Vasárnapi ebéd előtt a korcsmában.
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama
...hááááát, messze elhiszem, hogy nem volt tudomásod a tapasztalataimról...!
...én is csak, - nagyon is "ősz fejjel" -, tapasztaltam meg ezeket...!
...nahát, röviden a részletek is:
1.) 23:00 óra magasságában, kerültem a kapitányság épületébe, - rögtön annak fogdájába -, olyanba, mint amilyeneket a filmekben látni, vasajtó, kukucskáló, priccs, beton és rácsok, kamera a mennyezeten, egy ivókút bent, de oly magasan, hogy abba vizelni már nem lehetett...! Van ugyan egy padló összefolyó is bent, na de kamera mellet mégse...! Azt mondták, ha szükségem támad "jelezzek a kamerába"...! Hát bizony, rövid idő után jeleznem kellett...! Na hiszen, jelezhettem amit csak akartam, a "fülük botját sem mozgatták" a jelzéseimre...! Szerencsémre, valakit "bekísértek" a másik zárkába, amikor is a kopogtatásomra és a szólásomra, kiengedtek a WC helyiségbe...!
2.) A fogda előterében, van egy pár vas szekrény, olyan cca. 25x25x30 cm méretű, amibe a fogdában lévő személyek holmijait rakják, a pénzek kivételével, halomra...!
Nahát nálam, - a piaci váll táskám -, tömve volt...! Amíg ezt jegyzőkönyvbe vették, az komoly munka volt, a fogdás hölgynek...!
Ráadásul, két pénztárca volt nálam, a saját személyi és a piaci, merthogy a piaci bevételeket külön kezelem...!
Nahát, a bankjegyeket sorszám szerint, egyenként jegyzőkönyvezték, hála istennek, volt belőlük bőven, sőt az aprókból is...! Amit aztán "összeöntöttek", a könnyebb összeszámolhatóság miatt...!
...rajtam meg, a "frász tört ki", hogy hogyan osztom meg, a két pénztárca között, - hitelesen -, ha szabadulok...!
...cipőfűzőt, gatya madzagot, ki kellett volna fűznöm, de csak a cipőfűzőt sikerült, mert a gatya madzag be volt varrva...!
...adtak egy kést, hogy vágjam ki a gatya madzag kilógó 10 - 10 cm-es végeit, vagy tegyem a szekrénybe a gatyámat is...!
...teljesen illogikus volt a levágási igényük, de nem engedtek...!
...le kellett adjam a nacimat, a szekrénybe...!
...még szerencse, hogy - akkor volt rajtam még -, egy fürdő naci is, így hát éppen nem kolompoltak a kolompolók...!
...de, messze nem volt melegem, a zárkában, cca. 2:00-ig, amikor is - bilincsben - helyszínelni vittek a piacra és visszaadták a nacimat...!
3.) ...nahát, a fogdások "szadizása", - élményszámba ment -, még jó hogy ki nem heréltek...!
...cca. valahogy úgy kezdték, hogy "tata, itt írja alá", de gyorsan ám, mert nem érünk rá...!
...hááááát, el kéne tán olvasni is, amit aláírok, vagy nem...?
...minek azt elolvasni...? ...az van benne, hogy a fal össze fírkálását, meg kell fizetni, stb...!
...hát, a "túrót" volt az írva benne...!
...az volt írva vagyon, hogy én elolvastam a fogda szabályzatot, amit tudomásul vettem...!
...mondom hol a szabályzat...?
...na, ne tököljön tata, nincs nekünk erre időnk, itt írja alá...!
...de ha nem írja alá, akkor nem írja alá, slussz...!
...hát nem írtam alá...!
...állandóan sürgettek, "betanulhatott" módon...!
...a lúdtalp betétemet is "kiszekálták" a cipőmből...!
...kötekedtek, ahogy csak tudtak...!
...finnyás grimaszokkal vizsgálták át a rajtam hagyott ing zsebeit, fürdő nacit, cipőt...!
...nagyon érdekes, hogy az engem leütő személlyel, ilyen megalázó bánásmódot nem alkalmaztak, vagy legalább is, én nem hallottam...!
...pedig, ha nem is a szomszédos, de az azt követő zárkába csukhatták és az előtér közös volt az én zárkámmal, - azaz -, ha Őt is hasonlóan megalázó bánásmódban részesítik, akkor azt hallanom kellett volna, de nem hallottam...!
...hajnali 5:00-re értem haza, a cca. 2 km-re lévő otthonomba, - tömegközlekedés akkor még -, nem lévén...!
Nem biztos. Ha összeférhetetlen lenne, akkor már le kellett volna mondania, mivel a kinevezése ha jól tudom múlt heti hatályú. Így inkább az lesz az érdekes, hogy a dedikált feladata mellett sok-e ez munkában (szerintem nem..), vagy terhes számára valamiért (esetleg), vagy az új pozíciójában már több lehetőséget lát, és érdemesnek ítéli a közreműködést.
Amit feladatként kapott az elég szaftos lesz, úgyhogy semmin nem csodálkoznék. Lehet olyan szándéka, hogy eltűnjön a szemek elől, de olyan is, hogy csináljon valami tényleg hasznosat is, ne csak romboljon.. A Rába érdekében remélem utóbbit választja.
Sajnálom, ami megesett veled, de nem volt tudomásom a tapasztalataidról. Csak az utca zajából olvasom a következtetéseket, meg a villamoson hallott történetekből. (Mások meg a kávézaccból. Kinek mi megy..)
A piac láthatóan még mindig kemény terep, ha nincs rendes felügyelet, de a késelő kiskölykök az igazi intő jel. Mit nem fognak az ilyenek 5-6 év múlva megcsinálni, ha kedvük tartja majd? Egyre több ilyet hallani.
"...Viszont megkérdezném tapasztalt tagbaszakadt férfiként miért hagytad hogy leüssön az a kofa.
Mit szerettél volna „rabolni” („saját kezűleg termelt élelmüket”)..."
...hááááát, miután egyre több agressziót tapasztalni ilyen indítékokkal, - csak leírom -, pedig nem volt szándékomban, csak a rendőrségi "tapasztalataim", megjelenítése, "1702" jóvoltából...!
...szerda reggel 6:00 magasságában érkeztem a piacra, az áruimmal (gyümölcs), de nem kezdtem kipakolni, mert jelezte a "szembe szomszéd" kereskedő, hogy az "asztal bérlőjét" látta a "nagybanin", várnom kellett, ha nem akarok kétszer pakolni.
...időt tölteni mentem, arrébb beszélgetni, egy másik idős "őstermelővel"...!
...mígnem. a hátam mögötti asztalsor túloldalán, meg nem szólalt az ukrán identitású kereskedő család, 30 év körüli - "jól megtermett" - fiacskája, hogy az "anyukám micsodájába" fújkáljam a cigaretta füstöcskéimet, stb...!
...nahát, - verbálisan -,én sem hagytam magam cserben...!
...aztán, valahonnan előkerült a fiúcska "részeg tonna" apukája, - akkor -, amikor az anyukája, már a fiúcskáját "alapállásba" könyörögte...!
...és az apuka, - folytatta volna -, a fiúcskája "előadását", ám az Ö produkcióját, már válaszra sem méltattam...!
...ismerni kell azt a körülményt, - az eset megítéléséhez -, hogy ez a piac egy lakótelepi kis piac, - a szabad ég alatt -, ahol dohányzási korlátozás (még) nem áll fent...!!!
...az esetet követően, - kitört -, a nyugalom...!
...8:00-ra kipakoltam és leváltott a szomszéd asszonyom, mert bizottsági ülésre, stb. voltam hivatalos...!
15:00 magasságában "váltottam vissza"...!
18:00 magasságában, - már későn érzékeltem -, a hátam mögött az apuka, újabb "színielőadását", aminek a végén - állítólag - felém köpött és elment...!
...még csak feléje sem fordultam, - gondolván -, megint a "pohár fenekére nézhetett"...!
...meg is kérdezte a szomszéd, "turkáló árus", nem magához "nyomta a szöveget, ez a bolond"...?
...lehetséges, - mondtam -, a kora reggeli "műsora" okán, de nem veszem magamra...!
...ez után, 19:00 magasságában - szó nélkül, - mint már írtam -, hátulról leütött...!!!
...az atrocitás, messze nem egyedi, mondhatnám, hogy rendszeres, mióta a dohányzási lehetőségeket, törvényileg is megszigorították...!
...mintegy, 2-3 hónapja, hogy egy iskola utcájában, - kis bicskával -, combon szúrt egy 3 fős, 8-9 év körüli fiú csapat egyik tagja, - azzal a felkiáltással -, hogy itt is egy "rohadt mérgező bagós"...!
...aztán elfutottak, ám utol értem még a szurkálót és Neki is folyt a vére, - no nem a combjából -, de az orrából...!
"...Miért is nem rúgtad tőkön?!
Állítólag az használ ilyen esetekben!..."
...hááááát, a leírásomban, csak nem írok ilyen "durvaságot"...!
...minden esetre, "hatott", az alkalmazott "módszer"...!
...a megfékezés volt a lényeg, no meg ösztönszerűleg is bejött, az "arányosság" elve...!
Viszont megkérdezném tapasztalt tagbaszakadt férfiként miért hagytad hogy leüssön az a kofa.
Mit szerettél volna „rabolni” („saját kezűleg termelt élelmüket”)
Mama is megmondta rablásközben soha ne keveredjünk szóváltásba!
Legfeljebb pénzváltóval , de hát vannak kivételek mind tudjuk)
"...A törvényt már senki nem tiszteli, így marad az igazságérzet, ami azért könnyen fellobban a magyarokban..."
"...működő rendőrség hiányában maguk kell védjék a saját kezűleg termelt élelmüket, és leütik a rablót..."
...szerdán, - velem megtörtént -, piaczáráskor (19:00), egy ukrán identitású kofa, - "se szó, se beszéd" -, "leütött"...!
...mikor "észhez tértem" (pár pillanat múltán), már nem tiszta előttem, - hogy hogyan -, de "grabancánál fogva", valahogy a "földre teremtettem"...!
...ott is "agresszív maradt", amiért is, "nyugalomra intettem"...!
...ezt követően, a fia hátulról, - megint "se szó, se beszéd" -, "leütött"...!
...most már, én is a "földön tartózkodtam", ahol - nyilvánvalóan, a fia rúgásaitól védve a "képemet", magam elé kulcsoltam a karomat...!
...vagy 6-10 rúgást elszenvedve, a piaci asztal alá "penderedve", tudtam szabadulni...!
...éjszakai "látlelet" után, "a rendőrségi fogda várt rám"...!!!
...minősíthetetlen "vendégszeretetben" részesültem...!
...hajnali, 3:04-kor íratták alá velem, a "rendőrségi verziójukat" az eseményről...!
...teljesem más tényállást írva, az előadásomhoz képest...!
...kértem javítást, amit - talán -, beleírtak, ám de én, azt már képtelen voltam, - a fáradságom miatt -, ellenőrizni, aláírtam ellenőrzés nélkül...!
...sőt, úgy írták meg, hogy a "leütésem", "szóváltás" után történt...!
...holott, a "leütővel", még hónapokkal ezelőtt sem "váltottam szót"...!!!
...a "rendőrségi álláspont", - velem szemben -, vádindítvány, az ügyészség felé, amit a "papír fejlécén" dugtak az orrom elé, ha jól emlékszem...!
...természetesen, visszautasítottam a teljes ártatlanságom és önvédelmem okán ezt a képtelenséget, ám hogy benne maradt-e abban a papírban, amit a javítás után elém dugtak, nem ellenőriztem...!
...ilyen egy, - velem szembeni -, mai rendőrségi "intézkedés"...!
Rába és a láma
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama