Jön egy kövér bölény, ki félti népét, s úgy szónokol, akár a színpadon, nem tudni, vajon szolgált-e kémként, akikért szólni fog, azoknak árt nagyon. Egyedül van, s ereje nem lohad, folytonos küzdésre termett, maga mellé állít még másokat,
kik Istent ismernek, s nem kegyelmet Fején vaskorona, mely a vállát nyomja, egyszer elárult már, egyszer visszavonta. Pannonföldre lépett Keletrôl az ördög, s a nép megválasztja, kit nemrég megdöntött.
Pufók, kis ember a bölcs tanácsban, bolondnak tartják, s az is talán, mindig az igazság oldalán van, csak az igazság nincs az oldalán. Sokan nevetnek rajta majd, De a vidéki nép még nagyra tartja, s ki korán nevetne, magára hozna bajt, lesujt reá a csörgôsipkás kardja. Köpcös fogadós képtelen a Történész helyére lépni,
Bagolynak csúfolják, de nem Madarak segítségét kéri, nem vár rá dicsôség, sem ôrség, csak elmulasztott lehetôség. Akkor a nagy folyó majd visszafelé folyik, rettentô monstrum a folyót elzárja, kôbôl és vasból van a szörnyeteg itt, s a legnagyobb várost fenyegeti árja.
Háború fenyeget a nagy folyó miatt, elfogy az ivóvíz, a föld is kiszárad, Az emberi gonoszság ettôl visszariad, a két nép mégis megmarad barátnak. Zsarnoki eszme katonája sokáig, Keleten nevelik hazája ellen, hûsége idegen mezben kiviláglik, helytartó nem lesz a szabad szellem.
Élére áll a reménytelen forradalomnak, bár sejthetô: nem lesz számára kegyelem, gyilkosai négy évig hazudoznak, temetik jeltelenül a díszhelyeken. Ki vállalná örökét, nem akad senki, népe emlékezni nem tud, csak temetni. Kelet helytartójaként kövér kis ember jön Pannonföldre, telve gyûlölettel.
Hosszú börtönévek disznóvá hízlalják, rövid országlása csúfos véget ér Erôszakos halálát sokan kívánják, hamis nevét kísérik átkok, a nép sosem felejti gyászos országlását, számûzetésben hal meg kárhozottan. Emlékmûvét ledöntik, képeit elégetik, az Úr írmagját is kiirtja onnan.
Nevetség, szégyen tárgya lesz, aki követte, s kénköves pokolra jut, ki hitt neki.
„Ne nyugtalankodjatok: higgyetek Istenben, és higgyetek bennem! 2Atyám
házában sokak számára van lakóhely. Ha nem így volna, megmondtam volna
nektek. Most elmegyek, hogy helyet készítsek a számotokra. 3Miután
elkészítettem, visszajövök értetek, és magammal viszlek titeket, hogy
ahol én vagyok, ott legyetek ti is. 4Ismeritek az utat, amely oda vezet,
ahová megyek.”Én pedig kérni fogom az Atyát, és ő egy másik Segítőt
küld nektek, aki örökre veletek marad. 17Ő az Igazság Szelleme,
akit a hitetlenek világa nem tud befogadni, mert ők nem látják, és nem
ismerik fel. Ti azonban megismeritek és felismeritek őt, mert veletek
együtt fog lakni, sőt bennetek él majd.Nem hagylak titeket árván, hanem
visszajövök hozzátok. 19Kis idő múlva a hitetlenek már nem látnak többé
engem, de ti láttok. Mivel én élek, ti is élni fogtok. 20Azon a napon
megtudjátok, hogy én az Atyában élek, ti bennem éltek, én pedig
bennetek. 21Aki
ismeri parancsaimat és engedelmeskedik nekem, az szeret engem igazán!
Aki pedig engem szeret, azt Atyám is szereti, és én is szeretem — ezért
megmutatom és kijelentem neki magamat, hogy igazán megismerjen
engem.”Ezeket a dolgokat én magam mondtam el nektek, amíg veletek
voltam. 26Később
azonban majd az a Segítő — a Szent Szellem — fog megtanítani titeket
mindenre, akit az Atya küld hozzátok, hogy engem képviseljen. Ő majd
emlékeztet titeket mindenre, amit nektek mondtam.
Gonoszság, háború és zűrzavar A jelek közül sok ijesztő és borzalmas. A próféták arra figyelmeztettek, hogy a földön hatalmas zűrzavar, gonoszság, háború és szenvedés lesz. Dániel próféta azt mondta, hogy a második eljövetelt megelőző időszak oly nyomorúságos lesz, amilyet a föld még nem látott (lásd Dániel 12:1). Az Úr kijelentette: „…meghidegül az emberek szeretete, és megsokasodik a gonoszság” (T&Sz 45:27). „És minden dolog mozgásban lesz; és… minden embert félelem száll meg” (T&Sz 88:91). Földrengésekre, betegségekre, éhínségre, hatalmas viharokra, villámlásokra és mennydörgésekre kell számítunk (lásd Máté 24:7; T&Sz 88:90). Jégesők pusztítják majd el a föld termését (lásd T&Sz 29:16).
Jézus azt mondta tanítványainak, hogy szerte a világon háborúk lesznek: „Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről… Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen” (Máté 24:6–7). Joseph Smith próféta így szólt: „…ne csüggedjetek el, amikor veszélyes időkről beszélünk nektek, mert azoknak hamarosan el kell jönniük, mert közeledik a kard, az éhínség és a dögvész. Hatalmas pusztítások lesznek a föld színén, mert ne gondoljátok, hogy az összes szent próféta jövendöléséből egyetlen jóta vagy pontocska is hiányozni fog, és sok van hátra, ami még nem teljesedett be” (Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 264.).
E jelek közül sok éppen most teljesedik be. Gonoszság uralkodik mindenütt. A nemzetek állandó háborúskodásban állnak egymással. Földrengésekről és súlyos elemi csapásokról kapunk híreket. Rengeteg ember szenved pusztító viharok, szárazság, éhínség és járványok miatt. Biztosak lehetünk abban, hogy ezek a csapások egyre súlyosabbá válnak az Úr eljövetele előtt.
A második eljövetelt megelőző események közül azonban nem mindegyik borzalmas. Sok közülük örömet hoz a világnak.
A Jelenések 19:11-ben ez áll: Krisztus „igazságosan ítél és harcol". A Jelenések 19:19 szerint János látta, hogy „a fenevad meg a föld királyai és seregeik gyülekeznek, hogy harcra keljenek a lovon ülő [Krisztus] és serege ellen".
Ez nyilvánvalóan egy világháborút ír le. Győztesként Krisztus fog kikerülni, aki megragadja és a tűznek tavába veti a fenevadat/Antikrisztust és a hamis prófétát, és elpusztítja az őket követő seregeket (Jelenések 19:20-21).
A harc kimeneteléhez nem fér kétség: amint Krisztus, az uraknak Ura és a királyok Királya legyőzi a neki ellenszegülőket, az igazságosság fog eluralkodni.
Krisztus ezer éves uralkodását követően egy újabb lázadásra kerül sor, amely méretében megközelít egy világháborút. A millenniumot megelőzően Sátánt megkötözik, majd a végén elengedik.
Azonnal lázadást fog szítani a föld lakosai között. Krisztus ezt a zendülést is leveri, és végleg elítéli a Sátánt, a tűznek tavába vetvén a fenevaddal/Antikrisztussal és a hamis prófétával együtt (Jelenések 20:7-10).
Jön egy kövér bölény, ki félti népét, s úgy szónokol, akár a színpadon, nem tudni, vajon szolgált-e kémként, akikért szólni fog, azoknak árt nagyon. Egyedül van, s ereje nem lohad, folytonos küzdésre termett, maga mellé állít még másokat, kik Istent ismernek, s nem kegyelmet Fején vaskorona, mely a vállát nyomja, egyszer elárult már, egyszer visszavonta. Pannonföldre lépett Keletrôl az ördög, s a nép megválasztja, kit nemrég megdöntött. Pufók, kis ember a bölcs tanácsban, bolondnak tartják, s az is talán, mindig az igazság oldalán van, csak az igazság nincs az oldalán. Sokan nevetnek rajta majd, De a vidéki nép még nagyra tartja, s ki korán nevetne, magára hozna bajt, lesujt reá a csörgôsipkás kardja. Köpcös fogadós képtelen a Történész helyére lépni, Bagolynak csúfolják, de nem Madarak segítségét kéri, nem vár rá dicsôség, sem ôrség, csak elmulasztott lehetôség. Akkor a nagy folyó majd visszafelé folyik, rettentô monstrum a folyót elzárja, kôbôl és vasból van a szörnyeteg itt, s a legnagyobb várost fenyegeti árja. Háború fenyeget a nagy folyó miatt, elfogy az ivóvíz, a föld is kiszárad, Az emberi gonoszság ettôl visszariad, a két nép mégis megmarad barátnak. Zsarnoki eszme katonája sokáig, Keleten nevelik hazája ellen, hûsége idegen mezben kiviláglik, helytartó nem lesz a szabad szellem. Élére áll a reménytelen forradalomnak, bár sejthetô: nem lesz számára kegyelem, gyilkosai négy évig hazudoznak, temetik jeltelenül a díszhelyeken. Ki vállalná örökét, nem akad senki, népe emlékezni nem tud, csak temetni. Kelet helytartójaként kövér kis ember jön Pannonföldre, telve gyûlölettel. Hosszú börtönévek disznóvá hízlalják, rövid országlása csúfos véget ér Erôszakos halálát sokan kívánják, hamis nevét kísérik átkok, a nép sosem felejti gyászos országlását, számûzetésben hal meg kárhozottan. Emlékmûvét ledöntik, képeit elégetik, az Úr írmagját is kiirtja onnan. Nevetség, szégyen tárgya lesz, aki követte, s kénköves pokolra jut, ki hitt neki.
Az emberiség kétezer éve keresi, és hol ebbe, hol abba látja bele az Antikrisztust. Sokakról hitték azt, hogy ő lesz az, de ennek egyértelmű jelei vannak. Sok egyéb leírás mellett talán legegyértelműbb jele az lesz, hogy hétéves szerződést köt Izraellel, s ennek alapján felépíti a jeruzsálemi (Harmadik) Templomot, amibe aztán végül maga ül be istenként.
Ezért az Antikrisztus nem abból ismerhető fel igazán, hogy egy végtelenül gonosz sátáni ember lesz, mert az volt már éppen elég Nérótól kezdve Hitlerig, köztük római pápák és mások. De még csak nem is az különbözteti meg, hogy bizonyos értelemben a világ ura lesz. Minden bizonnyal az Antikrisztus a jeruzsálemi templom építéséről ismerhető fel.Az amerikai vallásos és nem vallásos sajtó Trump megjelenése óta foglalkozik azzal, hogy Trumpot minek tartják egyes keresztény hívei (Isten „emberének”, küldöttének), s kinek tartják hívő és nem hívő ellenfelei (az Antikrisztusnak, de mindenképpen antikrisztusi figurának).
Az Antikrisztus megnevezést sokan túl megtisztelőnek tartják rá használni.Trump kétségtelenül egy sötét sátáni figura, abban az értelemben, ahogy János apostol sok antikriszusról beszél vagy más helyeken a Biblia Krisztus ellentéteként jelöl, Trump valóban egy antikrisztus. Mindenben ellentéte Jézus Krisztusnak.
Trump egy immorális bűnöző, akit imádni kell, és aki isteníti magát, ellentmondást nem tűrő hamis messiás.
Nem az a lényeg hogy magunknak a jot, hanem amit irt , másoknak a jot is.na ez a lényeg ebben.tehát már az irigységet és gyűlöletet kiraktuk magunkból.
MIÉRT VAN AZ EMBER A FÖLDÖN ?