zotyó

Regisztráció:
2005-07-06 10:40
Hozzászólások száma:
1 129
Utolsó hozzászólás:
2017-06-22 22:42
Pontok:
Tapasztalati: 4
Aktivitási: 4
Népszerűségi: 1

utolsó 20 hozzászólása

Dátum
2017-06-22 22:42:41
mutat
Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert? #2155
Elnézést, én ezt a mai cikket is bemásolom, hogy akik később fognak visszaolvasni, azok is elolvashassák ingyen. "Miért őrül meg a világ a Bitcoin mögötti rejtélyes technológiáért? Tuan Anh Trinh, Szegő Dániel2017. június 22. 14:15 Napjaink talán egyik legizgalmasabb technológiája a blockchain, vagy röviden magyarra fordítva blokklánc. A következő cikkekben összefoglaljuk mind a technikai mind pedig üzleti oldalról a témát és bemutatjuk miért lesz a következő évtizedek egyik legmeghatározóbb eleme. Első cikkünkben röviden összefoglaljuk a működését és a fő motivációkat miért éppen most kell a témával foglalkozni.


Hogyan működik? - A blokklánc rövid technológiai összefoglalása
Annak ellenére, hogy nagyszámú különböző blokklánc létezik, ezek technikai értelemben nem feltétlen különböznek nagyon egymástól. Négy fontos közös tulajdonsága van minden egyes protokollnak.

1. Peer to Peer hálózat: A blokklánc protokollok kliens - szerver kommunikáció helyett Peer 2 Peer (vagy röviden P2P) hálózatokon alapulnak. Ez gyakorlatilag egy decentralizált és elosztott rendszer. Egy P2P hálózatban nagy számú, egymástól független, redundáns csomópont létezik amelyek valamilyen értelemben vett számítási szolgáltatásokat végeznek. A csomópontok több másik csomóponttal vannak kapcsolatban (peer) melyekkel megosztják a feldolgozott információt. Ilyen értelemben a hálózat felépítése teljesen “ad-hoc". Számítási szolgáltatások közé tartozik többek között az új tranzakciók validálása, a tranzakciós adatbázis tárolása és a hálózati kommunikáció.

2. Ledger - decentralizált tranzakciós főkönyv: Központi eleme a blokklánc protokollnak a decentralizált “főkönyv", gyakorlatilag egy elosztott adatbázis amelyben az érvényes tranzakciókat tároljuk. A tranzakciók blokkokba szerveződnek és az egyes blockkok egymással egy nehezen hamísítható programozási struktúrán, úgynevezett hash-pointeren keresztül vannak egymáshoz kapcsolva. A tranzakciós adatbázis minden egyes P2P csomópontban redundáns módon letárolásra kerül. A legtöbb megvalósításban az adatbázis “nem törölhető", másképp fogalmazva, ha egy érvényes tranzakció egyszer felvételre kerül az adatbázisba, akkor ott is marad.

3. Kriptográfia: Fontos tulajdonsága a blokklánc protokolloknak a kriptográfia elemek intenzív használata. Egyrészt a kliens és a blokklánc közötti kommunikáció a nyilvános kulcsú kriptográfián alapul. Például a Bitcoin blokkláncban egy adott mennyiségű pénzt csak úgy lehet elkölteni, ha az ember explicit módon egy titkos kulccsal aláír egy tranzakciót. Másrészről a decentralizált főkönyv egyes blokkjai közötti hash-pointerek biztosítják, hogy egy már meglévő és érvényesített tranzakciót vagy blokkot ne, vagy pedig csak nagyon nehezen lehessen meghamísítani.

