Itt lehet leírni a tapasztalatokat a hazai és külföldi egészségüggyel kapcsolatban.
Tippek és trükkök, hogy hogyan érjük el a korábbi egészségügyi ellátást.
Kitálalt egy mentős a 19 órás műszakokról: Az osztrák rokonok nem értik, miért mentőzöm a több mint kétszáz kilométerre lévő fővárosban.
Mi történt? Takács Péter államtitkár korábban az osztrák mentősöket kritizálta, mondván, mennyivel fejlettebb a magyar mentőszolgálat. Most egy magyar mentős tálalt ki a munkakörülményeikről Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi elemző, -rendszerfejlesztő Facebook-oldalán.Kontextus. Takács Péter a nyáron tett néhány kijelentést a burgenlandi osztrák mentőszolgálatról: az egészségügyi államtitkár szerint a magyar Országos Mentőszolgálat egységeihez képest a burgenlandi mentők mentésirányítási rendszere kevésbé fejlett, amit fejleszteni kéne, hogy a magyarokkal zökkenőmentes legyen az együttműködés. Ezek hallatán Burgenland tartományi vezetője a múlt héten nyílt levélben kért helyreigazítást Orbán Viktortól államtitkára szavai miatt. Nem sokkal később Robert Hergovich kormányzati koordinátor cáfolta Takács állításait, és kért nyilvános bocsánatkérést, amiért szerinte Takács tévesen számolt be az osztrák mentőkről. A magyar Belügyminisztérium is reagált, szerintük tényleg fejleszteni kellene a burgenlandi mentők informatikai rendszerét.Miről számol be a magyar mentős? Ahol ő dolgozik, ott mindkét autójukban több mint négyszázer kilométer van. „Motorikusan nincs is velük semmi baj (…), de hátul már minden csireg-csörög-zörög. A műanyag fakkok esnek ki, ha egy kicsit már rosszabb úton járnak. A hordágy műbőre már több helyen kiszakadva, alatta a szivacs látszik.Ha ide vér vagy egyéb más szennyező anyag befolyik, azt nem lehet kitakarítani. Ezekkel az autókkal addig megyünk, amíg szét nem esnek.”Kifejti többek között:
Már több éve járnak fel Budapestre mentőzni, az elején még túlórában önkéntes alapon, most már mindenki megy és alapórában. „Az osztrák és német rokonok a mai napig nem értik mit keresek én a több mint kétszáz kilóméterre eső fővárosban mentőzni. Nincs ott mentő, nincs ott ember?? Ezt kérdezik.”
Részletesen leírja egy munkanapját, mely reggel fél ötkor indul, és a munkába jutáshoz saját gépkocsiját is használja. Civil szolgálati autóval ó, 6 órás kezdéssel mennek fel a fővárosba és másnap hajnali 1-2 órára érnek haza vidékre a fővárosi mentőzésből. „A fővárosban több helyen van mentőautó, megyénként máshol. Van aki a Markó utcába megy, vagy Százhalombattára vagy a Budai mentőállomásra. Ez forgalomtól függően kb. olyan 9 óra körül van. Átvesszük a mentőt és ahogy bejelentkeztünk már jön is rá a feladat. Van olyan mentő, melyben már hetek óta nem működik a klíma. Tudnak róla, de a javítása még nem esedékes. Nem probléma. A mentős kibír mindent , ő végig tudja dolgozni a napot a 35 fokban.”
Hogy munka közben eredeti munkahelyüktől több mint 200 kilométerre mit esznek, és isznak, az az ő gondjuk, ha szerencséjük van, akkor van a pesti mentőben van néha minihűtő, amibe egy kis üdítő belefér
– Mint írta, friss hír, hogy Budapest novembertől plusz autókat kér a régióktól. Van olyan mentőállomás, ahonnan négy nap is mennek a fővárosba dolgozni.
– Azt is kifejetette, hogy nem kapnak megfelelő munkaruhákat, azt is mindenki saját pénzből próbálja megoldani magának.
– „A fizetésről még nem is beszéltem. Idén nem volt és jövőre sincs betervezve bérfejlesztés. Mindenkinek van kettő, három munkahelye, hogy meg tudjon élni becsületesen”.
Mit mond a mentőszolgálat? Az Országos Mentőszolgálat a Forbes.hu megkeresésére válaszolva kifejtette, hogy a Kunetz Zsombor oldalán megjelent levél tartalma nem reális, és nem is objektív. Kifejtik:
mentőautóikat rendszeresen szervizelik, műszaki állapotukat ellenőrzik, és az elkövetkező hónapokban több mint 100 új, legkorszerűbb mentőautó áll szolgálatba Magyarország mentőállomásain, kiváltva az elhasználódottakat.
