Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
kukutyinbenko 2013. 11. 14. 17:16
Előzmény: #1739  Hegyesi2
#1740
Vigyázz miket írsz a párt szócsövéről... Ne bomlaszd a Párt és azemberek örök, megbonthatatlan egységbe forrt szövetségét!
A valódi baj az, hogy Gabika nem a buksijából kommunikál, hanem kottából ahogy a kórus többi tagja is. Ergo a szerzőket kellene elzavarni a búsba, de azt meg nem lehet mert a hívek jórészt erre izgulnak.
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 11. 14. 15:54
Előzmény: #1738  signal2
#1739
Gabika kommunikációja a Fidesz szégyene már rég félre kellett volna állítani. :(
signal2
signal2 2013. 11. 14. 15:49
Előzmény: #1737  signal2
#1738
Bocs: ez már NEM valaminek az elhallgatása (...), hanem (...)
signal2
signal2 2013. 11. 14. 15:48
Előzmény: #1736  Hegyesi2
#1737
Nem is cálfolom. Sõt tisztában vagyok vele. Ez viszont nem változtat azona a tényen - amelyet Selmeczi most elhazudott -, hogy a jelenlegi kormány brutálisan növelte a kiskeresetûek adóját. ès bizony az szívta meg kegyetlenül, aki tényleg minimálbért keres, vagy 180 ezer Ft alatt.
Egy politikus ne hazudjon, fõleg ne egy kormánypárt szóvivõje, ráadásul ilyen ordas nagyot és látványosat. Ez már valaminek az elhallgatása, vagy árnyalt megfogalmazás, hajnem konkrét, gyorsan cáfolható hazugság! Undorító.
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 11. 14. 15:37
Előzmény: #1735  signal2
#1736
Ez csak azért van mert sok mutyicég minimálbérrel jelent be a másik felét meg zsebbe adják!/dolgoztam ilyen helyeken,ne is próbáld cáfolni/
A lényeg hogy lehúzzák a költségvetést ,de a dolgozó is nagyon rosszul jár hosszú távon!
Minimálbér meg volt21-22 ezer környékén is ,igaz az régebben volt.
signal2
signal2 2013. 11. 14. 15:24
Előzmény: #1732  Hegyesi2
#1735
1. ettõl még Selmeczi hazudott. Ilyen esetben helyreigazítást kérnék automatikusan a nyilatkozótól, amit minden médiában közzé kellene tenni, ahol leadták.
2. Te mirõl beszélsz? A minimálbér sosem volt 67.000 Ft, 2010-ben pedig 73.500 Ft volt.
3. Szerintem neked is az számít, hogy mennyit kapsz kézhez, vagy nem?
Nettó minimálbér 2010: 60.236; 2013: 64.190
2009-es értéken nézve: 2010: 57.422; 2013: 52.965, azaz egy laza 8%-os reálbércsökkenés.
4. De nézzünk inkább egy olyat, hogy 120.000 Ft nettója hogyan néz ki: 2010: 88.792 Ft; 2013: 78.600 Ft. Szerintem ez a no comment kategória.
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 11. 14. 15:15
Előzmény: #1733  Hegyesi2
#1734
Ha nem a multi maffia uralna mindent lenne is rá forrás. :link
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 11. 14. 15:01
Előzmény: #1731  Törölt felhasználó
#1733
Ennél is sokkal magasabb fizetésekre lenne szükség!
már csehektől,szlovákoktól is le vagyunk maradva.:(
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 11. 14. 14:59
Előzmény: #1728  signal2
#1732
Valóban volt egy rossz éve emiatt a kiskeresetűeknek de azóta 67 ezerről már januártól 100 ezer felett lesz a minimálbér!
Törölt felhasználó 2013. 11. 14. 14:58
Előzmény: #1730  Hegyesi2
#1731
Bizony. És az jó, hogy ez történt? Tudod, akkor indult el a brutál egyensúlyromlás és eladósodás...
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 11. 14. 14:56
Előzmény: #1729  signal2
#1730
Belügyi dolgozóknak a Fidesz adott előtte ötven százalékot és a folytatás is be volt ígérve! úgyhogy 1:1
signal2
signal2 2013. 11. 14. 14:47
Előzmény: #1710  Hegyesi2
#1729
"Persze az nekik sosem volt jó ami jó volt az embereknek,főleg fiataloknak!"
Nyilván a közalkamazotti 50%-os béremelés sem volt jó az embereknek... mert a szocik csinálták. Márpedig amit õk csinálnak, az csak rossz lehet az emberekenek. (FIDESZ 1. törvénye)
Hozzáteszem, rohadtul nem értettem egyet vele.
signal2
signal2 2013. 11. 14. 14:41
#1728
Na, szõke ciklon megint a képünkbe hazudott egy ordas nagyot:
"A Fidesz szóvivője szerint Bajnai Gordon és a "bukott baloldal" veszélyezteti a kiskeresetűek adójának csökkentését és a családi adórendszer eredményeit."

"Selmeczi Gabriella csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján felidézte, hogy a Bajnai Gordon vezette Együtt-PM szövetség október végén aláírásgyűjtő akciót indított, amelynek célja az egykulcsos adó eltörlése. A Fidesz szóvivője megismételte korábbi álláspontját, amely szerint ez azt jelenti, hogy Bajnai Gordon emelni szeretné a magyar emberek adóját."
Mondja ezt annak a pártnak a képviselõje, amely bevezette úgy az egykulcsos adót, hogy mindenki, aki 180 ezer Ft alatt keres, annak ksiebb lett a nettója... kb az adózók 70%-a. MAGYARUL: a kiskeresetûeket brutélisan megadóztatta! Konkrétan: HA-ZU-DIK.

Na az ilyen nyilatkozatok miatt undorító egy párt ez a FIDESZ.
signal2
signal2 2013. 11. 14. 14:36
Előzmény: #1726  Hegyesi2
#1727
Úgy.
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 11. 14. 14:35
Előzmény: #1725  signal2
#1726
Természetesen a hibákat ki lehetett/kellett/ volna javítani,hogy spekulatív célra ne lehessen igénybe venni!
De úgy emlékszem,hogy volt egy olyan konstrukció is amit csak első lakásnál lehetett igénybe venni,abból pedig mindenkinek csak egy van.
Meglehetett volna nyirbálni a "szőrét" megölni nem kellett volna azért.
signal2
signal2 2013. 11. 14. 14:28
Előzmény: #1707  Hegyesi2
#1725
Jó rendszer lett volna, ha csak 1 lakásra lehetett volna igénybe venni családonként, és kisebb lett volna a költségvetési vonzata.
De sajnos egy ideig korlátlanul igénybe lehetett venni, és sokba is került.
Akinek volt egy kis gógyija, az igénbye is vette. Vett egy 2., 3. ingatlant.
Ezt fizetjük még most is. Köösen. Te meg én.
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 11. 14. 14:18
Előzmény: #1723  bigyula
#1724
Saját kérdésed cáfolatát is megtalálod az előző hsz.-ed ben belinkelt elemzői véleményekben. Ha akarod persze,ha nem akkor átsiklottál rajta.:)
bigyula 2013. 11. 14. 14:09
Előzmény: #1721  Hegyesi2
#1723
"Egyelőre annyi látszik, hogy mázlink volt az időjárással, és ezért sokkal jobb a mezőgazdaság teljesítménye, mint tavaly; az állami beruházásoknak köszönhetően erősebb lett az építőipar; és ami talán a legfontosabb: a külső konjunktúra (legfőképp a nyugat-európai, főleg a német gazdaság élénkülésének) hatására nagyot javult az ipari termelés."

Tehát, a mezőgazdaság jobb teljesítménye mázli, a gépipar pedig a külsö körülmények javulása miatt lett jobb. Az Építőipar pedig főleg állami (költségvetési) pénzből nött.

Tehát, kérdem én: miért is hallelújázzak? Van 3 terület, amiből kettő nem rajtunk múlt, a 3. pedig központi pénzszórás?
bigyula 2013. 11. 14. 14:05
Előzmény: #1719  bigyula
#1722
"A Mercedes és az Audi megment minket"

link
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 11. 14. 14:04
Előzmény: #1719  bigyula
#1721
:)) megint kihagytál valamit.

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek