Hosszab távon igazad van. Ezért nem 250 a forint mint 10 éve hanem 300 felett kereskedünk vele már egy jó ideje, de ez 10 évi árfolyam elmozdulás amiben a 10 év során is volt jelentős kilengés. Sőt, ha hozzáteszem, hogy a 10 évvel ezelőtti 250-es és az alatti árfolyam elsősorban a jelentős kamatkülönbözetnek volt köszönhető akkor látható, hogy nem az akkori árfolyam volt a reális. A mostani gyengülés nem MNB specifikus hanem régió specifikus. Az ég világon nem látok nagyobb kockázatot a lengyel, cseh és magyar gazdaságok fundamentumaiban mint a románéban ott mégis stabil a deviza. Az egyedüli különbség amit látok az a kamatláb, ami ott 2,5%. A kérdés, hogy most ez a 2,5% tartja reálisan a RON árfolyamát vagy relatíve erősíti (nem engedi gyengülni, pedig lehet indokolt lenne fundamentálisan) mint anno 10 éve a forintot is a magas jegybanki alapkamat.
Nem csak spekulatív ügyleteket hajtanak végre, de a spekulatív ügyletek okoznak jelentős kilengést az árfolyamban. Itt mindenki aki a fórumon van spekulál, miért gondolod, hogy a hedge alapok akiknek ez a szakmájuk és óriási pénzeket tudnak megmozgatni nem ezt teszik?
Nézzük a mai napot eddig: EURHUF +0,42% EURCZK +0,29% - ahol nemrég emelték a kamatot 0,25%-el 1%-ra EURPLN +0,42% - ahol 1,5% a jegybanki alapkamat EURRON +0,02% - ahol 2,5% a jegybanki alapkamat csinálhat itt bármit az MNB (na jó ha 2,5%-ra emelik a kamatot akkor mégis lenne hatása - de annak elég komoly a makrogazdaságra is) nem változna semmi - egyetlen dolgot csinálhat, kiüli a jelenlegi gyengülést, előbb-utóbb zárni kell az EUR longokat csak úgy lesz profit (a kamat mindegyik deviza esetében az EUR ellenében szól)
Jelen helyzetben az éles visszakorrekció feltétele 2,5% jegybanki alapkamat az MNB részéről. Addig esés esetleg stagnálás és lassú visszaerősödés de csak ha már nem a HUF és a KKE régió lesz a fókuszban a hedge alapok részéről.
2,5% alapkamat esetén nem lenne semmi gond - lásd RON - minden más esetben igen - lásd PLN vagy CZK bár a mértéke a gyengülésnek kisebb lenne Viszont előbb lesz Lengyelben vagy a Cseheknél 2,5% alapkamat mint nálunk, az tuti.
annyit hozzátennék, hogy van amikor a masszívan külső finanszírozási többletes EUR-t is shortolják a masszívan külső finanszírozási minuszos USD-vel szemben pusztán 1-2% kamatkülönbség miatt.
Ránéztem a többi KKE valuta EUR grafikonjára.Mai nap: HUF +0,49%; CZK +0,29%; PLN +0,25%; RON +0,07%Április 16-től amikortól beindult az általános tőkekivonás a KKE régiőbólHUF +6,12%; CZK +2,7%; PLN +4,76%; RON +0,07% - a másfél havi kb ugyananni mint a napi változásA fentiekből továbblépve, ha a kamatláb 1,5% lenne ami a lengyel kamatláb akkor kb. ugyanannyit gyengültünk volna mint a lengyelek azaz valahol 325,63 környéként kellene lennünk.0,75-1%-os kamatláb mellett még a korábbi safe have menedékdeviza (CZK - amelynek az erősődését kellett útját állni) is gyengült 2,7%-ot - ráadásul azóta is esnek mióta emeltek - igaz kevesebbet mint a HUF.Az egyedüli kakukktojás a RON aholt a kamatláb 2,5% - ott gyakorlatilag nincs semmilyen gyengülés. Folytatva a gondolatmenetet - a régióban csak a román lejt nem piszkálják ahol 2,5% a kamat - úgy látszik a piac ennyit vár el a KKE régiótól.opicók várható kimenetekre:verizó 1)Ha a régió nem emel kamatot akkor az MNB sem fog, de még ha szigorítana is egy kicsit szogorít vagy netán emelne egy kicsit, nincs nagy jelentősége mivel a visszaerősödés csak pár százalék lehet az emelés előtti állapottól számítva. - azaz addig gyengül a HUF a PNL és a CZK ameddig a piac akarja vagy amikor már úgy látja már nincs több lehetséges profit a gyengülésben (a jelentős mennyiségű gyengülésre játszó pozíciókat idővel le kell építeni)verzió 2)Ha viszont a régió emel kamatot az MNB is rákényszerül mivel ez esetben a piac már nem akarja a PNL-t vagy a CZK-t shortolni viszont a HUF-ra ez esetben még nagyobb nyomás nehezedik - várhatóan begyorsuló gyengülés majd jelentős (akár 2,5%-ra történő kamatemelés után) visszaerősödés ki tudja meddigverzió 3)Kamatemelések nélkül kihúzza a régió - ez esetben a verzió 1) második része azaz mikor látja úgy a piac, hogy már nincs több profit a gyengülésben, profitot akar realizálni és le kell építeni a gyengülésre játszó pozíciókat. Fundmentális alapon mindhárom ország stabil (jelenetős fizetési mérleg plusz) és véleményem szerint mindegyik ország stabilabb mint Románia fundamentumai ezért előbb-utóbb a fundamentumok segíteni fogják a shortolási nyomás enyhülését majd megszünését. A kérdés, hogy mikor és milyen árfolyamon történik meg a fordulat és mekkora lesz a visszaerősődés mértéke. És most kellenek a technikai elemzők akik megmondják, hogy a chart melyik verziót és milyen értékekkel mutajta :)
