesen szabályozatlan és semmi kapcsolta sincsen a reálgazdasággal...

a bitcoin árát valószínűleg spekulatív ügyletekkel - azaz csalással - tornázták fel...
ennek semmi akadálya sincsen ezen a szabályozatlan és a reálgazdasággal zéró kapcsolatban lévő "piacon"...

A mostani ár"stabilitása" meg annak köszönhető, hogy akik korábban beleugrottak, már rég a tőkéjük többszörösét kive(he)tték belőle, így a könnyen megszerzett további nyereség nyugodtan elfekvőben hentereghet benne. Lehet még egy nagy rally, akkor majd eszükbe juthat az elspájzolt pént. Amúgy meg nem hiányzik, könnyen jött, könnyen mehet. Akik meg magasan szálltak be, bizakodnak a csodában.
Egy kicsit hasonlíthat a ML fórumon lévők gondolatmenetéhez. Igaz ott azért egy nagy rakás hit mögött van tartalom is, csak az a kérdés, meddig lehet folytatni a csakásokat, fenntartva a birodalom virágzását. Mert becsületes működéssel biztosan nem.

Nekem nincs és nem is volt bitcoinom. Ezt írhatnám sajnálkozva ill. büszkeséggel is. Sajnálkozásom abból eredhetne, hogy kimaradtam a minden idők legnagyobb rallijából, csak soha nem hittem egy ilyen termékben.
Csak a hit hajtja fel az árát, valóságban nincs értéke és 10 év alatt sem bizonyította a meghírdetett csodaeszköz létét. Eléggé az elejénél találkoztam vele, már 2011-ben, mikor 2 dollárról ugrott 10-re írtam egy fórumban, hogy ki az, aki ezért hajlandó 10 dollárt fizetni és minden egyes felugrásnál elcsodálkoztam az emberek bátorságán, vakságán. Végül lehet, én tévedek, de legalább 100 piramisjátékot szemléltem kívülállóként, ami a bedőlésig nagyon hasonlított erre. Ott is sokan meggazdagodtak, de mégtöbben vesztettek.
Ennek ellenére itt vagyok, nem akasztottam fel magam és bevallom, hogy sokkal jobban bosszant a 2008-as bukóm, mint a bitcoinon nem elért nyereségen. 2008-ban az már megvolt, amit elbuktam, igaz az sem volt egetrengentő összeg, lehetett volna, ha a tanácsadómra hallgatok.

mivel a koncepció korlátlanul másolható és fejleszthető, és ezek a semmiből teremtett elektronikus jelek semmilyen nem-monetáris felhasználással nem rendelkeznek ezért felettébb kétséges, hogy képesek lennének értékőrző szerepet betölteni...
a blokcséjn azonban hasznos koncepció ami a valódi pénzek mellett is értékes lehet...

ezt és a portfolio prof nemesfémekkel kapcsolatos mostani cikkét én a kriptok szempontjából negatívnak, míg a nemesfémek szempontjából pozitívnak értékelem

"Kiváncsi lennék, hogy az itt fórumozók közül hánynak van a fórum kezdete óta Bitcoinja?"
Senkinek. Aki befektet barmibe, es azt latja, hogy 100%-ot felmegy az arfolyam, szinte biztos hogy eladja. De ha megtizszerezodik, akkor meg teljesen biztos. Ki var ezutan, kockaztatva, hogy visszaesik az arfolyam. Senki nem fog a 100-szorozodasra varni.( ugyanez a helyzet van most is: vagy var az 1000-szerezodesre, de akkor lehet bukja a 100-szoros eredmenyt)
Egyebkent egy durvan emelkedo piacon a legnehezebb nyerni. Ezert van az, hogy nagy, sokaig tarto tozsdei emelkedeskor a legtobben bukoban szallnak ki. Olyan ez, mintha penzfeldobasnal kellene kitalalni a fej-iras sorozatot. A 100db fej-et egymas utan megjosolni lehetetlen teljesitmeny. Mert itt errol van szo.
Abban is biztos vagyok, hogy itt senki nem tett bele nagyobb osszeget(ami persze szubjektiv) Valaki itt izmozott, hogy o bizony fektetett bele, aztan leirta, hogy negyen tettek bele 1 fontot (350-forintot). Ezeket felejtsuk mar el...
Olyan ez mint az itt a piros-hol a piros: a beepitett emberek nyernek vele, de kivulallonak eselye sincs. Pontosabban annyi eselye van, mint 100 penzfeldobasnal mind a 100-szor eltalalni hogy fej vagy iras....

Aki a cikket irta, az lehet hogy a kozgazdasagtanhoz ert, de az informatikahoz biztos nem.
Bitcoin=informatikai hulladek
ezt csak az informatikusok ertik meg, nekik evidens, a koca szamitastechnikusok meg valoszinu nem is ertik mirol van szo

"A bitcoin értéke nem egy sima befektetési kérdés, amit ki lehetne számítani, hanem egy mélyen elméleti probléma."
(Bocsánat, hogy bemásolom az egész cikket, de az utóbbi idők egyik legérdekesebbje, és hadd legyen olvasható akkor is, amikor fizetőssé válik.)
Miért ér egyáltalán bármit is a bitcoin?

András Bence2018. március 19. 11:15

 A közgazdaságtan születése óta komoly fejtörést okoz, hogy mitől van valaminek értéke, és ahhoz miként is viszonyul az ára. A bitcoin erre a problémára még egy jó nagy lapáttal rátesz, ugyanis virtuálisan létezik, és még arról sincs igazán egyetértés, hogy pénzként vagy más eszközként tekintsünk-e rá. Az alábbi írásban egészen az értékelméletekig nyúlunk vissza, hogy jobban megértsük a bitcoin természetét. Úgy találjuk, hogy semelyik irányzat nem zárja ki, hogy egy virtuális kriptopénznek értéke lehessen. A bitcoint akár fizetőeszközként, akár csak "digitális nyersanyagként" definiáljuk, képes lehet értékőrző szerepet betölteni, ami önmagában is értéket képvisel. Minderre az ő esetében nem az emberek által megszokott fizikai tulajdonságok jelentik a garanciát, hanem a matematika és a kriptográfia. Elméleti szempontból tehát nem látjuk annak az akadályát, hogy az aranyhoz hasonlóan értéket tulajdonítsanak neki az emberek. A gyakorlati probléma csak az, hogy nem biztos, hogy fognak.

Nullát vagy dollármilliókat ér a bitcoin?
A legtöbb embert csak az érdekli a világ első működő kriptopénzével kapcsolatban, hogy éppen hova tart az ára, és hogy meggazdagodhatnak-e vele vagy sem. Talán sokan nem is gondolnak bele, hogy itt nem egy klasszikus pénzügyi eszközről van szó, amit a jövőben várható pénzáramlások alapján be lehetne árazni. A bitcoin értéke nem egy sima befektetési kérdés, amit ki lehetne számítani, hanem egy mélyen elméleti probléma.
A kiinduló helyzet ugyanis az, hogy nem egyértelmű, pontosan mi is a bitcoin belső értéke, vagy hogy egyáltalán van-e olyan neki. Tíz évnyi áremelkedés erősen azt sugallja, hogy valami miatt értékes, csakhogy erről máig nincs egy általánosan elfogadott nézőpont.
Amikor a bitcoin, vagy akár más kriptopénzek értékéről gondolkodunk, legalább három egymáshoz kapcsolódó kérdéssel találhatjuk magunkat szembe. Ezek pedig tömören így tehetők fel:

• Miért gondoljuk azt, hogy egyáltalán van bármi értéke is?
• Milyen belső mechanizmus garantálja ezt az értéket?
• Milyen külső tényezők befolyásolják még az értékét?

