"Vonovia vagy Hellofresh Mindkettő árfolyama rendkívül nyomott. Melyik éri el előbb a +5%-ot innen." --- Teljesen mindegy, mert a Vonoviának 50%-ot, míg a Hellofrissnek meg kb. 100%-ot kellene innen emelkednie.
Rá világítottál akaratlanul, a legnagyobb bajra. Mi van, ha bankok beijednek....mi van, ha az berlini bérlő úgy gondolja, nem fizetek, vagy kevesebbet, mert a Linke megved....Nagyon gyorsan kell egy szövetségi törvény. Most már érzik ők is. Valószínűleg az hoz egy komoly felpattot. Nem 5%. Ebben az esetben hosszabb birkózás jön. Ha a Linke valahol máshol is tud ezzel nyerni akkor a baj nagyobb.
Nem lehet, csak a komcsi oldalon. Meg kezdje el elvenni, meglátjuk milyen áron menne, meg miböl fizetik ki, aztán tartják fent. Nincs olyan bank lassan, aki adna pénzt ilyenekre
A Vonovia EPRA NTA-ja 39,25 milliárd €, azaz 46,28 €/részvény volt 2025 végén. A piaci kapitalizáció most 15 milliárd euro alatt, a piac a vállalat nettó tárgyi eszközértékét mindössze kb. 15 / 39,25 = 38%-on árazza, vagyis körülbelül 62%-os diszkonton az EPRA NTA-hoz képest. Az árfolyam kb. 17 euro körül, miközben az NTA 46,28 euro, ez elképesztően nagy a különbség.
15 mrd euro alatt van jelenleg a piaci kapitalizáció, így egy átlagos lakásra most 28000 euro jut, plusz a hozzátartozó hitel.39 mrd euro körül van az adósság egy lakásra jut még 73000 adósság, azaz 101 000 euro, míg a köny szerinti érték 160000 körül van.
Vonovia kapituláció, 2023 márciust tanulmányozom, amikor 10 éves mélypontra ment az árfolyam és egy 120% rali jött utána. 46%-os esést mutatott be 8 hét alatt, de a 8. hét már zöld volt. Most is 8. hete esik az árfolyam, de a mértéke nincs ekkora, csak 23%. Viszont az a szint jelentős forgalmat csinált 3.5 éve, és valami támaszt kell nyújtania.
Ha szűkös a kínálat és növekszik a kereslet a hiány növekedni fog, az pedig felhajta az árat. Különféle módon be lehet ebbe a folyamatba avatkozni, az egyensúlyhoz való közeledést az segíthené, ha vagy a lakások száma növekedne (mondjuk üres, kihasználatlan, régebben más célra létrehozott épületek átalakításával), vagy az igénylők számának csökkentésével (mondjuk a zsúfolt nagyvárosokból olyan településekre iranyítani a nem német gyökerekkel rendelkezőket, ahol olcsóbban biztosítható a letelepedésük. Én nem vagyok társadalom kutató, de eddig azt hallottam, hogy a németeket az fenyegeti, hogy nem születik elég gyerek, az idősek kihalnak, a szaporodni képes korosztály a karrier építést a gyerekek vállalása elé helyezi. Ha ez igaz, akkor a lakhatási válságot a beáramló idegenek növekedő száma generálja, tehát azok elhelyezését, lakhatását kellene megoldani. Egy idegennek pedig el kellene fogadnia, hogy minden ország elsősorban a saját állampolgárait helyezi előtérbe. Ez nem rasszizmus! Ki kellene mondani, hogy igenis, amíg nem tudják megfizetni a bérlakásokat, addig menjenek városokon kívüli lakó táborokba, olcsóbb, alacsonyabb komfortfokozatú épületekbe. Valóban nem járható, hogy befektetők, üzleti célból bérlakásokat építsenek a legfrekventáltabb helyeken, ahol legdrágábbak a telkek és aztán üzemeltessék stb., majd rendeletekkel megszabják nekik, hogy mennyiért adhatják azokat ki. Senki nem ruház be olyasmibe, amiről tudja, hogy törvényekkel majd arra kényszerítik, hogy akár veszteséggel működjön, netán el is veszik majd tőle.
A CSU sürgeti az ingatlanok kisajátításának gyors betiltásátA berlini választásokon aratott baloldali győzelem nyomán a CSU gyors cselekvést sürget a nagy magántulajdonú lakásállományok szocializációjának megakadályozása érdekében. „A Baloldali Párt kisajátítási tervei tönkreteszik a lakáspiacot, és rendkívül magas költségekkel járnak” – nyilatkozta Martin Huber, a CSU főtitkára a Funke médiacsoportnak.„Ez a szocialista »öngyilkos küldetés« egyetlen új lakást sem hoz létre, és katasztrofális hatással van a szükséges magánberuházásokra. Most a lehető leggyorsabban végre kell hajtanunk a koalíciós bizottság azon döntését, amely szövetségi törvény útján tiltaná meg az ingatlanok kisajátítását.”Júliusban a CDU/CSU és az SPD alkotta szövetségi koalíció vezetése megállapodott egy olyan szövetségi törvény kidolgozásáról, amely lehetetlenné tenné a magántulajdonú bérlakásállomány államosítását – például tartományi szintű szocializációs törvények révén. Az üzleti szövetségek bírálják, hogy azóta kevés előrelépés történt.Friedrich Merz most szorgalmazza a törvényalkotási tervek előmozdítását. „A fő cél az, hogy egyértelmű üzenetet küldjünk a nemzetközi befektetőknek: Németországban nincs helye a magántulajdon kisajátításának” – mondta hétfőn a CDU vezetője a pártbizottsági üléseket követően. Az ügyben „viszonylag gyorsan” születhet döntés.„A befektetések inkább Varsóba áramlanak”Az építőipar és az ingatlanpiac szereplői figyelmeztettek a kisajátítási viták következményeire. „A befektetések egyszerűen Varsóba vagy más európai nagyvárosokba áramlanak, nem pedig Berlinbe” – nyilatkozta Dirk Salewski, a BFW ingatlanszövetség elnöke a Redaktionsnetzwerk Deutschland (RND) hírportálnak. Megjegyezte, hogy már önmagában a kisajátítási tervek létezése és a lakások szocializációjáról szóló választási kampányvita is „példátlan kiváró magatartáshoz” vezetett. Tim-Oliver Müller, a HDB építőipari szövetség ügyvezetője bírálja a kezdeményezést: „A szocializáció nem ingyenes, ahogyan azt sokan hiszik; a lakásokat valójában megvásárolják.” Ez olyan forrásokat emészt fel, amelyeket egyébként új építkezésekre lehetne fordítani. Müller rámutatott, hogy a szocializáció egyetlen új lakóegységet sem eredményezne. Úgy látja, mintha „egyes pártok látszólag egyszerű megoldásokkal próbálnák magukhoz édesgetni a választókat, amelyek a valóságban nem képesek beváltani a hozzájuk fűzött reményeket.” A Baloldali Párt ragaszkodik a szocializációhozA berlini választási győzelmét követően Elif Eralp, a Baloldali Párt politikusa azt tervezi, hogy az esetleges koalíciós tárgyalások központi témájává teszi a nagy lakásvállalatok – kártalanítás fejében történő – kisajátítását. „Számomra teljesen egyértelmű, hogy az új kormány alatt meg kell valósulnia a szocializációnak, tekintettel az e kérdésben minden párt számára megfogalmazott világos választói akaratra és demokratikus felhatalmazásra” – jelentette ki Eralp, utalva a 2021-es sikeres népszavazásra.Forrás: dpa-AFX
A bérbeadók nyereségét már jó ideje nyírbálják (Mietpreisbremse). Mi lett ennek a következménye? Nem épül elég lakás, mert aki tudna építeni annak nem éri meg építeni. Tehát a Mietpreisbremse egyben garantálja a tartós lakáshiányt. Ez a 22-es csapdája. Sajnos a populizmus korát éljük és látjuk, hogy bármelyik országot is nézzük a populista politikusok mindenütt csak kárt okoznak. Merz sem kivétel. Választási ígérete az volt, hogy csökkenti az adósságot és fegyelmezettebb költségvetési politikát folytat. Ebből lett aztán az adósságfék eltörlése és az 1000mrd-os költekezési terv. Már akkor írtam ebben a fórumban, hogy ezzel rengeteg embert fordított maga ellen a német fórumokon is akik ezáltal közelebb kerülnek az AfD-hez. Jelenleg az AfD-t szövetségi szinten 29%-on mérik. Jóval a CDU felett. Ebben Merznek nagy felelőssége van. Ahogy a növekvő kamatokban is (nem lehet mindent a háborúra fogni). Jól mondta pár napja Mucic: a lakáshiány a privát tőke nélkül nem fog megoldódni. Ahhoz viszont jogbiztonság kell és olyan környezet, hogy megérje építeni. Na ezt a 2 dolgot kellene biztosítani a politikusoknak.
Hát igen, nálunk is ez ment hosszú időn keresztül. Hülyítés, megtévesztés. Orrba- szájba nyomta az állami gépezet által működtetett média, az óriás plakátokon még azok is látták, akik nem akarták látni. A német helyzetre visszatérve, azért a migránsok, vendégmunkások, egyéb okból, főleg a jobb lét reményében odaözönlők miatt a lakáshiány valós probléma lehet. Az echte németek életszínvonala közben az utóbbi években romlik, a politikának valamiféle megoldást kell találnia a helyzet javítására. Azt elképzelhetőnek tartom, hogy a bérbeadók nyereségét meg fogják nyirbálni. Kitalálnak, törvénybe iktatnak majd valami új sarcot.
Nem lesz kisajátítás. Kár ezt tovább ragozni. Az üzletmenetre és a kamatokra kell nekünk befektetőknek koncentrálni. Már így is túl sok felesleges energiát pazaroltunk erre a fantazmagóriára.
Nekem a méltányos ár mininum a piaci ár alja. Vannak önkormányzati ingatlan cégek, de persze nincsenek erre felkészülve. Én még egy dolgot hoznék fel a Vonovia esetén, ha kusajátításra kerülbe a sor: egyetlen ingatlant sem lehetne értéksíteni 10 évig, ha igen, akkor vissza kell adni a volt tulajdonosának az átvett áron + a beszedett/kiesett bérleti díjak.
És még egy nem elhanyagolható tényező: előbbiekben írtam a brlini adósságokról és kamatokról. A Vonovia jelenleg adót fizet a nyeresége után a városnak is. Ez a kisajátítással megszűnne ergo Berlin tovább gatyásodna ellenben a költségei az előbb leírtak miatt emelkednének ergo még tovább gatyásodna. Hát ha ez nem hoz népszerűséget a város vezetőinek akkor semmi. Nincs iskola, nincs szociális háló, nincs semmi csak egykori Vonovia lakások vannak. Más meg minek?
Olvasd el a tegnap esti AI összefoglalómat erről. A kulcsszó: MÉLTÁNYOS ÁRON. Ami sehol sem azt jelenti, hogy fillérekért. De mindegy is. Aki a legkevésbé akarja, hogy a kisajátítás megtörténjen az maga a Linke. Onnantól nincs ellenség és akkor hirtelen szembejön a valóság: Magas adósság 138.000 lakást kell üzemeltetni (a Panettóni lesz a házmester?), karbantartani (nincsenek szakemberek), olcsóbbá tenni a bérleti díjakat (8.26 euró alá hogyan?), ki kap lakást és aki nem az miért nem?, a jelenlegi lakókkal mi lesz? (kidobják őket,),stb..... És akkor a Linke pillanatok alatt menne a kukába. És ezt ők maguk tudják a legjobban.
AI szerint nem egyszerű Merzék helyzete sem, mert szövetségileg nehéz tiltani, mert alkotmányos jog. Persze az kérdés, hogy mit takar az alkotmányos jog. Én azt mondanám, ha lehet is kisajátítani, akkor csak piaci áron. Onnan meg vége a dolognak
Belegondolsz ilyen egy tökéletes politikai ígéret. Olyat ígérsz amiről eleve tudod, hogy megvalósíthatatlan de másra lehet kenni a kudarcot (merzék elkaszálták az új törvénnyel, az a szemét alkotmánybíróság, stb....). És tovább hülyíted az amúgy is sík hülye választóidat, hogy nem adod fel, tovább küzdesz értük, stb.... Most, hogy ezeket írom mintha ismerősek lennének nekem ezek a dolgok. Vajon honnan?.......
Szóval ha jól következtetek, akkor ez az államosítási, kisajátítási terv választási ígéretként ugyan bejött, de ebből semmi nem valósítható meg. Több sebből is vérzik a projekt, de ez legyen a továbbiakban az ötletgazda politikusok problémája, a Vonovia meg tegye a dolgát, ahogyan eddig is. Adjon is el, vegyen is, építsen is, bérbe is adjon ki és üzemeltessen is ingatlanokat. Lényeg, hogy nyereségesen működjön és akkor előbb- utóbb a részvény ára is helyére kerül.
Berlin állam körülbelül 4 milliárd euró új nettó adósságot tervez 2026-ra! Csak a kamatfizetéseket 1,35 milliárd euróra becsülik. 2027-re ez a szám már körülbelül 1,58 milliárd euró. A legfrissebb szenátusi jelentés szerint Berlin várhatóan közel 4,6 milliárd eurós finanszírozási hiányt fog mutatni 2026-ban. A Berlini Számvevőszék még arra is figyelmeztet, hogy az adósság 2027-re új rekordmagasságba, körülbelül 77 milliárd euróba emelkedhet. És ugyanez a költségvetés most több tízmilliárd euró értékű további ingatlant kellene átvennie és finanszíroznia? De semmi gond, az állam állítólag "rendkívül olcsó hiteleket" kap. *mosoly* Kényelmesen figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy még egy olcsó hitelt is vissza kell fizetni, és kamatot kell fizetni. A karbantartást, a modernizációt, az adminisztrációt és az energiahatékony felújításokat valószínűleg szintén ki kellene hagyni.
Eurós részvények vitasarok