Dúl a brókerbotrány, mellyel kapcsolatban az MNB alelnöke a parlament gazdasági bizottságának keddi ülésén beszélt. Windisch elmondta, hogy mintegy 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki a Quaestor, mely ráadásul a Buda-Cashhez...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=211195
És ezt miért kell ide bemásolni???? Mikor külön kérte az írásában is, hogy ne legyen világgá kürtölve!!!
Akit érdekelnek a fejlemények és érint a dolog, az emelje meg a s*eggét és csatlakozzon a károsultak zárt körű facebook csoportjához! Nem véletlenül zárt körű.
A quaestort támadják-e már a károsultak? Ugyanis ő a károkozó...
Törölt felhasználó2016. 01. 05. 10:23
#10957
Kàlmàn Piko Istvàn 2016 jan 1. Kedves Káron Szerzett Barátaim!
Először is boldog újévet kívánok mindenkinek! Sokkal jobbat, mint a 2015-ös év volt!
Megszületett a kárrendezésünkről szóló második törvény is, ami jóval túlterjeszkedik az Alkotmánybíróság által előírt módosításokon, „természetesen“ a mi kárunkra. Összeült a Kormány és a Bankszövetség, és kisakkoztak egy olyan megoldást, ami nekik jó, majdnem mindenki másnak viszont rossz. Magával az alkotmányosságal sem bíbelődtek túl sokat, annál fontosabb volt számukra, hogy a kifizetett kártalanítás összegét minél inkább lecsökkentsék. Kiszivárgott a HVG-n a törvénytervezet nem végleges verziója, abban még 10%-os levonás szerepelt, majd 1 nappal később a végleges verzióban ez már 11%-ra emelkedett, hogy ezáltal még tudatosabb befektetőké neveljenek bennünket. Magam elé képzelem, amikor Patay Mihály, a Bankszövetség Elnöke, és Völner Pál, az IM államtitkára beszélget egymással az egyeztetések végén:
Völner: Misikém, kiszúrt velünk az AB, és muszáj volt bevennünk a Hungáriásokat is a kárrendezésbe. Viszont így magasabb a végösszeg, mint amit a Quaestor-ügy eltusolására szánnánk. Lenne valami ötleted, hogy mit tegyük?
Patay: Semmi gond Palikám! Emeljük meg a 10%-os önrészt 11%-ra, és mindjárt megspóróltátok azt a pár milliárdot.
Völner: De mivel indokoljuk mindezt?
Patay: A cél az lenne, hogy legyen kereslet a 0%-hoz közelítő betéteinkre. Ezek a Quaestorosok kamatvadászok. Tudatos befektetőkre van szükség, akik kerülnek bármiféle kockázatot. Mondjátok azt, hogy a tudatos befektetői magatartás kialakítása miatt van szükség a 11%-os levonásra. A 11% nyilván sokkal megfontoltabb befektetőkké teszi őket, mint a 10% tenné. Mert így látják, hogy úgy packázunk velük, ahogy akarunk. Ha ellopjátok a pénzüket, úgysem adjuk vissza. Hiába volt hatályos törvény, akkor sem fizettünk. Most meg neg azt hinnék, hogy a BEVA szerinti 10%-os levonással megússzák. Legyen 11%! Ti belefértek az ügy eltusolásába szánt keretbe, ezek a kamatvadászok meg megtanulják, hogy úgysem lehet soha igazuk!
Völner: Misikém, te egy zseni vagy! Megegyeztünk a 11%-os levonásban!
Viszont a Kormány és a Bankszövetség igyekezete így odáig terjedt, hogy nagyon sok érdekeltnek nem jó a törvénytervezet, és alkotmányossági szempontból is legalább annyira aggályos, mint az eredeti volt. Tudjuk, hogy a Buda-Cash károsultak az AB-hez fordulnak. Ismerjük az ügyvédjük nevét, a számlaszámát, a megbízás összegét… És ismerjük, hogy 2016 feb. 16-ig készül el a beadványuk. Vagyis ismét lesz AB beadvány. Ettől függetlenül azt várom, hogy meg fog történni a második részlet kifizetése, mert most ez a Kormány és a pénzügyi intézmények érdeke. Szeretnék ennyivel letudni a kárrendezést. Mondjunk le úgy 130 milliárdnyi követelésről, hogy ezért csak 57 milliárdnyi kártalanítást kapunk!
Az AB azonban csak olyan kérdésekkel foglalkozik, amikkel kapcsolatban beadvány érkezett hozzá. Az eredeti törvényben is alkotmányellenes volt értelmezésem szerint, hogy a 30 millió felettiek esetében úgy vonta el a teljes követelést, hogy csak 30 millióig biztosított kártalanítást. Viszont ezt nem vizsgálta az AB, mert ilyen beadvány nem érkezett hozzá.
Vagyis nekünk is az AB-hez kell fordulni, ha a számunkra hátrányos pontok vizsgálatát el szeretnénk érni. Ebből pedig van bőven, sokkal több, mint az eredeti törvényben volt. A jövő héten ezért tárgyalunk egy alkotmányjogásszal, és a Buda-Cash beadványa után (tehát nem elsőként) beadjuk a mi panaszunkat. Aki szeretne csatlakozni, az a feleségemnél, Gabinál jelentkezhet privátban. Ennek költségéről később tudunk információval szolgálni. A rendszeres tüntetők a következő tüntetésen szintén jelentkeznek. A következő tüntetés előre láthatólag a jan. 11-ével kezdődő héten lesz.
Kérem, hogy a bejegyzésemet más csoportokban ne osszátok meg, nincs szükség túl sok névre a beadványon, mert úgyis mindenkire vonatkozik. Csak az okoskodók száma nőne feleslegesen. Úgyszintén próbálunk a budapesti károsultakra fókuszálni, mert az ügyvédnél majd alá kell írni, és nem akarunk valakit vidékről felrángatni. Támogatást elfogadunk az AB beadványhoz (Krisztus koporsóját sem ingyen őrizték, ez a beadvány is pénzbe fog kerülni), de a nevek többsége jó lenne, ha budapesti lenne, vagy olyan, aki legalább rendszeresen jár Budapestre.
Ahhoz, hogy minden pontot sikerrel tudjunk támadni, szükség lenne egy néhány károsulttípusból egy-egy képviselőre, aki vállalná is, hogy a neve rákerülön az AB beadványra (az AB oldalán ez a rész a nyilvánosságra hozott anonimizált beadványban ki lesz takarva, de az alkotmányjogásznak be kell írnia a beadványba az érintett nevét):
- Olyan károsult, aki lejárt kötvényét kamatokkal együtt a múltban kivett, ezt bizonylatokkal tudja igazolni, de maradt bent Hruria kötvénykövetelése.
- Olyan károsult, akinek lejárt nemsokkal a Quaestor bedőlése előtt a Hruria kötvénye, de nem vette sem ki, sem pedig nem vett rajta új kötvényt. Vagyis készpénzkövetelése van régebbi Hruria kötvényből, és ezt igazolni is tudja papírokkal. Jó lenne két károsult is, egy olyan, akinek maradt bent további Hruria kötvénye, és egy olyan is, akinek nem maradt bent egyáltalán Hruria kötvénye, csak készpénze.
- Harmincmillió feletti károsult már van, de jó lenne olyan, aki nagyon sokkal 30 millió felett van, és régi ügyfél, vagyis nagyon sok kamatlevonás terheli a kifizetését. Ez negatívba is viheti az ilyen ügyfelet, mert egy 300 milliós károsult éves kamata közel 30 millió lehet, a törvény a teljes kamatot levonni rendeli, vagyis akár egy éves kamatlevonás azt jelentheti, hogy az adott károsult nem kap semmit ebben a körben. Ilyen „nagykárosultat” próbálnánk keresni, aki a kamatlevonás miatt semmi kártalanításra nem számíthat.
Végezetül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni Himmer Évának, hogy kitart a csoport mellett a sok támadás ellenére is. Nélküle sehol sem tartanánk. Folytatódik a küzdelmünk a pénzünkért. Lesznek demonstrációk az idén is, és lesznek jogi akciók is. A jogi lépések közül az egyik első az AB beadvány lenne, amit meg is tennénk mi is a Buda-Cash károsultak után, hogy ne csak a BC érvei kerüljenek az AB elé. Ez a gyakorlatban valószínűleg feb. 16 utáni AB beadványt jelent. A Buda-Cash-es beadvány jan. 15 és feb. 16 között lesz beadva információink szerint.
