Vasárnapi ebéd előtt a korcsmában.
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama
Rába: hosszú távú stratégiai együttmőködés az amerikai piacon (2010. december 21. 8 óra 41 perc)
Ajánlások száma: 0
Ajánlom
Öt évre szóló stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Rába Futómű Kft. és a Marmon-Herrington. A felek hosszú távú növekedést támogató, piaci és termékfejlesztéshez kötődő stratégiai kezdeményezések bevezetéséről döntöttek a speciális jármű futóművek és hajtásláncok piacán.
TőzsdeFórumKamatemelés: szakmai lepelbe bújtatott politikai ellenállás
Elkezdték gyűjtögetni a Magyar Telekomot
Haladunk az euró-svájci frank paritás felé
Eltérő álláspontok: harc az infláció ellen
Írország: a leminősítésnél fontosabb az előrehozott választás
Az együttműködés a két társaság immáron 27 esztendőre visszanyúló üzleti kapcsolatára épül. Az új megállapodás a speciális tehergépjármű, katonai, és nem közúti (off-road) futóművek piacán a kiegyensúlyozott és fenntartható növekedést támogatva fókuszált üzletfejlesztési terveket körvonalaz.
"A két társaság kooperációja tovább erősíti a Rába csoport pozícióját a speciális tehergépjármű szegmensben, és egybevág azzal a céllal, hogy fejlesztési és tesztelési kapacitásunkat és kompetenciáinkat a lehető legteljesebb mértékben kiaknázzuk"- emelte ki Pintér István a Rába Nyrt. vezérigazgatója.
A stratégiai célkitűzések és elképzelések megfogalmazásán túl a megállapodás a termék innováció, a vásárlói érték növelés és a piacvezető termék-megkülönböztetés területén megfogalmazott célok megvalósításának időtervét is meghatározza. Az 5 éves terv a két vállalat alapvető mérnöki, gyártási és pénzügyi erősségeire támaszkodva új termékek és szolgáltatások bevezetését irányozza elő, így a piacon már bizonyított, jelenleg alapvetően egyfokozatú és bolygókerékhajtású futóművekből álló közös termékportfolió tovább bővíthető.
eredményesség terén szerintem a legjobb, ha javul a mérleg és egyéb mutatók, és azt követi az árfolyam.
(Pannergys példa is erre vonatkozott: ha az árfolyam jövőbeni ígéretekre alapulva tulajdonosi meghúzásokkal ugrik meg, törvényszerű a visszaesés is.)
az opciós és eredményesség részben ellentmondást látok, az egyikben a részvényárfolyam a lényeg, a másikban meg az eszközérték?
most akkor melyik a fontosabb?
továbbra is azt gondolom könnyebb lenne a dolguk, ha eredmény alapján kapnák az opciót. (messze nem tökéletes a piac, így az árazás sem)
kommunikáció: szerintem mindannyian egyetértünk abban, hogy valami szükséges.
de ennek a piacnak mi jelentene üzenetet?
semmit nem hall meg (ért meg?) az eredményjavulásról, az új üzletek ígéretéből.
nincs semminek hatékony hatása jelenleg.
talán az srv. lehet a megoldás.
Marmon: nem gondolom, hogy kiszorították a Rábát ebből az üzletből.
mint ahogy a futóműalkatrész beszállításnál sem ez lehet a visszaesés oka.
inkább a megrendelők veszthettek piacot, a Rába közvetetten ezt nyögi. (hiába a dollár erősödése)
re: ezért akarnak közvetlen első szintű beszállítói kapcsolatot az új stratégiában (USÁ-ban ez viszont nem megy). így nem lenne ilyen kockázat a jövőben, csak a Rábán múlik az együttműködési megállapodás megtartása.
URAL: ugyanazt gondoljuk.
magyar buszpiac:
hát erőteljesen átpoltizált, ezáltal el van cseszve.
most már 2011. II. negyedévre döntik el a tendereztetést is... katasztrófa... a buszok meg esnek szét.
miért nem lehet ez ellen tenni, fellépni, vagy lobbizni?
szerinted?
ha valaki egy rossz szót szól, vagy csak ők azt gondolják, hogy rosszat szólt (ez bármi apróság is lehet) repül az üzletből, esélye sem lesz beszállni.
ez a szomorú helyzet.
tigus, 1702 tanulságos volt a szóváltásotok, melyhez a teljesség és a kifejtés igénye nélkül néhány momentumot én is hozzászólnék:
- a 1702 kételyeit erősíti, hogy többszáz forintot erodálódott a részvényesek vagyona. Nem az az eredmény, hogy a megbízók/részvényesek vagyona nő? Mindenféle mérleg és egyéb mutatók helyett ;) /re: eredményesség
Nem a közös eredményből kellene jutalmazni? Az ok hogy a részvényárfolyam is értékelhető így, hiszen egy hitet is bele lehet árazni és eredményt realizálni, bár én az eszközértéket növekedését és annak tartós trendjét/ütemét még akár ciklikusan is preferálom igazi eredményként. :) /re: opciók
- árfolyamkarbantartás nem csak azt jelenti, hogy 'interveniál' a cég a tőzsdén (lásd MNB.), hanem beszél, hat a tulajdonosokra hogy tartsák, növeljék részesedésüket vagy átvegyék pl. mnyp-két, önkorijét stb. Persze nem kell irreális dolgokról beszélni, csak a realitásokat elhitetni a piaccal.
-Marmon: Hitet adni a piacnak persze nehéz ha a saját piacaikat sem ismerik kellően. Az USA piacokon ekkora HUF/USD gyengülés (150-ről 220-ra) mellett is visszaszorulni azért hagy némi kérdőjelet maga mögött. 1702 kétségei a részemről is állnak.
- hogy érted hogy olyanná lehet válni, mint Pannergy? 200Ft-ra ötödölt Pannergy igen jól áll sok tekintetben és a management is jobban tud hatni a tulajokra/befektetőkre hogy nemcsak az eszközértéket, de a hitüket is beárazzák az árfolyamba ;)
-URAL szerződés: hatalmas eredmény, és sokmindent feledtetni tudna a 'baklövésekből is', de ebből látszódnia kéne valamiféle kibontakozásnak is!
- magyar buszgyártásban meg semmi látható eredmény. Tudom hogy iszonyat munka van benne, meg az alacsonypadlós futómű nem kis dolog hogy őszre az Ikarus és a Kravtex alá is bekerült, meg hogy a Webasto is régóta Rábával dolgozik, de ezekről sincs semmi kommunikáci, semmi próbaüzemek (ellenben a ZF-es futóművekkel), de ennél is nagyobb gáz hogy van egy politikai szívás is, hogy a BKK-tól sem azt hallani, hogy buszvételeket preferálna, hanem kiszervezésekről mennek a hírek, debreceni érdekeltségű meg kínai King Long busztulajdonos cégekről cikkeznek..., a Rába, meg az Autóbuszgyártó Klaszter, meg a Magyar Gépjárműipari Szövetsége meg se nyikkan a sajtóban...
Kiderült: Magyarország már a bóvlikategóriában van
A Moody's leminősítése után hazánk a befektetésre ajánlott és a bóvlikategória közötti pengeélen táncol. A reálgazdaság és a deficit alapján nem indokolt további rontás. Viszont, ha a kockázati felárakat nézzük, valamint azokat a már bóvli kategóriába sorolt országokat, amelyeknek alacsonyabbak a cds-árfolyamai, akkor egyáltalán nem kizárt a spekulatív kategóriába történő leminősítésünk.
Felvetődött mennyire a dolga a menedzsmentnek az árfolyamkarbantartás. Veszélyes terület, mert könnyen olyanná lehet válni, mint a Pannergy (még egyelőre), vagy a Synergon (mindegyiknél előfordult, hogy az srv jobban előtérbe került, mint maga a termelés).
Szerintem alapvetően nem dolga, az semmiképpen, hogy a vásárlásokkal felhajtsa az árat. Az más kérdés, hogy ha a részvény mélyen a valós értéke alatt forog, akkor célszerű megjelenni vevőként.
Azt se felejtsük el, hogy ez a menedzsment mindig is ultrakonzervatívan állt a tőkepiaci műveletekhez (srv), ami a cég tőkehelyzete miatt helyesnek is bizonyult,… eddig.
Szóval óvatosan kell bánni emiatt a kérdéssel. Talán kijelenthető, hogy október végéig nem is volt rá szükség, sőt igazából előtérbe a december 13-i nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos törvény elfogadásával került.
Emiatt ugyanis egy vissza nem térő lehetőség adódott a menedzsment számára. Mondhatjuk úgy is, hogy lépéskényszerbe, de legalábbis döntési kényszerbe kerültek.
Az kijelenthető, hogy mélyen a valós érték alatt forog a részvény, a menedzsment is utalt rá.
Vagyis az egyik legfontosabb vásárlási kritérium megvalósult, ráadásul az opciók miatt jövőbeni részvényvásárlási kötelezettsége is van a cégnek.
Itt álljunk meg egy pillanatra, mert az srv vásárlást szabályozza a Gt. és a számviteli törvény is.
Ezek alapján saját részvényt vásárolni csak a tárgyévi eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból lehet.
A Rába esetében a 2009.évi mérleg erre nem adott lehetőséget, mivel az eredménytartalék negatív volt. Jelen pillanatban (Q3) sincs lehetősége srv-t vásárolni az anyavállalatnak.
Azonban van egy nyereséges leányvállalat. A leányvállalati részvényvásárlás esetére a Gt. annyit mond, hogy „a saját részvényre vonatkozó szabályok alkalmazandók azokban az esetekben is, amikor a részvénytársaság részvényeit, olyan Rt., vagy Kft. szerzi meg, amelyben a részvénytársaság a szavazatok több mint 50%-át birtokolja.”
Emiatt lehetnek különböző értelmezések:
A leány is csak akkor vehet, ha az anyavállalat megfelel a kritériumoknak, vagy
A leány adatait kell csak figyelembe venni.
Az én álláspontom az utóbbit preferálja, vagyis csak a leányvállalat saját tőkeszerkezetét kell vizsgálni a részvényvásárlás kapcsán (ezt szerintem a számviteli törvény erősíti meg).
A másik kikötés, hogy a mérleg fordulónapjától hat hónapig lehet megtenni a vásárlást, utána auditált közbenső mérleget kell készíteni. Ez azonban nem pár nap alatt van meg, az audit ennél hosszabb folyamat.
A decemberi parlamenti döntés miatt ez azonban előtérbe kerülhetne.
Az alábbiakat tenném (javasolnám) a menedzsment helyébe:
A kialakult nyugdíjpénztári helyzetre tekintettel megkeresném a nyugdíjpénztárakat és 600-700 ezer db-ot átvennék tőlük 800-900 Ft-os árfolyam között (erre mostanában lehet csak esély, mert rettentően nagy a bizonytalanság), ez lenne a harmadik opciós szakasz részvényszükségletének biztosítása (ugyan még nem nyílt meg, de az árfolyam nagyon kedvező a tranzakció bevállalására, ugyanis nem lehet rajta veszíteni).
100-200 ezer db-ot a prompt piacon vásárolnék a 2. opciós szakasz részvényszámának biztosítása érdekében.
A tranzakciót a leányvállalat bonyolítaná, mert az ő saját tőkéje (eredménye és eredménytartaléka) fedezi a vásárlást, persze ehhez közbenső mérleg kellene, de azt érdemes lehet megcsinálni.
Ha bármilyen tényező (amiről nem tudok, pl. lehet-e venni srv-t a fordulónaptól a beszámoló elfogadásáig) akadályozná a prompt vételeket, 2011. június kifutású határidős ügyleteket kötnék, ugyanis ekkorra már rendelkezésre állnak az évvégi auditált mérlegek, amik alapján meglehet vásárolni a részvényeket.
Ugyanilyen bontásban tenném, vagyis 600-700 ezer db-ot a nyugdíjpénztáraktól, míg 100-200 ezer db-ot elnyújtva (akár minden nap) a prompt piacról határidős kötésekkel szerezném be. (úgyis úgy működik, hogy a brókercég megveszi a promptpiacon, majd eladja nekem határidőre).
Szintén megtartanám a leányt erre, mert arra, hogy a leány határidős ügyletet kössön az anya részvényeire szerintem már végkép nem vonatkozik a Gt. semmilyen tiltása.
Azt gondolom, hogy ez egyszeri lehetőség, és időben korlátozott a megvalósítása.
Ha csak az évvégi mérlegek elfogadása után (2011.április 30.) lépnek akkor
- ha hasonló, vagy gyengébb az árfolyam, akkor igazuk volt, igaz addig, mi tulajdonosok szívjuk a fogunkat.
- ha magasabb lesz az árfolyam, akkor elszalasztották a lehetőséget, mert egyrészt csak drágábban lehet beszerezni az amúgyis szükséges részvény mennyiséget, másrészt más piaci szereplőkkel is kell tárgyalni, kevésbé bizonytalan helyzetben, ami nem kedvez az áralkunak. Igaz, magasabb árfolyam esetén a tulajdonosokon lévő nyomás=számonkérési kényszer is csökken.
Bárhogy is lesz, amennyiben a menedzsment hasonló eredményre jut ezzel kapcsolatosan a Rába lehet a legnagyobb szereplő a nyugdíjpénztári állományok leépítésében. (szerintem ez is pozitívum lenne, mert a mostani piacról a vevők hiányoznak, de nagyon)
Ami az éves hozamot illeti várjuk meg az évvégét. :(
Jól látod meglehetősen elégedetlen vagyok az árfolyammal főként a legutolsó 980->800 manőver miatt, ami tudom, hogy nem a menedzsment hibája, hanem remek kormányunk értékmentésének köszönhető. A korrekt árfolyamsávot azt hiszem inkább nem akarod érteni [ami nem baj. :)], ugyanis pusztán a célárfolyamok időpontjának és időtartamának a meghatározásában tér el az évenkénti lépcsős opciós célártól.
"Azt leszögezhetjük, hogy a menedzsmentnek nem fő feladata az árfolyamalakulás felügyelete, így esés esetén sem szükséges beavatkoznia feltétlen." Ha eddig tartana a beszélgetés, akkor könnyen egyetértenénk. :) Szvsz rövid távon nincs feladatuk, de a jelentési gyakoriság időtávján már van teendőjük, főleg, ha ehhez a tulajdonosoknak, méginkább, amikor saját maguknak érdekük társul. Mit jelent, amikor nem hív le egy vezető 600 forintos opciót 1x00-nál? Mit jelent, amikor egy cég bejelent egy Ural kaliberű hírt, és mellette nem kezd azonnal(!) saját részvényt vásárolni? Ejj ráérünk arra még.. Ezek mind-mind üzenetek, amit a piac értékel: jelen körülményeknek megfelelően negatívan.
Lehet mondani, hogy: konzervatívak; tisztességesek; nincs megfelelő tőkeszerkezet, mert szerencsére nem kreatív könyvelnek, stb és még az is lehet, hogy mind igaz. De ez akkor is Magyarország, ahol ez a viselkedés abnormális. Itt megvan a bevált "értékelési logika", amit nem fognak a rába kedvéért átállítani. Sőt, sokan talán nem is képesek, és/vagy eszük ágában nincs átállni.
Ezt szerintem a menedzsmentnek feladata lenne felismerni, és valahogy megpróbálni kezelni.
A híreket azért én kicsit megrostálnám, kiegészíteném: év vállalata, legjobb márka: púder, max akkor érdekes, ha P.I. sütkérezni akar a közgázos lányok között. Ural: ++(+?),ingatlan projekt: --, stratégia +?, nyilatkozatok: agyelszíváslegjobban fizető cég a szektorban(!! miből is?) -?. Srv hiánya (mert ez is hír): --. LT. (és ez is): +. ;)
Ez olyan nulla körüli eredő, amihez hozzájönnek a fizetett riogatók a "W" második szárával, meg a MNYP. Nem gondolom, hogy most fog a nép tömött sorokban a kasszához fáradni.
Lehívás vs. nem milliárdosok: Igen ezzel tisztában vagyok. De ha akarták volna, és nyílt lapokkal játszanak, akkor erre is van megoldás, csak úgy kell megszövegezni a kgy határozati javaslatokat. Minden tranche-ből meg lehetne tartatni a jutalom jellegű jövedelemből megvásárolható pakknak legalább a felét legalább a következő tranche lehívásáig, vagy még ahhoz képest plusz 1 évig. Vannak ötleteim, ha ennyi a gond. :)
Ezt kb. én is így látom. Annyit tennék hozzá, hogy a pénzügyi igazgató máshol repült volna ilyen helyzetben. Kíváncsian lennék, hogy hogyan érinti ez a baki az opciós javadalmazását. Erről is nagy a hallgatás. :(
Azt látom, hogy ezzel kapcsolatosan „némi” elkeseredettség vegyül az írásodba. Az árfolyam alakulása bennem is kettős érzést okoz. Egyrészt az egy éves hozama 21,6% még így is, ez nem rossz.
Ha viszont azt nézem, hol van ahhoz képest amire vártam, és fundásan megalapozott, elkeserítő a helyzet.
Azt leszögezhetjük, hogy a menedzsmentnek nem fő feladata az árfolyamalakulás felügyelete, így esés esetén sem szükséges beavatkoznia feltétlen. Az srv-nél még visszatérek erre.
„egy korrekt árfolyamsávot kitűzni, amiben szép stabilan emelkedik a papír 2012-es 2k-ra, és közben nem csinál 50%-os bukókat, stb”
Ezt nem is értem. Először is volt (van) egy válság…
Aztán a menedzsmentnek nem feladata őrködni az árfolyamon, ha nem egyenletesen emelkedik az árfolyam, avatkozzon bele? Ne már.
Nincs is ekkora ráhatása, mert azért nem rajtuk múlik. Nézd meg, voltak hírek: a Rába az év vállalata, a legjobb magyar márka, új üzlet az URAL-lal, 2011-ben elkezdődik az ingatlanprojekt, új stratégia, nyilatkozatok. Mit is reagált az árfolyam? Ha senki nem indítja meg, sehova nem megy, lehetőség azért lett volna.
Félek most nem sokat érnek ezek a dolgok (esetleg az srv). Talán ha az eredmények megjelennek és tartóssá válnak….
Az opció a javadalmazási rendszer része, melynek egyik célja, hogy tulajdonossá tegye a menedzsmentet, így érdekközösséget létrehozva a többi tulajdonossal. A másik célja, hogy extra jövedelemhez juttassa a menedzsmentet, így jutalmazva, hogy elérték a kitűzött célt.
„Szerintem hívják csak le azt az opciót, legalább az első tranche-t kompletten és _tartsák a pakkot_!! Csak ez mutatja a tulajdonosi elkötelezettséget, semmi más!”
Van benne igazság, már én is nagyon szeretném, ha tulajdonostársak lennének.
Azonban meggyőződésem, bár nem ismerem pontosan az anyagi helyzetüket, de szerintem Győrben a menedzsment tagjai nem milliárdosok, de még csak nem is milliomosok.
Vagyis az opció egy része inkább jutalom, mint tulajdonosi részvételi lehetőség, tehát azok értékesítése után jutnak a jövedelmükhöz (aminek egy részéből aztán tudnak vásárolni részvényt a következő részből.) Ehhez viszont egy részét a piacra kell szórniuk. (Ha ezt 2000 Ft feletti árfolyamnál teszik meg, engem nem fog zavarni.)
Ezért nem mindegy részvénytartás szempontjából, hogy valaki az opciót „ingyen” kapja, vagy a piaci ár 70%-án megveheti, mert ehhez bizony tőke kell.
A kijelentéssel ezért inkább a második, vagy harmadik opciós csomaggal kapcsolatosan értek egyet (azok, ugye drágábbak is).
„Így ingyen kapott a menedzsment 1,5 év mozgásteret, amíg továbbra sem számonkérhető rajtuk semmilyen mutató, még csak egy nyamvadt verbális megerősítés sem, hogy ne harmadáron forogjon a papír.”
A válság elsöpörte a harmadik rész lehívási lehetőségét (anélkül meg lett volna).
Valamilyen hosszúságú határidőt kellett adni azért nekik, hogy a kitűzött célt elérhessék.
Még egyszer mondom, külső piaci megerősítéshez kötik az opciót, mert pl. mondhatta volna a menedzsment, hogy nyíljon meg az opció 5 mrd-os EBIDTA esetén (50%-os EBIDTA növekedés), a tulajok boldogan elfogadják, majd, ha túl gyorsan elérik, akkor azt mondják a tulajok, hogy túl könnyű cél lett kijelölve.
Ehelyett egy objektív cél került kijelölésre, amire jóval kevesebb ráhatása a menedzsmentnek. Az árfolyamhoz kötés sokkal nehezebb feladat.
Abban azonban egyetértünk, hogy az időtáv kitolásával jelentősen csökkent a motivációjuk az árfolyammal kapcsolatos lépésekkel kapcsolatban.
„ideje lenne megtámogatni az árfolyamot (=részvényesi értéket). És mit csinálnak? Semmit. Szerintem már a Q2-3-at is könyvelhették volna mérsékelten kreatívan úgy, hogy a srv vásárlásnak semmi akadálya ne legyen, de mégis valamiért ezt ők nem látták szükségesnek. „
Még szerencse….
Mellesleg L.T. annyira visszaszelídült, hogy el is tűnt a tulajok közül a bróker barátjával együtt.
(sajnos az árfolyam alakulása őket igazolta. Persze ehhez kellett a nyugdíjpénztárak államosítása, azt azért ők sem tudták előre)
Túlfedezés
Önmagában elkerülhetetlen volt, az eddig jól bevált üzletmenet miatt.
A megrendelések egyik pillanatról a másikra eltűntek, a hedge-t nem tudták lezárni ilyen ütemben (pl. a finanszírozás miatt sem).
A nyitással szerintem nem volt baj.
Inkább a hedge állomány leépítése, illetve kezelése hagyott kívánnivalót maga után. (kisebb veszteséggel kellett volna megoldani).
De ez már történelem, ebben az évben kifut az összes hedge, lezárul egy kockázati tényező, plusz enélkül sokkal kiszámíthatóbbá válik az eredmény alakulása. Talán jelenleg a forint erősödésnek sincs sok esélye
Most ez ügyben szerintem a ló másik oldalán vannak, mert azért 230-as dollárnál lehetett volna nyitni a megrendelések alapján valamennyit.…
Persze a ’volnás’ mondatoknak nincs sok értelme.
Nézd, ha szigorúan veszük, 2006 végén bejelentették, hogy a 3 éves projekt.
Ezek után sokat nincs mit magyarázni.
Az idő letelt, még egy évvel hosszabb lett, a projekt pedig kifutott.
Abban viszont igazad van, hogy kicsit többet lehetett volna róla kommunikálni.
Bár mégegyszer mondom, az elején megmondták, hogy 3 éves lesz, és projekt jellegű, azaz egyszeri!! vagyis vége lesz.
valóban a találgatás elkerülése végett lehetett volna valamit írni, hogy esetleg többet vártak tőle, de a partner elvesztette a projektet.
A Rába önmagában egyébként esélytelen ilyen projektre, tehát nem nyerhette volna el, mert az USA protekcionista szabályai miatt külföldiként nem tud labdába rúgni.
Inkább azt gondolom érvényesülhetett a "tömeghatás", akkorára növekedett a mennyiség, hogy mást is elkezdett érdekelni ez a piac.
Orosz befolyás
A közeljövőben nem várom, hogy megjelenjen orosz tulajdonos a Rábában, egyrészt most jöttek ki a válságból, folyamatosan állítják helyre a likviditásukat, nem akarnak ők külföldön terjeszkedni, másrészt ha tejet akarnak, nem veszik meg a tehenet.
Abban látok perpektívát, hogy együtt fejlesztenek (URAL), és a beszállítások növekedésével közös vállalat, vagy kihelyezett termelőbázis épüljön.
Mindenesetre ha bekerülés, a piacszerzés nehéz (legalább 3 évbe telt)volt, a felfutás után a megtartás óriási kihívás lesz.
Marmon és stratégia (előre is elnézést, ha kicsit elkalandoznék. Én nem tudok mindent annyira precízen szétválogatni. Sok mindent "attól függ" jelleggel értékelek.)
Szubjektíven: Gondoltam erre is, és még másik 3 dologra, és pont az zavar, hogy találgatnom kell. Az általam belátható üzleti gyakorlatban a tulajdonost szokta érdekelni, ha egy komoly árbevétel elmegy máshová. Kérdés szokott lenni, hogy mi volt az oka, mikor merültek fel a komolyabb problémák, hogyan próbáltuk megakadályozni, és végül hogy hogyan lehetne visszaszerezni. Ilyen nagy hallgatás leginkább akkor szokott megtörténni, amikor a menedzsment hibázott.
Egyébként pedig azért is nézem kiemelten ezt a kapcsolatot, mert az új stratégia műszaki csapásirányából egy EE-CE marmon képet látok kirajzolódni a rábában "némi" buszos kiegészítéssel.
Objektíven: Világos, hogy nem lehet fenntartani egy olyan üzleti kapcsolatot, ahol a partner pozícióját kívánjuk elnyerni, és idevágó ismereteim szerint van műszaki tartalom szempontjából átfedés az újabb fejlesztések és marmon piacai között, így akár érthetném is a szétválást. Viszont, ha az egyértelműen megjelölt földrajzi differenciák ellenére a marmon fenyegetésnek tekinti a rába új fejlesztéseit, akkor talán el kellene gondolkodni, hogy mégis van valami keresni valónk az USA piacon. Ennek viszont nyoma sincs a stratégiában (indoklás sincs, hogy miért nem), van helyette EU, meg az oroszok. Az EU-t a nagyságrenddel komolyabb belső szabályrendszer miatt kevésbé látom kockázatosnak, csak mozdulna már meg rendesen. Abban nem vagyok naprakész, hogy mennyire preferencia mostanában a marmon piacain az amerikai hányad növelése, de nem hiszem, hogy az oroszok ilyen szempontból sokkal szégyenlősebbek lesznek. És ha már az orosz piac mellett letettük a voksot, akkor nem véletlenül érdeklődtem korábban az orosz részesedésszerzés realitásáról. Nekem nem lenne kifogásom egy 10( bizonyos feltételekkel max. 20) százalékos orosz részesedés ellen, főleg ha a magyar kormánynál lesz másik 20%. Az látványosan demonstrálná, hogy tényleg úgy tekint az orosz partner a rábára, hogy pótolhatatlan, és ezért invesztál bele. [árfolyamnak is nagyon jót tenne, mivel csökken a közkéz, és a partnerkockázat] Ellenkező esetben könnyen úgy járhatunk az oroszokkal is 3 év múlva, mint most a marmonnal. Plusz a magyar belpolitikai kockázat mellett megkapjuk az orosz belpolitikai kockázatot is, ami az USA-ban talán mérsékeltebb.
Ami a nullás üzletek elvállalását illeti nem szeretnék sokat rugózni rajta, mert ha jól látom kb ugyanannyira hasznosnak értékeljük őket. Talán ott van marginális difi, hogy hogyan látjuk a nullát válságtámogatások nélkül. Azt hogy mi mitől von el kapacitást én a sajtóban megjelenő hírek alapján nem tudom megítélni, így ez ügyben nem is szivesen vitáznék. Lehet, hogy elvon valami próbagyártástól/teszteléstől gyártási kapacitást, de az is lehet, hogy a melósok amőbáznak heti 1 napot.. Fejlesztést nyilván nem kérnék számon én sem a nullás projektek érdekében senkin. Sőt.
Stratégiai célválasztás, pótolhatatlanság vs. 5éves árbevétel növekedés: Tudom, hogy ez nem rövid időn belül bemutatható mutatvány, és mint írtam, alapvetően nekem is tetszik a magasabb osztályba lépés terve. De az olyan tervektől mindig kiver a víz, ami egy kellően távoli időpontra mond valamit, és közte semmi kézzel fogható, mérhető, ellenőrizhető, számonkérhető. Ha elkezdek számolni akkor mindentől függetlenül azt mondhatom, hogy évi 15 % növekedés 5 év alatt kiadja a duplázást. Nem irreális. Nem azon erőlködöm, hogy sok vagy kevés 5 éven keresztül 15%, mert ez a kérdés felvetés szvsz. önmagában hülyeség lenne. Az érdekelne, hogy a menedzsment szerint időben hogy oszlik el az, amit ígértek(? számolták, vagy csak tippeltek?) a stratégia keretében. Különös tekintettel az első 1-2 évre, mivel ez értéklehető (előzetesen is) úgy-ahogy a piaci hírek alapján. Azokban ugyanis röpködnek az 50-70%-os rendelésállomány/árbevétel növekedések az export célpiacokról. Ha nagy vonalakban azt mondom, hogy van 50%-ban 0 növekedés (belföld) és 50%-ban 50% az exportpiacokon, az rögtön 25%, az árfolyamhatást elhanyagolva. Ezekből nem fog teljesülni valami, vagy később csökken a növekedés üteme? Érdekelne, hogy erről mit gondolnak Győrben akár a stratégiától függetlenül is, de sokkal inkább a stratégia részeként, hogyan vették abban figyelembe a közeljövőt. Utána majd beszélhetünk 5 évről.
Na végre, erre való a fórum.
Célszerűnek tartom szétbontani témakörökre, mert túl hosszúak lesznek a hsz-ek.
Marmon és stratégia
Arra még nem gondoltál, hogy nem a Rába vesztette el az üzletet, hanem az amcsi partnere....
A Rába meg pont ezt a tapasztalatot építette bele a mostani stratégiájába, azaz elsőszintű beszállító akar lenni a célpiacai vezető vállalataihoz, vagyis ne legyen közvetítő, akin múlhat bármilyen üzlet.
Másrészt törekedni akar a pótolhatatlanságra.
Mert mi történik, ha egy vagy a sok beszállító közül?
Tömegterméket termelsz, egyre nagyobb megrendelésekre, növeled a kapacitást, szépen nő az árbevétel, viszont a fedezet nem túl magas, és a verseny miatt egyre csökkenő.
Majd egy bizonyos méret felett, a terület már szembetűnik olyan tőkeerős nagyobb cégeknek, akik simán aláígérnek az áradnak, mert veszteséggel is megéri nekik elhozni. Ezt a versenyt a Rába tőkeereje miatt nem bírná.
Aztán ott marad a nagyranövelt kapacitással piac nélkül, lehet előröl kezdeni az egészet úgy, hogy a kis fedezet miatt nem igazán nőtt érdemben a tőkeerősség.
Ezért nincs értelme ész nélkül minden megrendelésnek eleget tenni.
Egyébként is minek még egy 0 fedezetű üzlet, ha már amúgyis 0-án van a cég, és próbál átlendülni a pozitív tartományba. Egyáltalán nem segít, sőt elvonja a kapacitást, és az erőforrásokat a nagyobb hozzáadott értékű termékek fejlesztésétől, és gyártásától.
A pótolhatatlanság nem egyszerű feladat.
Egyrészt csak réspiacokon (mezőgazdaság, offroad) lehet megvalósítani, nem túl nagy darabszám esetén (a túl nagy már vonzza, vagy létrehozza a versenytársakat), ebből következik, hogy az árbevétel nem tud akkora mértékben emelkedni, viszont a nagyobb hozzáadott érték (fedezet) miatt az eredmény sokkal jelentősebb mértékben nőhet (ezt írtam is: a válság előtti 0-0,5 mrd nettó eredmény ugyanakkora bevétel mellett most 3 mrd körül lehet).
Másrészt a pótolhatatlansághoz sokkal szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a megrendelőkkel, együtt kell fejleszteni velük, azt kell kapniuk, amit átalakítás, vagy különösebb munkaráfordítás nélkül be tudnak építeni. Komoly mérnöki tudással, fejlesztésekkel lehet egyedivé tenni a céget, ami miatt a partnerek nem akarnak, jobb esetben nem tudnak más piaci szereplőt keresni.
Ez a folyamat azonban nem háromperces, sokkal hosszabb időnek kell eltelnie (erre utal a csak öt év múlva duplázódó árbevétel terv).
Ezért gondolom, hogy jó a stratégiai célválasztás (egyszerre két lovon nem lehet ülni), vagyis az árbevételnövelés (nagysorozatú tömegtermelés) helyett az eredményesség, pontosabban a fenntartható eredményesség (réspiacok, szoros parneriség) lett a cél. A fenntarthatóság a válság miatt lett fontos, hiszen jóval kisebb piacméreten kell osztozkodni, nem sokkal kevesebb cégnek, ahol bizony a tőkeerősség lehet a döntő.
Ebbe a versenybe nem szabadott belemennie a Rábának. Tőkével sem bírta volna, meg a felhalmozott mérnöki, szakmai tudás felhasználása is többre hivatott.
Egyébként a „tömegtermelést” sem adták fel, bizonyíték erre a növekvő Scania, vagy a sajnálatosan stagnáló Suzuki (remélhetőleg később Fehrer) is, de egy URAL méretű üzlet (amit sajnálatos módon nem értékelte a helyén a piac) sokkal többet jelent, jelentősen növeli az eredményt, és a jövőbeni fejlődési lehetőségeket.
Norbi!
Semmi baj,csak van néhány ember aki nem szereti,ha valaki okosabb náluk(ez az ő nézetük).
Írjál nyugodtan,nem számít,hogy ki mit mond,és ír válaszként neked!
Ez a fórum,arról kell,hogy szóljon,hogy ha valakinek valamilyen vélemény van,azt minden további nélkül elmondhassa,főleg,ha annak van valóságalapja is!
Úgyhogy írjál nyugodtan!!!!!!!!!!!
Én szívesen olvasom.
Ne szekáljuk egymást,mert itt mindenkinek egy az érdeke,hogy az árfolyam végre meginduljon felfele!!!!!
Hajrá RÁBA,Hajrá Norbi,Hajrá LOKI!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Számomra vannak nehezen emészthető megmozdulásai a menedzsmentnek, amik eleinte így vagy úgy indokolhatóak is voltak, de a válság kihozott olyan árnyékokat, amik kevéssé szimpatikusak. Úgy érzem elkezdték hülyíteni a tulajdonosokat a konzervatív filozófia mögé bújva.
Kezdjük talán a Marmonnal (hogy a túlfedezés veszteségeiig már ne menjek vissza, pedig az is megérne néhány szót), amit már a múltkor is írtam félszavakkal. Addig OK, hogy 3 éves projekt volt és vége. De az a tény, hogy egy hang nélkül nyugtázza a menedzsment, hogy nincs folytatás, az nagyon furcsa. Tudtommal nem csődölt be a Marmon, valami oka biztos volt a folytatás elmaradásának. Ebből a nagy hallgatásból az sem derül ki, hogy tudják-e mi volt a baj. Ha nem tudják, akkor hogyan kerülik el a hasonló szituációt legközelebb?!
Addig amíg ez nem tisztázódik, addig számomra az új stratégia "megalkotása" pusztán annyinak tűnik, hogy utólag (!!) lepapírozták a piaci fejleményeket, és ráírták az elejére, hogy stratégia. Még akkor is ha _véletlenül_ bejön. Egy stratégia értékét az adja, hogy mennyire képes a menedzsment _előre_ felmérni a várható piaci trendeket, és úgy pozícionálni a céget (eszközök, termékek, marketing, stb vonatkozásában), hogy összességében előnyösebb helyzetbe kerüljön. Ha ők utólag írogatnak okosakat, akkor az csak sodródás, a blackjack kategóriája. Vagy bejön vagy nem, de hajszálnyival nagyobb a bank esélye.
Azt is hozzá kell tennem a korrektség kedvéért, hogy (az árbevétel prognosztizált növekedésétől eltekintve) nem tartom rossznak, amit core tevékenység oldaláról felvázoltak, de a folyamat tudatossága, és a próbálkozás esélyessége erősen kérdéses. Ha egy évvel ezelőtt kijönnek ugyanezzel,akkor szó nélkül "megeszem".
Ez egyébként erősen összefügg nálam az opcióhosszabbítás kérdéskörével. Tudom, hogy "csak kedvezménnyel" veszik, és sokkal rosszabb esetek is vannak (mondjuk ott nem vagyok részvényes), de.. Az opció célja az én -tulajdonosi- nézőpontomból az, hogy ne legyen a cégből egy synergon, ahol mellékcsatornákon kilapátolják a pénzt a saját kis kft-knek, hanem mutassák ki, növekedjen a részvényárfolyam a csillagos égig. :) Ellenben úgy látom, hogy a menedzsment bizonyos területeken nem tesz eleget (sőt időnként szinte semmit) azért, hogy ez így legyen.
Valahol ott kezdődött, amikor sorozatban bejelentették az első két tranche-re, hogy a részvényesi értékeket szem előtt tartva önként nem hívják le.
Mit is jelent ez? Nekem azt hogy eszük ágában nem volt tartani a papírokat, és valódi tulajdonosként megjelenni, ugyanazokat a kockázatokat futni, és ugyanazt a (így visszanézve csak remélt) cégértéket fenntartani. Rögtön piacra akarták (akarják?) szórni, amit lehívnak. (Amint az egyébként töredék részben meg is történt a munkahelyváltások, nyugdíjazások miatt lehívott 70k körüli részvénymennyiséggel.) Egyrészről köszönöm szépen a korrektséget, hogy nem borították be mégjobban. Ugyanakkor ez nem az amiről a történetnek szólnia kellene. Szerintem hívják csak le azt az opciót, legalább az első tranche-t kompletten és _tartsák a pakkot_!! Csak ez mutatja a tulajdonosi elkötelezettséget, semmi más! Vagy nem ér 600 forintot a részvény??! Addig értettem hogy hagyják esni, amíg KGT kigolyózása volt napirenden, de ez már lecsengett. L.T. is inkább visszaszelidülni látszik, a kormányzattal meg bármilyen áron meg kell találni a közös hangot, főleg ha nagy részvényes lesz akár csak átmenetileg, akár tartósan. Azaz, így hogy semmi oka nincs az esésnek ideje lenne megtámogatni az árfolyamot (=részvényesi értéket). És mit csinálnak? Semmit. Szerintem már a Q2-3-at is könyvelhették volna mérsékelten kreatívan úgy, hogy a srv vásárlásnak semmi akadálya ne legyen, de mégis valamiért ezt ők nem látták szükségesnek. Mégis akkor melyik grafikont nézik?
Ezek után talán érthető, hogy nem lelkesedek a változatlan feltételekkel való hosszabbításért. 4 éve értelmes volt a konstrukció, de azóta mutatott pár olyan dolgot a csapat, amit korlátozni kellett volna a tulajdnosoknak. Sok mindent el tudtam volna képzelni, pl a már említett első tranche komplett lehívásához és tartásához kötni a 3-ast, vagy egy korrekt árfolyamsávot kitűzni, amiben szép stabilan emelkedik a papír 2012-es 2k-ra, és közben nem csinál 50%-os bukókat, stb. Így ingyen kapott a menedzsment 1,5 év mozgásteret, amíg továbbra sem számonkérhető rajtuk semmilyen mutató, még csak egy nyamvadt verbális megerősítés sem, hogy ne harmadáron forogjon a papír. Értem én, hogy tőkeerő nélkül nem ők fújják a passztászelet, és van olyan, hogy az önkori beborítja, de ha ennyire figyelmen kívül hagyni az opció alapvető célját akkor az én olvasatomban nem tartják be a "megállapodást". Emiatt aztán megtehetik, hogy ködbevesző határidőket írnak az ingatlanhasznosításra, piaci átlagtól lemaradó árbevételnövekedést prognosztizálnak az új stratégiában, stb.. Csupa öngól sorozatban.
És ítt vissza is értem az árbevételhez: Igen, az 5 évesre gondoltam. Lehet, hogy nehéz elhinni a filozófikus jellegű beírásaimból, de értem amit az árbevétel szerkezet javulása kapcsán publikálsz, és örülni is fogok neki, ha teljesül. A gondom az, hogy hiányosnak tartom az érvelést a stratégia kapcsán már kifejtett módon.. Nem látom be, hogy kizárná egymást az "eszement árbevételnövelés", amikor a piac éppen helyreáll és a termékszerkezet 3-5 év alatti átpozícionálása. Nem hiszem, hogy bármilyen megkeresést vissza kellene (szabad lenne) viszautasítani a jelenlegi portfólióra vonatkozóan. A cégnek megvan rá a kapacitása, még ha nullán is pörögnének bizonyos projektek, akkor is segítene fenntartani a normál üzletmenetet, megőrizni a munkaerőt,a stabilitást stb. Ráérnének akkor kirostálni a kevésbé szerncsés szerződéseket, amikor beindul a K+F eredményeként valami magasabb hozzáadott értékű projekt tartósan. Annak, hogy ezt Pintér mégis így állítja be szvsz. két racionális magyarázat lehet: A) piacvesztés + a helyzet elkendőzése B) valamit már leboltoltak, ami fél-egy éven belül biztos elstartol csak még nem publikálhatják. Én egyelőre az a) felé hajlok, de látom, hogy ez kicsit félig tele-üres pohár szituáció. Remélem tévedek. :(
Rába és a láma
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama