A kormány állítólag azért nem kívánja nyilvánosságra hozni a pasi bővítés háttérszámításait, mert az dráguló áramárat és nagymértékű veszteséget vetít előre - értesült a Népszabadság. A lap emlékeztet rá, hogy még decemberben is furcsa módon...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=195110
Rendben. A háztartások kevésé korrelálnak. Csakhogy áramot termelni a teljes gazdaságnak kell és az áramfogyasztást egészében kell nézni, ha erőművek építéséről van szó.
A kérdés, hogy Magyarország teljes áramfogyasztása hogyan fog alakulni. Erre vonatkozólag az USA kizárólag háztartási fogyasztásából következtetést levonni csak komoly fenntartással lehet.
Megjegyzem, az eredeti szöveg az USA háztartásainak fogyasztására írta a csökkenést, nem a teljes USA-ra. Nyilván ez az adat kevésbé korrelál a GDP-vel, ráadásul, ha valakinek, hát az USA-nak van honnan csökkentenie az energiafogyasztását...
1. Minden ország adataiban tökéletesen látszik a 2009-es válság miatti visszaesés.
2. A kelet-európai országok adatiban látszik a rendszerváltás utáni visszaesés is.
3. Azonban ezen rövid válságidőszakok kivételével egy folyamatos és érdemi növekedés látható 2008-ig. Hogy a rendszerváltás utáni visszaesést kiküszöböljük, nézzük a növekedést 1993 és 2008 közti 15 évben: Németeknél 15 %, franciáknál 29 %, spanyoloknál 93 %, Lengyeleknél 24 %, nálunk 24 %, cseheknél 30 %, amcsiknál 30 %.
4. Az adatok nem támasztják alá azt az állítást, hogy az utóbbi években folyamatos csökkenést lehetne látni. 2010, 2011, 2012 közül a lengyeleknél mindhárom évben, az összes többi országnál a 3 év közül kettőben növekedés látszik. Még a németeknél is. Még az amcsiknál is.
Akiknek ez nem elég a trendfordulós és a sávozási elmélet cáfolatához, azokat nem fogom tovább győzködni, mert szedhetek össze bármilyen adatot, úgyis kreatívan fogják értelmezni.
Egy egyértelmű, rendszerváltáshoz köthető megzuhanást figyelmen kívül hagyni, majd vele összemosni egy töretlen, 16 éves növekedést, több, mint hiba részedről.
Kigúnyolhatod, amit írtam, de megismétlem: az adstsorban világosan elkülöníthető egy meredek emelkedés, meg egy hullámzó szakasz. És az is egyértelműen kiderül abból, hogy a jelenlegi fogyasztás a '87-esénél alig több, 26 év alatt (ezt el is írtam ráadásul) érdemben nem növekedett! Ezt figyelmen kívül hagyni több, mint hiba a részedről...
"Azért ezt az adatsort megnézve 2 dolog vehető észre: '69 és '87 közötti 18 évben megugrott, két és félszereződött az áramfogyasztás, '87 és 2013 közötti 16 évben nagyjából szinten maradt."
Azért én más trendet látok bele:
- 1696-1989: 20 év növekedés, úgy hogy egyetlen csökkenő év sem volt. 2,5-szeresére nőtt a felhasználás, ami éves átlagban 4,6 % növekedést jelent.
- 1989-1992: Rendszerváltás. Gazdasági sokk, visszaesés. 3 év alatt 13,6 % felhasználás csökkenés.
- 1992-2008: 16 év növekedés. Sem a GDP, sem az áramfelhasználás nem csökkent egyetlen évben sem. 16 év alatt 25 % felhasználás növekedés, ami évente átlagosan 1,4 %-ot jelent. Ezt semmiképp sem nevezném stagnálásnak.
- 2008-ról 2009-re a válság hatására ugyanúgy megzuhan az áramtermelés, mint a GDP. 2010-2013-ban hol nő (2010-ben és 2011-ben), hol csökken minimális mértékben. Ugyanazokban az években, amikor a GDP is csökken, illetve nő. Kivéve 2013-at, amikor a GDP 1,2 %-kal emelkedett, és az áramfelhasználás kevesebb mint 0,5 %-kal csökkent. Ezt nevezte ki a kolléga trendfordulónak.
"Ha egy tőzsdei instrumentum chartjának pontjai lennének ezek az adatok, akkor abból te is azt a 2 trendet vennéd észre, mint én fent: 18 év erős emelkedés, 16 év sávozás."
Ez körülbelül olyan állítás a részedről, mintha az S&P500 1995 és 2014 közti görbéjére, amiben volt 3 nagy emelkedő szakasz és két nagy visszaesés azt írnád, hogy csak sávozik. Az áramfogyasztás is először lesávozott 3 év alatt közel 14 %-ot, majd felsávozott 16 év alatt 25 %-ot.
Tény, hogy minden csak nézőpont kérdése. Azonban remélem, odáig nem jutunk el, hogy egy technikai analizátor elkezdjen egy fordított füles csészét belelátni az áramfogyasztási görbébe.
" Vedd észre, hogy ugyanarról beszélünk! Állandóan új elektromos gépek jelennek meg újabb feladatokra."
Nem teljesen, ráadásul eltérő következtetésre jutunk. Az természetes volt, hogy egy modern eszközökkel ellátatlan népesség, amint tehette beszerezte ezeket. De mára a fejlett és részben a fejlődő országok is telítődtek ezekkel. Fogynak a meghódítatlan területek, mind földrajzi, mind felhasználási értelemben. Emellett egyre takarékosabbak lettek a kütyük is, mivel a magas energia árak miatt igény mutatkozott erre. Tehát míg te egy örökké növekvő szisztémát vizionálsz, én egy trendfordulót vélek felfedezni, részeben demográfiai, részben technológiai, részben pedig egyszerű tudati változások eredőjeként.
Ki a tököm gondolta volna pár éve, hogy a fiatalabb generációk jelentős tömegei nem vágynak majd autóra. Mi abban nőttünk fel, és az előttünk járó generációk is, hogy kell egy vagy több autó. A mai srácok közül sokan (persze főleg a fejlett országokban és a túlnépesedett Ázsiában) tesznek rá és nem is érdekli őket. Az autógyártók egyik nagy kihívása pont ez (legalábbis részben erre panaszkodnak). Olyan tömegeket rábírni a vásárlásra akik nem vágynak a termékre.
"Mint levezettem, az áramfogysztás a GDP változásával nagyon erősen korrelál. Ezzel szemben a népesség változásval nem igazán. "
Ezzel nem értek egyet. Egy ellátatlan szegény ám fejlődő ország növekvő népességgel, egyértelműen Kánaán az áramtermelők számára (BRA, CHN). A másik véglet a nagyon fejlett, teljesen telített piacú ám csökkenő népességű országok csoportja (JAP, GER). A kettő között egyedi adottságok, ezek eltérő kombinációja okán vegyes képet kaphatunk. Ezek révén akár tartósan is eltérő pályán mozoghat az áramfelhasználás, de a végkifejlet szerintem ugyanaz lesz mindenhol.
" Mióta is csökken folyamatosan Magyarorszgán népessége? Vajon azóta folyamatosan csökken az áramfogyasztás is?"
Tökéletes példa. 1975-ben értünk fel a demográfiai csúcsra. Azóta fokozatosan gyorsuló ütemben fogyunk, emellett öregszik is a társadalom. Ezzel ellentétes folyamat volt az elmaradott életkörülmények tekintetében történő felzárkózás. Ez évtizedekig erősebb hatást gyakorolt a fogyasztásunkra. Ebben az állapotban ért minket az energia árak tetőzése, ettől nem függetlenül a gazdasági válság, és a modern technológiák elterjedése. Ez most mind egy irányba mutat, a fogyasztás csökkenni is kezdett. Az elektromos autózás terjedése az egyetlen szalmaszál amibe az áramtermelők kapaszkodhatnak, viszont ez könnyen a napelemek irányába mozdíthatja el a termelést is. Az ideális legalábbis ez volna, bár kétségtelen komoly erők dolgoznak ellene is.
"A GDP növekedésben nem az ipari teljesítmény, hanem a szolgáltatások (főleg a pénzügyi szolgáltatások) magasabb hozzáadott értéke dominál."
Történetesen az USA és Németország ebben is kivételnek látszik. Az USA esetében sok évtizedes ipari termelés csökkenés látszik fordulni. Németország pedig igazán mindig is a fejlett iparának köszönhette sikereit. Az rendben, hogy az alacsonyabb hozzáadott értékű termelés vándorol a perifériák felé, de amit lehet, és főleg a csúcstechnológiát igyekeznek otthon tartani. Nem véletlenül vonzzanak annyi bevándorlót, és ott is a műszaki területek dominálnak.
Mindezek ellenére történik az áramfelhasználásban amiről írtam.
"Az ugye nem zavar, hogy ebben a 2,5-szeres szorzóban elsősorban az árszínvonal különbsége és a hozzáadott érték különbsége jelenik meg."
Nem igazán, mivel az áramnak teljesen mindegy hogy (ex has) egy klimatizált, liftekkel tömött, éjjel nappal kivilágított modern toronyházban 10.000 számítógép használja fel mérnöki munkákhoz, vagy egy gyárban 200 esztergagép 300 forgácsoló géppel karöltve. Ami ebből számít hogy egységnyi áramból (energiából) mekkora GDP-t sikerül kipréselni.
Emellett egy fejlett gazdaság pont a magasabb hozzáadott érték révén tud olyan jövedelmet biztosítani a polgárai számára, aminek az elköltése további sokszor értelmetlen energia felhasználást indukál.
Például a pénzügyi világra vonatkozó megállapításod részben igaz, de az egész alapja, hogy a gazdaság olyan jövedelmeket termel amellyel kezdeni kell valamit. Bangladesben nyilván kevesebb brókerre, pénzügyi jogászra, alapkezelőre, informatikusra és ebből kifolyólag kevesebb csili-vili irodaházra van szükség amely zabálná az áramot. Svájcban, Szingapúrban meg sokra.
De megfordítom. Szerinted milyen mérőszám használata lenne helyes egy gazdaság hatékonyságát, fejlettségét prezentálni?
Ebből semmi nem következik. De az világosan látszik, hogy az elmúlt 20 év technikai, technológiai fejlődése nem járt együtt az áramfogyasztás érdemi növekedésével. Érdemes lenne megnézni néhány fejlett ország (németek pl.) hasonló adatsorát. Van ilyened?
Azért ezt az adatsort megnézve 2 dolog vehető észre: '69 és '87 közötti 18 évben megugrott, két és félszereződött az áramfogyasztás, '87 és 2013 közötti 16 évben nagyjából szinten maradt. Az elsőt magyarázza az elektronikus technikai forradalom (gépek elterjedése mindenhol), a másodikat pedig ezek korszerűsítése és az energiatakarékosság, mint szempont fontossá válása. Az mindenesetre hiba, ha úgy interpretálod az adatsort, hogy 44 évből 40 növekedés, 4 csökkenés. Ha egy tőzsdei instrumentum chartjának pontjai lennének ezek az adatok, akkor abból te is azt a 2 trendet vennéd észre, mint én fent: 18 év erős emelkedés, 16 év sávozás.
"1969-ben a mai háztartási gépek nagy része még ismeretlen volt Magyarországon, sőt a sokkal fejlettebb nyugati országokban is."
Vedd észre, hogy ugyanarról beszélünk! Állandóan új elektromos gépek jelennek meg újabb feladatokra. Az ember alapvetően lusta (te is az vagy, én is az vagyok), ha valamire van gép, akkor nem csinálja meg kézzel. Ezen kívül időt akarunk megtakarítani. Ráadásul a szórakoztatásunkra, új igények kielégítésére is új elektromos eszközöket találnak ki.
Csak amíg te ezt valami egyedi dolognak értékeled, addig én azt állítom, hogy ez a folyamat a jövőben is folytatódni fog.
"viszont a népesség még nőtt"
Mint levezettem, az áramfogysztás a GDP változásával nagyon erősen korrelál. Ezzel szemben a népesség változásval nem igazán. Mióta is csökken folyamatosan Magyarorszgán népessége? Vajon azóta folyamatosan csökken az áramfogyasztás is? Az eltelt évek legnagyobb részében a népességváltozás és a villamosenergia felhasználás változása ellentétes irányú volt.
"A válságévek alatti természetes áram fogyasztás visszaesést, a következő fellendülési ciklusban le szokták dolgozni a gazdaságok."
Igen, ha az valódi fellendülés, valóban a termelés növekedésével jár. De ami 2009. óta történt az csak látszólgos kilábalás. Még abból is csak anagyon minimális mértékű. Most a világgazdaság jelentős részében a reál GDP növekedést a hatalmas likviditástöbblet mozgatja, illetve az infláció visszaesése, deflációba fordulása idézi elő. A GDP növekedésben nem az ipari teljesítmény, hanem a szolgáltatások (főleg a pénzügyi szolgáltatások) magasabb hozzáadott értéke dominál. A természetes egységekben számolt termékelőállítás érdemben nem nő. Mármint azokban az országokban amelyekre hivatkozol. Mert mondjuk Kínában persze nő, de ott nő az áramfogyasztás is.
"Na most a sok évtizedes amerikai, német tapasztalatok alapján feltételezett törvényszerűség DŐLT MOST MEG."
Persze. Hogyne. A statisztika már csak olyan, hogy a sok évtizedes, nagyon erős törvényszerűség egy-két év kilógó adatától megdől. Nem gondolod, hogy ezt a kövwetkeztetésedet egy picit elhamarkodod.
Amúgy mi van a többi országgal? A törvényszerűség azokban is fennállt/fennáll. A többi országban, főleg azokban, amelyek jelenleg a világgazdasági növekedés húzó országai nem kellene ugyanígy "megdőlnie"?
"A mai technológiák lehetővé teszik az eddigi fogyasztási szintek akár további jelentős mérséklését is"
Hát persze, ha mindenki egyszerre A+++ besorolásúra cseréli le az összes háztartási gépét Németországban akkor bizonyára akár 10 %-kal csökkenhet az adott évben a fogyasztás. Utána persze nőni fog. De vajon miért? Mert ezeket a háztartási gépeket Kínában, Lengyelországban, Magyarországon gyártják le, de Németországban fogyasztanak velük. Tehát miközben ebben az elméleti esetben a német áramfogyasztás csökken, addig a gyártást végző országokban az ipari termelés és az áramfogyasztás megnő. Te a globalizáció folyamatából kipécézed azt az 1-2 fejlett, tőkeexportőr és termékimportőr országot, ami egyre kevésbé termeli az iparcikket magának, hanem egyre inkább áttelepíti a gyártást olcsóbb bérköltségű országokba, onnan behozza a terméket és lefölözi a hasznot. Lefölözött haszonból magas áron nyújtanak a gazdasági szereplők a fejlett országon belül szolgáltatásokat egymásnak. Ezt elnevezik magas hozzáadott értéknek és kimutatják GDP növekedésként. Megengedhetik maguknak a (sokszor csak papíron) energiatakarékos eszközöket és minimális mértékben csökkenteni tudják a fogyasztást. A világ többi része pedig le van érdekelve. Majd levonod a hatalmas következtetést, hogy ha németek megengedhetik maguknak hogy pár évente, új takarékosabb hűtőt, meg mosógépet vegyenek, akkor ez már a törvényszerűség megváltozása és Magyarországon is tartósan csökkeni fog az áramfogyasztás.
Csakhogy ez nem így van. Magyarország számára a gazdáságunk fejletsége és a világgazdaságban elfoglalt szerepünk alapján nem Németország az összehasonlítási alap, hanem mondjuk a többi közép-kelet európai, vagy szélesebb körben a többi feltörekvő ország.
„Nálunk ráadásul ahogy már említettem, a gazdaság fajlagos energia felhasználása fényévekre (kb. 2.5x) van pl. a német szinttől, tehát még nagyobb lehetőség nyílna a fogyasztás erőteljes mérséklésére.”
Csak gratulálni tudok azok mérhetetlen sok eszéhez, akik egy pénzben mért egységet, esetünkben a GDP-t, elosztanak egy természetes egységgel, esetünkben az áramfelhasználással, majd ebből vonnak le hatékonysági következtetést. Az ugye nem zavar, hogy ebben a 2,5-szeres szorzóban elsősorban az árszínvonal különbsége és a hozzáadott érték különbsége jelenik meg. A német szolgáltatás drágább, mert a német munkaerőt jobban megfizetik, ezért a németeknél magasabb hozzáadott értéket mérnek. De természetes egységben még csak megközelítőleg sincs ilyen különbség.
Átgondolt építészeti megoldások (tájolás, árnyékolás, méretezések) és megfelelő anyagok (tégla, nyílászárók, kőzetgyapot szigetelés, gépészet) révén elért A++ energetika. Ezenkívül nem igénylünk 25 C° lakótér hőmérsékletet, kellemesebb a 21.5 körüli (+/-0.5 C°).
No akkor ismét sokadszorra.
Keresd vissza az adatokat az ipari forradalomig, úgy sokkal nagyobb lehetne a kontraszt. Jellemzően megint csak arra reagálsz ahol esélyt látsz cáfolni. De még ez sem meggyőző. 1969-ben a mai háztartási gépek nagy része még ismeretlen volt Magyarországon, sőt a sokkal fejlettebb nyugati országokban is. A gazdaság teljesítménye is jelentősen alacsonyabb volt a mainál, viszont a népesség még nőtt.
A válságévek alatti természetes áram fogyasztás visszaesést, a következő fellendülési ciklusban le szokták dolgozni a gazdaságok. Na most a sok évtizedes amerikai, német tapasztalatok alapján feltételezett törvényszerűség DŐLT MOST MEG. Hiába a fellendülés, illetve az ott részben (USA) növekvő népesség, a növekvő lakásméret, a szaporodó elektromos kütyük, az áramfogyasztás NEM NŐTT, még az alacsonyabb bázishoz képest sem, sőt. Na vajon miért? A legkézenfekvőbb válasz és nem csak szerintem, hogy a 2008-as csúcs előtti meredek energiaár emelkedés, végre elérte a nyugati jóléti államok ingerküszöbét is. Elkezdtek takarékosabban fogyasztani, erre alkalmas eszközöket vásárolni. A mai technológiák lehetővé teszik az eddigi fogyasztási szintek akár további jelentős mérséklését is, de sajnos még csak a kezdő lépéseknél tartunk. Az áramlobbi viszont már ettől is pánikol mindkét országban.
Nálunk ráadásul ahogy már említettem, a gazdaság fajlagos energia felhasználása fényévekre (kb. 2.5x) van pl. a német szinttől, tehát még nagyobb lehetőség nyílna a fogyasztás erőteljes mérséklésére.
Te és a hazai áramlobbi szakemberei, erről tudomást nem véve, a múlt béli tapasztalatok alapján felrajzoltok a falra egy az ég felé törő színes, szagos grafikont. Na vajon miért? Téged nem ismerlek, de az áramlobbi teljesen egyértelműen egzisztenciálisan veszélyeztetve érzi magát, ezért is próbál belehajszolni minket egy Paks2 méretű beruházásba. Ezzel a pozícióikat újabb sok évtizedre biztosítottnak látják, ráadásul az érdekük egybeesik a politikai elit azon szándékával, hogy ellássa a saját építőipari kapacitásait zsíros megrendelésekkel, hosszú évekre elhúzódó munkákkal.
A történet nagyjából ennyi, kár itt kőbaltákkal ironizálni, a gazdasági visszaeséssel párhuzamba állítani az áramfogyasztást, ezzel is presszionálni a laikusokat. A folyamatok kétségbeesett tagadása részedről, pedig beszédes.
2013-ban valóban eltér az irány. Mint említettem, 44 évből 2 évben eltér a felhasználás változásának és a reál GDP változásnak iránya. 42 évben viszont azonos.
Szeretném megkérdezni hogy akkor szerinted 2011-töl nincs növekedés (esetleg csak papíron) vagy megfordult a folyamat és csökkenő energia felhasználás mellet van növekedés ?
Mondjuk ez nem a bruttó fogyasztás, hanem több, mert tartalmazza az erőművi önfogyasztást is, de kicsire nem adunk.
2008-hoz, azaz az utolsó válsággal érdemben nem érintett évhez képest valóban van egy enyhe visszaesés. De ennek oka a gyenge gazdasági teljesítmény.
Nézd meg a rendszerváltás időszakát. 1989-ről 1993-ra számottevő a csökkenés. Nem furcsa, hogy ebben a több, mint 40 éves idősorban 2 visszaesési periódus van, a rendszerváltás utáni és a 2008-as válság utáni, pont ugyanúgy, ahogy a GDP-nk is csak ebben a két időszakban esett vissza? Ráadásul az áramfelhasználás visszaesésének mértéke is közelít a GDP változás mértékéhez.
Az áramfelhasználás - ha csak a változás irányát nézzük, akkor - 95 %-ot meghaladó mértékben korrelál a GDP reálértékének változásával (44 évből 42-ben azonos az irány). Ha a változás mértékét is nézzük, akkor az látszik, hogy az áramfelhasználás jellemzően kisebb mértékben ingadozik, mint a GDP, de a korreláció még a mértékben is egyértelmű.
Hacsak nem kíván Magyarország tartós gazdasági visszaesésre berendezkedni, akkor nem érdemes az áramfelhasználás tartós és jelentős csökkenésével számolni a jövőben, hanem visszafogott mértékű emelkedést érdemes feltételezni. A rendszerváltás utáni gazdasági sokk kiheverése és a 2009-es gazdasági sokk között az áramfelhasználás a GDP növekedésének átlagosan 43 %-ával emelkedett. Tehát egy 2 %-os hosszú távú növekedési ütem feltételezéséhez is érdemes 0,8 %-os éves fogyasztásnövekedéssel számolni.
"Több mint egy évtizede nem tapasztalt szintre esett vissza az amerikai háztartások átlagos áramfogyasztása 2013-ban, noha manapság sokkal több elektromos eszközt használnak az emberek, mint 2001-ben..."
Ebben olvasható többek között ez is:
"Kevesebb áramot fogyasztanak más eszközök is. Manapság egy 100 centiméter képátlójú LED tévé például 80 százalékkal használ kevesebb elektromos energiát, mint a múltban egy katódsugárcsöves (CRT) készülék....
Energiát spórolnak a mobileszközök is. Az asztali számítógépeket és a nagy CRT-monitorokat sorra váltják le a laptopok, a táblagépek és az okostelefonok, amelyeket energiatakarékosra terveztek a hosszabb működés érdekében."
Ezenkívül
" Átkozott energiatakarékosság.
Óriási változás jön az áramellátásban. Rendkívül szokatlan dolgot tapasztalnak az USA áramszolgáltatói: a gazdasági növekedés nekilendülése és a lakások méretének növekedése ellenére nem emelkedik a háztartások energiafogyasztása. Hasonló jelenség figyelhető meg például Németországban is."
Valamint:
"Számítások szerint 2020-ban 9,8, 2040-ben 9,2, 2050-ben pedig 8,95 millióan élnek majd Magyarországon. Ezt követően tovább gyorsul majd az ország kihalása, mivel 2070-ben 8,3, 2100-ban pedig csak 7,66 millióan élnek majd a mostani országterületen." link
Az áramfogyasztásunkról.
Összes felhasználás GWh
1990/39583
1995/36422
2000/38631
2005/41970
2008/43928 (ez volt a csúcs év)
2011/42626
A MAVIR táblázat eddig volt, azóta csak annyit találtam, hogy azóta is évről évre csökken. 2012-ben pl. -1.3% 2011-hez képest. Tehát alig vagyunk az 1990-es szint felett, ezen belül öt éve csökken. Miközben fajlagosan valami 2.5x több energiát használt fel még nem rég is a magyar gazdaság a fejlettebb eu-s országokhoz képest. Tehát lenne hová csökkennünk még, népességfogyás nélkül is.
Jééé, hasonló tendenciát láthatunk mint a teljes energia felhasználásunkról közölt adatoknál! Akkor miről beszélünk?
"Elképesztő, hogy pont az istenített zöldáramod szabályozhatatlansága és a zöldáram versenyképtelen költségét ellensúlyozó, nagyon magas áron való, kötelező átvételén keresztüli agyontámogatása okozta piaci anomáliát próbálod az atomerőmű gazdaságtalanságának bizonyítására felhasználni."
Félreértésben vagy. Én nem a zöldáram létjogosultságát akartam ezzel bizonyítani, hanem megállapítottam a manapság fennálló piaci helyzetet. Ugye Te sem gondolod, hogy a mi kedvünkért leszerelik a kiépített megújuló kapacitásokat Németországban, Ausztriában, Csehországban, sőt most már Bulgária is kezd felzárkózni melléjük. Náluk pedig az elkövetkező évtizedekben tavasztól ősz végéig, várhatóan nagy mennyiségben fog rendelkezésre állni a Nap, illetve a szél által termelt, friss ropogós áram. Ha ez lesz a helyzet, akkor tartósan alacsony áram árakra készülhetünk a környéken, nem véletlenül ugrott meg az elmúlt években az áram importunk. Gondolom jogos kérdés ezek után, ki fogja tőlünk megvenni a sok-sok paksi áramot? Amit ráadásul nem tudunk csak úgy ripsz-ropsz leszabályozni, tehát kénytelenek leszünk alkalmazkodni a piaci árakhoz. Ezen kívül ha megépülnek a környékre tervezett atomerőmű kapacitások is, akkor különösen nagy sz@rba kerülhetünk, mert csúcs időn kívül is lesz dögivel mindenkinek árama, ami megint csak nem a magas árak irányába mutat.
"Értelmesebb országokban ez azért nem fordul elő. "
Nos ez a megállapításod számomra már nem az első jele annak, hogy igen nagy valószínűséggel az atomiparban vagy érdekelt így vagy úgy.
Az meg hogy egy ország mennyire értelmes? Hát az eredmények nem minket igazolnak sajnos a németekkel szemben.
A személyeskedő részre pedig csak annyit. Eléggé mellé lőttél, mivel jelen állás szerint még több mint két évtizedem van a nyugdíjig.
Az áramfogyasztásod lenyűgözően alacsony, nekem havi 270kWh körül alakul éves átlagban, igaz az átlagnál kicsit nagyobb házban, 2 iskolás gyerekkel csak ennyire tudom leszorítani, pedig igyekszem (napkollektor, A+ gépek, LED stb). A gáznál viszont fordított a helyzet, nálam az éves 700m3. Akkor most hitelesítesz mint energiatudatos fogyasztót?
Ezermilliárdos veszteség? - Ezért titkolhatják a paksi számításokat
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=195110