4. Konszenzus algoritmus: Ha egy kliens egy új tranzakciót szeretne végrehajtani, akkor a tranzakció érvényességéhez valamilyen értelemben véve a P2P hálózat nagy részének egyet kell értenie. Ez az úgynevezett konszenzus algoritmus. A legegyszerűbb esetben ez egy egyszerű szavazás, például ha a csomópontok 80% egyetért abban, hogy egy adott tranzakció érvényes akkor tranzakció felvételre kerül a tranzakciós főkönyvbe (Ripple protokoll). Más jellegű algoritmusok komplex, a csomópontok versenyzésén vagy együtt működésén alapuló megoldásokat használnak, mint pl Proof of Work vagy Proof of Stake. Proof of Work esetében az egyes csomópontok egy számítástechnikailag nehéz problémán keresztül versenyeznek a tranzakciók érvénysítéséért, Proof of Stake pedig “pénzbeli" motivációval biztosítja, hogy csak érvényes tranzakciók kerüljenek be a tranzakciós adatbázisba.

A főbb blokklánc rendszereket érdemes még két dimenzió mentén megkülönböztetni (harmadik ábra). Alkalmazás specifikus rendszerek mint például a Bitcoin vagy a Ripple egyetlen szolgáltatást képesek nyújtani, tipikusan elektronikus pénz transzfert, míg általános keretrendszerek, mint például az Ethereum vagy a Hyperledger, programozási keretrendszert nyújtanak különböző blokklánc alkalmazások megvalósítására. A protokoll és a tranzakciós főkönyv nyilvánossága és elérhetősége szintén egy fontos tulajdonság. Nyilvános rendszereknél mint a Bitcoin a teljes tranzakciós adatbázis a világon mindenki számára olvasható, ráadásul bárki letölthet és saját maga futtathat egy csomópontot. Konzorcium és privát megoldásoknál mind a tranzakciós adatbázishoz való hozzáférés, mind csomópont futtatási jog erősen korlátozott.

Miért most? - Üzleti és piaci megfontolások
Az első mozgató alkalmazások. Különös érdeklődést tapasztalunk olyan területeken, mint a globális kifizetések, a kereskedelemfinanszírozás, az automatizált megfelelés és a kereskedelem utáni feldolgozás. A hatékonyságnövekedésből eredő potenciális megtakarítások (becslések szerint 80 és 110 milliárd dollár között drámai nyereményeket várhatunk a globális piacon).

Üzleti hálózatok és konzorciumok
Úgy gondoljuk, hogy a "végső játék" a blokkhálózathoz lesz a nagyszabású, nyitott, decentralizált üzleti platformok gerince. Ennek az útnak az első lépése a vállalatok számára, hogy blokk-alapú üzleti hálózatokká és konzorciumokká szerveződjenek. Nemcsak olyan technológiai központú konzorciumokra gondolunk, mint az R3 vagy a Hyperledger, hanem a tényleges felhasználási esetekre. A Ripple például blokk-alapú közvetlen elszámolási hálózatot épített fel mintegy 30 bankkal. A közelmúltban hét bank csatlakozott a "Digitális Kereskedelmi Lánc" létrehozásához, amely egy blokkhajtású, határokon átnyúló kereskedelemfinanszírozási platformot épített Európában a kis- és középvállalkozások számára. Mások profitálni tudnak azzal, hogyan működnek ilyen korai hálózatok és konzorciumok.

Technológiai konvergencia
A blokklánc természetesen csak egy része ennek a képnek. A jövő üzleti platformjait számos kulcsfontosságú technológia konvergenciájával látja el: a nagy adatoktól és a gépi tanulástól a robotikai folyamatautomatizálásig. Az eredmény az iparágak közötti vonalak elmosódása lesz.

Decentralizált üzleti modellek
Az új, decentralizált üzleti platformok új, decentralizált üzleti modelleket jelentenek. Míg már régóta beszélünk az üzleti modell megzavarásáról, most kezdjük látni. A Storj például megépítette a világ legnagyobb decentralizált digitális tárolóplatformját a blokkhálózaton. A Lykke globális, decentralizált pénzügyi piacot épít. A Chronobank ugyanezt teszi a tehetség felvételével. Bárki, aki új modelleket keres a vállalkozásához, tisztában kell lennie az úttörők által alkalmazott megközelítésekkel.

Fordulópont
A siker gyakran az időzítés kérdése, és ebben a térben nem lesz más. Mikor számíthatunk nagy áttörésekre? Az új technológia csúcspontja általában akkor jelentkezik, amikor megközelíti a piac 15% -át.

Blokklánc ökoszisztéma
Végül a blokklánc áttörésének egyik fő motorja a sikeres együttműködés lesz a blokklánc ökoszisztémán belül. Itt állnak a technológiai központú konzorciumok, mint például az R3, a Enterprise Ethereum Alliance vagy a Hyperledger, valamint az iparági specifikus konzorciumok, egyesületek, szabályozók és még a központi bankok is. A vállalatoknak tisztában kell lenniük és aktívan kell kezelniük ökoszisztémát.

Összefoglalva a blokklánc egy nagy megbízhatóságú, masszívan elosztott és nehezen meghackelhető számítástechnikai protokoll, mely számos helyen felhasználható, kezdve a különböző pénzügyi és biztosítási alkalmazásoktól a smart energia rendszereken keresztül a logisztikai és szállítmányozási felhasználásokig.

Névjegy Szegő Dániel, független blockchain tanácsadó, elvégezte a Certified Bitcoin Professional, MIT Fintech, MIT Cybersecurity képzéseket, pillanatnyilag a Microsoft Azure Blockchain as a Service témakörrel kapcsolatban dolgozik projekteken Frankfurtban.
Dr. Tuan Anh Trinh, a Corvinus egyetemi docense, a Corvinus Fintech Center vezetője, 2006 óta az MTA köztestületi tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem doktora." link Üdv:
2017-06-22 22:38:58
mutat
Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert? #2154
Hát igen, bármi lehet. Én azért bízom benne, hogy nem szakad ketté a lánc, ez talán senkinek sem érné meg. Üdv:
2017-06-22 15:11:29
mutat
Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert? #2146
Értem. Ugyanakkor a SegWit2x támogatottsága elsöprő erejűnek néz ki, néhány nap alatt 89,6 %-ra emelkedett: link Üdv:
2017-06-22 09:18:07
mutat
SYNERGON #29466
Ipari park értékesítése: link Üdv:
2017-06-21 17:14:50
mutat
2017-06-21 13:45:10
mutat
Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert? #2134
A Portfolio mai cikke, bemásolom az utókornak: "Arany, deviza, vagy a modern kor tulipánja a Bitcoin? Kovács Ádám2017. június 21. 13:20 Egészen elképesztő, ami a Bitcoin piacán történik, március végén 1000 dollár környékén járt az árfolyam, majd a hetekben már 3000 dollár fölött is járt a kriptopénz, tehát bő 2,5 hónap leforgása alatt triplájára emelkedett az értéke. A szakértők többsége azonban továbbra is megosztott a témában, sokan egyenesen a 17.századi holland tulipánmánia modern megfelelőjének tekintik a Bitcoint, míg van aki szerint akár 1 millió dollárig is száguldhat a kriptodeviza árfolyama. Most ennek kapcsán körüljártuk a témát, vajon a Bitcoinra valóban modernkori tulipánként, egy értékálló devizaként, vagy esetleg a digitális aranyként lehet tekinteni.
Satoshi, blockchain, Bitcoin, megosztott könyvelés
Ahhoz, hogy jobban megértsük mi történik most a Bitcoinnal, érdemes néhány mondatot ejteni a működéséről, illetve elterjedésének okairól.

Satoshi Nakamoto, a kriptopénz állítólagos megalkotója 2008 októberében tette fel a netre a Bitcoin működését elméletben bemutató dolgozatot, az úgynevezett white papert. A tanulmány ugyan mindössze kilenc oldalas, de tartalmazza az elmúlt évek egyik legnagyobb sztorija, a Bitcoin tranzakciók hiteles elszámolásáért felelős blockchain technológiájának a leírását. Satoshi a blockchain leírását egy publikus oldalra tette ki, és egyáltalán nem követelt semmifajta ellenszolgáltatást érte, ingyen adta a világnak. A publikáció azonban gyakorlatilag semmilyen visszhangot sem keltett, nem cikkeztek róla az újságok, nem szerepelt a tv-ben, csupán pár kriptográfus értesült a forradalmi találmányról.

