Több mint 100 megawatt kibocsátáscsökkentést okozott, hogy a négy működő blokk közül az egyikben meghibásodott egy elektromos berendezés - írja a Reuters. Az eset pontos leírását nem közölte az atomerőmű, ami kevéssel dél után történt, és azt sem...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=234352
A Duna felett létrehozott gigatermik egy koncentrált hőkibocsátás, környezetéhez képest. Az atomerőmű területére beeső napenergia egy megoszló hő-beesés. Mit nem értesz ezen?
"... bármely gőzturbinás hőerőműnek majdnem ekkora szekunder hője van ...". Kétlem, számoljunk.
A paksi szörnyeteg adja a hazai villamosáram-termelésnek durván a felét, villamos hatásfoka 30 %, technológiai energia-hasznosítása durván 1 %, hőszennyezése tehát 69 %, kb. 150 PJ/a. Vegyünk egy akkora gőzturbinás, fosszilis hőerőművet, amely mondjuk a hazai villamosáram-termelésnek a 10 %-át adja (ekkora böhöm erőmű egyébként nem létezik, csak jóval kisebbek), villamos hatásfoka 55 % (vagyis a legmodernebb, csúcstechnológiás), technológiai energia-hasznosítása 5.5 %, mondjuk hasznosít 1 % távhőt (a hazai átlag ennél azért tőbb, de ezt is a biztonság javára feltételezzük), hőszennyezése tehát 38.5 %, számold ki, bameg. Még 1 PJ/a sincsen. Ez nem a 'majdnem ekkora", hanem a "két-három nagyságrenddel kisebb".
"nem lehet egy koncentrált hőkibocsátást egy megoszlóval összehasonlítani."
ezt nem igazán értem, az atomerőmű üzemi területe majdnem 6 km2, tehát csak az atomerőmű felületére beeső napsugárzás hőenergiaa-tartalma HÁROMSZOROSA a szekunder hőnek.
arról nem is beszélve, hogy bármely gőzturbinás hőerőműnek majdnem ekkora szekunder hője van, csak azok még sok CO2-t is kibocsátanak, pax meg nem.
"A járulékos beruházás lényegesen többe került volna, mint maga az atomerőmű."
ez azért nehezen hihető.
1. a városi távfűtésre gazdaságosan használható a hőerőművek hulladékhője.
2. geotermikus energiával (melegvízzel) gazdaságosan lehet üvegházakat fűteni
3. fűtött üvegházakban gazdaságosan lehet zöldségeket termelni (lásd import holland paradicsom)
inkább ott lehet a difi, hogy az atomerőművet atomerőműmérnökök tolják, és nem foglalkoznak olyan piszlicsáré dolgokkal, mint fűtött üvegház.
de ha én mint vállalkozó beállítanék, hogy a szentesi puskin mgtsz fűtött sátras technológiáját lemásolnám cserébe paksról kérek egy kis szekunder hőt, nem dobnának ki az ablakon.
Megvolt ennek a racionális oka. A járulékos beruházás lényegesen többe került volna, mint maga az atomerőmű. Ez lett volna a legdrágább áram Magyarországon.
Az pedig, hogy a lakosság OLCSÓN jutott volna friss zöldséghez, egész évben, az kit érdekelt? Az energetika fejeseit egyáltalán nem, igaz, Vajda Gyuri bácsi, Bakondi Karcsi?!
DE nézd meg Paks-II-t. Ott sem szerepel járulékos költség, egyetlen négyzetméter üvegház sem épül, ezért továbbra is ki vagyunk téve a most már néha 1,000 forintnál is magasabb zöldségáraknak. Egészséges életmód? Ez az orosz zsarolókat nem érdekli.
Tekintettel arra, hogy részt vettem 1984-ben az atomerőmű hálózati számítógépe operációs rendszerének a rendszergenerálási munkájában, igen, láttam már atomerőművet, belülről is. Sőt. Minden alkalommal, amikor kijöttem, halálra rémítettem a kapuügyeletet, mert sugárszennyezést jeleztek a detektorok (de ez csak a Kékgolyó utcai sugárkezelésemnek volt köszönhető).
Ez a halakkal kapcsolatos paksi "humor" mellébeszélés. A gigatermik okoz aszályt, a hőszennyezés pedig épp olyan üvegházhatás-keltő, mint a széndioxid-kibocsátás. Ennek a hőszennyezési szilenciumnak az is lehetett a célja, hogy nehogy környezetvédelmi adót rójanak ki a PAE-ra. Egyszerűen átszámítható 1 millió tonna széndioxid-kibocsátás hőszennyezésre és vissza. A paksi szörnyeteg évtizedek óta nem fizet az üvegházhatás-keltéséért.
Az összehasonlítás a beeső napenergiával komolytalan, nem lehet egy koncentrált hőkibocsátást egy megoszlóval összehasonlítani.
A paksi szörnyeteg éves hőszennyezése 150 PJ/a körüli, ami lényegesen több a 4.2 millió - többségében elégtelen hőszigetelésű - magyarországi lakás teljes téli (fűtési) hőkibocsátásánál. Ha lebontanánk a szörnyeteget, lényegesen csökkenne az üvegházhatás.
A paksi hőszennyezés a Dunába kerül, ahol nem marad meg, hanem létrehoz a víz felett egy felszálló légmozgást, ú.n. termiket. Egy szokásos méretű termik akkora, mint egy párszáz hektáros mező (ahonnan felszáll), de ez egy gigatermik, ami kb. 50 folyamkilométeren keresztül száll fel, egy fizikai falat képezve a meteorológiai légmozgások útjában. Ennek következtében mögötte aszály keletkezik, előtte pedig özönvíz-szerű esők (többnyire a Dunába esve). Az "előtte", "utána", ezek az uralkodó ÉNy-i szélirányra vonatkoznak, természetesen, de a Ny-i, DNy-i szeleket is akadályozzák (az összes légmozgásnak cca. a 84 %-át). Ha megteszed a Kecskemét-Kiskunhalas közti távolságot, a saját szemeddel láthatod, mit okoz a paksi szörnyeteg.
kisvíznél nyáron azért már eléggé melegszik a duna, plusz 2000 MW reaktor hűtővize elég erős.
amit Dezső említett, hogy miért nem fűtenek üvegházat vele (legalább télen) az valóban érdekes kérdés, másutt geotermikus energiával próbálnak üvegházat fűteni, itt meg nem. simán el tudok képzelni agyatlan komcsi hivatalnokokat, akik egyszer azt mondták, hogy "CSAK" és úgy maradt.
Most néztem rá a topikra, megelőztél, kérdeztem volna Dezső úrtól, hogy látott-e már atomerőművet, legalább kívülről, hogy ilyet állít. A halak köszönik nagyon jól elvannak a hűtőviz kifolyó csatorna környékén a Dunában, főleg télen, kiváló horgászhely.
A hőszennyezésnek legfeljebb a Duna élővilága látja kárát. Az elsivatagosításnak kicsit utána kéne számolni (kb 2 km2-re beeső napsugárzáa hőenergia tartalmáról beszélünk)
Mellesleg egyre nagyobb a sz**keverés a paksi szörnyeteg körül. Azzal kezdődött, hogy a hőtermelés hasznosítását, az óriási üvegházak beruházását anno leállították, mondván, hogy nem lehet egész Tolnát, fél Baranyát és fél Bács-Kiskunt üvegházakkal beborítani. Ez persze nem volt igaz, dehogynem lehetett volna, el lehetett volna látni az egész országot friss zöldséggel, egész évben. Csak akkor nem ennyi lenne a paksi áram határköltsége ugyebár.
Azzal folytatódott, hogy óriási szilenciumot hirdettek mindenfajta hőszennyezésre (hőszennyezés: olyan hőkibocsátás, amelyet nem hasznosítottunk). Ennek következtében az Akadémiai Kiadó környezetvédelmi lexikonába bekerült egy csomó vaskos hazugság, például a "Paksi Atomerőmű Zrt." szócikkben is. A paksi hőszennyezés egyébként olyan mértékű, ami a Bácskát elsivatagosítja.
Aztán jött a szörnyeteg bővítése, amelynek a során az orosz fél kicsit túllőtt a célon, nem kellett volna az összes országgyűlési képviselőt megzsarolnia, mert így kilóg a lóláb.
Most meg itt vannak a belső problémák.
Mondhatsz bármit erről, inkább elviselem ezt, mint egy takaros paksi gombafelhőt.
Abban a szerencsében volt részem, hogy együtt dolgozhattam a VEIKI-ben Holló Előddel, barátommal, aki a paksi szörnyeteg meghibásodási valószínűségeit szimulációval próbálta bemutatni az illetékes döntéshozóknak. Hát mit mondjak ... nem örültek neki kifejezetten.
A tervszerű megelőző karbantartás bizony meg kell, hogy előzze a hibát, erre való, különben kidobhatnánk a kukába, mert akkor odavaló lenne.
A TMK- val csak a meghibásodások előfordulásának gyakorisága csökkenthető (többek közt), de soha nem lesz 100%-os a hibamentes üzem. Tudomásul kell venni, hogy bármely gépnek úgymond joga van bármikor megállni.
1. Az az egy turbina a 2,000 MW összes beépített villamos kapacitás 1/20-a (a hír szerint ugyanis 100 MW), ilyen turbina viszont nincs 20 darab, csak max. 10. Vagy nem?
2. Milyen hiba az, amit a tervszerű megelőző karbantartással nem lehetett megelőzni? Tessék közölni, mi volt a hiba és miért nem előzték meg?
Meghibásodás miatt csökkentette termelését a Paksi Atomerőmű
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=234352