Igen! A Széchenyi Bankot is kirabolták, a haverok zsebébe mentek a milliárdok.A VEZÍR barátja TÖRÖCSKEI elnökkel az éle.Most arról semmi hír,hallgatnak a zsiványok.Ott is milliárdok tűntek el, ezelőtt egy évvel bukott meg.Ott kifizettek mindent,kamatokkal együtt,még az EURÓT is.Töröcskei bank vezér, újabb bankot vezet.!!
Törölt felhasználó2015. 12. 30. 07:25
#10955
Mikorra minden csődbe megy - nem marad futballcsapat Magyarországon?
Ebben az a szép, hogy az augusztusban csődbe ment Széchenyi bankot meg sem említi...link
A jegybank statisztikái szerint hamarosan a 40 ezer milliárd forintot is elérheti a háztartások pénzügyi vagyona, amelynek egy része azonban csak virtuális - olvasható a Világgazdaság keddi számában.
A lakosságnak október végén már 39 574,4 milliárd forintja volt, amely háztartásonként több mint 9,6 millió forintos megtakarítást jelent. Levonva a lakossági tartozásokat, minden háztartásnak csaknem 7,7 millió forintnyi tartaléka van. A statisztikák azonban olyan megtakarításokat is figyelembe vesznek, amelyekhez nem valószínű, hogy valaha is hozzáférhetnek a befektetők - olvasható a napilapban.
Október végén 2846,2 milliárd forintot tett ki az az összeg, amit a magánnyugdíjpénztári visszalépés miatt követelhetnek az egykori tagok az államtól. Az "egyéb tulajdonosi részesedés" kategóriában különféle, tőzsdén nem jegyzett cégekben lévő tulajdonrészeket tart nyilván a jegybank összesen csaknem 10 ezer milliárd forintnyi értékben.
Könnyebben forgatható értékpapírokban lévő megtakarítások is szerepelnek a statisztikákban, ezek közül például mintegy 40 milliárd forintnyi hitelpapírt úgynevezett "egyéb szektorok" bocsátottak ki, ide tartozhatnak a valódi Quaestor-kötvények is.
Úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim megpróbálja elhitetni az országgal, hogy Tarsoly Csaba magányos elkövető. A brókerkormány úgy tesz, mintha a Quaestor vezére egyedül csinálta volna az egész pilótajátékot, amelyben százmilliárd forint tűnt el és 32 ezer kisbefektető pénze veszett oda.
Rendkívül megható, hogy Tarsolyt sikkasztással és csalással gyanúsítják, de nem ő a fő felelős. A sor Orbán Viktorral kezdődik, akinek tudomása kellett hogy legyen arról, hogy kormányának több tárcája és tagja is fialtatja a pénzét Tarsolynál. Érintett az ügyben Fazekas agrárminiszter és Szijjártó külügyér, aki az állampolgársági bizniszbe is bevette a hozzá hasonlóan ugyancsak győri Quaestor-főnököt. És nem hiányozhat Matolcsy jegybankelnök sem, aki megadta az engedélyt a visszaélésekre és hiába volt minden koirábbi jelzés a közeledő csődről, ezeket figyelmen kívül hagyta.
A Demokratikus Koalíció nem lát esélyt arra, hogy a Polt Péter vezette ügyészség tisztességesen nyomozzon, elvégre Polt felesége vezető állásban van Matolcsynál. A kormányváltás után azonban lesz lehetőség arra, hogy a fideszes brókerbotrány végére járjunk.
A levont kamatadó és EHo nem káron szerzett, csak a hozam? Azt milyen jogon zsebeli be az állam ezek után?
Törölt felhasználó2015. 12. 28. 16:47
#10946
A kárrendezés 13-16.§
1. Kérelem alapján fog indulni, űrlapon (később lesz) kell beadni és lesz egy kárrendezési szabályzat is (szintén később).
2. Beadni febr. 15-ig, a határidő jogvesztő.
3. Aki már a Qkka alaphoz beadta, annak nem kell újra. De ha akarja, megteheti, biztos, ami biztos alapon. Ezt csak én teszem hozzá.
4. 2016. március 31-ig a beérkezett kérelmeket el kell bírálni, de a határidő meghosszabbítható (a szükséges ideig).
5. Az elbírálásról és a megállapított összegről értesítést küld az Alap. Határidő a 4. pont szerint.
6. Az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül (határidőhosszabbítás nélkül számítva 2016. április 30-ig) a kérelmet vissza lehet vonni.
7. A visszavonásra nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül teljesítik a kifizetést (határidőhosszabbítás nélkül 2016. május 30-ig el kell indítani a kifizetést).
FIGYELEM: kulcsszavak: határidők, kézhezvételtől számítva.
S MÉG EGY FONTOS DOLOG: aki nem adta be (bármilyen okból kifolyólag) az előző törvény alapján a Qkka-hoz, most megteheti! Vannak ilyenek is, nem kevesen...
Magyar Közlöny 201. szám
Azt tudja már valaki, hogy mi lesz a valós kötvényekkel? A kicsik sem fogják visszakapni az árát? Azt mondták, hogy 6 millig visszakapjuk, mostmár 3-millről szólnak. Hogy is van ez?
Nyilván Tarsoly jól élt. DE ami a fontosabb a politikusok jól éltek Tarsolyon ( és így persze a Quaestorosokon), és ahogy ez lenni szokott egyre többen és egyre jobban ( volt egyszer egy postabank). Tarsoly tudta hogy a túlélésének feltétele hogy etesse a politikus csürhét. De a fidesz nem arról híres hogy ha megkóstol valamit abból hagy holnapra is, piranha módjára kezdtek nyüzsögni a konc körül. Persze ezt kiszolgálni már a meglévő boltból nem lehetett, ezért újabb hatalmas projecteket kellett tervezni, és a fityu ebben nagy partner, ígértek 5-ös metrót, üzleti negyedet, stb. Ezért bízott Tarsoly Orbánban, vagy azt a részt elfelejtettük hogy teljesen biztos volt abban hogy Orbán kisegíti? Csak hát ahogy lenni szokott fideszéknél, ha elfogy a konc elfogy a barátság is.
Kettő, a csőd körülményei és az azóta eltelt idő, és a nyilvánosságra került részletek (semmi) alapján egyértelmű, hogy csak az a scenario történhet meg, amiben Tarsoyl az egyetlen egyszemélyű felelős, nyilván minden olyan kifizetést ami a politikához köthető már ledaráltak kitöröltek. Itt még azért megjegyzendő hogy bár a fidesz szokás szerint visszamutogat de ha lell volna szoci szál akkor az már ki lenne plakátolva.
A kormánynak semmiféle befektetői felelősséget nem szabadna visszahárítani a quaestorosokra olyan befektetések tekintetében ahol szinte , sőt szó szerint REFERENCIÁT szolgáltatott.
Ha Tarsoly lenne az egyedüli felelős, akkor már rég meglenne a pénz, de most Tarsoyl túlélésének egyedüli feltétele az ha elviszi a balhét.. akkor talán nem hagyják az útszélén.
Hogy lehet piramisjátékot folytatni állami pénzügyi felügyelet mellett? Az állami pénzügyi felügyeletnek az a dolga, hogy megakadályozza a piramisjátékot. Ezért van. Semmi másért. Szász Károly meg Matolcsy azért kapják a fizetésüket, hogy mint állami pénzügyi felügyelet megakadályozzák a piramisjátékokat. Az ügyészség kimondja a felelősségüket? Quaestor-ügy nem lenne, ha az állami pénzügyi felügyelet (Szász Károly meg utána Matolcsy) ellátta volna a dolgát. Ennyi.
Törölt felhasználó2015. 12. 21. 20:54
#10942
Befejezte a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda az úgynevezett Quaestor-ügyben – értesült a Népszabadság. Tarsoly Csaba már végzett is az iratismertetéssel. Továbbra is sokmilliárdos sikkasztással és csalással gyanúsítja a rendőrség.
hirdetés
A nyomozás kezdete óta több százoldalasra dagadt gyanúsítás a lényegét tekintve alig változott. Tarsoly Csaba, a Quaestor Csoport fő tulajdonosa és társai – a hétköznapi megfogalmazás szerint – átverték a Quaestor befektetőit, elsikkasztották a befektetéseik egy részét.
A Quaestor-ügynek több mint 32 ezer károsultja van, akiknek a többsége valószínűleg soha nem kaphatja vissza a befektetését.
Hamarosan dönt a bíróság, hogy Tarsoly Csaba védekezhet-e majd az eljárás hátra lévő részében szabadlábon vagy sem. Védője már többször megkísérelte kihozni az előzetesből, eddig sikertelenül.
A Quaestor-botrány márciusban robbant ki, a cég első magyarázata szerint azért, mert röviddel az évek alatt elkövetett előtt súlyos visszaélések miatt bedőlt a Buda-Cash, és az emberek tömegesen kezdték visszakövetelni a Quaestornál elhelyezett befektetéseiket. Hamar kiderült azonban, hogy ha volt is befektetői pánik a piacon, a Quaestor bedőlését nem az okozta.
Sokkal inkább az évek óta követett piramisjáték-gyanús kötvény biznisz, amelynek keretében mintegy 150 milliárdnyi, hivatalosan nem is létező kötvényt dobtak piacra.
Vagy ki tudja mennyinek, a rendőrségi nyomozás eredménye erre is választ adhat. Nem mellesleg azt is sikerült elhitetni a vevőkkel, hogy ezek a papírok éppoly biztonságosak, mint bármelyik más, sőt.
Az ügy bűnügyi vonatkozásainál sokkal bonyolultabb és nehezebben követhetők a politikai szálak.
Számos jel utalt arra, hogy már évekkel korábban is voltak nyilvánvaló jelei annak, hogy valami nagyon nincs rendben a Quaestor körül.
A győri ETO-Park beruházással összefüggő hitelezés miatt az MFB még feljelentést is tett, ám azt a gazdasági minisztérium az ügyészség helyett a KEHI-hez továbbította, ahol azt egy darabig vizsgálgatták, majd a hivatal elnöke a nyilvánosság számára nem megismerhető indokkal felfüggesztette a vizsgálatot.
Sokan emiatt politikai indokot sejtettek és sejtetnek még ma is az ügy mögött. Gyanújukat csak megerősítette az a tény, hogy a Quaestor csődje előtti utolsó pillanatban a Külügyminisztériumnak sikerült még egy több milliárdos befektetését visszaszereznie. Ezt mindenki Szijjártó és Tarsoly régi jó viszonyával magyaráztak. Kivéve persze a külügyet, ahol azt közölték, hogy a pénzt azért vették vissza, mert a kormány erre utasította őket. A korábbi „brókerbotrányok" miatt személyesen a miniszterelnök követelte meg, hogy az efféle bizonytalan helyekről a tárcák vonják ki a pénzeiket.
Más kérdés, hogy a Quaestor saját kifizetési szabályait áthágva fizetett a külügynek, majd öncsődöt jelentett.
Ráadásul, miközben a kormány a saját indoklása szerint úgy vélte, hogy a közpénzek nincsenek biztonságban a brókercégeknél, erre nem figyelmeztette az adófizetőket.
Máig tisztázatlan mindebben a pénzügyi felügyelet, és az MNB felelőssége.
Nevezetesen az, hogyan nem tűnt fel senkinek az éveken át követett szabálytalanságok sora? Tarsoly még a botrány kirobbanása előtt járt az MNB-ben, és állítólag beszámolt cége súlyos pénzügyi helyzetéről, de a felügyelet embereinek a fejében nem szólalt meg a vészcsengő.
A felügyeleti anomáliák, Tarsoly és a Fidesz, illetve Szijjártó és a Külügy kapcsolatának nyilvánosságra kerülése után már csak hab volt a tortán, hogy a 32 ezer befektetőjét milliárdokkal megkárosító Tarsoly csak jó három héttel a botrány kirobbanása után került előzetesbe. Pedig valószínűleg abban igaza volt a fővárosi főügyészségnek és az MNB illetékeseinek, hogy Tarsoly a botrány kirobbanása után már nem volt abban a helyzetben, hogy bizonyítékokat tüntessen el, s pláne nem, hogy pénzt menekítsen külföldre.
Törölt felhasználó2015. 12. 21. 08:59
#10941
Elismerte az Allianz, hogy megvette a Quaestor-csoporthoz tartozó Quaestor Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltatót (QFNy) - értesült a napi.hu. A hír már korábban is szárnyra kapott, miszerint az Allianz lehet a legesélyesebb befutó a Magyarországon egyedüli szolgáltatást nyújtó intézményért, bár a vételár még mindig nem publikus.
Akkor nem kell önrész hisz van miből kártalanítani a meglopottakat - vagy ezt is ellopja a fidesz?
150 milliárdnyi fiktív kötvényt sózott el a Quaestor
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=211195