Jól látszik, hogy több dolgot is tisztáznunk kell az érték témakörében, és ezek egyike sem éppen magától értetődő. Emiatt érdemes lehet őket inkább külön-külön vizsgálni, és ezért így teszünk mi is. Ebben az írásban kizárólag az első kérdést járjuk körbe (külön cikkekben foglalkozunk majd a további pontokkal), vagyis kissé átfogalmazva azt, hogy egyáltalán lehet-e bármiféle értéket tulajdonítani a bitcoinnak. Ennek a kiderítéséhez viszont az értékelméletek áttekintésével kell kezdenünk.
Mitől lesz egyáltalán valami értékes?
Az értékek elmélete és az árak alakulása a közgazdaságtudomány legrégebbi problémái közé tartozik. Egészen a 18. századik nyúlik vissza az arról való gondolkodás, hogy miből is eredeztethető valaminek az értéke. A korai elméletek úgy próbálták a jelenséget megragadni, hogy a munkából származtatták az érték kialakulását. Úgy tartották, hogy a befektetett munka lehet a legfontosabb meghatározója egy jószág értékének. Hiszen logikusan hangzik, hogy minél többet kell valamiért dolgozni, az annál értékesebb kell, hogy legyen.
Adam Smith, a közgazdaságtudomány atyja, bár elfogadta a munkaérték-elmélet bizonyos alapvetéseit, azt gondolta, hogy az nem elég az árak pontos magyarázatához. Így aztán tovább gondolta mindezt, és a költségek (például a bérek) számbavételével fejlesztette tovább ezt az irányt.
Ezt követően a 19. században találták ki a szubjektív értékelméletet, ami lényeges pontokban mondott ellent a munkaérték-elméletnek. Ebben a szemléletben a javak értéke a fogyasztóikon múlik. Nem számít, hogy mennyi munkát fektettek az elkészítésükbe, hanem csak az, hogy mennyi további hasznot nyújt a fogyasztó számára annak a megszerzése.
Ez az elmélet már képes volt feloldani azt a híres ellentmondást, hogy a gyémánt miért értékesebb a víznél. Hiszen a víz az életünk legalapvetőbb hozzávalója, míg a gyémánt lényegében haszontalan - szólt az érvelés. A szubjektív értékelmélet pedig azt mondta, hogy igenis a víz az értékesebb, csak éppen sokkal több van belőle, emiatt pedig egy újabb pohár vizet már alig értékelnek a fogyasztók a nagyon ritka gyémánttal szemben. A víz tehát hiába nagyon hasznos, ha a gyémánt határhaszna nagyobb. Az ugyanakkor, hogy mennyit ér számunkra plusz egy gyémánt nem attól függ, hogy mennyire nehéz azt kibányászni, vagy hogy milyen belső tulajdonságai vannak, hanem a tulajdonlásához társított személyes ítéletünktől.
A fentiekhez hasonló értékelméleteket némi egyszerűsítéssel élve objektív és szubjektív irányzatokra oszthatjuk. Az objektív szemlélethez kapcsolódik a javak belső értékelmélete, amely szerint vannak olyan tulajdonságok, amik önmagukban egyértelműen értéket képviselnek. A szubjektív irányzat bár ezzel ellentmond, vannak olyan fajtái is, amelyek a kettőt ötvözik. Vagyis azt mondják, hogy egy jószág értéke a tulajdonságai alapján valamennyire objektíven is elemezhető, de összességében az nem elég a teljes képhez és a piacon kialakuló árak megértéséhez.
A közgazdaságtudományban máig megoszlanak az egyes értékelméletekkel kapcsolatos nézetek, ugyanakkor ezek részeként az olyan koncepciók, mint a határhasznosság, vagy éppen a helyettesítési határarány, igen fontos helyet foglaltak el a tudományos főáramban.
Mit tudunk ezek alapján a bitcoin értékéről nyilatkozni?
Itt két fontos megállapítást máris tehetünk: egyrészt, hogy mind a munkaérték-elmélet, mind annak a teljes költségelmélettel való kiegészítése szerint van értéke a bitcoinnak. A belső értéket a legtöbb elmélet a gyártási folyamatból és a felmerülő költségekből próbálja megbecsülni, amely elemzés a bitcoin esetében is egyértelműen elvégezhető. Nem biztos, hogy értelmes ez alapján értéket becsülni, de annyi kijelenthető, hogy ilyen megközelítés szerint igenis létezik belső értéke a bitcoinnak.
A másik fontos észrevételünk, hogy a szubjektív értékelméletből kiindulva is hasonló következtetésre juthatunk. Ebben az esetben az adhat a bitcoinnak értéket, hogy egy gazdasági szereplő azt fontosnak tartja a saját érdekei eléréséhez. Márpedig ennek egyértelmű megnyilvánulásait láthatjuk ma a kereskedelem igen széles spektrumában (az itt mellékes, hogy egyelőre főként a feketepiacon).
A neoklasszikus közgazdaságtanban a javak értékét már sokszor csak szimplán a versenyzői piacon kialakult árakkal teszik egyenlővé. Ebben a szemléletben az értékre adott válasz igencsak leegyszerűsödik, hiszen így annyit ér a bitcoin, amennyit a piacon adnak érte. Ahogy viszont fentebb bemutattuk, az olyan elméletek szerint is lehet értéke a bitcoinnak, ahol nem tesznek egyenlőséget a piaci ár és a jószág gazdasági értéke között.
Összefoglalva tehát, a közgazdaságtudomány egymástól igen különböző értékelméleteinek egyikéből sem következik, hogy a bitcoinnak ne lenne értéke. Ezt a megbélyegzést feltehetően csak azért kapja a közbeszédben olyan gyakran, mert nehezen érthető a működése, kizárólag a virtuális térben létezik és még jelentősen ingadozik is az ára. Csakhogy sem a virtuális formából, sem a bizonytalan árból nem következik, hogy valaminek ne lehetne akár komoly értéke is.
Pénz vagy csak értékőrző?
Eddig a bitcoinról úgy beszéltünk, mint egy jószágról, ami a közgazdasági szóhasználatban egy olyan általános dolgot jelent, ami alkalmas az emberi szükségletek kielégítésére. Ez tehát egy igen tág fogalomkör, amibe még a csereeszközként használt pénzt is beleértjük. A fenti következtetések tehát akkor is megállják a helyüket, ha csereszközként funkcionáló pénzként vagy valamilyen más nyersanyagként is tekintünk a bitcoinra.
A történelem során egyébként a nyersanyagok és a pénzek sokszor átfedésben voltak egymással. Különböző anyagok és használati eszközök egész sora töltötte be ideiglenesen a pénz szerepét. Némelyiknek konkrét használati értéke is volt, mint például a sónak vagy az állatok prémjeinek, de volt olyan is, ami nem volt különösebben jó semmire. Például az olyan nemesfémeket, mint az aranyat vagy az ezüstöt régen főként díszítésre és fizetésre használták, hiszen egyéb praktikus hasznuk az elektromosság elterjedéséig nem volt.
Legkésőbb a 20. század során ezek az anyagok mind elvesztették a pénzjellegüket, de mégsem dobták ki őket a kukába, mert az emberek értéket tulajdonítottak nekik. Ez az emberi hozzáállás volt a kulcs abban, hogy például az aranyra értékőrzőként tekintettünk (és tekintenek sokan ma is).
Elképzelhető tehát olyan felállás is, ahol a bitcoin nem bizonyul kellően praktikus pénznek, de értékőrzésre ennek ellenére alkalmas marad, miután az áringadozásai lecsillapodtak. Mindenképpen megjegyeznénk azért, hogy ezzel a megállapítással nem ért mindenki egyet, sokan az értékőrző funkciót csak akkor látják teljesülni, ha a bitcoin pénzként is sikeres. Maga Satoshi Nakamoto pedig egyértelműen pénznek és nem szimpla digitális nyersanyagnak szánta a bitcoint. A közösség legrégebbi bástyája, a Bitcoin.org pedig szintén kizárólag pénzként definiálja a bitcoint. Sőt, az oldalon abból vezetik le az értékét, hogy az mennyire tud hasznos fizetőeszköz lenni.
Ahogy egy korábbi írásunkbank részletesen kifejtettük, a gazdasággal szorosan összefonódó pénzzé azért nem gondoljuk, hogy reálisan válhat, mert rendkívül merev korlátokat építettek a pénzkínálatába. Pont olyanokat, mint amilyen például az arany kínálatát is jellemzi. Ez a tulajdonsága márpedig összeférhetetlenné teszi a bitcoint a nominálisan folyamatosan növekvő gazdaságokkal, ahol az egyre több tranzakcióhoz folyamatosan növekvő pénzmennyiségre van szükség.
A misztikus feltaláló kezdeti szándéka tehát nem biztos, hogy meg tud valósulni, de a fenti levezetésünk szerint ez nem jelenti azt, hogy ennek a kriptopénznek ne lehetne jövője. A történelemben először pénzként majd később menedékeszközként kiemelkedő arany a bizonyíték rá, hogy nem kizárólag fizetőeszközként lehet sikeres (értékes) a bitcoin. Pusztán az is elegendő lehet, ha képes biztonságos értékmegőrzésre. Márpedig erre technikailag tökéletesen alkalmas, a probléma kizárólag a magas áringadozásából ered, amit pedig az elterjedési szakasz sajátosságának tekinthetünk.
Az elmúlt évszázadok során az arany volt a legsikeresebb az értékőrzésben, mert nem korrodál, kellően ritka (de azért nem túl ritka), megmunkálható (kis részekre osztható) és mert az emberek úgy döntöttek, hogy mindez értéket képvisel. Semmi nem zárja ki, hogy ehhez hasonló virtuális feltételek mellett az emberek a bitcoint is elfogadják majd úgy, mint régen az aranyat.
Elméletileg értékes. Gyakorlatilag is, ha az elméletet elhisszük
A bitcoin az arany vonzó fizikai jellemzőit a virtuális térben hozta létre: tartós, hordozható, könnyen felismerhető, apró részekre osztható és mégis szűkös erőforrás. Mindezeket a fontos tulajdonságait pedig a matematika és a kriptográfia garantálja.
Elméleti szempontból tehát semmi akadálya annak, hogy a bitcoin komoly értéket képviseljen. Sőt a blokklánccal párosított története egészen olyan mintha feltalálták volna a virtuális világ kincsét: egy megmásíthatatlan és szűkre szabott "digitális nyersanyagot". Csakhogy az elterjedéséről és a konkrét értékéről az aranyhoz hasonlóan most is az emberek döntenek majd. Sem a pénznek, sem az aranynak, sem pedig a bitcoinnnak nincs értéke, ha a többség nem gondolja úgy.