Pár hónapra rá a Bitcoin program elindításával Satoshi (kinek személyazonosságára azóta sem derült fény) működés közben is bemutatta találmányát. A fejlemények továbbra sem érték el a világ ingerküszöbét, mindössze a programozók egy szűk rétege foglalkozott vele, azonban a Bitcoin visszavonhatatlanul elindult világhódító útjára.

A Bitcoin működési elve, és ennek üzleti fogalma az úgynevezett "distributed ledger", vagyis egyfajta megosztott vagy konszenzusban kezelt könyvelés, míg az ezen az üzleti logikán alapuló rendszer megvalósítási technológiája, technikai kivitelezése a blockchain. Amikor tehát megosztott könyvelésről vagy blockchainről beszélünk, jóformán ugyanazt a fogalmat írjuk le, csak az egyik esetben üzleti, a másikban technikai megközelítésben. A Bitcoin pedig az a virtuális valuta, amit a forradalmi újításnak számító blockchain rendszerben először használatba vett a világ.

A blokklánc, tehát tulajdonképp a virtuális főkönyv, ahol nyilvántartják az összes Bitcoin tranzakcót. Az egyes blokkok megfelelnek a főkönyv lapjainak, amelyek rendezett láncban követik egymást. Éppen úgy, ahogy a lapok is csak meghatározott sorrendben összekötve válnak értelmessé és alkotják a teljes főkönyvet.

A rendszer egyik legfontosabb jellemzője, hogy a rendszer résztvevői egyesével, saját maguk kezelik az egymás között végrehajtott tranzakciókat rögzítő könyvelést. Őket hívjuk bányászoknak, akik természetesen nem emberek, hanem számítógépek, amelyek a Bitcoin programját futtatják.

Ez a könyvelés egy adatbázis, amelyben az összes korábban végrehajtott tranzakció szerepel, és a blockchain által megvalósított ellenőrzési séma következtében mindenhol ugyanazt tartalmazza. Amikor egy szereplő új tranzakciót könyvel le, akkor azt a többi szereplő is ellenőrzi, és meggyőződhet arról, hogy az adott tranzakció a rendszer többi szereplője szerint is valós és helyes-e.

A Bitcoin ezzel megoldotta azt a matematikai problémát (Byzantine Generals probléma), hogy hogyan lehet egy adatbázist konzisztensen kezelni (a rendszerben szereplők mindegyikénél ugyanaz a könyvelés tartalma) mégpedig egy központi szerv vagy személy közbeiktatása nélkül, és mindezt úgy, hogy a hálózat szereplőibe és a kommunikációs útba vetett bizalomra sincs szükség.

Lufi vagy nem lufi?
Teltek az évek, és ugyan néhány hibát időközben ki kellett javítani a programban, de a blockchain végül sértetlen maradt és csak egyre hosszabb lett. Ahogy azonban a telefonok sem egyik napról a másikra lettek "okosak", úgy ebben a technológiában rejlő potenciál kiaknázási módjainak felismerése természetesen nem egyik napról a másikra történik, így a széles köztudatba a Bitcoin csak évekkel később, 2013 tavaszán, a ciprusi pénzügyi válság okán került be.

Akkor a hagyományos pénzügyi rendszerben való bizalom megingásával egyidejűleg tömegek döbbentek rá, hogy bankpánik idején milyen hasznos is lehet egy hatósági befolyástól teljesen mentes, mégis megbízható fizetőeszköz. A Bitcoin ugyanis megkerüli a hagyományos pénzügyi csatornákat, ezért egy alternatív értéktárolási formát jelent. Nem veheti el például egyik kormány sem és nem hatnak rá a tőkekorlátozások vagy az esetleges bankbezárások sem. Az meg már csak hab a tortán, hogy a Bitcoinokat sokkal olcsóbban, és gyorsabban tudjuk utalni a világ egyk feléről a másikra, mint bármilyen devizát. Mindezek következtében az árfolyam robannásszerűen, alig néhány hónap leforgása alatt a húszszorosára emelkedett.

Sokan már akkor lufit kiáltottak, egymást érték a szakértői vélemények, akik a 17. századi tulipánhagyma analógiájával élve, csak a digitális tulipánként emlegették a Bitcoint.




2013-ban a lufit kiáltóknak csak részben lett igazuk, az árfolyam ugyan 2015-ben újra 250 dollár alá esett, azóta azonban ismét meglódult a digitális valuta, múlt héten már 3000 dollárnál is többet ért egy Bitcoin, tehát csak az idén közel megháromszorozódott az árfolyam. Ennek okán a sajtó ismét felkapta a témát, és sok szakember újra csak digitális tulipánként kezdte kezelni a Bitcoint. Azóta már volt egy újabb korrekció/emelkedés, így újra 2750 dollár környékén áll a szuperpénz árfolyama.



Arról már korábban is beszámoltunk, ugyan több olyan hír is érkezett az elmúlt hónapokban, ami segítette a Bitcoin árfolyamát (legutóbb például Indiában is legalizálták a szuperpénzt), de az is igaz, hogy elterjedésével és heves árfolyamemelkedéseivel egyre szélesebb tömegek kezdtek el zsákolni a kriptodevizát, ami tovább pumpálta az árfolyamot. Az utóbbi hónapok emelkedése mögött továbbá még az is állhat, hogy egyre több startup már nem dollárban, vagy egyéb devizában gyűjti az elinduláshoz szükséges tőkét, hanem a nyilvános értékpapír-kibocsátást jelentő IPO mintájára kriptopénzeket vonnak be forrasként (ICO- Initial coin offering). Ennek kapcsán viszont sokan attól tartanak, hogy ezeknek a startupnak előbb utóbb el kell kezdeniük számlákat fizetni, illetve fizetéseket kell adniuk, amihez viszont hagyományos pénzre van szükség, ekkor viszont szükségszerűen el kell adniuk az összegyűjtött kriptodevizákat, aminek hatására befog szakadni az árfolyam.

További problémát okozhat, hogy a Bitcoinnak a zsenialitása ellenére, számos korlátja van. Ezek közül a legnagyobb gondot az okozhatja, hogy Bitcoin programjában egy blokk mérete korlátozva van, maximum 1 megabyte lehet. Vagyis blockchain egy lapjára, ami átlagosan 10 percenként írodik meg, nem fér rá bárhány tranzakció. Ma már pedig ott tartunk, hogy annyi utalást kezdeményeznek világszerte, amit nem tudnak a bányászok azonnal lekönyvelni, illetve csak jóval nagyobb kapacitással, drágábban. Ez viszont egy hatalmas hiba, mivel a Bitcoin és a blockchain egyik legnagyobb előnye a gyorsó és olcsó utalások. (Persze azóta már kitalálták több lehetséges megoldást is a probléma kiküszöbölésére, azonban arról hogy melyik lesz a befutó, és pontosan mi fog történni az úgynevezett hard fork esetén még a szakemberek is megosztottak. Akit érdekel, a témában itt olvashat egy jó összefoglaló írást magyar nyelven.) Ha nem tulipán, akkor talán arany?
Idén március elején történelme során először, már többe került egy Bitcoin, mint egy uncia arany ára, aminek kapcsán sok befektető már a digitális aranyként kezdte emlegetni a szuperpénzt.

Persze mikor arról beszélünk, hogy a Bitcoin drágább mint az arany, maximum lélektani határról, mintsem gyakorlati szintrol beszélhetünk. Az aranyat ugyanis súlyban mérik, míg a Bitcoint, csak úgy mint minden más devizát egységben. Tehát egy Bitcoint hasonlítani egy uncia, gramm, kiló, vagy akár egy tonna aranyhoz, az körülbelül olyan, mintha egy Seaboard Corp (4 230 dollár) részvényt hasonlítanánk egy Apple (146,59 dollár) részvényhez, és azt mondanánk, hogy a Seabord közel 30-szor annyit ér, mint az Apple. (Holott tudjuk, hogy az Apple a legértékesebb vállalat a világon.)

Abban viszont van igazság, hogy jelenleg az aranyon (és egyéb nemesfémeken) kívül a Bitcoin is egy olyan alternatív eszköz, amely védelmet nyújt az infláció ellen, továbbá mindkettő menekülőtermékként is használható, amennyiben a befektetők elvesztenék bizalmukat a hagyományos pénzügyi rendszerben.

Viszont fontos különbségként érdemes megemlíteni, hogy amíg a Bitcoin piaci kapitalizációja jelenleg 40 milliárd dollár körül van, addig az aranyé a 7,5 ezer milliárd dollárt is meghaladja. Arról már nem is beszélve, hogy a Bitcoin napi forgalma továbbra is eltörpül nem csak, hogy a dollár, vagy az euró, de az egzotikus devizákéhoz képest, ami miatt egyelőre nem célszerű valutaként tekinteni rá. Ha viszont a Bitcoin elfogadottsága tovább nőne, és fenyegetné mondjuk a dollár használatát, akkor könnyen lehet, hogy a hatóságok már nem lennének ennyire megértőek a viszonylag magas anonimitás és nehéz ellenőrízhetőség miatt, és megtiltanák a boltoknak, hogy elfogadják a kriptopénzt.

Azonban az egyik legnagyobb akadály, ami miatt nehezen tekinthetünk a Bitcoinra, mint értékálló menekülőtermékre, az a volatilitás. Míg az arany, és az egyéb hagyományos menekülőeszközök volatilitása 2015 és 2017 között a 0 és 20 százalékos sávban mozgott, addig a Bitcoin árfolyamában hatalmas kilengések voltak megfigyelhetők azonos időtávon. A Bitcoin árfolyamában csak egy kisebb hír is akár több tíz százalékos mozgást tud előidézni, így nehéz rá értékálló menekülőtermékként tekinteni.


Ha nem arany, akkor mi lehet?
Felmerül a kérdés, hogy ha a Bitcoin és az egyéb kriptodevizák különböznek az összes többi eszközosztálytól, akkor mégis micsodák? Sokan a Bitcoint, és a mögötte álló blockchain technológiát az új internetként emlegetik. Ez valószínűleg nem teljesen pontos hasonlat, a technológia megalkotása jobban rímel a Linux születéséhez. Az 1990-es években a Linux a nyílt forráskódú programjaival és rendszerével jóval olcsóbb, és sokkal erősebb volt a versenytársainál, mégis évekig tartott az elterjedése. Ugyanígy a a blockchain technológiában rejlő potenciál felismerése egy hosszú folyamat, fokozatosan történik. A Nasdaq már tavaly bevezette egy kisebb tőzsdéjén a blockchain elszámolást, míg az ausztrál tőzsde már teljesen átállt erre a technológiára. Az idén pedig közel 100 bank kezdte igénybe venni a Ripple által fejlesztett blockchain technológiát, amellyel például az utalások ideje órákról néhány percre fognak csökenni, de az adminisztrációs költségek is a töredékükre esnek.

Az új fejlődési irányoknak köszönhetően 2015 elején elindult a blockchain legsokoldalúbb, legambíciózusabb projektje (Ethereum), ahol például lehetőség van okos szerződések létrehozására is a rendszerben: ez lényegében úgy működik, hogy az előre meghatározott feltételek teljesülése esetén automatikusan lezajlik a fizetési tranzakció. A rendszerben kötött szerződések egy kódoló programon futnak át. Ha a felek megállapodnak a részletekben, és digitálisan aláírják a megállapodásukat deklaráló programot, az onnantól kezdve a feltételek teljesülése esetén automatikusan végrehajtódik. Az Ethereumon kötött okosszerződések esetében 100 százalékig biztosak lehetünk abban, hogy nem csak az illetéktelenek, de még az Ethereumot fejlesztő programozók sem tudnak belepiszkálni a szerződésbe, a rendszer egyszerűen lehetetlenné teszi a csalást.

És ezzel még mindig csak a felszínt kapargatjuk, a technológia felhasználási lehetőségei gyakorlatilag végtelenek, napról napra újabb és újabb projektek születnek, amelyek egy része minden bizonnyal a jövőben már a mindennapi életünk részei lesznek. Nem biztos ugyan, hogy a Bitcoin, az ehter, vagy a ripple lesz az, de a technológia az biztosan velünk marad. Zsiday Viktor a témával foglalkozó cikkében élt egy rendkívül jó hasonlattal: olyan a helyzet, mint az 1920-as években az USA-ban: mindenki tudta, hogy az autóipar hatalmas forradalmat hoz, de nem lehetett tudni, hogy az akkor működő 600 (!) autógyárból ki lesz a befutó. Persze aki eltalálta, az hatalmasat nyert..." Üdv:
2017-06-20 22:43:31
mutat
Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert? #2132
Szia! A SegWit2x támogatottsága átfogó közösségi konszenzust jelez, megnőtt az esély arra, hogy egy lánc marad. Ma estére 77,8 %-ra nőtt a támogató bányászok aránya: link Üdv:
2017-06-19 23:17:39
mutat
2017-06-19 22:26:52
mutat
Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert? #2129
Ma este 22:00-kor, a SegWit2x támogatottsága 50,7 %-ra emelkedett a bányászok körében. A támogatottság erejét jelzi, hogy ezt 2 nap alatt sikerült elérni. A szoftver még tesztelési fázisban van, július 21-től lesz használható, ha ekkortól 80%-os támogatást kap, akkor a kapacitás probléma megoldottnak tekinthető. link link Üdv:
2017-06-18 22:37:20
mutat
2017-06-13 10:59:35
mutat
Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert? #2074
Felébredt az óriás, jó reggelt kívánok: "A Goldman Sachs most még célárat is adott a Bitcoinra. ...Véleménye szerint maximum 3134 dollárig mehet a szuperpénz." Hát.... , meglátjuk majd kinek lesz igaza, léteznek optimistább vélemények is. link Üdv:
2017-06-13 10:05:10
mutat
Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert? #2073
Ez szerintem is nagyon fontos infó, köszönjük. Üdv:
2017-06-11 21:18:21
mutat
2017-06-11 21:14:47
mutat
Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert? #2063
(Nem csak) szkeptikusok figyelmébe: " Akkor talán térjünk vissza a BAT-ra. A BAT ICO-ja 2017 május 31-re lett meghirdetve. Eredeti tervek szerint 1.000.000.000 tokent kívántak az ICO keretei között kiadni 1 ETH = 6400 BAT árfolyamon. A verőfényes május végi napon a token kibocsátás kezdetét vette, majd 30 másodperccel később be is fejeződött, amikor is elkelt mind az 1 milliárd token. 30 másodperc alatt 152 millió dollárnyi Ethereum ömlött a BAT DAO-ba. Hogy mit kezd ezzel a mennyiségű pénzzel a DAO, erre választ ad a kezdeményezés saját mission statementje: “A Brave arra használhatja fel a tokeneket, hogy kidolgozza a ‘Brave blockchain alapú digitális hirdetési platformját’, amely a kibocsátott BAT tokeneket fogja felhasználni mint közös fizetőeszközt.” Tehát amennyiben sikerül elkészíteni a blockchaint és beindul a decentralizált, közvetítő harmadik fél nélkül működő digitális hirdetési platform, akkor a hiredetők és tartalomgyártók közötti tranzakciók kifizetése BAT-ban fog történni. Ehhez a BAT-okat természetesen az ICO-n bevásárló befektetőktől kell megvenniük. Minél sikeresebb lesz a DAO, annál többen akarnak majd BAT token vásárolni, hogy használhassák a hirdetési platformot. A 30 másodperces kibocsátást követően természetesen máris elindult a BAT token kereskedése. A 150 milliós market cap azóta már járt 330 millió USD felett is, jelenleg egyébként éppen 220 millió USD körül pihen és járva a pozitív fejleményeket a Brave fejlesztő csapatától.:A teljes cikk:link
2017-06-09 21:15:17
mutat
2017-06-09 16:30:52
mutat
Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert? #2058
A bitcoin átlagos napi árfolyamváltozása: 2010: +0.82% 2011: +0.76% 2012: +0.26% 2013: +1.11% 2014: -0.25% 2015: +0.09% 2016: +0.22% 2017: +0.66% link Üdv:
2017-06-09 15:29:43
mutat
Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert? #2057
Íme a Portfolio mai cikke, amit egyelőre sem komolyan venni, sem komolyan cáfolni nem lehet. Mindenesetre bemásolom az utókornak: " Ez már nagyon beteg: 1 millió dollárt érhet egy Bitcoin 2017. június 9. 13:27 Eddig is voltak egészen extrém célárak a Bitcoinra, de amiről most beszélnek, az már a lufi kategória, a Business Insider vezérigazgatója bedobta az 1 millió dolláros "célárat", erre az ismert amerikai tévés személyiség, Jim Cramer is reagált, szerinte is elmehet addig az árfolyam.

Néhány nappal ezelőtt a Business Insider vezérigazgatója, Henry Blodget tett egy merész előrejelzést, szerinte a Bitcoin ára egy nap elérheti az 1 millió dollárt. Ehhez most szerdán a CNBC műsorában Jim Cramer is csatlakozott, szerinte a decentralizáltság miatt folyamatosan növekszik a kereslet a digitális valuta iránt, ami miatt van esély az 1 millió dolláros árfolyamra. Cramer egy másik meglepő teóriával is előállt, ami szerinte hozzájárulhat az extrém árazáshoz, ez pedig az, hogy az európai bankok zsákolják a Bitcoint, mivel azzal tudnak fizetni a zsarolóvírusokért, mint például legutóbb a világot letaroló Wannacry esetében.

Ugyan ez nem hangzik túl megalapozott érvnek, főleg, hogy az európai Bitcoin tőzsdék forgalma a globális forgalom mindössze 9 százalékáért felelős, de azért kicsit eljátszadozva a számokkal nézzük meg mit is jelente az 1 millió dolláros árfolyam:

Jelenleg 16 381 100 darab Bitcoin van forgásban 2817 dolláros átlagáron. Ez azt jelentené, hogy 1 millió dolláros árfolyam esetében a Bitcoin piaci kapitalizációja meghaladná a 16 ezer milliárd (!) dollárt. Kontextusba helyezve az S&P 500 vállalatainak a teljes piaci kapitalizációja jelenleg 22 ezer milliárd dollár. A bizakodók számára azért érdemes megemlíteni, hogy 2012 végén még csak 6 dollár környékén állt az árfolyam, így bő 5 év alatt több mint 470-szeresére emelkedett, az 1 millió dollár pedig "mindössze" 353-szerese a mostani árnak. Ebben az esetben jó pár dollármilliárdos fog járkálni az utcákon.

2017-06-02 23:00:43
mutat
Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert? #2033
Szia! Az ETH szárnyalását még értem, esetleg még 10-20 altcoin erősödését a népszerűbbek közül, de az, hogy több száz rallizik, az meglep. Nem hinném, hogy mind életképes lesz. A legizgalmasabbnak azért a BTC problémáinak kezelését tartom (SegWit, BIP 148) továbbra is. Üdv:
2017-05-24 23:08:17
mutat
Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert? #1919
"A svájci Xapo nevű bitcoin tárca cég elnöke pedig rögtön egy még nagyobb jóslatot mondott. Szerinte öt-tíz éven belül az árfolyam eléri az egymillió dollárt. Van egy verseny a pénzügyi megmondóemberek között. Korábban már a Peter Smith blockchain befektető és Jeremy Liew, aki a Snapchat egyik korai befektetője állították, hogy 2030-ra félmillió dollárt fognak kérni egy bitcoinért. Most ez a tipp duplázódott meg." link (A cikk címét figyelmesen olvassátok! :) )

friss hírek

AZ OLDAL TETEJÉRE