PORTFOLIO FORUM

Az év végén, illetve az új év kezdetén minden bank, illetve gazdaságkutató intézet előrejelzéseket, elemzéseket szokott közzétenni az előttünk álló évre vonatkozóan mind a részvénypiac, mind a makrogazdaság várható folyamataival kapcsolatosan. A Morgan Stanley napokban oldalunkon megjelentetett véleményét - illetve az általa generált élénk fórumot - követően érdemesnek láttuk összefoglalni a forint árfolyamának alakulása szempontjából is jelentős befolyással bíró két nagyobb nemzetközi pénzintézet előrejelzéseit. Az elemzéseknél természetesen van különbség a téma tárgyalásának részletezettsége, illetve az üzenetek között, de egységes szerkezet bemutatására törekedtünk. Mivel a magyar gazdaság kilátásai, illetve a forint árfolyama szorosan összefügg a külső gazdasági feltételekkel, pénz- és tőkepiaci környezettel, ezért először ezeket a tényezőket mutatjuk be röviden. Ehhez a londoni Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző házának napokban kiadott előrejelzését is felhasználtuk.

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=50091

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

Törölt felhasználó 2005. 01. 30. 10:15

Előzmény: #6 Törölt felhasználó

Deflatorok. A deflatorok arindexek, a novekedesi utemeik eppugy osszehasonlithatok, mint a CPI inflaciok (az orszagok kozti kosarkulonbsegek miatt nem teljesen egzakt az osszehasonlitas egyebkent, de ennek nincs koze a devizakhoz). A GDP volumen a folyoaras GDP-ben levo termek mennyiseget jelenti. Ez a termek egy osszetett, elvont joszag, nincs 'jelentese' (mint pl 1 kilo banan). Ezert normalizaljak ugy a volumenindexet, hogy egy adott idoszakban (pl 1995-ben) az erteke a (hazai valutaban mert) folyoaras GDP-vel legyen egyenlo. Ez a fixaras GDP idosor (lsd elozo hsz-em utolso bekezdese). Ha ezt ossze akarjuk hasonlitani egy masik orszageval, akkor at kell szamolnunk egy masik devizaba, es itt jon be a vasarloero-paritas problematikaja.
.
Va sarloero-paritas. Ha teljesul a vep, az azt jelenti, hogy egy itthon megvasarolt termek ara - az epp ervenyes piaci arfolyamon atszamolva - egy masik orszag penzeben merve pont annyiba kerul, mint ugyanez a termek abban a masik orszagban. Ez sokszor nem teljesul. Pl Budapesten kb 5 euroert vagjak le a hajam (kb 1200 ft, 245-os ft/euro arf mellett), mig nyugateuropaban kb 15-ert. Kerdes, hogy valtozatlan, hazai penzekben mert arak eseteben milyen arfolyam mellett teljesulne a vasarloero-paritas. A hajvagas esetben ez 80 ft/euro (1200/80=15). Ugyanigy ki lehet szamolni a vep arfolyamot a kompozit GDP termekre is. (Persze a GDP-ben nemcsak hajvagas van, es kulonbozo orszagok GDP-jei kulonbozo osszeteteluek, ezert az osszehasonlitas megintcsak nem egeszen egzakt, van is sokfele szamitas meg vita.) Lenyeg, hogy ha a fixaras GDP szinteket vasarloero-paritasu arfolyamon szamoljuk at, akkor mar osszehasonlithato adatokat kapunk, es ez az osszehasonlitas a ket gazdasag egymashoz kepesti nagysagarol ad infot.
.
Arfolyamval tozas. Kerdes, hogy egy erosebb arfolyamvaltozas hogyan befolyasolja a ket gazdasag egymashoz kepesti nagysagat. Roviden: kozvetlenul sehogy. 1. Eloszor: A GDP kompozit termek mennyisege (a GDP volumen) nem valtozik. Nem valtozik az arszinvonal (a GDP deflator)sem. Igy nem valtozik a vasarloero-paritas arfolyama sem. Ami valtozik az a vep arfolyam es a tenyleges, piaci arfolyam elterese. 2. Masodszor: Kicsit kesobb mar jelentkeznek az arfolyamvaltozas elso realhatasai, de ezek mar kozvetett hatasok. Mivel az arszinvonal csak lassabban reagal az arfolyam valtozasara ezert a leertekelodo valutaju orszag exportorei profitabilisabban mukodhetnek, ez novelheti az orszag GDP volumenjet a masik orszagehoz kepest. 3. Harmadszor: Vegul az arszinvonalak is alkalmazkodnak. A leertekelodott valutaju orszagban nonek az arak, a masikban csokkennek (relative). Igy az elobbi profitabilitasi elony is csokken/megszunik, ami a relativ GDP volumenet is (vissza)csokkenti a kiindulo helyzet kozelebe.
.
Tehat a lenyeg az, hogy a dollar euroval szembeni leertekelodese _kozvetlenul_ nem valtoztat a ket gazdasag egymashoz viszonyitott nagysagan.

Törölt felhasználó 2005. 01. 29. 09:19

Előzmény: #5 Törölt felhasználó

kösz az elemzést várom az árfolyamváltozásokró l PPP-röl szóló részt.
A deflátor szerintem ismét csak önmagán belül (mármint adott devizán belül) mér, úgyhogy szerintem erre az összehasonlításra nem jó.

