Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Stiv
Stiv 2020. 12. 18. 13:44
Előzmény: #7053  pitcairn2
#7060
Majd az is érdekes lesz ha nem fog uniós pénz jönni, hanem mi fogunk a kalapba befizetni. 
.
Paks 2, Honvédelem fejlesztése is viszi a pénzt. 
A helyreállítási program is euró milliárdok. (2028-2058) 
https://ec.europa.eu/hungary/news/eu-myths/next-generation-eu_hu
Törölt felhasználó 2020. 12. 18. 13:23
Előzmény: #7058  pitcairn2
#7059
Valódi probléma.
pitcairn2 2020. 12. 18. 13:06
Előzmény: #7057  Törölt felhasználó
#7058
efféle sza rrágás helyett inkább a valódi problémákkal kéne foglalkozni...
Törölt felhasználó 2020. 12. 18. 12:55
Előzmény: #7056  DAXHU
#7057

Szerintem az MNB-nek nincs köze semmilyen szolgáltatói központhoz, így nem is kell versenyeznie vele.
A 400-ezres bérek kiragadottak és nem általánosak, bármilyen magas bérről beszélhetünk, akár több milliósakról is, de ezek egyike sem általános.
Ma a magyar dolgozói bérek nettóban számolva és összesítve alig éri el a 200-ezret és ez itt a lényeg, hogy a dolgozók átlagosan kb. ennyiből élnek.
De épp a minap olvastam talán itt a portfolió valamelyik cikkében, hogy 178-ezer körül vannak az átlag bérek  kb.
Természetesen ezt lehet fokozni napi 10-14-16 túlórában töltött munkával, de ne cifrázzuk ennyire a napi 8-órában végzett munka a mérvadó és az erre járó bérek, ezek összességében nagyon alacsony szinten vannak, még a térségbeli országokhoz viszonyítva is.
DAXHU 2020. 12. 18. 12:14
Előzmény: #7050  Törölt felhasználó
#7056
Az MNB-nek a big4-okkal és az ssc-kel kell versenyezni bérben. Nézd meg, hogy egy  big4-os kezdő 400e bruttóval kezd.
pitcairn2 2020. 12. 18. 12:02
Előzmény: #7054  Törölt felhasználó
#7055
az egész fiat univerzum mély válságban van, az euro pedig kb. a saját maga paródiája lett...
"Monetary policy in Europe has gone from being a tool to help states make structural reforms to become an excuse not to carry them out."
https://cms.zerohedge.com/economics/ecbs-latest-big-mistake
Törölt felhasználó 2020. 12. 18. 11:05
Előzmény: #7050  Törölt felhasználó
#7054

Még ebből nettóból nyugodtan levonhatjuk a forint 40%-os gyengülését és akkor egy siralmas képet kapunk, tulajdonképpen alig volt nettó bérnövekedés az elmúlt 10-évben, de szerintem inkább semmi nem volt csak szemfényvesztés ami a bérekkel történt. Ha beleszámoljuk még az árak drasztikus emelkedését akkor a magyar dolgozók nagy átlaga semmivel sem él jobban mint 10 évvel ezelőtt. A nyugdíjasok meg szó szerint egyre jobban szegényednek/nyomorognak.
Siralmas volt az elmúlt 10-év amit itt ez a kormány összehozott és a jövő még siralmasabb lesz, teljesen függetlenül attól, hogy ki kerül itt kormányra.
A fidesz-kormány szerintem évtizedekre lerombolta itt a magyar átlagos dolgozók és nyugdíjasok jövőjét, nem lesz könnyű az országot újra a helyes irányba állítani.
A baj egyébként abból is látszik, hogy Matolcsy és Varga egymásra mutogatnak és már nyíltan sározzák egymást, tisztában vannak azzal, hogy a jövőben hatalmas problémákkal kell szembe nézni.
Matolcsy is megjegyezte, hogy a következő kormánynak már a nyugdíjrendszert is újra kell tervezni/alakítani , ez mind azt mutatja, hogy további megszorításokra készülhetnek a nyugdíjasok a következő kormányzati ciklus alatt.
pitcairn2 2020. 12. 18. 11:01
Előzmény: #7051  Stiv
#7053

Térjünk vissza a XIX. századi boldog békeidőkhöz amikor az éjjeliőr államban sok helyen még a közhivatalnokok sem kaptak fizetést?:)
sőt olyan is volt, hogy még a hivatallal járó kiadásokat is a saját zsebükből kellett fizetni:)
olognol 2020. 12. 18. 10:47
Előzmény: #7050  Törölt felhasználó
#7052
lehet csak ára van, 3 műszak + hétvégék vagy folyamatos munkarend + életed a cégé
Stiv
Stiv 2020. 12. 18. 10:36
Előzmény: #7048  DAXHU
#7051
Ameddig úszik az államadósságban az ország, addig megtiltanám a milliós fizetéseket is.
Törölt felhasználó 2020. 12. 18. 10:34
Előzmény: #7048  DAXHU
#7050

Hol keresnek havi nettó 400 ezret?
A versenyszféra átlaga is 200 ezer körüli nettó lehet vagy még annyi sem az országos átlag szerint.
400-körüli az országos átlag bruttó bér, ennek a nettója pontosan 266-ezer, de nyilván ebbe a bruttóba az összes felső vezető/politikus/orvosok stb. bére is benne van, így könnyedén kalkulálható, hogy a valódi bérek nettó átlaga az a legjobb esetben is alig 200-ezer körül lehet.
fenytkerek 2020. 12. 18. 10:09
Előzmény: #7048  DAXHU
#7049
nem a jutalmazással van baj, hanem érdemtelenül a közpénzből adják, akkor amikor be van dőlve az ország gazdasága
DAXHU 2020. 12. 18. 09:59
Előzmény: #7044  Stiv
#7048
Nem értem miért téma a jutalmazás. Ezeknek a "cégeknek" a multikkal versenyképes javadalmazást kell biztosítania a munkavállalóiknak. Márpedig a multiknál is fizetnek ilyen mértékű jutalmat. Teljesen felesleges ezzel foglalkozni. Másra nem jó, csak a nép hergelésére. Ja, hogy valaki 150 ezret keres? Akkor tegyen azért, hogy eljusson egy multiba havi nettó 400 ért.
fenytkerek 2020. 12. 18. 09:40
Előzmény: #7044  Stiv
#7047
szivesen mondanánk "mert megérdemlik", de sajnos nem, a jegybankunk pozitiv eredménye jórészt abból származik h folyamatosa rontja a Ft-t, ebből is kiemelkedik szerintem a 2020-as év
PusztaPutyin
PusztaPutyin 2020. 12. 18. 09:40
Előzmény: #7045  Stiv
#7046
Kár a tárhelyért.
Stiv
Stiv 2020. 12. 18. 09:29
#7045
Hangoskönyvként is megjelent Matolcsy György jegybankelnök kötete.
.
A Pallas Athéné Könyvkiadó decemberben kiadott első hangoskönyve Matolcsy György: Amerikai Birodalom vs. Európai Álom című kötete. A több mint 18 órás hanganyag a VOIZ hangoskönyv-applikációjában érhető el.
.
https://hirado.hu/belfold/gazdasag/cikk/2020/12/17/hangoskonyvkent-is-megjelent-matolcsy-gyorgy-jegybankelnok-kotete?source=hirkereso#
Stiv
Stiv 2020. 12. 18. 09:23
#7044
Csaknem félmillió forintos jutalmat kapnak a jegybank dolgozói
.
Főként nem vezető beosztású alkalmazottak részesültek az év végi prémiumból.
.
Idén több mint nettó 450 millió forintot osztott ki összesen 950 „kiemelkedő teljesítményt nyújtó” munkavállaló között a Magyar Nemzeti Bank – tudta meg a 24.hu a jegybanktól.
.
2020-ban majdnem kétszázzal többen kaptak jutalmat, mint tavaly.
.
A lapnak az MNB azt írta, hogy a jutalmazottak 90 százaléka nem vezető beosztású.
.
Tájékoztatásuk szerint átlagosan egy-egy dolgozó nettó 473 713 forint jutalomban részesült.
.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, valamint a Monetáris Tanács tagjai a szokásos havi béren felül prémiumot, jutalmat idén sem kapnak. Az elnök, Matolcsy György havi alapbére egyébként 5 millió forint.
.
Az MNB azt is közölte, hogy mivel az elmúlt éveket folyamatosan pozitív eredménnyel zárták, így a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkavállalók részére kifizetett jutalmat a gazdaságos működéséből fakadó eredményből biztosították. Ez nem változtat azon a tényen, hogy az MNB összes bevétele és kiadása közpénznek minősül.
.
.A jegybank 2017-ben 151 millió, 2018-ban 339 millió, 2019-ben 460 millió forint jutalmat osztott ki.
https://hvg.hu/gazdasag/20201218_Jutalom_jegybank_MNB?s=hk
PusztaPutyin
PusztaPutyin 2020. 12. 11. 08:28
Előzmény: #7038  czm
#7043
Lop Csi azt akarta írni hogy segghajtóból féllófasz csak tele volt neki is a szája és nem értették.
Törölt felhasználó 2020. 12. 11. 04:56
Előzmény: #7040  czm
#7042
"milyen hazudozas?
TENYEK!!"
A minap olvastam, hogy sikerült 4-hónap alatt kiperelni a munkanélküli adatokat, ami több mint 400000!!!-fő volt.
Van 4,5 millió dolgozó és ebben benne vannak a külföldön dolgozók is! minimum 600000!-fő.A ksh. 4-5%-os munkanélküliségi adatokat közöl és ebben csak azok vannak akik Magyarországon váltak munkanélkülivé.
Egyszerűen nem jön ki a matek.....  Mennyi lehet itt a tényleges munkanélküliek száma 10-15%???
Na látod barátom, így történik mutyisztánban a hazudozás!!!
"milyen hazudozas?TENYEK!!"
sanka 2020. 12. 11. 04:43
Előzmény: #7040  czm
#7041
Semmit nem bizonyítottál a linkjeiddel, hagyjuk má szlovákiaát megelőztük, propaganda semmi más.

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek