Az InSight szonda fő feladata a Mars belsejébe való „betekintés” volt, és bár nem egészen úgy sikerültek a vizsgálatok, ahogy szerették volna (a Vakond és vele a hőáramlás-mérő kudarca miatt), azonban egy frissen közzé tett eredmény szerint mégse volt hiábavaló a munka.A most, virtuális térben zajló 52. Hold- és Bolygótudományi Konferencia egyik előadásában a Mars magjával kapcsolatos adatokról számolt be az ETH Zürich vezette nagy nemzetközi kutatócsoport. A svájci kutatók felelnek az InSight szeizmométeréért és hozzájuk futnak be a feldolgozásra váró szeizmikus adatok is.A kőzetbolygók belső felépítésük szerint szilikátos kéregből és köpenyből, valamint az ezek által körbefogott nagy sűrűségű magból állnak, s ezek mérete az adott bolygó kialakulási és fejlődési körülményeire utal, ezért is oly fontos megismeri ezeket az adatokat. A rengéshullámok eltérően terjednek a különböző összetételű és állagú kőzetekben, így a szeizmométerek nagy segítséget jelentenek ezen ismeretek megszerzésében. A kőzetbolygók magja jórészt vasból ill. nikkelből áll, amelyhez „fűszerként” hozzáadódhattak olyan elemek, mint a kén, a szilícium, az oxigén, a szén vagy a hidrogén. A marsi meteoritok összetétele alapján úgy sejtjük, hogy a Mars vas-nikkel magjában e fémek mellett kén is található, ez pedig befolyással van a mag fizikai állapotára is.A Mars esetében az árapály okozta deformációk alapján erősen valószínűnek tartják, hogy a mag még jelenleg is folyékony állapotban van. A vas-kén ill. vas-nikkel-kén összetételen végzett kísérletek szerint valóban lehetséges is az, hogy folyékony legyen a Mars magja, azonban annak méretétől és összetételéről eddig nem voltak túl pontos adataink. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy a Mars köpenyének van-e alsó, bridgmanit-es (a bridgmanit egy magnéziumtartalmú vas-szilikát) rétege, ez ugyanis jelentősen befolyásolhatja mind a köpeny, mind a mag fejlődését. Az összefüggések szerint az apró mag vasban gazdagabb, és mellette jó eséllyel jelen van ez a bridgmanit-es alsó köpeny réteg, míg a nagyobb mag esetén abban több könnyebb elem keveredett el, és nincs mellette jelen az alsó köpeny nevezett rétege.A szeizmikus méréseken túl egy, a szonda és a Föld közti rádiós kommunikáció idején alapuló mérési sorozat is zajlott. E mérések egy marsi év időtartamát foglalják magukba. A rádiójelekből a Mars precesszióját lehet vizsgálni, ez pedig most, az InSight esetében a korábbi hasonló mérések pontosításához volt megfelelő. Ezen adatok segítségével a Mars tehetetlenségi nyomatékát számították ki, ez pedig a belső szerkezetről alkotott modell rendkívül fontos összetevője, különösen a kéreg és a felső köpeny közti tömegeloszlást érintően. Ami a jelen kutatás szempontjából különösen fontos, az az, hogy a rádióhullámokból a Mars nutációját* is meg tudták határozni. A nutáció amplitúdója összefügg a folyékony maggal, így most először, ezekből a rádiós mérésekből ki tudták számítani a Mars folyékony magjának a részét e folyamatban. Nemcsak igazolta a mag folyékony voltát a számítás, hanem ezek az adatok következtetni engedtek a mag méretére és sűrűségére is, amely adatok a szeizmikus mérésekből kapottal, illetve korábbi becslésekkel jó egyezést mutattak.A 2019 márciusától 2020 júniusáig begyűjtött szeizmikus mérések hullámainak összetevői, s azok mag-köpeny határról visszaverődő részei szerint készítettek köpeny-modellek segítségével határozták meg, hogy a Mars folyékony magja nagyjából 1800 km sugarú, vagyis kb. fele a Föld magjának. Ez a viszonylag nagy érték azt is jelenti, hogy a Marsnál valószínűleg hiányzik az alsó köpeny bridgmanit-es rétege, a mag sűrűségére pedig 6 g/köbcenti értéket kaptak, ami alapján az összetétel vas-nikkel-kén, akár 18%-ot is elérő kéntartalommal* nutáció: esetünkben az a „zavar”, amit a Marsra a Nap által kifejtett változó forgatónyomaték okoz a Mars precessziójában, ez a Mars és a Nap közti viszonylagos pozícióváltozásoknak köszönhető. Ha a precessziót egy kúppalástként képzeljük el, akkor a nutáció ennek a palástnak a hullámzása.
Mit akarsz cáfolni....vagy alátámasztani? Mendel ---a genetika atyja------ semmi olyat nem tett, nem mondott, ami cáfolná Darwint......egyidőben éltek, de nem volt internet, ami hatékonyabbá tette volna a működést. Munkásságuk, ma is elismert.
Tudomány és "tudomány" nagyon messze vannak egymástól. Akár komplett ellentétben is állhatnak... (de nem vagyok benne biztos, hogy neked ezt a gondolatot [annyira] muszáj volna adekvát strukturáltság mentén kontemplálnod).
Úgy rémlik, hogy azzal (valahol a topik eleje táján) egyszer már csúnyán megégetted magad... egy (mai) földi kőtemplomhoz Titus Vespasianus üdvtörténetileg elrendelt épületszerkezeti tevékenysége után Istennek kb. annyi köze van már csak mint egy banképülethez vagy szállodához.
talán csak a "tudományos" alapon kötelező jelleggel megvalósított "önzetlen" népboldogítás eszméje irritálja... a XX. század tapasztalatait elnézve valószínűleg nem alaptalanul...
Tudomány és Csillagászat