Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
stock33
stock33 2013. 05. 29. 06:43
Előzmény: #631  szivacs
#640
a MNYP levonásnak megvolt a fedezete a folyamatos járuléklevonás-emelés miatt. a MNYP tagok az államtól a nyugdíjuk max 75%-át kapták volna, az államiba visszalépők 100%-ot kaptak volna az államtól.

a rendszer megszüntetése órisái hiba volt, ami majd csak 25-30 év múlva fog kicsúcsosodni, akkor fog hiányozni az a sok 10.000 Mrd Ft, amit jelenleg, és a jövőben felél a kormányzat.
stock33
stock33 2013. 05. 29. 06:39
Előzmény: #627  szivacs
#639
nincs itt semmiféle "privatizálás". a MNYP rendszer bevezetését követően szép lassan emelték a bérből levont járulékokat, 2010-re már ott tartottak, hogy a MNYP járuléknyival többet vontak a bérből.
a MNYP államosítás után viszont voltak oly kedvesek, hogy a többlet járulékot megtartják.
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 05. 28. 23:22
Előzmény: #637  ts3
#638
az könnyű, csak nincs sikerélmény, mert nem veszi észre :>
ts3 2013. 05. 28. 23:15
Előzmény: #636  Bekre_Pal
#637
Csak szivacsot próbálom összezavarni. :)
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 05. 28. 23:13
Előzmény: #633  ts3
#636
ez már az n-edik saját korábbi nyilatkozataikkal ellentmondásban lévő, egyre hiteltelenebb duma, baromi unalmas, van még, aki beveszi?
ts3 2013. 05. 28. 23:10
Előzmény: #624  szivacs
#635
"és most ugyanannyi jár mindkettőtöknek?"

Hát az attól függ, hogy pl ez a mondat igaz vagy nem:"Még idén jóváírják az állami nyugdíjrendszerben elinduló egyéni számlákon a korábbi magánnyugdíjpénztári befizetéseket - közölte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján."

Azt azért elismerhetnéd, hogy viktor alatt elég nehéz a nyugdíjas éveinket megtervezni :)
Törölt felhasználó 2013. 05. 28. 23:07
Előzmény: #628  szivacs
#634
Most jobb-e, hogy NINCS 4000 mrd-nyi nyugdíjfedezet? (ebből 3000 már megvolt, további 1000 pedig lett volna, ha nem szüntetik meg a rendszert)
ts3 2013. 05. 28. 23:06
Előzmény: #632  Bekre_Pal
#633
2013. április 8. hétfő 17:18:59
link
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 05. 28. 23:03
Előzmény: #630  ts3
#632
ez most melyik évi kamu? csak mert tavaly tutira volt ilyen hazugság, kérdés, hogy az idén is lesz-e
szivacs
szivacs 2013. 05. 28. 23:03
Előzmény: #616  stock33
#631
Szerinted a manyupba belépettektől ugyanannyi nyugdíjjárulékot vontak le, mintha nem léptek volna be?

"..a bérből levont járulékok a MNYP bevezetése és az államosítás között 7-8%-kal nőttek. Azaz a MNYP-be fizetett járulékok bizony pluszban vonódtak a bérből, ennyivel kevesebb nettót vittek haza az emberek." -
Szerinted csak azoknak nőttek a járulékai 7-8%-kal és vittek ezért kevesebb nettót haza, akik manyup tagok voltak?
ts3 2013. 05. 28. 23:00
Előzmény: #624  szivacs
#630
"és most ugyanannyi jár mindkettőtöknek?"

Hát az attól függ, hogy pl ez a mondat igaz vagy nem:"Még idén jóváírják az állami nyugdíjrendszerben elinduló egyéni számlákon a korábbi magánnyugdíjpénztári befizetéseket - közölte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján."
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 05. 28. 22:56
Előzmény: #617  Bekre_Pal
#629
oh, máris jobb :) fogok tudni aludni ;)
szivacs
szivacs 2013. 05. 28. 22:56
Előzmény: #613  stock33
#628
Tegyél mellé egy kimutatást arról, hogy a manyup 13 éve alatt a nyugdíjkasszából áttett pénzek ütötte hiány finanszírozása mennyibe került az adófizetőknek!
szivacs
szivacs 2013. 05. 28. 22:53
Előzmény: #612  stock33
#627
"fogadd el, hogy a MNYP pénzeket "államosították"" - mármint azokra a pénzekre gondolsz, amit előtte "privatizáltak"?
Törölt felhasználó 2013. 05. 28. 22:52
Előzmény: #625  szivacs
#626
Most jobb-e, hogy NINCS 4000 mrd-nyi nyugdíjfedezet? (ebből 3000 már megvolt, további 1000 pedig lett volna, ha nem szüntetik meg a rendszert)
szivacs
szivacs 2013. 05. 28. 22:50
Előzmény: #610  stock33
#625
Te ne beszélj félre! Nem írtam az ellenkezőjét.
szivacs
szivacs 2013. 05. 28. 22:49
Előzmény: #609  ts3
#624
Nem szoktam.

és most ugyanannyi jár mindkettőtöknek?
Törölt felhasználó 2013. 05. 28. 21:42
Előzmény: #622  szivacs
#623
Most jobb-e, hogy NINCS 4000 mrd-nyi nyugdíjfedezet? (ebből 3000 már megvolt, további 1000 pedig lett volna, ha nem szüntetik meg a rendszert)
szivacs
szivacs 2013. 05. 28. 21:41
Előzmény: #620  kukutyinbenko
#622
Ó, ha ezt a fantáziadús kreativitást lakói alkotásra fordítanák, míly' magasra juthatna Kukutyin! :-)
Törölt felhasználó 2013. 05. 28. 21:28
Előzmény: #620  kukutyinbenko
#621
Most se tudott már mit reagálni, megint csúnyán beégette magát, hasonlóan az öngólt bombázó Hegyesihez, ezért inkább elkullogott vele együtt a topicból. Szerintem nyugalmazni fogják, nem megy már neki. Bezzeg a 2006-2010-es forradalmárok, egyszerre több nickkel fröcsögtek itt éjjel-nappal.

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek