"Még a végén sikertörténetet faragnak a németek a menekültválságból?
Az elmúlt két év alapján úgy tűnik, hogy Németország tudatosan törekszik elkerülni azokat a hibákat a beengedett menekülteknél, amelyeket 50 évvel ezelőtt a nagy számban beengedett török vendégmunkásoknál elkövetett és több területen a siker jelei látszanak - vonja le az óvatos következtetést pénteki elemzésében a Reuters.
Gyertek, de most máshogy reagálunk a helyzetre
Az összefoglaló emlékeztet arra, hogy Angela Merkel német kancellár az ominózus 2015. szeptemberi menekültválságos döntése után (befogadják a Magyarországon feltorlódott jórészt szír menekülteket, amit sok menekült meghívásként értelmezett és felerősödött a migráció) egy hónappal már arról beszélt a német parlamentben: tanulni kell a török vendégmunkásoknál elkövetett múltbeli hibákból és a menekültek integrációjánál igenis erőfeszítéseket kell tenni.
Ezzel arra utalt, hogy öt étvizeddel ezelőtt a német gazdaságnak jól jött a sok török férfi, de akkor úgy tekintettek rájuk, mint akik úgyis hazamennek és csak átmeneti munkavállalási engedélyeket adtak nekik. Ehelyett azonban a törökök feleségei és gyerekei is elkezdték őket követni, de ők sem integrálódtak mélyebben, így mára kialakult egy 3 milliós török társadalom Németországban, amelyen belül még mindig 16% körüli, azaz a németországi átlag háromszorosa a munkanélküliség. Többek között ez is mutatja, hogy a törökök németországi integrációja nem sikerült igazán jól, mert a német nyelvtanulás nem volt kötelező számukra és nem vettek részt átfogó képzéseken sem a saját szakmájukban.
Most tényleg máshogy csinálják a németek
Az elmúlt 2-3 évben Németországba özönlött mintegy 1,3 millió menekültet (és menedékkérőt) azonban máshogy kezelik: egy 2016 őszén különösebb felhajtás nélkül hatályba lépett törvény szerint mindenkinek kötelező részt vennie egy legalább 600 órás német nyelvtanfolyamon. A jogszabály lehetőséget ad a német hatóságoknak: ha a menedékkérő nem vesz részt ezen, akkor csökkenthetik felé a pénzügyi juttatás mértékét.
Az is a múltbeli hibák elkerülésének szándékára utal, hogy a jogszabályok gyors munkavállalási engedély kiadást tesznek lehetővé. Emellett törölték azt a megkötést, hogy a munkaügyi hivataloknak előbb bizonyítaniuk kellett, hogy nem találtak az adott állásra EU-s állampolgárt és csak ezután adhatták oda a lehetőséget a menedékkérőknek. A változások között az is lényeges: a kormány pénzügyi támogatást ad a cégeknek, amelyek gyakornoki állásokra menedékkérőket vesznek fel és a juttatás az éves gyakornoki fizetés akár felét is elérheti. Jelenleg több mint 13 500 menedékkérő vesz részt már ilyen gyakornoki programban, amely elméleti mellett cégeknél felszedett gyakorlati tudást is ad.
A fenti intézkedések hatására a Reuters adatai szerint a februári 180 ezer után májusban immár 203 ezer főnyi menedékkérő dolgozott,
akik Szíriából, Afganisztánból, Irakból, Eritreából, Iránból, Pakisztánból, Nigériából és Szomáliából érkeztek (igaz arról nem ír a hírügynökség, hogy ezek közül hányan érkeztek az utóbbi 2-3 évben, és hányan azt megelőzően).
A fentiek alapján vonja le azt az óvatos következtetést a hírügynökség, hogy a német menekültpolitika erőfeszítései a jelek szerint kezdenek beérni. Ebben persze az is szerepet játszik, hogy 1990 óta most a legalacsonyabb a német munkanélküliségi ráta (alig több mint 5%) és több mint 1,1 millió betöltetlen állás van országszerte, sok közülük pedig eleve az alacsony képzettséget igényel, így tehát erős a felszívó erő is a munkaerőpiacon.
Mégis ismétli magát a múlt?
Azt is hozzáteszi azonban a hírügynökség: újra vannak olyan döntések, amelyekkel az öt évtizeddel ezelőtti hibákat ismétlik meg. Elkezdte ugyanis visszafogni a német állam a teljeskörű menedékstátusz kiadását és inkább átmeneti tartózkodási engedélyeket ad ki. Ez arra utal, hogy a német állam arra számít: a menekültek majd egyre nagyobb számban úgyis hazatérnek, noha felmérések szerint 90%-uk nem akar hazatérni.
A Reuters adatai szerint tavaly az első hét hónapban a szíriai menedékkérők háromötöde kapott teljeskörű menedékstátuszt, és csak egyötödük egy évre szóló tartózkodási engedélyt. Idén az első hét hónapban azonban igencsak megfordultak az arányok: csak a kérvényezők egyharmada kapott teljeskörű menedékstátuszt és 60%-uknak átmeneti tartózkodási engedéllyel kell beérniük. Utóbbival szakértők szerint az a gond, hogy nehezíti az érintettek beilleszkedését, mert a cégek sem szívesen vesznek fel olyanokat, illetve nem fektetnek energiát olyanokba, akiknél nem lehet tudni, hogy meddig maradhatnak az országban. "
Gyertek, de most máshogy reagálunk a helyzetre
Az összefoglaló emlékeztet arra, hogy Angela Merkel német kancellár az ominózus 2015. szeptemberi menekültválságos döntése után (befogadják a Magyarországon feltorlódott jórészt szír menekülteket, amit sok menekült meghívásként értelmezett és felerősödött a migráció) egy hónappal már arról beszélt a német parlamentben: tanulni kell a török vendégmunkásoknál elkövetett múltbeli hibákból és a menekültek integrációjánál igenis erőfeszítéseket kell tenni.
Ezzel arra utalt, hogy öt étvizeddel ezelőtt a német gazdaságnak jól jött a sok török férfi, de akkor úgy tekintettek rájuk, mint akik úgyis hazamennek és csak átmeneti munkavállalási engedélyeket adtak nekik. Ehelyett azonban a törökök feleségei és gyerekei is elkezdték őket követni, de ők sem integrálódtak mélyebben, így mára kialakult egy 3 milliós török társadalom Németországban, amelyen belül még mindig 16% körüli, azaz a németországi átlag háromszorosa a munkanélküliség. Többek között ez is mutatja, hogy a törökök németországi integrációja nem sikerült igazán jól, mert a német nyelvtanulás nem volt kötelező számukra és nem vettek részt átfogó képzéseken sem a saját szakmájukban.
Most tényleg máshogy csinálják a németek
Az elmúlt 2-3 évben Németországba özönlött mintegy 1,3 millió menekültet (és menedékkérőt) azonban máshogy kezelik: egy 2016 őszén különösebb felhajtás nélkül hatályba lépett törvény szerint mindenkinek kötelező részt vennie egy legalább 600 órás német nyelvtanfolyamon. A jogszabály lehetőséget ad a német hatóságoknak: ha a menedékkérő nem vesz részt ezen, akkor csökkenthetik felé a pénzügyi juttatás mértékét.
Az is a múltbeli hibák elkerülésének szándékára utal, hogy a jogszabályok gyors munkavállalási engedély kiadást tesznek lehetővé. Emellett törölték azt a megkötést, hogy a munkaügyi hivataloknak előbb bizonyítaniuk kellett, hogy nem találtak az adott állásra EU-s állampolgárt és csak ezután adhatták oda a lehetőséget a menedékkérőknek. A változások között az is lényeges: a kormány pénzügyi támogatást ad a cégeknek, amelyek gyakornoki állásokra menedékkérőket vesznek fel és a juttatás az éves gyakornoki fizetés akár felét is elérheti. Jelenleg több mint 13 500 menedékkérő vesz részt már ilyen gyakornoki programban, amely elméleti mellett cégeknél felszedett gyakorlati tudást is ad.
A fenti intézkedések hatására a Reuters adatai szerint a februári 180 ezer után májusban immár 203 ezer főnyi menedékkérő dolgozott,
akik Szíriából, Afganisztánból, Irakból, Eritreából, Iránból, Pakisztánból, Nigériából és Szomáliából érkeztek (igaz arról nem ír a hírügynökség, hogy ezek közül hányan érkeztek az utóbbi 2-3 évben, és hányan azt megelőzően).
A fentiek alapján vonja le azt az óvatos következtetést a hírügynökség, hogy a német menekültpolitika erőfeszítései a jelek szerint kezdenek beérni. Ebben persze az is szerepet játszik, hogy 1990 óta most a legalacsonyabb a német munkanélküliségi ráta (alig több mint 5%) és több mint 1,1 millió betöltetlen állás van országszerte, sok közülük pedig eleve az alacsony képzettséget igényel, így tehát erős a felszívó erő is a munkaerőpiacon.
Mégis ismétli magát a múlt?
Azt is hozzáteszi azonban a hírügynökség: újra vannak olyan döntések, amelyekkel az öt évtizeddel ezelőtti hibákat ismétlik meg. Elkezdte ugyanis visszafogni a német állam a teljeskörű menedékstátusz kiadását és inkább átmeneti tartózkodási engedélyeket ad ki. Ez arra utal, hogy a német állam arra számít: a menekültek majd egyre nagyobb számban úgyis hazatérnek, noha felmérések szerint 90%-uk nem akar hazatérni.
A Reuters adatai szerint tavaly az első hét hónapban a szíriai menedékkérők háromötöde kapott teljeskörű menedékstátuszt, és csak egyötödük egy évre szóló tartózkodási engedélyt. Idén az első hét hónapban azonban igencsak megfordultak az arányok: csak a kérvényezők egyharmada kapott teljeskörű menedékstátuszt és 60%-uknak átmeneti tartózkodási engedéllyel kell beérniük. Utóbbival szakértők szerint az a gond, hogy nehezíti az érintettek beilleszkedését, mert a cégek sem szívesen vesznek fel olyanokat, illetve nem fektetnek energiát olyanokba, akiknél nem lehet tudni, hogy meddig maradhatnak az országban. "
Mi lesz veled Magyarország?