Három
napos csökkenés után emelkedéssel zártak kedden az amerikai
tőzsdék, az S&P500 és a Nasdaq
0,7 százalékkal, a Dow Jones 0,6 százalékkal zárt feljebb előző
napi záró értékéhez képest. Legjobban a banki részvények
teljesítettek: a Citigroup, Bank of America, Goldman Sachs,
Morgan Stanley és a J.P. Morgan részvényei mind egy százalék
feletti erősödéssel zártak. Az építőipari szektorból érkező
statisztikák elmaradtak a várakozásoktól, az előrejelzéseknél
kevesebb új építési engedélyt adtak ki, és kevesebb új
építkezést is indítottak februárban. A tegnap publikált
fogyasztói bizalmi index is alacsonyabb lett, mint a piac
várta. Az ázsiai indexek vegyes képet festenek, a japán Nikkei
index a tegnapi erősödése után kis korrekciót mutat, 0,2
százalékos mínusznál jár, míg a kínai Shanghai Composite és a
hong-kongi Hang Seng index 0,5 százalékot erősödött. Az európai
tőszdék a határidős mozgások alapján fél százalékos pluszban
nyithatnak.
12
hónapon belül folytatódhat a Renault és Nissan összeolvadása,
és a Fiat Chrysler is felmerült, mint potenciális célpont.
A Financial Times információi szerint, ezzel a cég visszatérne
a korábbi merész stratégiájához, mely akkor akadt meg, amikor a
korábbi vezérigazgatót letartóztatták. Amennyiben sikerülne az
összeolvadást levezényelni, és sikeresen felvásárolnák
valamelyik vetélytársukat, a legvalószínűbb célpont a Fiat
Chrysler, akkor létrejöhetne egy csak a Toyotához vagy a
Volkswagenhez hasonló globális autógyártó. Azonban
előfordulhat, hogy a Fiat Chrysler nem várja meg az egyesülést
és előremenekülve más gyártóval egyesülve, sajtóinformációk
szerint az FCA vezetősége tárgyalt korábban a PSA vezetőségével
az esetleges egyesülésről.
Kényszerleszállást
hajtott végre egy Boeing Orlando-ban. Az
amerikai repülésügyi hivatal közleménye szerint a
kényszerleszállást a gép jobb oldali hajtóművével kapcsolatos
probléma okozta. Ez nem azonos a tavaly októberben Indonéziában
és idén márciusban Etiópiában történt katasztrófa okával, mivel
akkor eddigi ismeretek szerint nem műszaki probléma, vagy
pilótahiba okozta a balesetet, hanem a repülőgép
robotpilótájának szoftverében lehetett a gond. A Boeing
problémás 737 MAX 8-as modelljét jelenleg kivonták a
forgalomból, és pilóták tesztelik a frissített szoftvert. A
mostani utazás célja az volt, hogy a többi ugyanilyen géppel
együtt a kaliforniai hangárba szállítsák a repülőt, az ottani
száraz időjárás ugyanis kedvezőbb a hosszú állás során.
Röviddel a felszállás után jelentkezett a probléma, így a gép
vissza is tért a kiinduló orlandói reptérre, senki nem sérült.
Vegyes
döntések születtek az Apple és a Qualcomm közötti szabadalmi
vitáról. Az Egyesült Államok
kormányzati testületei egyelőre nem hoztak egyértelmű döntést
az Iphone-gyártó és a chipgyártó között, így a helyzet
nagyrészt változatlan maradt a Kereskedelmi Bizottság döntése,
és a következő hónapban folytatandó jelentős tárgyalás előtt. A
két éve folyó jogvitában az Apple a Qualcommot tisztességtelen
szabadalmi engedélyezési gyakorlatokkal, míg a Qualcomm az
Applet szabadalmi jogsértés miatt vádolta. A Qualcomm Kínában
és Németországban keresetet indított az Apple ellen, azzal
vádolva őket, hogy engedély nélkül használják a
technológiájukat. Ebben a kérdésben nekik adtak igazat és
értékesítési tilalmat vezettek be. Bár ezt Kínában nem
hajtották végre, Németországban már csak a Qualcomm chippel
rendelkező telefonok értékesíthetők. Az Apple is részleges
győzelmet aratott, legalábbis az előzetes fázisban, hiszen a
Qualcommot arra utasították, hogy engedélyezze a
technológiájának használatát más cégeknek is. A döntések az
Apple 7, 8 és X modelljeit érintik, amelyek Intel által
gyártott chipekkel is készültek. A következő döntés az USA
Szövetségi Kereskedelmi Bizottságától várható, akik a Qualcomm
mobil chip technológiai monopóliumának visszaéléséről hoznak
határozatot.
A
brit parlamentben a Brexit esetleges alternatíváiról fognak ma
szavazásokat tartani. Többek között a vámunióról, egy esetleges
szabadkereskedelmi megállapodásról az Európai Unióval, új
Brexit-népszavazás kiírásáról, de még a Brexit-folyamat
megállításáról is. Fontos tudni azonban, hogy a kormány jogilag
nem tekinti magára kötelező érvényűnek az eredményeket. David
Davis, korábbi Brexit-ügyi miniszter szerint most talán lenne
esély a korábban kétszer is elutasított megállapodás-tervezet
elfogadására. Közben már 5,8 millióan írták alá a
Brexit-folyamat leállítását követelő online petíciót, a
kérdésről a parlamentnek vitáznia kell majd, de ez semmilyen
jogi következményt nem von maga után.
Rekord
alacsony a portugál 2018-as költségvetési hiány. Mindössze a
GDP 0,5%-át kitevő volt a tavalyi államháztartási hiány az
országban, és idénre 0,2%-os hiányt terveznek. Ez jelentősen
alacsonyabb, mint a 2011-es 11,2%, amikor az országnak
mentőcsomagokhoz kellet folyamodni a csőd elkerülése érdekében.
Ilyen alacsony hiányszámok, mióta Portugália demokratikusan
működik, nem volt még. A Statisztikai Hivatal szerint a növekvő
bevételek miatt lett a vártnál is alacsonyabb a hiány, melyet a
javuló gazdasági környezet eredményezett.
Donald
Trump egyik támogatottja, Stephen Moore szerint azonnali, 50
bázispontos kamatvágásra lenne szükség az Egyesült Államokban.
A Republikánus Párt tagja, és jelenleg gazdasági
kommentátorként dolgozó szakember szerint elhamarkodott volt a
tavalyi 4 kamatemelés. Álláspontját nem osztják a Fed
döntéshozói, Mary Daly tegnap leszögezte, hogy a jelenlegi
kamat közel van a semleges szinthez, és várják a további
beérkező adatokat a további lépések megtétele előtt.
Kamatdöntő
ülést tartott az új-zélandi jegybank (RBNZ). A várakozásoknak megfelelően
nem változott az 1,75 százalékos alapkamat, ugyanakkor a
megjelent közleményben a döntéshozók leszögezik, hogy a
globális folyamatok erőteljes lefelé mutató kockázatot
hordoznak, így várhatóan a következő lépés kamatvágás lesz. Az
infláció a 2 százalékos célszint alatt maradhat, emiatt is szükség
lehet a támogató monetáris politikára. A határidős és opciós
árazások alapján 35 százalékról 73 százalékra emelkedett az
őszi kamatvágás esélye, az új-zélandi dollár jelentős mértékben
gyengült.
A
kínai gazdaság jelentősen növekedhetett az első negyedévben, de
ezt csak a vállalati hitelezés jelentős növekedése magyarázza. A
China Beige Book International (CBB) által készített felmérés
szerint a növekedés egyértelmű, ám figyelmeztettek, hogy ezt
csak az eladósodottság jelentős emelkedésével érték el. A
kiadvány azért is érdekes, mert a januári és februári hivatalos
adatok, illetve a más cégek által készített felmérések alapján
nem úgy tűnik, hogy Kína visszatért volna a robusztus
növekedési pályára. A kiadvány készítői is felhívták a
figyelmet arra, hogy az általuk látott növekedés nem
fenntartható, és a banki hitelek kamata is emelkedett, így ha
az államnak nem támogatja a hitelezést a növekedés megakadhat.
Komoly
bizonytalanságot szülhet Mario Draghi távozása. Az
Európai Központi Bank jelenlegi elnökének mandátuma hamarosan
lejár, a legnagyobb esélyes továbbra is a finn Erkki Liikanen.
