Sokat vitatott téma az osztalékrally. Létezik egyáltalán, vagy csak egy parasztvakítás az egész?
Lát valaki a charton oszatélrally-t a BUX-hoz képest, vagy csak trenirányban mozgott az Mtelekom is a szelvényvágás előtti időszakban?

Sziasztok!
BUX vs Mtelekom relatív árfolyama a magasabb osztalékfizetési időszakban. link

Miért is hasalt el az emelkedő trend?
Van sztem továbbra is egy nagyobb eladó a piacon, melyet feltételezek, hogy az állam, esetleg maradt a Tradewindsnek, vagy a Templetonnak, amiből ki akar szállni.
Nem short oldalon áll, hanem az eladóin. A kettő nem azonos.
Ezzel tisztában vannak a broki cégek, s ezért is nem jelennek meg mindaddig a vételi oldalon, amíg ki nem tárazott belőle. Vannak "szerencsére" nagyobb kötések is egyben, mint tegnap a 15 és 8k-ak.
A EMA100 fölött van. Nem csinált mélyebb aljat. Az utolsó emelkedő szakasz 50%-át korrekciózta vissza a 18k-nál.
Az emelkedő trendvonalból ugyan kioldalazott, de ebből messzemenő következtetést, főként trendfordulóra következni nem szabad Ez a technikai része. Fundamentálisan továbbra sincs gond vele, illetve az, hogy nagyon alulértékelt. Az első név export árbevétele átlagosan 4%-al nőhetett a gyenge forint miatt a EUR, USD, RUB, PLN, CZK-val szemben. Az újabb vaklicit miatt a 2.névtől a hazai árbevétele minimálisan 1-2%-al tovább csökkenhet. Egy jó akvizició azonban hiányzik mindenképp. Szóval továbbra sem itt a helye ennek a papírnak.

Légyszíves leírni, hogy hol, milyen irányban és mi alapján léptél poziba (TA vs. funda alapján). Milyen távban gondolkodsz, mi a célárad és a kockázati (SL) szinted.
Légyszíves kifejteni a sok pancsernak, hogy a profik, mint Te, hogy csinálod?

Természetesen lehet a szavakon lovagolni, de a lényegen nem változtat. Megtermelte, sőt sokkal többet is megtermelt, mint az osztalék értéke, de mivel több volt a költsége/kötelezettsége , ezért hozzá kellett nyúlni a "dugipénzéhez" tartalékokhoz, hogy ki tudta/tudja fizetni az osztalékot. Így már talán közérthetőbb, a lényeg:)
No meg lehet mínuszolni is, de a színeket a helyén kell kezelni. A feketét sohasem próbáltam/próbálom rózsaszínnek beállítani, még akkor sem, ha éppen poziban vagyok, vagy esetleg fájnak a történések.
Tudom mindenki azt szeretné hallani, hogy 500 lesz, de ennek osztalékig igen kicsi a realítása a lentebb írt okok miatt. Bár kisebb csodának tűnő dolgok már többször is előfordultak a tőzsdék történetében.
Részemről zártam a fórumozást, mivel van jobb dolgom is, mint..............
Üdv és jó kereskedést mindenkinek:))

„Mivel oszti vágás napján "kötelező" az árfolyamnak közelítőleg az oszti mértékével esni (2x elmeséltem, mert ha nem, zárás vétel, nyitás eladással mindenki hülyére kereshetné magát).”
Ez gondolom egy kezdő tradereknek is egyértelmű lehet komment nélkül is.

„Írod nem ér többet a papír, így van és emiatt kell emelkednie osztalék vágáshoz közeledve (más, hogy a trend erre mit pakol), mert ha nem emelkedne, tfh nem változna a papír értéke, akkor a tkom árfolyama minden oszti vágáskor több mint 10%-t értékelődne le, ami nonszensz (lásd megállapodtunk, hogy az oszti, oszti vágástól nem változik az értéke az rv-nek, így nem értékelődhet emiatt le 10%-okat).”
Nem teljesen értem, hogy mit írsz, de ha jól értelmezem ott van a vélemény különbség kettőnk között, hogy én azt mondom, hogy az éves nyereséget a cég nem az osztalékvágás előtti 2 hónapban termeli meg, hanem folyamatosan január1 –től dec.31 ig. Te meg azt mondod, hogy egész évben stagnál a cég hozzáadott értéke, azaz az árfolyama, de az utolsó két hónapban észbekapnak a traderek, hogy hoppá, ez a cég 10%-al többet ér ma mint tegnap és nyomjunk bele gyorsan 10%-ot Erre írtam, hogy ez lehet szokás, hagyomány, vagy nevezhetjük bárminek is, ha így történik. A piac sohasem a múltat, de mégcsak nem is a jelent, hanem a jövőt árazza.
Természetesen, ha a cég nyereségtermelő képessége azonos az osztalék mértékével akkor van elvileg a stagnálás, ha figyelmen kívül hagyjuk a trendet és a cég jövőbeni megítélése is konstans lenne. Tehát a cég értéke legyen 500 Ft, majd egy év alatt hozzátesz 50 Ft nyereséget, s azt osztalékként kifizeti, akkor a cég értéke továbbra is 500 Ft marad.
A másik nem elhanyagolható része, hogy a cég nem stagnál, hanem összességében csökken, a korábban beírt számokból is látszik. Viszonylag még jónak mondható, de csökkenő pályán van a cashflow, viszont a cég évek óta többet költ, mint amennyit megtermel. Éli fel a tartalékait, csökken a saját tőkéje. Tessék megnézni az éves jelentés alján. A piac többek között ezt a jövőképet is árazza a 4. mobil, közműadók, stb. mellett.
Az árfolyamot a jövőbeni kilátások, a nyereség várás befolyásolja. Az osztalék csak egy következmény. Akkor sem lenne most lejjebb az árfolyam sztem, ha csak 35, vagy 40Ft-ot fizetne ki májusban. Hisz nem termelte meg rv-ként a tavalyi évben sem az 50 Ft-ot.
Nyílván ennek mindig voltak okai, mint pl. bírságok, végkielégítések, plusz adóterhek, stb.
Ehhez még hozzátesszük a hazai makrogazdasági mélyrepülésünket, meg a politikai kockázatot …………..
Ettől függetlenül én is várom, hogy feljebb menjen az árfolyam, ugyanis azért vettem bele, nem pedig azért mert mazochista vagyok:)

(#78795) Ms_issipi
Nem tudom, hogy milyen hurokátengedési szerzősésük lehet, de uniós (nk-i) szinten le van sztem keményen szabályozva. Ezeknek a Betamax/Dellmont cégeknek több tucat szolgáltató klónjuk van pár szerveren futnak. Mindegyik más árban, végzi a szolgáltatást köztük van 40-50Ft-os magyar mobil percdíjú is. Ezek a régebbiek. Az új klónok 3- 10 Ft/p körül mozognak Valami átalányt fizethetnek, de hogy kinek és mennyit? Passz…. Abból gondolom, ha megnézed a percdíj listát az unión belüli árak nagyon alacsonyak, míg az unión kívüli EU –s és más országok már közel sem olyan olcsók. USA, Kanada, Kína, stb mobil/vezetékes hívások viszont ingyenesek, vagy a közeliek. Nem tudom valójában hogy csinálják, de tény hogy olcsó és a minőség sem rosszabb, mint a gsm. Persze, ha van megfelelő térerő/sávszél is. Használom ATA-ról is , de ott a vezetékes szintű (g711-es codec-en) a hangminőség. On………..

(#78789) p-b
Off……..Letöltöd az oldalról a szoftver klienset, telepíted, regisztrálsz egy usert, majd a weblapon feltöltöd a bankkarival 10€+0,7 €kts+15%áfa= 12,31€. Feltöltés után máris használhatod a telepített szoftver kliensen egy headsettel, vagy WiFi-n keresztül az okosmobilra telepített pl. mobilevoip, vagy csipsimple app-ok segítségével. De lehet használin aztali voip telefonnal is, de analóg adapter segítségével az otthoni analóg (hagyományos, vagy dect telefonnal is. Ezen hívásokat lehet indítani a megadott percdíjak ellenében. Hívást fogadni nem lehet, illetve sipuri-n keresztül a saját hálózatokból.On…..

(#78784) razbora
Remélem nem kerül sor a leátlagolásra, mert jövő héttől már csak É-i irányba fog mozogni. A leátlagolásnak nem vagyok híve, mert nincs kockázati szint meghatározás, mert eleve az alávételek miatt nem is rakhatsz be sohasem SL-t. Én már csak a bort higítom kis szódával, mert 1998 orosz, majd a 2000-es dotcom –nál tapasztaltam a higítás hátrányait. Drága tanulópénz volt, örökre megtanúltam…… A részleges profit kicsukás (pozi zárás) viszont nagyon jó dolog. Remélem a második pakkod zárása közelebb lesz az 500-hoz, mint a 400-hoz :)

(#78783) bluebalu
Köszi, Gazdasági terület…. (nem bróker, és nem is tőzsdével kapcsolatos:)) A tőzsde nálam inkább hobby kategória :)

Mi a bekerülési átlagod és melyek azok a szintek, ahol már zárnád a pozid, ill. legalacsonyabb árszint, ahol SL-al kicsuknád. Esetleg (SL) zárás helyett az osztalékot választanád, ha délnek indulna az árfolyam?

Addig baj nincs, míg ki tudod számolni, hogy 400-nak 4 Ft az 1%-a, addig no problem. Ha nem tudod, akkor sincs sztem:)
Amúgy egészségedre!

fogalmam nincs, de sztem írj be az egy mail elérhetőséget és ha mek mester olvassa a fórumot, akkor talán megválaszolhatja a kérdésed:)

Nem a komponens százalékokon, hanem a bázisáron és a bevezetett mennyiségen. Az előző tizedével csökken, a mennyigég pedig 10 x-re nő
Magyarán ha volt eddig 10 db 1.000 Ft-os névértékű ricsi rv-ed, az 38.000 Ft-os árfolyamnál 380.000 Ft piaci értéket képvisel, csakúgy, mint a tizedelést követően a 100 db piaci értéke. A bux súlyon nem változtat,link ugyanannyi lesz mint előtte, illetve amennyit meghatároznak (félévente) az index súlyozásban. link
Ezek a részvény súly százalékok nem konstansak, mert állandóan rotálódnak, azaz változnak az árfolyamok mozgásának hatásától.
Osztalékvágáskor a napi záróérték után az osztalék értékével arányos számot képeznek, melyel növelik a "D" tényezőt. Magyarán a szelvényvágás nem befolyásolja a bux index értéket.

"Mert nem mindegy, hogy a részvény 38000-es árával kalkulálnak bele a Buxba 18%-ot, vagy 3800-as árbòl 18%-ot. Érted mit nem látok át?"

Ennek nem matematikai, inkább pszichológiai és anyagi hatási lehetnek. Minél kisebb egy részvény piaci ára, annál bátrabban vesznek bele.
Egy példaként az Apple részvény árfolyama pár hónapja 700 usd/db volt ,mely kb 150.000 Ft-nak felelt meg. Ebből lehet hogy 1,5 rv-re való pénzt akarsz csak költeni, de 1,5 nem kapsz. Egy tizedelés esetén a 70 usd árfolyamon simán meg tudod venni a 15 db-ot az részesedésed a cégből azonban ugyanakkora.
Remélem tudtam segíteni:)

Hát a telekom a maga kis 11%-os súlyával a bux indexben link kb. annyi kompenzációra képes, mint a magyar demokratikus jogállamunkban megmaradt fékek ellensúlyok hatása. Röviden és tömören kifejezve..... 0 (nulla) :)

Azért annyira pesszimistán nem látom jelenlegi a helyzetben, de persze bármikor kialakulhat akár nemzetközileg is, de a hazai irányból is jöhet bármikor egy nagy pofon.

Jelenleg inkább fair értéknek, mintsem célárnak tekintem a 460-470 es értéket, mely vágáskor az osztalék mértékével természetesen csökken. Hosszabb távban egyelőre nem gondolkodom a telekomban, mert nem látok benne (jelenleg) több rációt, mondjuk az egisszel ellentétben.

Az iménti kicsit hosszúra nyúlt írással nem varjúskodni akartam, csak a másik oldalról is próbálom kicsit vizsgálni a dolgokat.:)
A céláram mint korábban azt chart formájában is betettem a 460-470 Ft-os letörési/ellenállási sávot céloztam meg, mint egy lehetséges alternatívát, melyet a fundamentumok is kellőképpen támogatnak. A másik oldalról azonban sok bizonytalanságot lát a piac a magyar gazdaságban, mely diszkontálja bizonyos befektetési termékeket.

Mielőtt ismét vki belezavarodással illetne...:)
"fejlett piacok korrekcióiból a fejlett piacok profitáltak."
helyett.....
fejlett piacok korrekcióiból a fejlődő piacok profitáltak.

