Amúgy ez a longos-shortos, longpárti-shortpárti "vita" akkora marhaság, amelyet a Föld még a hátán nem hordott. Minden pozíciót valahol meg kell nyitni, és valahol le kell zárni, a könyvben meg úgyse látszik, hogy azt shortos nyitotta, vagy longos.
(szvsz. sok "longos" azért szólja le a "shortost", mert nem tud shortolni)
Amúgy meg arra baromira büszkének lehet lenni, hogy valaki eltalálta az irányt. Vakon is 50 %.
Az sem egy nagy tudomány, hogy valaki egyszer, max kétszer belevett, és jól mozdult az árfolyam. Látatlanban hozott egy-két jó döntést, és - már bocsánat a kifejezésért- veri a nyálát (gyulázik). Nagy büszkeség.
A tőzsde a döntések játéka -annak aki spekizik, de valószínű, h itt mindenki spekizik, különben miért ülne egész nap a gép előtt-. Az, hogy az első kettő jó, még semmit nem jelent.
Néha szoktam pókerezni, ott van ilyen a kezdőkkel. Kinyílik a csipájuk néhány nyerő játszma után, és valóban elhiszi, a 7-2 az ő kezében nyerő lap. Na ezek tűnnek el pár bukó széria után.
Végezetül, aki nem hisz az emelkedésben annak teljesen igaza van, és attól, hogy nem hisz benne, még nyugodtan longolhat. Én sem hiszek benne, mégis sokat kerestem longgal.
A válságnak még nincs vége. Attól, hogy nem nyitjuk ki a szekrényajtót, attól a csontváz még ott van.
Ez sajnos így van, ezen én is átmentem, és több tanulópénzt fizettem, mint gondoltam, de még itt vagyok. Nem újítottam meg a halasztott fizetést és a tdt-t a cibnél, még mindig itt a levél az asztalomon, de csak van, fogja a port.
Azóta meg kezd szépen visszajönni a bukta a bét-en. Hogy a WS-buktát hogy hozom vissza, még kérdéses, idő kell majd hozzá.
OTP részvényesek ide!