Portfolio Portfolio
5
5
1
2016. július 05. | 10:18
#1

Október 2-án mehetünk szavazni a menekültkvótáról  

ugrás a cikkhez
Október 2-ra írta ki a népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban Áder János köztársasági elnök kedden - derült ki a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján megjelent közleményből. A KEH...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=234319
Rendezés
Hozzászólások oldalanként
2016. szeptember 29. | 11:19
előzmény: #4356  signal2
#4360
talan ez.

"Ez a rendelet a dublini rendszer néven ismertté vált jogszabályt váltaná fel, amely szerint a menedékkérőknek jelenleg a beutazásuk szerinti első államban kell menedékjogot kér­niük."

" akiknek nagy esélyük van a menekültstátus megszerzésére, áthelyezik egy másik uniós tagállamba, ahol a menedékkérelmüket elbírálják"

jelenleg ott kell biralni ahol eloszor kerte.
2016. szeptember 29. | 11:16
előzmény: #4358  longolo
#4359
Ahogyan az sem tisztazott azokkal mi lesz akiket elutasitanak vagy kozben buncseleknenyt kovet el.
Oket hova es hogyan kuldenek vissza?
2016. szeptember 29. | 10:58
előzmény: #4351  signal2
#4358
Meddig tart a menekült státusz aki megkapja ? Ha 20 év múlva is dúl a háború a közel keleten, itt házasodik,gyerekei lesznek stb. akkor mi lesz velük?
2016. szeptember 29. | 10:50
előzmény: #4356  signal2
#4357
Válaszolsz az említett friss munkaerő kérdésére is ?
2016. szeptember 29. | 10:44
előzmény: #4355  evatavi
#4356
Az első két idézett bekezdés között, nem tudom, mi az ellentmondás. Van egy elfogadott döntés, és van egy javaslat, ami mást tartalmaz.

A második "ellentmondás": nem tudni eddig mennyi pénzt költöttek uniós tagországok integrációra vs. az elbírálásra átvett menkülteket nem KELL automatikusan befogadni, az adott ország dönti el, hogy AD-E, ÉS MILYEN státuszt. Szólok, ha megtaláltam a kapcsoaltopt és ezáltal az ellentmondást.

ui: "sok" = 2
uui: üdv
2016. szeptember 29. | 10:27
előzmény: #4351  signal2
#4355
sok ellentmondast tartalmaz.

"A határozatok átmeneti és rendkívüli intézkedéseket tartalmaznak a két frontország terheinek enyhítésére. Ennek értelmében azokat a szíriai, iraki és eritreai menedékkérőket, akiknek nagy esélyük van a menekültstátus megszerzésére, áthelyezik egy másik uniós tagállamba, ahol a menedékkérelmüket elbírálják."

válasz a cikkbol:

" Ez kötelező erejű EU-jogszabály, amelyet végre kell hajtani. Van azonban egy friss javaslat a jogalkotók asztalán, amely ugyancsak kötelező áthelyezéseket szorgalmaz, de nem átmeneti, hanem állandó jelleggel. Ez a rendelet a dublini rendszer néven ismertté vált jogszabályt váltaná fel, amely szerint a menedékkérőknek jelenleg a beutazásuk szerinti első államban kell menedékjogot kér­niük. "

ahol belepett ott keri ott biráljak el.

"Nincs szó végleges letelepítésről.

Az áthelyezés egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kérelmezőnek nemzetközi védelmet kell biztosítani. A fogadó ország hatóságai a menekültügyi eljárás során döntik el, hogy a kérvényező jogosult-e bármilyen oltalomra,és ha igen, akkor milyen státusz illeti meg: menekült-, oltalmazotti, menedékes vagy befogadotti státusz. A tanácsi határozat egyébként világosan leszögezi, hogy csak olyan állampolgárságú kérelmezők vehetnek részt az áthelyezési programban, akik esetében megelőző egy évben a menedékjog iránti kérelmek legalább 75 százalékát elfogadták az EU-ban. A döntés megszületésekor ennek a feltételnek csak a szíriai, az iraki és az eritreai menekültek feleltek meg."

cikkbol:

" integrációjára fordítanak. "

ha nem végleges miért integralnak?

2016. szeptember 29. | 10:15
előzmény: #4343  torkosbrrrz
#4354
link
a szaudi nyilatkozatról
Hogy jön a képbe Clintonné....
2016. szeptember 29. | 09:51
előzmény: #4351  signal2
#4353
"mivel meggyőződésük, hogy az unió külső határaira továbbra is fognak menedékkérők érkezni, és az öregedő Európának sürgős szüksége van a friss munkaerőre."
Tele van európa munkanélküliekkel,fiatalokkal miért nem azoknak akarnak munkát adni ? Akarnak-e egyáltalán dolgozni?
ts3
2016. szeptember 29. | 09:34
előzmény: #4347  Dehogynincs
#4352
1. Igen
2. 40%(valós)+10,1%(csalt) 50,1%
3. 80%
4. 5%
2016. szeptember 29. | 09:03
#4351
1. Milyen döntéshozó testületek határoznak az uniós menekültpolitikáról? Milyen, a tagországokra kötelező döntések születtek eddig?

Az uniós menekültpolitikáról szóló döntések túlnyomó többségét az Európai Bizottság javaslata alapján az Európai Parlament (EP) és a kormányokat tömörítő Miniszteri Tanács közösen fogadja el. A jogszabályok jóváhagyásához a parlamentben egyszerű, a tagállamközi tanácsban minősített többség szükséges. A minősített többség azt jelenti, hogy a 28 tagállamból legalább 16 a javaslat mellett szavaz, és ezek a támogató országok az EU teljes népességének legalább a 65 százalékát képviselik. Az elfogadott jogszabályokat minden tagállamnak végre kell hajtania.

A menekültválság tavalyi kirobbanása óta az Európai Bizottság több mint egy tucat jogalkotási kezdeményezést tett le az asztalra az uniós menekültpolitika és határőrizet reformjáról. Ezekről az EP és a tagállamok már megkezdték vagy hamarosan megkezdik a döntéshozatali eljárást. Viszonylag gyorsan nyélbe ütötték az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozásáról szóló rendeletet. Kilógnak a sorból az úgynevezett betelepítési kvótákról szóló határozatok, amelyeket tavaly szeptemberben „szükséghelyzetben” hoztak a tagállamok, nem megegyezve, csupán konzultálva az Európai Parlamenttel. Az ilyen „átmeneti intézkedésekre” lehetőséget ad az EU-szerződés 78. cikke.

2. Mi az a kötelező betelepítési kvóta?

Az EU-s országok belügyminiszterei 2015. szeptemberében két határozatot hoztak arról, hogy 2017 szeptemberéig a tagállamok kötelesek áthelyezni 160 ezer menedékkérőt Olaszországból és Görögországból. A döntés ellen szavazott Magyarországon kívül Csehország, Románia és Szlovákia, Finnország tartózkodott. A határozatok átmeneti és rendkívüli intézkedéseket tartalmaznak a két frontország terheinek enyhítésére. Ennek értelmében azokat a szíriai, iraki és eritreai menedékkérőket, akiknek nagy esélyük van a menekültstátus megszerzésére, áthelyezik egy másik uniós tagállamba, ahol a menedékkérelmüket elbírálják. Ha a vizsgálat kedvező eredménnyel zárul, menekült- vagy egyéb oltalmazotti státuszt és tartózkodási engedélyt kaphatnak abban az országban, ahol a kérelmüket elbírálták.

Az áthelyezés kötelező elosztási kvóták alapján történik. A lakosság lélekszáma, gazdasági teljesítménye, munkanélküli rátája és a menedékjog iránti kérelmek átlagos száma alapján állapították meg, hogy egy-egy tagállamnak hány menedékkérőt kell befogadnia.

Magyarországra eszerint 1294 ember menedékkérelmének az elbírálása, majd kedvező döntés esetén a befogadása jutna. Az Európai Unió minden áthelyezett személy után hatezer eurót fizet a fogadó országnak.

3. Az ideérkező migránsok végleges letelepedéséről vagy átmeneti oltalom alá helyezéséről van-e szó?

Nincs szó végleges letelepítésről.

Az áthelyezés egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kérelmezőnek nemzetközi védelmet kell biztosítani. A fogadó ország hatóságai a menekültügyi eljárás során döntik el, hogy a kérvényező jogosult-e bármilyen oltalomra,és ha igen, akkor milyen státusz illeti meg: menekült-, oltalmazotti, menedékes vagy befogadotti státusz. A tanácsi határozat egyébként világosan leszögezi, hogy csak olyan állampolgárságú kérelmezők vehetnek részt az áthelyezési programban, akik esetében megelőző egy évben a menedékjog iránti kérelmek legalább 75 százalékát elfogadták az EU-ban. A döntés megszületésekor ennek a feltételnek csak a szíriai, az iraki és az eritreai menekültek feleltek meg.

4. Milyen arányban vállalják a menekültpolitika anyagi terheit az uniós testületek, illetve a befogadó országok?

Az Európai Bizottság 2015–16-ban eddig összesen 15 milliárd eurót költött az uniós költségvetésből a menekültválság kezelésére, a tagállamok erőfeszítéseinek támogatására. Ennél jóval magasabb lehet az összeg, amit a tagországok tengeri mentésre, határvédelemre, a menedékkérők nyilvántartásba vételére, ellátására, majd a befogadottak lakhatására, szociális juttatásaira, integrációjára fordítanak. Ezekről a költségekről nem állnak rendelkezésre összesített adatok. Az Európai Bizottság idén tavasszal közzétett gazdasági előrejelzése szerint 2015–16-ban a menekülthullám által érintett országok pótlólagos pénzügyi terhei meghaladhatják a GDP-jük 0,1–0,6 százalékát. Svédországban, ahol a legmagasabb az egy főre jutó menedékkérők száma az EU-ban, ez az összeg elérheti akár a GDP 0,9 százalékát. Magyarországon az előrejelzés a GDP 0,1 százalékára teszi a menekültválság költségvetési hatását.

5. Az Európai Unió valóban kötelező kvótával osztaná szét a menekülteket az uniós országokban? Mi a jelenlegi elképzelés, hogyan változott a koncepció?

Az Európai Unió eddig két határozatot hozott a menekültek kötelező kvóták szerinti elosztásáról. Ezek a döntések szükséghelyezetben születtek, és céljuk, hogy a tagállamok két év alatt vegyenek át 160 ezer menedékkérőt a menekülthullám által leginkább sújtott két országból. Ez kötelező erejű EU-jogszabály, amelyet végre kell hajtani. Van azonban egy friss javaslat a jogalkotók asztalán, amely ugyancsak kötelező áthelyezéseket szorgalmaz, de nem átmeneti, hanem állandó jelleggel. Ez a rendelet a dublini rendszer néven ismertté vált jogszabályt váltaná fel, amely szerint a menedékkérőknek jelenleg a beutazásuk szerinti első államban kell menedékjogot kér­niük.

A migránsok korlátlan befogadása sosem volt az uniós testületek célja. Kezdetben a humanitárius segítségnyújtás szükségességére helyezték a hangsúlyt

Ez az alapelv a jövőben sem változna, csak vészhelyzet esetén kiegészülne. A javaslattevő Európai Bizottság elképzelése szerint ha a jövőben egy tagállamra aránytalanul nagy nyomás nehezedne, akkor méltányossági alapon a többiek automatikusan átvállalnának tőle menekülteket. Alapvetően az országok teherbíró képessége határozná meg, hogy hány menedékkérelmet bírálhatnak el. Ha ez a szám váratlanul a másfélszeresére emelkedne, akkor az adott tagállamból egy másikba helyeznék át a menedékkérőket. A rendszerből ideiglenesen ki lehetne maradni, de csak magas pénzbírság megfizetésével. A bizottság menekültügyi reformtervét sokan bírálták, de döntés még nem született róla. Hivatalos brüsszeli nyilatkozatok azt sugallják, hogy a tagállamközi tanácsban lenne fogadókészség a kötelező betelepítéseket elvből ellenző közép-európai országok érveinek a megfontolására. Vannak tervek arra is, hogy az EU külső, harmadik országokból telepítsen be rendszeresen menekülteket, de ez szigorúan önkéntes felajánlások alapján történne.

6. Hozhatók-e közösségi menekültpolitikai döntések a tagországok ­vezetőinek beleegyezése nélkül?

Elvileg nem.

Az állam- és kormányfők politikai, stratégiai iránymutatásokat fogalmaznak meg, nem hoznak jogszabályokat.

Az uniós törvényeknek azonban össz­hangban kell állniuk a csúcstalálkozók zárónyilatkozataiban foglalt döntéseik­kel. A magyar kormány igazat mond, amikor azt állítja, hogy az Európai Bizottság az uniós vezetők kinyilvánított szándékával szemben cselekedett, amikor a belügyminiszterekkel tavaly szeptemberben megszavaztatta a kötelező kvótarendszert. A 2015. áprilisi uniós csúcs résztvevői ugyanis „a tagállamok közötti önkéntes alapú sürgősségi áttelepítések szervezésének megvizsgálását” helyezték kilátásba. Az Európai Bizottság azonban a rendkívüli helyzetre hivatkozva később kivételes eljárást javasolt, amit a huszonnyolcak túlnyomó többsége támogatott. Erre az EU-szerződés 78. cikke hatalmazta fel az uniós végrehajtó testületet, amely lehetővé teszi, hogy kezdeményezésére a kormányközi tanács átmeneti intézkedéseket fogadjon el, ha egy vagy több tagállam szükséghelyzettel szembesül, amelyet „harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása” okoz. Azóta többször előfordult, hogy az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács a kötelező áthelyezések felgyorsítására szólította fel a tagországokat, Orbán Viktor miniszterelnök azonban a magyar kormány nevében mindannyiszor írásos jegyzékben emelt kifogást ellene.

7. Milyen jogi következményei vannak a magyar népszavazás eredményének az uniós politikára?

A magyar népszavazásnak

nincs közvetlen jogi következménye, minthogy sem referendum, sem nemzeti parlamenti döntés nem írhatja felül az Európai ­Unióban – a tagállamok és az Európai Parlament által közösen – elfogadott ­jogszabályokat.

Ezért állítja a magyar kormány, hogy a referendumra feltett kérdés nem a ­múltra, hanem a jövőre vonatkozik. De az elfogadás előtt álló rendeletek vagy ­irányelvek sorsát befolyásolhatja a nem győzelme az októberi 2-i népszavazáson. Feltéve hogy a többség kinyilvánított akaratát tolmácsoló magyar kormány elég támogatót tud maga mögé állítani a szolidaritás „rugalmas” és „rugalmatlan” hívei között zajló brüsszeli csatákban. Az Európai Unió szerződéseinek módosítása – ami állítólag Orbán Viktor célja egy megnyert népszavazás után – nem szerepel az általa is elfogadott, fél évre szóló uniós munkatervben.

8. Brüsszel, azaz az uniós testületek valóban elkötelezettek-e a migránsok korlátlan befogadása mellett?

A migránsok korlátlan befogadása sohasem volt az uniós testületek célja.

Mindhárom brüsszeli testület – az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács – vezetője azt hangoztatja, hogy a rászorulóknak nemzetközi védelmet kell biztosítani, az erre jogosulatlanokat meg gyorsan vissza kell küldeni. A menekültválság elején a humanitárius segítségnyújtás szükségességére helyezték a hangsúlyt, de jó ideje inkább a schengeni határok védelmére és a migránsok beáramlásának a feltartóztatására. A pozsonyi uniós csúcson a résztvevők megerősítették, hogy céljuk az EU-n kívül tartani a potenciális bevándorlókat. A bizottság és a parlament ugyanakkor híve a migráció legális mederbe terelésének, mivel meggyőződésük, hogy az unió külső határaira továbbra is fognak menedékkérők érkezni, és az öregedő Európának sürgős szüksége van a friss munkaerőre. Az erről szóló jogszabálytervezet már a törvényhozók asztalán van."
2016. szeptember 29. | 08:35
előzmény: #4349  kimpaa
#4350
Tegnap hívott is a helyi polgármester - hogy honnan tudta a telefonszámom... - s szavazni buzdított. Rögzített szöveg volt, még nem személyesen hívott :)
Lesz ebből szerintem egy szép kövér nemigen. Aztán magyarázzák, ahogy akarják.
2016. szeptember 29. | 08:33
előzmény: #4346  bigyula
#4349
Mondom én hogy készül az újabb lista s aki nem megy el, az belekerül a potenciális ellenségek táborába.
Törölt felhasználó
2016. szeptember 29. | 08:32
Törölt hozzászólás!
#4348
2016. szeptember 29. | 08:21
#4347
1. Érvényes lesz-e a népszavazás?
2. Az összes választópolgár hány százaléka szavaz érvényesen?
3. Nemek aránya?
4. Érvénytelen szavazatok aránya?

Utólag már mindenki okos, de a politikai tisztánlátást a jóslatokon lehet lemérni. Mi lesz a népszavazás eredménye? Nem az a kérdés, mit szeretnél, hanem az, hogy mi lesz. Orbán doktor irreális kívánságvektora például így fest: igen, 100%, 100%, 0%.

Az én válaszvektorom:

1. nem
2. 48%
3. 92%
4. 3%
2016. szeptember 29. | 08:05
#4346
"Kampányra fogták a közhivatalnokokat

A lap szerint felülről arra utasítottak hivatalnokokat, hogy külön kiosztott telefonokkal, Kubatov-listával és egy Fidesz-KDNP-s logóval ellátott kétoldalas útmutatóval felfegyverkezve egy-egy vidéki szavazókörzetben hívogassanak szavazókat, és győzködjék őket a népszavazás fontosságáról. Közhivatalnokként, munkaidőben, pártutasításra.

Az íveken címek szerint vannak listázva a szavazók, néhol a hozzájuk tartozó mobilszámokkal együtt. Az ív jobb oldalán lévő rubrikákban kell besatírozni az adott válaszokat"

link
Törölt felhasználó
2016. szeptember 28. | 20:05
Törölt hozzászólás!
#4345
R--
2016. szeptember 28. | 19:13
Törölt hozzászólás!
#4344
2016. szeptember 27. | 19:06
előzmény: törölt hozzászólás
#4343
Szólj már valakinek, hogy vegye már le rólad azt dögnehéz krumplis zsákot!

minek kellett Újpestre kirándulnod?
R--
2016. szeptember 27. | 18:11
Törölt hozzászólás!
#4342
2016. szeptember 27. | 15:19
előzmény: törölt hozzászólás
#4341
A !!444!!! online oldalon harcos krumplihuszárokká lettek!

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
5 5 1

aktív fórumozók

friss hírek

AZ OLDAL TETEJÉRE