1. Igen, bár ez nem tudom miben számít
2. Van
3. Igen
3. bővebben az, amit korábban megfogalmaztam. Nevezetesen, hogy mindenhol csak az árfolyam kockázatra hívták fel a figyelmet, a mögöttes, kamatban később megjelenő túlhitelezési kockázatra nem, így nem is tudtam bevenni a szempontok közé, amik alapján akkor döntöttem. Így igen, átvertek, mert nem adták meg a lehetőséget rá, hogy a valóságnak megfelelően döntsek. Az árfolyam max fájhat, de azzal nincs mit tenni, az benne volt. És az fontos, hogy az árfolyamemelkedéssel se lennénk még ott, mint egy (nem támogatott) Ft hitellel. A kamatemelés viszont megoldotta ezt is :)
2. Van
3. Igen
3. bővebben az, amit korábban megfogalmaztam. Nevezetesen, hogy mindenhol csak az árfolyam kockázatra hívták fel a figyelmet, a mögöttes, kamatban később megjelenő túlhitelezési kockázatra nem, így nem is tudtam bevenni a szempontok közé, amik alapján akkor döntöttem. Így igen, átvertek, mert nem adták meg a lehetőséget rá, hogy a valóságnak megfelelően döntsek. Az árfolyam max fájhat, de azzal nincs mit tenni, az benne volt. És az fontos, hogy az árfolyamemelkedéssel se lennénk még ott, mint egy (nem támogatott) Ft hitellel. A kamatemelés viszont megoldotta ezt is :)
CHF devizahitelesek
De egy szösszenetnyi gondolatmenettel már el is juthatunk a mondandómig.
Egyik oldalon áll a pénzügyileg képzetlen ügyfél, akinek elmondták, hogy az árf. kedvezőtlenül is alakulhat stb.
Másik oldalon a sok tudor közgazdász elemzőt alkalmazó bankok.
Ha a bankok előrelátták pl. a svájci frank hitelezés ilyetén veszélyeit, akkor becsapták az ügyfelet, nem lett volna szabad ekkora kockázatot vállaltatniuk. Ha a bankok se látták előre, akkor az ügyféltől hogy lenne elvárható?
Amikor a bank kínál egy konstrukciót, akkor a normál kockázatot (mondjuk 20-30%) rátelepítheti az ügyfélre, de a rendszerkockázatokat neki kell viselni, hiszen ő találja ki ezeket a lehetőségeket, konstrukciókat, neki kell előre látni, hogy milyen veszélyeket rejt, és neki is kell vállalni a worst case scenariókért a felelősséget. Azt nem lehet, hogy a felfutó devizahitelezés minden gyümölcsét élvezem, de a kockázatait meg mind áthárítom.
És nem bankadó formájában kell besápolni a pénzt, hanem az érintetteknek célzottan folyósítani, vagy eleve el se venni tőlük a magasabb törlesztőt.
Összegezve: az ügyfélnek kellene viselni a kockázatot mondjuk 30% árf változásig, minden továbbit meg a banknak.
Arról meg már szót se ejtsünk, hogy a nulla közelébe eső svájci alapkamatot Mo-n a svájci frankhitelek kamatának emelkedése kísérte. Nonszensz.