1. Tudomásom szerint az elmúlt néhány évben a belföldi megtakarítások a 0 felé tendáltak, ergó tök mindegy, hogy a lakósság közvetlenül veszi fel a devizahitelt, vagy forintban közvetve. Mindkét estben nő az ország devizaadóssága.
A két konstrukció között csak költségvetési különbség van, devizális csak annyiban amennyiben a lakósság (gazdagabbik rétege!!!) érzékenyebbé válik a deviza árfolyamra.
2. A támogatott lakáshitellel elindított mesterséges jelzálog hitel boom nemcsak a költségvetésben jelentkezett (ráadásul olyan konstrukcióban amely radikális gyorsasággal bővült), hanem közvetlenül a pénzpiacon is. A jelzáloglevél kibocsátások az állampapír kibocsátások versenytársaként maguk is kamatemelő hatásúak voltak.
3. A jelzáloghitelezés mesterséges gyorsítás nélkül, természetes úton is, beindult volna. Az előbb leírtak miatt, valószínűleg alacsonyabb kamatszinten. Ezért szerintem a költségvetési támogatás jelentős részben csak a jelzáloglevél és állampapír befektetők profitját növelte, a lakósság költségeit nem csökkentette (ha figyelembe vesszük a mesterségesen gerjesztett keresletet is, akkor lehet, hogy növelte)
A legnagyobb baj a konstrukcióval mindezek ellenére ideológiai. Ismét felébresztette a paternalista állam utáni olthatatlan vágyat, jólétünk az állami támogatástól függ. Mindezt egy önmagát jobboldalinak nevező párt tette, elképesztő.
A jelenlegi kormánypártok ez ügyben szerintem csak egy hibát követtek el, hatalomra kerülésük után nem szüntették meg azonnal a rendszert, hanem addig totojáztak amíg már késő volt (az MSzP mentségére: Ők végül is szocdemek akarnának lenni, hogy szüntessenek meg olyasmit amit normális országokban a szocdemek szoktak bevezetni?)
A két konstrukció között csak költségvetési különbség van, devizális csak annyiban amennyiben a lakósság (gazdagabbik rétege!!!) érzékenyebbé válik a deviza árfolyamra.
2. A támogatott lakáshitellel elindított mesterséges jelzálog hitel boom nemcsak a költségvetésben jelentkezett (ráadásul olyan konstrukcióban amely radikális gyorsasággal bővült), hanem közvetlenül a pénzpiacon is. A jelzáloglevél kibocsátások az állampapír kibocsátások versenytársaként maguk is kamatemelő hatásúak voltak.
3. A jelzáloghitelezés mesterséges gyorsítás nélkül, természetes úton is, beindult volna. Az előbb leírtak miatt, valószínűleg alacsonyabb kamatszinten. Ezért szerintem a költségvetési támogatás jelentős részben csak a jelzáloglevél és állampapír befektetők profitját növelte, a lakósság költségeit nem csökkentette (ha figyelembe vesszük a mesterségesen gerjesztett keresletet is, akkor lehet, hogy növelte)
A legnagyobb baj a konstrukcióval mindezek ellenére ideológiai. Ismét felébresztette a paternalista állam utáni olthatatlan vágyat, jólétünk az állami támogatástól függ. Mindezt egy önmagát jobboldalinak nevező párt tette, elképesztő.
A jelenlegi kormánypártok ez ügyben szerintem csak egy hibát követtek el, hatalomra kerülésük után nem szüntették meg azonnal a rendszert, hanem addig totojáztak amíg már késő volt (az MSzP mentségére: Ők végül is szocdemek akarnának lenni, hogy szüntessenek meg olyasmit amit normális országokban a szocdemek szoktak bevezetni?)
Háborús készülődés a jegybank és az MSZP között?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=43604