Vasárnapi ebéd előtt a korcsmában.
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama
"... könnyen megérthető és kiszámítható, ..."
A hazugság lényege és célja a megtévesztés! Ezek miatt az időtengelyen előre haladva az idézett cégjellemzők erodálódnak, így lassanként kétségbe vonjuk vételi/tartási döntéseink helyességét. Aztán az időt-en elérünk egy pontot (ami nem biztos, hogy a 10. évet mutatja), amikor a kétségeink halmaza új döntési kényszer elé állít, s felmerül a sell gondolata. Ezt a pontot értem én el az idén tavasszal, s ezt az ellentétesen ható erőket (ti: a bizalom a cégben vs kétségek a kiszámíthatóságot illetően) úgy próbáltam feloldani, hogy a R pozícióim egy részét zártam. Ám a bizalom ábrándjának engedelmeskedve tartok egy csöppnyi R pakkot.
:)
A Buffett által vallott befektetési hitvallás, amely BG eszmeiségének egyenes folytatása, számomra is alap. Amikor ennek jegyében, úgy kb 4-5-6 évvel ezelőtt itt azt mertem írni, hogy: spekulálni nem ezen a piacon, hanem máshol kell, itt befektetni kell, akkor bizony nagyon sokan lehurrogtak...
Viszont lehet, hogy a "..megérthető és kiszámítható. ..."-ság hiánya miatt befektetésre alkalmatlanná válik a R.
:(
Azt hozzá kell tenni, hogy a cikk szerzője (kristoof) kimondottan utálja a Rábát, és ennek gyakorlásában a tények sem szokták zavarni.
Ennek tudatában "érdemes" olvasni az írásait.
...de jó lenne: "...Ha egy kiváló cégben van részesedésem, amit egy kiváló menedzsment irányít, akkor a kedvenc befektetési időtávom az örökké..."
"...Befektetőként az egyetlen cél az kell legyen, hogy racionális áron vásároljunk részesedést olyan cégekben, melyek működése könnyen megérthető és kiszámítható, majd tartsunk ki ezen részvények mellett hosszú távon, a piac rövid távú ingadozásai ellenére. Ha nem vagyunk képesek arra, hogy 10 évig tartsunk egy részvényt, azon se gondolkodjunk, hogy akár 10 percig tartsuk..."
...képzeld, én ellenvéleményt nyilvánítottam a hozzászólásaid pirossága ellen, ami ZÉRÓRA is váltott...!
...volt egy kevés időm még, na mondom magamban, nézzem át akkor az utolsó 100 hozzászólás színezéseit, ezért át váltottam a 100 hozzászólási kategóriára, a hozzászólások feletti választhatósági felsorolásokban...!
...görgetem a hozzászólásokat, amikor is látom, hogy az imént ZÉRÓSÍTOTT hozzászólásaid értékelései, ismét PIROSBA fordultak...!
...újra ZÉRÓSÍTOTTAM őket, nehogy már azt lehessen hinni, - a Rába részvényeseiről -, hogy örülnek a HITELTELENÉ tett, Rába Magazin ELHALLGATÁSI törekvéseinek...!
...ez a "pirosba fordulás" csak úgy volt lehetséges, hogy nem csak egy "ízlés ficamban" szenvedő akad aki figyelheti a szimpátia alakulását...!
...vagy, - és ez a rosszabb -, "gépi úton" szállhattak rá, a vélemények minősítéseire...!
...akad egy hozzászólása "tigusnak", - nem is túl messze lentebb -, amit akartam vélelmezni ellentétesen (a pirosból kivenni), ám a rendszer " fityiszt mutatott"...!
...pedig ezt a "fityisz mutatást", már egy-két nappal ezelőtt is megtette számomra...!!!
...ez a tapasztalat, vagy gépi hiba, vagy túlsúlyos manipuláció lehet...!
...egyszer már magam is szántam rá pár karaktert, hogy jelzéssel éljek, - "örömömben" -, a hozzászólásaim színezéseiért...!
...a sajátjaim színezései, kevésbé zavarnak, mert tehetetlen vagyok velük szemben, ami nagyon is helyes...!
...azonban, miután logikailag hibásan kerülnek egyes hozzászólások "színezésre", - a mások hozzászólásainak "színezési világába" -, bele szoktam "rondítani"...!
...de, csak akkor tehetem meg, ha be vagyok jelentkezve, azaz hozzászólást írhatok...!
...azért teszem, mert megfigyeltem, hogy csak egyszer tud valaki színezni, egy hozzászólást, azaz ha alaptalannak találom valamelyik színezést, ELLEN SZÍNEZEK...!
...megfigyeltem, hogy a "minden nagyon jó, minden nagyon szép" típusú hozzászólások színezést ritkán kapnak...!
...ellenben, a kritikus, ám de javítószándékú hozzászólások, - különösen egyes személyektől -, szinte predesztinálva vannak -, a "színezésekre"...!
...majdnem úgy, ahogyan Rákosi idejében a "szocdemek" voltak (én már megéltem!)...!
...ami után jöttek a "fekete autók", - válogatva -, nem mindenkihez...!
...azt gondolom, jó lenne nem hagyni "slendriánságból", ezt a LÁTHATÓ tolerancia hiányt...!
...azaz, ha bosszantja az alaptalannak érzékelt színezés valakit, - jelentkezzen be -, és nyomjon ellenkező véleményt...!
...hátha segítünk, - az ízlésvilágának alakulásához annak -, aki rászorul...!
...tapasztalatom szerint, nem mindig fogadja be az ellenkező véleményt a rendszer, - ez nem tudom miért van -, lehet egyedi, vagy időszakos, stb. ilyenkor, ha eszemben marad, visszatérek hozzá párnap múlva és újra próbálkozom...!
...abszolút, - ugyan ez a lelkiállapotom keletkezett -, amikor olvastam a VALÓSÁGOT...!
...ugyanis, még emlékeztem, hogy a Rába Magazinban ezeket a valós gondokat, egyszerűen ELHALLGATTÁK...!
...még érzékelni is lehetett, a Magazin cikkéből magából, az ELHALLGATÁST...!
...amúgy a "drágasága" messze nem lep meg, még "ügyesnek" is tekinteném, - HA -, ez a "metódus", a Rába fejlesztését szolgálná...!
...a technikai elavultság azonban MEGLEP, - nem is kicsit -, amit meglehet indokolni, - CSAK HÁT -, hiányzik az INDOKLÁS...!
(...például, éppen raktáron voltak ezek a futóművek, stb...)
...egy szó mint száz, "a hazug embert hamarabb útól érik, mint a sánta kutyát", mondja a közmondás...!
...kár volt a Magazin újságírójának, vagy a szerkesztőjének hallgatni a felmerült gondokról...!
...ez a "momentum", a rettenetesen vissza tetsző a történetben, számomra...!
...merthogy a Rába tőzsdei cég, amelynek a HITELESSÉGÉT, a cég Magazinjának is BIZTOSÍTANIA SZÜKSÉGES...!!!
...merthogy, - megint közmondás jön -, "a lónak négy lába van, oszt, mégis megbotlik, hát akkor az EMBER, akinek csak kettőt adott a jó isten"...!
...a fejlesztésekről már évek óta alig tudni valamit is, - gondolom valami katonai oka lehet -, ám mégis nagyon visszatetsző, - most a tárcsafék hiánya -, korábban meg az autóbuszok hátsó futóműveinek hátrányos konstrukciójáról volt visszajelzés...!
...pont azokról a szerkezetekről, ahol azt lehetne gondolni, hogy - talán -, a világszínvonal közelébe kíván avanzsálni a Rába...!
....mert az nem rossz, ha azt mondják (kommunikálják a csapból is kifolyólag), hogy a piros autó milyen nagyon jó és csúcsszuper, közben pedig a valóságban nem is az, ráadásul nagyon drága is?!
Ezt pedig még meghabosítják egy kis ingatlan mutyival, aztán IT/FB osztalékködösítéssel, meg a sógor-haver-koma szentháromság bűvésztrükkjeivel és máris ott vagyunk ismét a névérték alatt....
Miért is...? Kérdezed.
Mert ez nekünk annyira jó...?
Most már csak nosztalgikus elvetemültségből tartok néhány k Rrv-t, de kíváncsi vok mire jutok velük.
Drukkolok, legyen igazad az 1500-el!
"...a Rábának nincs tárcsafékes futóműve jelenleg. ..." !!!
Nantal meg elektromos, meg szomtudja milyen hajtású rábatrakikról ábrándozik a hozzáértése okán...
:(
Rába és a láma
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama