Örökre megszabadítana az árfolyamváltozásoktól, és azonnal a negyedével csökkentené a törlesztőrészleteket. Kezdetben évi mintegy 47 milliárdba kerülne, később viszont egyre olcsóbb lenne, így ésszerű elosztással az állam és a bankok számára is...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=187950
"meghatározhatatlan"
mi az ami meghatározhatatlan? adott hogy mennyi devizát kap valaki kölcsön, és annyit kell visszaadni. adott a kamat mértéke is, bármely időszakra számítható. A gázművekkel is van szerződésed, mégsem mondja meg neked hogy 5 év múlva mennyiért adja majd gázt, és ott is tudod hogy amikor elfogyasztod akkor mennyit kell adnod érte ahogy a devizahitelnél is.
"ahol nincs kitermelhető hosszú lakáshitel?" ott nem kell felvenni...
a gazdaságon kell változtatni, ami ezzel a kormánnyal láthatóan nem megy, szemben minden eddigivel (köztük Orbán 1. kormányával is) ahol ez sikeresebb volt. Szóval takarodjanak!
Legnagyobb probléma az eszetlen hitelverseny okozta, mely egyre alacsonyabb önerőt és fedezetetség követelt meg, mely már egészségtelen szintre vitte a hitel/betét mutatókat is, melyek forrás beszerzése megemelte a költségeket/kamatokat eygaránt.
Ezek szabályozása jobban visszafogta volna a felelőtlen hitelezést is.
Szóval nem a termék volt a hibás, hanem a szabályozás.
1) A "hibás termék" kifejezés miért utalna a bankra? (Más kérdés, hogy vannak benne ban által elkövetett hibák, de ez persze a felügyeletre tartozna, ami meg szintén nem brillíroz, ált. hárít.)
2) Egyébként természetesen nem csak az állam a hibás (persze legfőképpen ő), hanem pl. a bankszövetség is, aminek a szakmai jóváhagyásával készültek a törvények.
A "nincs rendben" az SZABÁLYOZÓI kérdés, százszor leírtam. A "hibás termék" meg erősen arra utal, hogy BANKI hiba a devizahitel maga. Nem, nem hibás, az államnak kellett volna és kellene most is szigorúbban szabályoznia a bankokat.
Tehát akkor te úgy nevezed, hogy "nincs rendben", mások meg "hibás terméknek" nevezik.
Nincs semmi különbség a két megfogalmazás között, legfeljebb annyi, hogy létezik egy populista magyarázat, mely azt sugallja, hogy nem kell kifizetni a hitelt, meg stb. (no, ez utóbbi a gond és annál erősebb lesz ez az "érzés", minél inkább azt a látszatot keltik, hogy ninden rendben van).
"Olyan nincs - ezeken a banki hiteleken kívül sehol a világon -, hogy valamit megkötsz vonzó feltételekkel, aztán, amikor kiderül, hogy elszámoltad magad, akkor korlátlanul átterhelheted a SAJÁT bukódat másra, mert utólag módosíthatod a szerződéseket egyoldalúan"
Sose mondtam, hogy ez rendben van. Ellenkezőleg, sokszor leírtam, hogy a korlátlanság (ami ebben a formában nem is igaz) és egyoldalúság nem elfogadható.
A forrásoldali költségek kockázatai meg mindig a banké.
Tegyük fel, hogy megrendelsz egy TV-t 300 000 Ft-ért. A szerződés megköttetik.
Te mint eladó beszálítod külföldről, de akkor megváltozik pl. a gyártási költség, szállítás (teljesen mindegy mi) és 310 000 Ft-ba kerül, azaz buktál 10 000-ret.
Hiába nem láttad a jövőt, nem háríthatod át. A bankok megtehetik!!! Semmi gond, ott az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége.
De van egy megoldás a 300 000 Ft-os TV-t 310 000 Ft-ért teszed ki, gondolván a jövőbeli kockázatokra (vagy biztosítást kötsz, aminek szintén ára van).
Ugye mennyivel más?
A bankok nyilvánvalóen ezt nem akarták megtenni, mert akkor nem olyan vonzó az ajánlatuk.
Ráadásul tudván, hogy a delikvens nem tudna kifizetni egy 310 000 Ft-os TV-t, nem is ajánlhattak volna fel olyat, csak mondjuk egy 200 000 Ft-osat, mert 250 000 Ft-ot viszont ki tud fizetni.
De megint gond van. 200 e-ren kisebb a haszon, legyen mégis 300. (A törlesztőrészlet analógiájára.)
És ott a jelzálog kérdése, ami szintén rosszul volt megválasztva.
És akkor azt mondja a bank. Buktam egy 300 000Ft-os TV-n 100 000-ret, de nem baj, mert ott az egyold. sz. mód. lehetősége és utólag beszedem a másik 10 db. 300 000-en és így már utólag 320 000 lesz a TV ára.
Na így működik jelen pillanatban Magyarországon a bankszövetség által helyeselt törvények beleegyezésével egy bank.
Ez az ami nem maradhat így, mert egyre nagyobb gazdasági problémákat fog okozni ez a gátlástalan és gát nélküli pénzéhség.
Ráadásul nálunk nem kell bankokat megmenteni, mert a bankok a SAJÁT bukóikat korlátlanul háríthatják, így a "csúnya" adósokat kell megmenteni.
Ugye mennyivel jobb a propagandája a jelenlegi jogi helyzetnek a bankok szemszögéből... pedig, ha csődbe mehetne egy-két bank, akkor máris felelősebben osztogatnák a hiteleket, ami rövid távon most rossz lenne (ezért nincs igény kormányrészről se), de hosszú távon megoldást jelenten.
1) Persze, hamis könyveléssl. :D
A költség forintban keletkezik és nem devizában. Így az ellenérték meghatározhatatlan. Mivel a titkárnő fizetése nem a deviza árfolyamában változik, az elszámolása egyszerűen csak hamis lehet... ill. kb. annyiszor nem az és annyiszor meghatározható, mint amennyiszer pontos egy álló óra egy nap.
2) Ismét egy idióta demagógiát vettél elő.
Ráadásul a demagógiád saját állításaiddal ellentétes:
- Lásd az adósnak ismernie kell a jövőt? (Mert a 6 elemis Mari néni felelős, meg spekuláns, bezzeg a szegény bank.)
- A bank a jövőre való tekintettel, a jövőben változtathat egy látszólag kedvező (azaz ezáltal irreálisan vonzó) szerződésen. (Pedig mennyit rinyáltál, amikor az állam tett hasonlókat.)
Semmire nem a múltban szerződsz a jövőbeli árára, legfeljebb biztosítod a kockázatokat és akkor a biztosítás ára a meghatározható érték. (Aztán, ha valaki rosszul kalkulált be valamit, akkor bukik. Olyan nincs - ezeken a banki hiteleken kívül sehol a világon -, hogy valamit megkötsz vonzó feltételekkel, aztán, amikor kiderül, hogy elszámoltad magad, akkor korlátlanul átterhelheted a SAJÁT bukódat másra, mert utólag módosíthatod a szerződéseket egyoldalúan.)
Lásd pl. egy házat sem úgy veszel meg, hogy ki van írva az ára a boltban, aztán mire miután megkötöd az "adásvételi szerződést", hirtelen utólag megváltozik az ára.
Amúgy milyen érdekes, hogy ha az állam módosít valamin utólag, akkor itt rinyálsz, ha a bank tesz ehhez hasonlót, akkor ugye minden rendben van.
Kicsit módosítani kellene ezen a kettős látásmódodon. Egy szerződés, az szerződés, a szolgáltatásoknak meg pontos ellenértéke van, a kockázatokat meg tessék "biztosítani" és nem utólag, a saját bukódat meg saját magadnak kell állni (lásd forrásoldali bukók, utólagos elszámolása, rosszul belőtt jelzálogok, rosszul belőtt részletek, amiket érdekes módon a kevésbé kockázatos termékeknél meg lehetett tenni? Ne nevettess már! A "csődre" (lásd pl. munkahelyek elvesztése), meg lehet biztosítást kötni, mindkét félnek.)
Egy háztartásnak, vállalkozásnak teljesen mindegy milyen jogcímen fizet a banknak, a lényeg, hogy tervezhető legyen hosszútávon a rendszeres kiadásai, mert a jövedelem nem növekszik exponenciálisan!
A forint hitel esetén is a kamatkockázatot a szerződéseknek kezelnie kéne. Pár pártnak ezügyben már írtam is, hogy a 275/2010 Korm. rendeletet terjesszék ki az összes hitelfajtára!
"2. A Ft hitel esetében is igaz, hogy a kamatemelés növeli a törlesztőt. Azt se ismered előre, mert a jövőt nem ismered előre. A hitel ilyen termék: jövőbeli pénzből lesz jelenbeli egy összegben.
"
Ez igaz, de a bank nem emelhet kamatot úgy, hogy az MNB csökkent! :)
Kolléga nem tudom, honnét veszed ezt a hülyeséget, hogy deviza spekuláció, ha valaki kölcsönt vesz fel, rejtély. Már százszor felhívtam a figyelmeteket, hogy a spekulációs termékekre külön jogszabályok vonatkoznak mint nemzetközi téren, mint a magyar jogban.
Ennek megfelelően ha például egy amerikai szolgáltatónál deviza ügyleteket akarok kötni, ki kell töltenem egy tesztet, hasonlóan Magyarországhoz. Amennyiben a vagyoni helyzetem, rendszeres jövedelmem, szakértelmem nem éri el a meghatározott határt egyszerűen megtagadják a szolgáltatást, deviza spekulációt nem végezhetek.
A fentieket egy tízsoros kockázatfeltáró nyilatkozat természetesen nem helyettesíti.
Gyerekek még a Bankszövetség sem mond olyan szélsőséges téziseket, mint ti. Csak azt tudnám, hogy hol nevelődtetek ki. Annyira nonszensz amit leírsz, hogy nehéz is reagálni rá. A jogállam elsődleges feladata a társadalom, az emberi közösségek védelme, az összes többi szempont csak ez után következik!
A miniszterelnök teszi a dolgát és az apparátus is a magáét. A végrehajtó hatalom első embere a miniszterelnök, az lenne a furcsa ha hallgatna ilyen helyzetekben!
"Devizában sem határozható meg, mert a kamatot az egekig emelheti a bank!"
1. A tőketartozást nem változtatja meg a kamatemelés.
2. A Ft hitel esetében is igaz, hogy a kamatemelés növeli a törlesztőt. Azt se ismered előre, mert a jövőt nem ismered előre. A hitel ilyen termék: jövőbeli pénzből lesz jelenbeli egy összegben.
Arról nem beszélve, hogy a "bármi mást" előállító/forgalmazó cég egy idő után vagy árat csökkent, vagy bezár.. mert "a kutya sem veszi meg/használja a bármi mást".. Ellenben a bank mindent lenyelet az adósaival
(indokolatlan kamatemelés, kezelési költség emelés... a rossz adós terhelésre a jó adósra...lehetne sorolni)
Úgy gondolom, ezt már 2-3 tmánál is kitárgyaltuk, Ti mégis hajtjátok a "magatok igazát" holott ott már egyszer "igazat adtál/tatok"
Izgi ez na:)
Devizában sem határozható meg, mert a kamatot az egekig emelheti a bank!
Ez így van, ha nem ismerem valaminek a jövőbeli árát tervezni sem lehet vele. Sem a vállalkozás likviditás menedzsmentje nem tud egy ilyen termékkel mit kezdeni, sem a bérből és fizetésből élő háztartások!
Ez megint csúsztatás, mert itt egy hiteltermék esetén, ha garanciák vannak beépítve a konstrukcióba, a jövőbeli ára közelítőleg meghatározható.
Pontosan a hiteltermék általánosan elfogadott kritériumából következik, hogy hosszútávon kiszámítható, tervezhető és ellenőrizhető termék kell, hogy legyen.
Vajon, hogy tud egy cég egy projekt megtérülést kalkulálni, ha nem tudja kiszámolni a hitelrész jövőbeli árát??!!
Devizahitelek: itt a tökéletes mentőcsomag?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=187950