Törölt felhasználó 2005. 01. 27. 22:25

Előzmény: #4 Törölt felhasználó

Az elso mondatomban volt a lenyeg: volumeneket hasonlitunk ossze. A folyoaras GDP megadja az orszag ossztermekenek erteket az adott periodus araiban. Ha ezt osszehasonlitjuk pl az elozo periodus folyoaras ertekevel, akkor ket dolog magyarazza a ketto kozti kulonbseget: 1. a GDP-ben levo termekek _ara_ nott, 2. a megtermelt termekek _mennyisege_ nott.
.
Ennek megfeleloen a folyoaras indexet ket indexre bonthatjuk fel: egy GDP-deflatorra (1. pont) es egy volumenindexre (2. pont). A deflator egy targyidoszaki sulyozasu arindex (szemben a CPI-vel, ami bazis-sulyozasu, es a kosara is mas). A volumenindex tehat a 'real' GDP nagysagat meri.
.
Ha az europai volumenindex idosort normalizaljuk ugy, hogy a 95-os erteke egyenlo legyen mondjuk a 95-os folyoaras GDP ertekevel, akkor megkapjuk a fixaras GDP-t, aminek a dinamikaja termeszetesen ugyanaz, mint a volumenindexe. Ha pedig a fixaras idosort megszorozzuk a 95-os atlagos dollar/euro arfolyammal, akkor a kapott idosor szintjeben is osszehasonlithato a fixaras, 95-os aron szamolt amerikai GDP-vel. (Az esetleges arfolyamvaltozasok csak kozvetve, a deflatorokon keresztul hatnak, de ezen, meg a PPP-n meg majd gondolkozom.)

Törölt felhasználó 2005. 01. 27. 20:59

Előzmény: #3 Törölt felhasználó

szia szabesz!
Nagyon köszönöm a választ, már nagyon rég nem foglalkoztam ilyesmivel. Mostanában viszont az amik folyamatosan arról cikkeznek, hogy Európa relatív ereje süllyed, 2020-ra Kína és India is beelőz (legalábbis össztömegben), az euró szétesik.
Részben értem amit mondasz, de nem teljesen. Miért nem. Ha számba veszem az euró övezet GDP-jét és az USA-t és nem növekedést nézek hanem össztömeget (ez fejezi ki az erőt), akkor csak úgy tudom egy szintre hozni a kettőt, ha mindkettőt azonos devizában határozom meg. Ergo össztömeg szempontjából figyelembe kell venni az árfolyamokat.
Máskép p: igaz, hogy az euró övezet kibocsátása az elmúlt évben lassabban nőtt, de az USA kibocsátása viszont elértéktelenedett. Mintha mondjuk 2*annyi autót gyártanék (GDP nő) fele akkora áron.
Gondolom hasonlót jelent a PPP GDP életszínvonalban.
Üd v
Kanyisz

Törölt felhasználó 2005. 01. 26. 08:55

Előzmény: #2 Törölt felhasználó

Szia kanyisz.
.
Azok a GDP indexek, amiket elemezunk nem folyo-, hanem fixarasak, azaz volumenindexek. Ezert hasonlithatok ossze kozvetlenul az ezekbol szamolt novekedesi utemek. Ket dolog van, ami korlatozhatja ezt a kozvetlen osszehasonlitast, es ez a ket dolog reszben osszefugg azzal is, hogy mi az elemzes celja: a gazdasagok meretenek, vagy a kulonbozo orszagok 'gazdagsaganak' osszehasonlitasa.
.
1. Statisztikai szambaveteli szabalyok kulonbozosege. Peldaul az USA-ban egy csomo ma kulcsfontossagu, az IT szektorban elkoltott penz beruhazasnak szamit (azaz benne van a GDP-ben), mig Europaban ugyanezek a kiadasok koltsegeknek szamitanak, amik nem novelik a hozzaadott erteket.
.
2. Kulonbozo nepessegnovekedesi utemek. Amerika nepessege gyorsabban novekszik, mint Europae. Ezert ha a ket tersegben azonos utemben no az egy fore juto GDP, akkor az amerikai nyers (nem per capita) GDP volumenindex nagyobb.
.
Ha azt akarjuk osszehasonlitani, hogy melyik orszag gazdasaga no gyorsabban, akkor az 1-es pontot mindenfelekepp figyelembe kell venni. Ha a ket terseg 'gazdagzaganak' a valtozasat akarjuk nezni, akkor a per capita GDP novekedeset kell osszehasonlitani. [Itt van meg egy dolog: Ez utobbit sima per capita GDP adatokkal csak akkor tehetjuk meg, ha azt gondoljuk, hogy a vasarloeroparitas aranyok nem valtoznak. Ha ezt nem gondoljuk, illetve ha a per capita GDPk _szintjeit_ akarjuk osszehasonlitani, akkor PPP GDP-ket kell hasznalni. Szerintem Amerika es Europa esetben ez annyira nem jelentos problema, mert mindketto gazdag es kb egyforman draga, illetve ez nem valtozik. Bar nem ismerem a konkret szamokat.]
.
Szoval, a nyers novekedesi utemekben levo -- Amerika es Europa kozti -- differencia valoszinuleg felulbecsli mind a gazdasagok novekedesi utemeinek kulonbseget, mind az egy fore juto GDP novekedesi utemek kulonbseget.

Törölt felhasználó 2005. 01. 24. 06:51

Előzmény: #1 portfolio

Valaki magyarázza meg nekem, hogy a
GDP növekedés összehasonlításánál miért csak az önmagához mért növekedést használják az elemzök?
Miért nem vizsgálják, hogy azonos devizában mérve hogyan alakultak a dolgok? Mert igy nézve az utobbi idöben az euro övezet gyorsabban fejlödött mint az USA, a kelet-europaiak mint az ázsiaiak.
Üdv