Mohamed el-Erian, a Pimco vezetője szerint a váltás komoly
bizonytalansággal töltheti el a befektetőket, amennyiben
folytatódik az eurózóna növekedésének lassulása, mivel a
következő jegybankelnök előtt számos kihívás áll. Egyelőre még
az is kérdés, hogy meg tudják-e kezdeni a monetáris politika
érdemi normalizálását belátható időn belül, ráadásul a
hagyományos, és nem-hagyományos eszköztár is nagyrészt kimerült
az elmúlt években. A lehetőségek között felmerülhet a japán
jegybank által alkalmazott hozamgörbe-kontroll program, de ez
kvázi a nettó eszközvásárlások ismételt beindítását jelentené,
csak eltérő feltételrendszerrel.
Tegnap
tartott kamatdöntő ülést a Magyar Nemzeti Bank Monetáris
Tanácsa. Az egynapos betéti rátát 10
bázisponttal, -0,05 százalékra emelték, és a várakozásoknak
megfelelően szűkítik az FX-swapok állományát, ezzel
megkezdődött a monetáris politika normalizációja. Matolcsy
György a sajtótájékoztatón leszögezte, hogy továbbra is
támogató marad a monetáris politika, a lépés nem egy szigorító
ciklus kezdete, hanem szükséges, és elégséges lépés, a
monetáris politika eszközei azonban változnak. Az elsődleges
horgony továbbra is az indirekt adóhatásoktól szűrt
maginflációs mutató, és annak a 3 százalék közelében való
fenntartása. A Nagy Márton várakozása szeirint a BUBOR 10
bázisponttal fog emelkedni, és ügyelnek rá, hogy ennél ne
legyen nagyobb, vagy kisebb mértékű a változás. A jegybanki
közleményben bejelentettek egy új, vállalati kötvényvásárlási
programot 300 milliárd forintos keretösszeggel, melyben minden
nem-pénzügyi vállalat részt vehet, ezzel szeretnék a vállalati
szektor finanszírozásának diverzifikálást elősegíteni. A forint
árfolyama jelentősen gyengült a sajtótájékoztató alatt, mivel a
szigorító lépéssel némi ellentmondásban a kommunikáció
megengedő volt.
Enyhén
pozitív hangulatban indulhat a kereskedés az európai
részvénypiacokon, így a Budapesti Értéktőzsdén
is kismértékű emelkedésre számítunk nyitásban, nagyobb
elmozdulás azonbna nem várható. A vezető részvények közül az
OTP továbbra is a 13 000 forintos szintet próbálja tesztelni,
de a tegnapi kereskedésben sem sikerült legyűrnie, ma a 12
700-13 000 forntos sávban mozoghat a bankpapír jegyzése. A MOL
fontos támasz közelében mozog, mely 3 270 forintnál található,
és érdemes kiemelten figyelni rá, mivel letörése komoly
csökkenést hozhat, amennyiben azonban felette tud maradni,
ismét emelkedés indulhat hamarosan. A Magyar Telekom árfolyama
továbbra is sávozik a 460-475 forintos tartományban, egyelőre
nem várjuk, hogy innen ki tudna lépni. A Richter meg tudott
kapaszkodni az 5 200 forintos szint felett, azonban 5 400
forintnál fontos ellenállás húzódik.
A forint jelentősen gyengült a tegnapi kereskedésben, ismét 318
felett mozog az euró-forint jegyzése, mivel a kamatemelés
ellenére rendkívül "galamb" hangvételű volt a
jegybanki tájékoztató.
A jól megszokott osztalékpapírok helyett a német autógyártók forognak a legnagyobb osztalékhozammal. A Daimler a maga 6,4%-os osztalékhozamával kiemelkedik a mezőnyből, de a BMW-nek sincs oka szégyenkezni az 5,1%-os osztalékhozammal. A klasszikus, stabil osztalékpapírok ezúttal a középmezőnybe szorultak: a Deutsche Telekommal 4,5%-os, az E.On-nal pedig 4,3%-os osztalékhozam érhető el. A tavalyi évvel ellentétben idén mindegyik DAX komponens fizet osztalékot, igaz, a Wirecard esetében például elenyésző, 0,2%-os osztalékhozamról beszélhetünk. A német részvények többsége májusban fizeti ki majd éves osztalékát, de a kivétel mindig erősíti a szabályt, a Thyssenkrupp például már februárban kifizette részvényenkénti 15 centes osztalékát. - https://www.erstemarket.hu/files/otletgyar-mini-20190325_2019-03-25_80341.png
Tréder Topik :o)
hát mindenkinek jó horgászatot! ))
link