A hazai munkaerőpiac általános törvényszerűségei alapján a nagy munkáltatók a vidéki bővebb kínálat és a fővárosi szűkebb kínálat kiegyenlítésére törekszenek, vagyis munkaerő átcsoportosításokat alkalmaznak, írták. Pozitív tendencia, hogy a budapesti álláshelyeket az elmúlt időszakban már növekvő arányban sikerült betölteni, közel kétszer annyian léptek be a szolgálathoz, mint amennyien távoztak (nyugdíjazás, kilépés, stb.), így a betöltetlen státuszok aránya 3 százalékra csökkent. A helyi kapacitás-bővítés nyilvánvalóan további feltöltéssel, munkaerő többlettel lehet megvalósítható.
Fővárosi specifikum, hogy a budapesti lakcímmel rendelkezőkön kívül napközben ezen a területen sokkal több ember tartózkodik, dolgozik és veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, tehát akár 500.000 ingázó mentőellátását is biztosítanunk kell. A rendszerszerű nappali kapacitás megerősítés ezt a célt is szolgálja.
A fővárosi mentőellátás az elmúlt időszakban bizonyítottan gyorsult, erősödött, ami emberéletek megmentését jelenti. A mentősök
előre tervezhetően, személyenként évente két-három alkalommal dolgoznak a fővárosban, ezt a feladatot sokan szívesen, mások bizonyára kevésbé szívesen látják el. Az utazásukat is fizetett munkaidőnek tekintjük és folyamatosan dolgozunk a munkakörülmények, az anyagi és erkölcsi elismertség további javításán, írta a mentőszolgálat.
A munkaruhát pedig a világ egyik legelismertebb gyártója készíti, és már a tervezés során prioritásként kezelték a munkavállalói szempontokat.
Kb. 20 éve voltam utoljára sürgősségin. Akkor este 10től várakoztam. Valamikor hajnali 3 körül kerültem sorra. Ez már akkor is botrányos volt ( az orvos beismerte a vizsgálat alkalmával, hogy nem szóltak neki és nem tudott arról, hogy rá vki vár).
Na ez azóta csak rosszabb lett.
Azóta is kerülöm az ilyen lehetőségeket. Inkább intézek időpontot protekció útján, vagy marad a magán út.
Létezik mégegy kategória, azok akik az erőforrások figyelembevételével, a nem menthető kategóriába tartoznak. A triázs rendszer lényege ugyanis az, hogy egy tömegszerencsétlenség esetén az erőforrásokat a lehető legoptimálisabban használják fel, ami adott esetben a legsúlyosabb betegek életéről való lemondást jelenti. Ha morbid akarnék lenni, azt mondanám hogy a magyar egészségügy egy állandó katasztrófahelyzetben van és a félretett betegek az említett kategóriába tartoznak.
A sürgősségire érkező betegek gyakran 15-18 órákat várnak az ellátásra, és akkor sem biztos, hogy a megfelelő kezelést kapják,
„Egy jolly joker a sürgősségi” – mondta egy sürgősségin dolgozó ápoló, aki szerint az orvosok mindent megtesznek a betegekért, de egyszerűen nem bírják már a terhelést. Mi történt? A sürgősségire (SBO) érkező betegek gyakran 15-18 órákat várnak az ellátásra, és akkor sem biztos, hogy a megfelelő kezelést kapják.
„Az SBO egy pokol. Vannak betegek, akik 18-20-22 órája ülnek ott. Étlen, szomjan, magatehetetlen, mozgásképtelen idősek. A nővérek és az orvosok arrogánsak, bunkók. Tájékoztatást sem hajlandók adni a saját állapotomról” – írta egy beteg egy budapesti kórház nyilvános Facebook-oldalán. Egy másik kommentelő édesanyja néhány hete került be a sürgősségire, 19 órát töltött várakozással, étlen-szomjan, egy tolószékben a sarokban. Neki azt mondták, el lehet menni saját felelősségre. Így tett egy másik beteg, aki 14 óra után távozott ellátás nélkül. A Telex körképe a hazai sürgősségi ellátás helyzetéről. Az általuk megkérdezett sürgősségi osztályokon dolgozók szerint mindennapos probléma, hogy a betegeknek sokat kell várniuk az ellátásra. Ez nem feltétlenül az orvosok hibája, de mégis sokszor rajtuk csattan minden.Miért fontos ez? „Egy jolly joker a sürgősségi” – mondta lapunknak egy sürgősségin dolgozó ápoló, aki szerint az orvosok mindent megtesznek a betegekért, de egyszerűen nem bírják már a terhelést. „Három-négy orvos van egy műszakban, éjszakánként mindig hárman vannak, van, amikor 75 beteg fordul meg 24 óra alatt” – mondta az ápoló. Sőt, ennél még jóval magasabb esetszámok is előfordulnak kórházakban: például a Jahn Ferenc Kórház Sürgősségi Betegellátási Osztálya átlagosan 100-110, de nem ritkán 120-130 beteget lát el naponta.Kontextus. A sürgősségi osztályokon nem érkezési sorrendben látják el a betegeket. Létezik egy úgynevezett triázsrendszer, aminek lényege, hogy egy erre felkészített szakápoló megszűri a betegeket, és eldönti, kinek mennyire sürgős az ellátása. Ez alapján öt kategóriába sorolják be a pácienseket:
1: életveszély;
2: kritikus;
3: sürgős;
4: nem sürgős;
5: halasztható.
A nemzetközi ajánlás szerint az életveszélyes kategóriájú betegeknél egyből meg kell kezdeni az ellátást, a kritikus állapotú betegeknél 15 percen belül, a sürgős állapotúaknál fél órán belül. Még a nem sürgőseknél is egy órán belül, a halaszthatóknál pedig két órán belül. Persze a gyakorlatban – főleg a halaszthatóbb kategóriákban – ez nem így történik. Beszéltünk egy sürgősségi osztályon dolgozó orvossal, aki azt mondta, hogy a szakmai protokollok szerint az ambuláns sürgősségi ellátásnak ideális esetben hat órán belül le kell zárulnia. Tehát ennyi időn belül kellene ellátni és elbocsátani azokat a betegeket, akiket nem vesznek fel osztályra. Ehhez képest általában a 4-es, 5-ös kategóriájú pácienseket inkább 12 órán belül szokták ellátni. Ezen az sem változtat sokat, hogy valaki mentővel érkezik, vagy a saját lábán: a mentővel érkezőket gyorsabban előszűrik, de utána náluk is a kapott besorolás lesz a mérvadó.
Takács Erzsébet 980 napig vár a térdműtétjére, türelmesen tűrve a fájdalmat, injekciókkal, gyógyszerekkel és bottal éli a mindennapjait. Ám a hosszú várakozás alatt az orvosa nyugdíjba ment, amiről hivatalosan senki sem értesítette. Az esete nem egyedi: egy friss jelentés szerint vannak betegek, akik 2030-ra kaptak időpontot. Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint rövidültek a várólisták, és a Blikknek tagadta, hogy az egészségügyi ellátás komoly gondokkal küszködne.
A várólisták problémái miatt az egészségügyben egyre gyakoribbá válik, hogy betegek évekig nem kapnak ellátást, csak ha magánútra váltanak
A nem időben nyújtott kezelések miatt megelőzhető halálozások száma magas, ami az OECD-országok között is kimagasló értéket mutat
Takács Erzsébet 980 napot várt a térdműtétjére, amely idő alatt az állapota romlott, és ellátása körülményei bizonytalanná váltak az orvosa nyugdíjba vonulása miatt
Lassan két éve vár a műtétjére egy budapesti nő. Takács Erzsébettel 2024. február 1-jén közölte az orvosa, hogy 2026. október 7-én operálja meg a fájós térdét. Vagyis 980 napot kell addig kibírnia gyógyszerekkel, injekciókkal, bottal. Már csak 9 hónap van hátra addig, már ha egyáltalán lesz műtét, Erzsébet orvosa ugyanis tavaly decemberben nyugdíjba ment.– Véletlenül tudtam meg valakitől, mert sem a doktor, sem a kórház nem szólt, hogy változás van, most pedig ideges vagyok, hogy van-e egyáltalán nyoma bárhol a tervezett operációnak. 2024 nyarán nem találtam magam a hivatalos várólistán, de az orvosom azzal nyugtatott, hogy ő beírt engem a saját naptárába – panaszolta az asszony.
Ismerős meséli, térdprotézis műtétre volna szüksége, mindkét térde esetében, hamar.A magyar társadalombiztosításban úgy kb. 2 évet kellene erre várnia, magánban menne hamar, ott 8 millió forintba kerülne a műtét.
Szerencséjére vállalkozást indított Ausztriában, ahol alkalmazásban is áll a saját cégében, lett osztrák biztosítása, így, csupán egy hónap biztosítotti jogviszony után normál betegutakon eljutott az állami szakrendelésre, mindenhol kedvesség, nagyfokú udvariasság és top műszerezettség, pár vizsgálat után elirányították a sebészhez, hogy beszéljék meg a műtét időpontját.
Mielőbb csináljuk meg, javasolta a doki, hiszen nagyban javítani fogja az életminőségét, uram. Nos, nem csupán a két és félszeres osztrák fizetésekről van szó, hanem a létező, a befizetett adókért megfelelő szolgáltatást nyújtó osztrák közegészségügyről. Nehéz is pénzben kifejezni a különbséget... Szóval amikor azt halljuk, hogy a magyar költségvetési hiány a GDP 5-6% már a felelőtlen és kétségbeesett választási ígéretek miatt, vegyük még hozzá azt a legalább 1-2%-ot a GDP-ből, amit nem költenek el a közegészségügyre, hogy az működjön és valódi ellátást nyújtson.
Ausztria a GDP 9%-át költi évente közegészségügyre, Magyarország 4-5%-ot. És az osztrák GDP két és félszeres.
Amúgy az ismerősöm nem is az ellátástól, hanem a stílustól volt teljesen elájulva, hogy ilyen is van.
Egészségügy Magyarországon és külföldön
Tippek és trükkök, hogy hogyan érjük el a korábbi egészségügyi ellátást.