Vasárnapi ebéd előtt a korcsmában.
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama
Természetesen elő fogják adni máshol.. Jön a remek mangusta beszerzés, nehezen kihagyható esély egy új grippen aktára való keverésre. Csak legalább lenne valami offset most is, amivel a gazdaság is jól jár.
Amúgy ez az útdíj bukta várható volt december óta, csak azt nem értem mi tartott idáig Orbánéknak. Még egy hónapot elb...tak feleslegesen, mikor már a második körös árakból látszott, hogy megbukott az ügy.
Amúgy nincs más út, mint amit Viktor belóbált (csak a költségvetés megkurtítása lenne, de az sokkal nagyobb blama).
Gondolom majd odatolják ezt is a NISZ-nek, aztán ők csinálnak valamit. A MÁV-os projekt mellett elfér ez is, és nem kell ÜK3-al bohóckodni. Ha nem kell, hogy jól működjön, csak legyen valami tessék-lássék, és beszedjenek valamennyi pénzt, akkor azt megoldhatják dafke alapon. A rendszerhibák meg nem fontosak, ha nincs értelme kötbért szedni. Nyilván aki majd megússza pár hónapig a fizetést kisebb hibák miatt az nem fog reklamálni. A kormányváltásig meg még beférnek a naptárba, hogy üzem közben rendbetegyék és ne legyen nagy patália.
A bajom az, hogy nehéz eldönteni, hogy ezek után igazolva fogják látni magukat, és vérszemet kapnak mondjuk itt is, vagy azért a színfalak mögött minimálisan elgondolkodnak.
ennyit a tendereztetésről: link
"Miután az első közbeszerzési pályázaton nyertes visszalépett, két lehetőség közül választhattunk, vagy új pályázatot írunk ki, vagy az állam saját hatáskörben megvalósítja az elektronikus használati útdíj bevezetését; mi az utóbbit választottuk - mondta a kormányfő. Köszönjük szépen, nagyon jót szórakoztunk, jó mulatság volt, kiírtuk a pályázatot, beadták a cégek, elbíráltuk, szerződni akartunk, aztán nem írták alá. Még egyszer ezt a kabarét nem adjuk elő - fogalmazott a miniszterelnök."
ez kabaré... és nem akarom Cree barátunk érvelését felborítani, de mi akadálya, hogy busz témában is ilyen balkáni legyen a hozzáállás? ;)
Nem becsülöm le, de nem is gondolom, hogy ne lehetne kiolvasni az ügy dinamikájából azt, hogy hogyan hűtötték le a lelkesedést. Vélhetően a fentről érkező tények.
Az a hír, amit a cég bejelentett, ha megvalósulna, akkor nagyságrenddel nagyobb vásárlást indokolt volna mindenféle tojást és kosarat figyelembevéve. Persze elvileg az is lehet, hogy nincs pénzük, mert gyorsan elkopott az tavaszi bónusz, de ezt a változatot kevésbé valószínűsítem.
Versenyelőny.
Magyarországon nincs versenyképesebb buszgyártó a Rábánál!
Viszont nekem továbbra is kérdés a tőke!
Milyen konstrukcióban gondolkodnak?
Ilyen eladósodottság mellett egy profilbővítés töke hiányossá teszi a Rába.
nos a Dél-tengerek hatása valszeg nyugodtabbá tesz sokmindent.
egy nyugdíjas részvény (márpedig a Rába jelenleg erősen afelé konvergál) nem okoz nagy izgalmakat, még a likviditás jelentős csökkenése sem kezdte el rángatni a papírt.
ami kimozdíthatja az árfolyamot tény szinten(bár eddig sem tette relevánsan) az évvégi pozitív eredményesség közzététele.
ami várakozások szintjén (nem egzakt számok) megmozgathatja, az a Volvo együttműködés tényleges léttrejötte.
Apropó Volvon keresztül Wábererhez eljutva:
az évvégi Figyelőben szereplő interjúban Rábát érintő kérdésekben is nyilatkozott:
"A buszgyártás lehet új ágazat a Rába számára, de nem arról van szó, hogy állami támaogatással gyártana buszt, vagy bármilyen megkülönböztetésben lenne része. vagyis piaci alapon kell buszokat előállítani.
A Wáberer's egyébként rengeteg kamiont vásárol, és nekem az egyik feltételem, hogy ezek Rába-tengellyel érkezzenek."
Az utolsó mondat becsülendő, de a Volvo azért nem egy az egyben Rába tengelyt használ (egyelőre), csak fő elemeket szállít hozzá.
srv-t mostanában a menedzsment (tehát nem a cég!) vásárolgatott, saját elhatározásból, saját pénzen. alapvetően gesztus értéket lehet neki tulajdonítani, így a további vásárlás esetleges számonkérése felesleges.
a 2012-es saját tőke 900 felett várható, de a 180 napos is kúszik felfelé (855).
ezek nekem továbbra is a biztonsági alsó értékek.
Elnézést kérek, nem téged akartalak megszólítani bántásként, csak jó referencia vagy a véleménykülönbségek megcímkézéséhez. (Másrészről meg az egyetlen, aki konzekvensen felvállalta az első pillanattól a kommunikációt, és ezt nagyra becsülöm a keresetlen stílusom és a pillanatnyi kirohanásaim mellett/azoktól függetlenül.)
Értettem a felvetésed célját az első pillanattól kezdve, csak azt mondtam rá, hogy törvénytelen, és egyébként is erre való az értékbecslő. Én nem az álmaimat kértem beírni soha, hanem amiről pecsétes papír volt a cég által megbízott szakértőtől, és ami egyébként is szerepelt a beszámolóban. Az azért csak nem volt álom..
A közgyűlésre hivatkozás pedig sajnos addig nem elválasztható az MNV (mögött álló politikai nyomásgyakorlók) szándékától, ameddig a matek a mostani viszonyokat mutatja. Én sem örülök ennek. :)
"akkor abban a másodpercben veszted el a tulajdonjogodat, amikor aláírtátok"
Ezt túlegyszerűsíted, de mondjuk főszabályként általános esetre akár igaz is lehetne. A konkrét esetben viszont azért is szóltam hozzá, mert emlékeztem az ajánlatból, hogy kifejezetten rendelkezett a szavazati jogról az átmeneti időszakban.
Bocs, nem kényszer ár éreztették volna, csak azt mondtam, hogy talán a valós piaci arat nem a kisrészvényesek Enyedi álmok, hanem a pénzügyi biztosíték kal rendelkező ajánlatok alapján kellene meghatározni. Az eladási döntést szerintem úgyis a közgyűlés hozhatna meg. Egyébként szerintem sem kellene 1mrd ftert eladni, de ha ennyi a legjobb ajánlat, akkor nem kellene követelni, hogy 5-20mrdert kerüljön be a könyvekbe...
Nincs jelentősége, de szerintem ha eladsz egy részvényt, akkor, ha maskeppen nem rendelkezel, akkor abban a másodpercben veszted el a tulajdonjogodat, amikor aláírtátok, nem akkor, amikor a fizetés, vagy a transzfer megtörténik.
Minthogy itt egy kötelező érvényű ajánlat volt az egyik oldalon, a másikon pedig egy eladási ígérvény, ezért le lehetett volna cégként könyvélni 2011re, de a felfuggeszto feltétel miatt 2012 RE is annak alapján, hogy ki milyen valószínűséggel veszi az ügylet létrejöttét, es persze mi az érdeke... :)
Sajnos nyilván azért nem veszik (vették igazán, amíg tudták volna), mert nincs miért.
Maximum az okot lehet találgatni.
Talán a buszos ügy. Mondjuk a menedzsment is látja az értékesítési oldalon a problémát, de közben meg akarnak felelne a pillanatnyi nagytulajdonos politikai nyomásának. A kisrészvényesek nemesebb része meg megint mehet a csalánosba, mint az előző körben.
Vagy valami egyéb szemét húzás készül. Mondjuk az ingatlannal. Végül is Cree már "inkább" kényszerárverezte volna pár hete, mivan ha nem csak fantáziált, és valamelyik jogszabálynemismerő csinovnyik ráharapott, mert egyszerűnek hangzik. A törvényesség úgyis smafu, amíg a következő kormány rájuk nem uszítja az ügyészséget.
Jó lesz időben lerázni a szekérről, ami nem oda való, mert csak a károkar fogjuk tudni számolni.
Mi a helyzet a nagy sajátrészvény-vásárlásos mutatvánnyal ??
Mintha alábbhagyott volna a lelkesedés (?!)
Vagy esetleg:
- Elfogyott a lóvé ?
- Szépen elsikkadt a sztori ?
- Nincs senki aki követné őket ?
- Hatalmas humbug volt az egész ?
- Esetleg az előző 4 egyvelege ?
Ki akarok már szállni a pinyóba ebből a tréből de ebből akkor lesz névérték amikor az Orbánék ellenzékbe kerülnek magyarul nem ebben az évezredben
Rába és a láma
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama