A hetes charton önazonos az MACD, így ha a naposon látható mozgást kéne megjósolnom, akkor inkább a 400 HUF várható és ezzel a 2020 óta (zölddel) jelölt lomha trend fölé kerülne az árfolyam. Persze kérdés, hogy az április 12-i események nem indítottak-e egy teljesen új trendvonalat, aminek sem az alját, sem a tetejét nem látjuk.
Fontos még, hogy az ábrán látszik egy nagyon nagy divergencia (MACD), ami egy nagy átfolyamváltozást jelez előre. Az alakzat alapján 100 HUF a várható mozgás. Azt rátok bízom, hogy 200 vagy 400, amit beleláttok.
A chart alapján szeptember 30-i csúccsal el fog dőlni, hogy merre. Mondhatnám úgy is, hogy a piac ennyi időt adott arra, hogy a mostani kormányzat mondjon valamit a CIG-re nézve. A piac lépni fog és áraz.
A közelmúlt kereskedési adatai eléggé árulkodóak a választási eredményre nézve. Tutkó van egy belső felmérés, ami alapján minden kormányközeli tőzsdei cégből elkezdtek tudatosan kiszállni... persze találgatok most, de semelyik korábbi választást nem előzött meg ilyen mértékű kiszállás okozta árfolyam esés. A CIG meg nem tud honnan esni, de ettől még van tér hova.
Minden valamirevaló cég a lehető legkorábban közreadta az osztalék fizetést és annak összegét is, még a BÉT-en is, ha tudta, hogy fog adni osztit. Itt mi a kérdés, ami miatt ez nem ment magától?
lehet, nekem hullámzó a kedélyállapotom, de néha nem értem, hogy mire fel van a hirtelen optimizmus. Az eredményről akkor is dönteni kell, ha nincs osztalék - ezért nem jelent semmit a kgy programpont. Vagy ti tudtok valamit?
Ha a 24Q4, 25Q1, 25Q2 negyedévek adatainak növekedését az állampapír-kifizetéseknek tulajdonítjuk, akkor lényegében nem történt más, minthogy valaminek a növekedése (nem túl nagy infláció mellett) megállt: 1) vagy a gazdaság általában állt meg; 2) vagy a biztosítási piac állt meg (de ha jól értelek titeket, akkor jól ment a biztosítóknak 2025-ben); 3) vagy a CIG állt meg;
Vagy az előbbiek valamilyen keveréke. Még egy kérdés merült fel bennem, amire lehet, hogy Ti tudjátok a választ: sokszor emlegetitek a (tőzsde, mint) piac bizalmatlanságát a papírral szemben, de vajon mi a helyzet a biztosítást vásárlókkal? Elképzelhetőnek tartjátok, hogy a hazai fogyasztói piac lenne annyira tudatos, hogy egy Tisza-szimpatizáns nem köt CIG biztosítást? ...ez a 3) kérdéshez kapcsolódóan merült fel bennem. Nem az iparágban dolgozom, ezért lehet csacska a kérdésem is, amit akár megválaszolhatna az is, hogy az elmúlt 16 évben sem csak egyes helyeken vásároltak biztosítást az emberek, a cégek... az idők azért változhatnak.
Kérdés mikor vetted pontosan: 370-en, vagy 110-en. Az utóbbihoz képest egyébként szépen megy fel, szóval nem tudom megalapozott-e a politikai hajcihő mellett a >400 feletti várakozás?
Értem az okfejtésed. Szerintem a iv. pontnál ott van egy svédcsavar a gondolatmenetben, hogy a piac nem csak a bekövetkezett hatásokat értékeli az árfolyamon keresztül, hanem a még be nem következett kockázatokat is (politika): hozhat az adott kormányzat egyoldalúan az adott cég működésére nézve szélsőségesen hátrányos döntést?
Teljesen más a válasz (ezzel a kockàzat mértéke is) egy koalíciós kormány, egy vegytiszta kormány, egy kormánypárti vagy ellenzéki kormány esetében, nem beszélve a parlamenten belül elért szavazati arányról. Április 13-án kiderül, milyen mértékű a kockázat... de addig nem írnám le.