Épp ma olvastam vissza a tavaris trollok hozzászólásait, hogy oroszország három nap alatt elfoglalja Ukrajnát. :D A második legnagyobb hadsereg képességei, még a sokat látott szakértőket is meglepte, ennyire szánalmas szereplésre még ők sem számítottak. Valójában ez az, amikor a valóság találkozik az orosz propagandával! ;)
Épp ma néztem egy you tube videót a hàborúról ahol az oroszok olyan területröl törnek elöre amit az ukrán szerint el sem foglaltak.Ilyen az amikor a propaganda talàlkozik a realitàssal.
Bahmut jól védhető és inkább az oroszokat darálta. Mindemellett nem 100% nekem se, hogy annyira jó ötlet volt védeni, elég lehetett a mögötte lévő erődrenszerben védeni a frontot.
honnan tudod nincs megállapodás az orosszal? nem zárom ki usa két szcenáriót készített..1. ha meggyengül orosz..szét lehet szedni értékes területeit.. a 2. valóban egy keleti szövetséget kap putymó.. orosz kína török india.. esetleg irán.. szaudiak lazábban.. BRICS országok.. egy kis afrika Usa nyomja a délamerikai részeket.. megvette eut..némi afrika.. keleten japán és korea.. Kína bekajálja Taivant.. koreákat egyesítheti usa.. Eu közel sem biztos egyben marad.. keleti, déli, észak és nyugati részekre hullhat..
A Kijevi Rusz éppen úgy volt a bölcsője az oroszoknak és a fehéroroszoknak is, mint az ukránoknak. Az nem tekinthető önálló Ukrajnának. Egyébként is a vikingek hatására jött létre az Orosz Őskrónika. ami az egyik legkorábbi krónikáskönyv
Rurik és két testvére (XVI. században Rurik>Romanov) - őket hívták meg békét teremteni a novgorodi oroszokhoz.Történeti szempontból mind az orosz, mind az ukrán történetírás
igyekszik minimálisra csökkenteni a varég-viking szerepvállalást a
Kijevi Rusz alapításában és működtetésében. Miközben az a feltételezés
egyre több hitelt érdemel, hogy a nyugat-európai viking jelenlétnél
jóval erőteljesebb volt a vikingek kelet-európai hatása és tevékenysége.
Nagy valószínűséggel az itteni szláv népek és a varégok közös
„kreatúrája” a Kijevi Rusz, amelybe a varégok fokozatosan
asszimilálódtak, ez jelzi a két etnikum arányait is. A Kijevi Rusz területét számos népcsoport
alkotta, melyek közül nemcsak a keleti szlávok emelkedtek ki, hanem más
népelemek is fontos szerepet játszottak. Ilyenek voltak a poljanok,
szeverjanok, buzsanok, volinyanok és a később megjelent varégok. A varégok pontosabb meghatározása szerint
skandináv harcosok és kereskedők voltak, akiknek a legfőbb céljuk a
gazdasági haszonszerzés volt. Főként távolsági kereskedelemmel
foglalkoztak, és bekapcsolódtak a régió kereskedelmi életébe. A
kereskedelmet szigorú ellenőrzésük alá vonták, kolóniákat és
kereskedelmi telepeket hoztak létre, pl. Novgorod környékén és a
Krím-félszigeten. A térséget célszerű volt bevonni a kereskedelembe,
főként a területről származó javak (prém, méz, viasz, rabszolga) miatt.
Ennek köszönhetően az egyik meghatározó népessége volt a Kijevi Rusznak. Az állam létrehozását hagyományosan Oleghez kötik, aki 882-ben
Novgorodból a Dnyeperen lehajózva elfoglalta Kijevet. A Rusz kezdetben
Novgorodtól délre, a Dnyeper mente és a Dnyeszter felső folyása közti
területre korlátozódott. A Rurik-dinasztia az ortodox vallást
felhasználva fogta össze a területet, és valódi államot Vlagyimir, majd
Bölcs Jaroszláv szervezett 975 és 1054 között Kijev központtal.
OROSZ-UKRÁN háború