Az lehet, de a DT-ben csak tudják, hogy van-e ilyen szándék. Lényeg legkevésbé ez jön le tőlük (pl mit kérnek a tervezésnél, stb).
Szval nem lesz idén kivezetés, felvásárlás. De nekem mind1 és egész évben el lehet ezen rágódni, főleg ha ettől a várakozástól emelik az árfolyamot:)
Kettős támaszra csúszott vissza, , és erről a kettős támaszról sikerült lendületet vennie. Az 50 napos átlag az ék felső szárával együtt azonban megfelelő támaszt adott ahhoz, hogy felfelé vegye az irányt. 310 felett a következő ellenállás a 315. 315 alatt egy fordított fej-váll épülhet ki, amely további emelkedést ígér.
Igen, legyen már vmi, de 450 nekem kevés, itt vagyok 0-án, és ne feledd sokan még feljebbről vannak beragadva, az osztalékot ne számold az max fájdalomdíj az elmúlt 10 év lecsorgásáért!
Jó egy éve vizsgáltuk meg a kérdést. Akkor számos érvet és ellenérvet felsorakoztattunk a kivezetés kapcsán. Akkor azt állapítottuk meg, hogy 1,100 forint alatt megérné kivezetni a Magyar Telekomot. Ugyanakkor kiemeltük, a DT nem egy kockázati tőke társaság, ahol egész nap azon gondolkoznak, hogy milyen pénzügyi optimalizációt és kivásárlásokat hajtsanak végre csoporton belül. A lényeg az üzleti expanzió és a működési racionalitás. A piacon rengeteg esetben láttuk már azt, hogy egy többségi tulajdonos cég megelégszik a pozícióval és nem akar újabb forrásokat lekötni.
Szedjük újra össze az érveket és az ellenérveket a kivetetés kapcsán!
Pro
A távközlés világában már több ilyen tranzakció történt a komplex és integrált csoportstratégia (szabad portfóliórendezés) és a pénzforrásokhoz való szabad hozzáférés elméletileg indokolhat egy kivezetést. Ne felejtsük el, hogy adott esetben (T-Online) a DT sem volt rest ahhoz, hogy nem túl gáláns módon, de kivigyen a tőzsdéről egy céget.
- A Magyar Telekom tőzsdei jelenléte elvesztette eredeti értelmét, a cégnek nincs szüksége tőkére, sőt a cash-flow termelő képességet is figyelembe véve a társaság túltőkésített , amelyre magas osztalékfizetési hajlandósága is utal.
- A távközlés egy szabályozásorientált üzlet, nehéz egyszerre panaszkodni a szabályozó hatóság felé, és optimistának lenni a befektetők előtt.
- Még mindig reális áron lehet megszerezni a társaság részvényeit, a termelődő felesleges cash-flow mind az anyacéget gazdagítaná, 1,100 forint alatt az ár baráti lenne. Az cég osztalékfizető képessége jelentős, amelynek most több mint 40%-a nem a DT kezeibe jut.
- A Deutsche Telekomra nem jellemzőek a tőzsdei leányvállalatok, a Magyar Telekom esetében a tőzsdei jelenlét historikus okoknak (privatizációs cél és mód, Ameritech) köszönhető.
- A Deutsche Telekom az elmúlt években pénzügyileg megerősödött, gond nélkül tud finanszírozni egy olyan kivásárlást, amely egységesebb kelet-európai stratégiát, illetve szorosabb termékvonalakat (T-Com, T-Systems, T-Mobile) jelentene
Kontra
- A Magyar Telekom és a menedzsment számára még mindig hasznos a tőzsdei jelenlét. Az intézményi befektetők hasonló elvárásokat támasztanak a DT és az MT menedzsmentje felé, így a magyar cégnek könnyű beilleszkednie a vállalati stratégiába, s központi utasítások nélkül is könnyű megfelelni a DT bizonyos elvárásainak. A befektetők igényei mindenhol hasonlóak, ők csak jól megtérülő beruházásokat és a magas hatékonyságok készek elfogadni.
- A tőzsdei jelenlétnek már vannak költségei (tényleges és információs), a pénzügyi befektetők határozott elvárásai miatt a szaldó pozitív
- Üzleti szempontból hasznos, hogy az Mtelekom fenn tudja tartani a nemzeti jelleget
- Az MT menedzsmentje valószínűleg ellenezné az ötletet: Egészen más érzés egy multi helyi cégét irányítani, mint tőzsdei céget vezetni. A tőzsdei jelenlét megkötései ellenére szabadságot nyújt.
- A Deutsche Telekom többségi tulajdonos, neki nem sürgős a kivezetés (a jó osztalékfizető, alulértékelt Démász esetében is csendes az EdF). Erőforrásait koncentrálja, s az organikus fejlesztéseken, az adósság-leépítésen és az osztalékon kívül a DT csak hiánypótló akvizíciókra hajlandó pénzt adni. Miért adjon ki a DT olyanért egy rakás pénzt, amely már úgyis az övé? Ez a legfontosabb ellenérv.
- Nem biztos, hogy reális áron sikerülne a kivezetés, az intézményi befektetők valószínűleg nem szívesen adnák oda 1,000 forinton a részvényeiket, ha a DT már egyszer elhatározta magát. Megindulna az árfelhajtás. Az MT-t jegyzik New Yorkban is, a kivezetés bonyolultabb lehet.
Mtelekom