(#78766) ujonc
„Nem vagyok benne biztos, hogy 35Ft osztalékra jobban be esett volna az ár. A pénz úgy a cégben maradt volna, tehát az érték marad.”

Így van, egy cég értékét nem az osztalék mértéke, hanem pénztermelő képessége és a profitja határozza meg. Legfőképp ezeket árazza a piac.

„Azt meg nem értem, miért kellene felmennie vágáskor az árfolyamnak?”
Jogosan nem érted, hiszen 2 hónap múlva (osztalékvágáskor) sem fog többet érni a papír, mint tegnap. Ez amolyan szokás/hagyomány, mint a mikulás rally. Vagy van, vagy nincs.
A trend bármit megerősíthet és ugyanúgy el is törölhet.

(#78765) kardkovacsi
Ok, igazad van, de én sem jövőbe látóként írtam, hanem mint múltat/történelmet, mint tényt írtam, hogy jobb volt az ÁP hozama , mint a telekomé az elmúlt 3, 5, vagy akár 10 évben is. Persze ebből nem következik okvetlen, hogy a trend változatlanul negatív marad. Én ettől függetlenül az alább írtak miatt szkeptikusok táborát erősítem és sok jóra nem számítok ebben a szegmensben az elkövetkezendő időszakban sem. De ne legyen igazam….
A jelenlegi közmű adó +telefonadó számszerűsíthető , az kb. 12-13 Ft-ot jelenthet részvényenként az eredményből. A politikai gazdasági kiszámíthatatlanság/bizonytalanság viszont nem számaszerűsíthető, de jelentősen ront természetesen az ország, s ezáltal cég megítélésén, árfolyamán egyaránt. A cég nem rossz , de hanyatló pályán van jelenleg saját tőke/profit stb terén, melyben nemcsak külső, de belső tényezők is egyaránt negatívan hatnak.. Az idei 50 Ft osztalékot én személy szerint nem eltúlzónak, de kicsit erőltetettnek érzem. Persze a DT, mint közel 60%-os tulajdonos érthető, hogy vinni akarja, amit vihet. Ezt a saját cégemnél nem valószínű hogy megtenném. Igaz, hogy 50-10=40 esetén nem oszt, nem szoroz nagyságrendileg az a +10 mrd körüli kiadás a felhalmozott vagyon/saját tőke terhére.
Az alábbi mtelekom számokból kiderül, hogy a piac sokkal jobban diszkontálja a céget a 2008-as válság óta P/E, vagy akár könyvérték alapon, mint ahogy az valójában a cashflow szerint csökkent. Az árbevételt szinten tudja tartani, de az látszik, hogy az eredményesség csökken. Ettől függetlenül vannak a cégben még tartalékok, azaz lehet még hol karcsúsítaniuk a jövedelmezőség javítása érdekében, sztem.
Táblázatosan a számok: link

(#78763) pharm
„Ha ki akarnák vezetni, nem adtak volna csak 35 Ft osztit, és rögtön olcsóbb lenne az átlagár”
Így van, esze ágában nincs a DT-nek kivezetni, miért is tenné….

„Fel kell h menjen 430-440-re vágáskor
Más nem lehet!”
Miért ne lehetne, s ezért nem árt, ha van más forgatókönyved is az esetleges történésekre, mert bármi megtörténhet.
A lényeg és a hangsúly a stratégián és a kockázatkezelésen van, nem a találgatáson és a kívánságon, hiszen senki sem tudja, hogy mit hoz a holnap. Pont ezért egy felelős tradernek lehetőleg több alternatívával is kell/illik számolni.

(#78749) DzsoniBravo
„Igen,minden a csúcsokon van mi meg itt baszkurálódunk.
Mi lesz ha jön egy pár napos esés,megyünk 380ra????”

Igen, ez lenne a logikus ha…….. de a tőzsdén nem tetten érhető a logika. Olyanra is volt már nem 1x példa, hogy a fejlett piacok korrekcióiból a fejlett piacok profitáltak. Persze erre sincs garancia, de természetesen megtörténhet.:)

(#78511) SBob
„egyébként az okostelefonokat előállító cégek nem a telekommunikációs szektorba tartoznak, hanem az elektronikai cégek közé. pl. Samsung Electronics Co., Ltd”

Összeségében igen, de én az Apple, Samsung esetében mobil szektorra értettem a fejlődést a szolgáltatókkal ellentétben. Utóbbiaknál legföljebb az előbbi cégek forgalmazott termékeinek a kisker árrése marad meg, mely inkább kereskedekmi, mintsem telekom üzemeltetési szolgáltatás. link

(#78502) SBob
„igazad van. A fa elgázosításával is lehet hajtani az autót a benzin helyett.
Én műszaki ember vagyok és eléggé smucig is. De néhány ezer forintért nem pöcsölök és ezzel így van szerintem az emberek döntő többsége is.”

Alapból én is műszaki vagyok és az emberek döntő többségéhez tartozom. Leginkább ezért is érdekelnek ezek a témák akár műszaki, vagy költségmegtakarítási oldalról, s főleg akkor, ha ezzel a mindennapi módszerrel több mint 2/3-át meg tudom spórolni/smucigolni a költségeimnek.. Kiszámoltam, hogy a hagyományosan (vezetékes+ gsm ) használnám, akkor a családi + vállalkozás havi költsége kb. 36.000 Ft-ra jönne ki, ezzel szemben a voip jóvoltából mindez havi kb. 12.000 Ft-ba kerül . Ez éves szinten 300 ezerFt megtakarítást jelent. Tehát én „pöcsölök” ezért a 300 eFt/éves szintű pénzkidobás ellen, mert a filozófiám, aki a kicsit nem becsüli, a nagyot sohasem fogja elérni. Amúgy nincs semmi pöcsölés ezzel, sőt mégcsak műszaki tudást sem igényel a használata. 7-8 éve használom, igaz korábban nem voltak ilyen különbségek, de a 7 év alatt a megtakarítás mindenképp jelentős összegnek számít, legalábbis nekem és sztem.
Amennyiben matáv/upc/digi, stb vonalon telefonál valaki, akkor is a neten megy a beszélgetések jelentős része. A felhozott „fa elgázosítás pedig sztem egy rossz példa/hasonlat legalábbis cél/minőség/hatékonyság tekintetében mindenképp. Remélem műszaki létedre tisztában vagy vele :)

Nem akarlak sem téged, sem másokat meggyőzni semmiről, csak leírtam az objektív tapasztalatomat/véleményemet ,s legfőkébb érveimet számokkal is alátámasztva, hogy miért tartom drágának és elfogadhatatlannak a hazai szolgáltatók hozzáállását és nem utolsó sorban az árait :)

Számolásom alapja: 3 fős család (2 szülő + 1 egyetemista gyermek)
Hagyományos + gsm rendszer használatával.
Otthon és a vállalkozásban: 2 évre elkötelezett hoppá díjcsomag mindkét helyen havi (2900 +200) 3100Ft/hó, utóbbinál (3300+200) 3500 Ft/hó-ért. Mindkét esetben a vezetékes és 100 perc erejéig a tmobil hálózat hívások ingyenesek.
A vezetékes hívásokat ne számoljuk, mert ingyenesek.
Havi szinten összesen a mobil hívások havi átlaga 1470 percre jött ki. Ebból levonom a 2 x 100 perc tmobil hálózat ingyenes hívásait, s így 1270 perc marad. Vegyün alapul egy mobil hálózatba irányuló kedvező 22 Ft-os percdíjat. Ezzel számolva 1270 x 23 = 29.210 Ft
Az összes havi ráfordítás ebben az esetben 3100+3500+29200 = 35.800 Ft/hó
Ezzel szemben a VoIP költségei azaz a puszta tények.
2 db GoNET L 2x 2000 Ft = 4000 Ft/hó
1 db adatkártya a dual sim telefonba 1GB = 1600 Ft/hó
3 db mobilfeltöltés 3 x 3000 Ft/év = 750 Ft/hó
Voip mobil percdíj 1470 x 3,5 Ft/perc = 5145 Ft/hó
Földrajzi szám a mobiltelefonon 3 x 100 Ft = 300 Ft/hó Tehát ezáltal mindegyik mobil elérhető voip-os földrajzi és a gsm telefonszámon egyaránt. Otthon , munkahelyen WiFi, más egyéb helyeken 3G adat használat a hívások indítására.
A vezetékes és a hálózaton belüli hívások itt is ingyenesek, továbbá a külföldön élő rokonok/ismerősök mobil hívása is szintén 3-4 Ft-ba kerül percenként.
Ez így összesen 11.795 Ft/ hó költség kiadást jelent havonta.
Jelenleg ezt a link szolgáltatót használom és 1 accountot több telefont is használhat/regisztrálhat.

Tehát fentieknek nem kis köze van a telekom szolgáltató szektor (nemcsak a hazai) trendjének kialakulásában. Persze voltak/vannak/lesznek emberek, akik a hagyományokhoz/szokásokhoz/retrókhoz, stb jobban ragaszkodnak mint a költséghatékony realításokhoz.
A gsm és a voip szétnyítl ollója a jövőben találkozni fognak. Ergo azt várom, hogy a gsm szolgáltatók árai jelentősebben csökkenjenek, mint amennyire a voip-ok árai emelkednek.
Ez pedig a gsm és vezetékes szolgáltatók profitjára jelentősebb hatással lesz/lehet

Ahogy terjeszkedik a telekom az energia szektorban, úgy várható, hogy visszanyal a fagylalt és feltételezhető, hogy az áramszolgáltatók is egyre jobban terjeszkedni fognak az internet /kommunikáció irányában is, pl. Németo.

„Egy osztalékpapír ehhez hasonló. Azt nem azért veszi az ember, hogy az árfolyamra spekuláljon. Ha 900 Ft-nál érdemes volt megvenni a 74 Ft-os osztalékra, akkor 50Ft -osztira 608 Ft adódik, a 400Ft-os részvényárfolyamra 32 Ft osztaléknál vagy pontosan ugyanott."

A kamat (osztalék) mellett nem számolsz az árfolyammal, pedig nem elhanyagolható szempont. A chf hiteles is csak a kamattal számolt, hogy milyen jól spekizett, de az árfolyamollót figyelmen kívül hagyta.
Visszanézed 3, 5 , vagy 10 éves távlatban, az állampapír, vagy bármely más banki kamat kenterbe verte az mtelekom szumma hozamát. Ráadásul utóbbi eszköznek jóval nagyobb kockázata is volt/van
10 év alatt a telekomnak 30% (3%/év) hozama volt, a BUX indexnek 93% (9,3%/év) Az állampapírnak meg >6%/év
5 éves távlatban már jobbak a számok 5%/év , 3 év távlatában 0,5%/év hozamot sikerült produkálnia.

"Én a a szektor és a cég hosszútávú kilátásait tartom csak fontosnak, azok pedig vitathatatlanul pozitívak."

A piac nem ezt mutatja sem hazai, sem nemzetközi "szektor" szinten, hogy pozitívak a kilátások. 5 év alatt az EU telekom szektor (is) közel feleződött. link

"Megnézném azt a brókert, elemzőt, aki ma a szektorral szemben negatív kritikát fogalmaz meg, de másnap elvennék a telefonját, kikapcsolnák az internet elérést. Egyetlen pillanat alatt veszítene el mindent."

Nem a bróker, vagy elemző negatív kritikája a mérvadó, hanem a piacé. Senkinek a telefonját/internetét egyik szolgáltató sem fogja kikapcsolni mert abból él.. Az árak pedig lefelé mutatnak a verseny miatt, és most nem a 4. mobilra gondolok, hanem az internet kommunikációra. No ez a csökkenő ár pedig igencsak kihat mind a profitra, mind az árfolyamra.
Szóval a történelem nem azt mutatja, hogy érdemes lett volna megtartani az mtelekom rv-t hosszútávra az osztaléka miatt.

Tudom, h mindenki jobban szeretne pozitív dolgokról hallani, de a realítás elől sem szabad azért elbújni. Szintén (long) poziból beszélek, igaz nem hosszútávban gondolkozom, de türelmesen várom a folytatást.

"Mobil szolgáltatóból éppen három közül választhatsz jelenleg."

Ez így van, de csupán kis töredékét fizetem ma már ezeknek a szolgáltatóknak, mint jó pár évvel ezelőtt a betamax/dellmont szolgáltatók jóvoltából. Igaz ehhez kell egy analóg telefon adapter, vagy egy okoska telefon is, ami hamar behozza az árát.

"A GfK TEMAX® Nyugat-Európa adatai alapján a telekommunikáció maradt a legnagyobb mértékben növekvő szektor. Az okostelefonok vezetik a piacot, kétszámjegyű növekedést könyvelve el mind 2012 negyedik negyedét, mind pedig az egész évet tekintve."

Ez összességében minden bizonyára így is van, de a tel.szolgáltatók valszeg ezt nem így gondolják tapasztalják, a telefon/info kommunikáció gyártói szektorral ellentétben (pl. apple, samsung, stb.)