Orán Viktor miniszterelnök szerint a kormány hatalmas segítséget kapott az Alkotmánybíróságtól a kvóta elleni harcában. Ugyanakkor ha a kormány nem ragaszkodik a népszavazáshoz és az alkotmánymódosításhoz, és ráhagyja a dolgot az Ab-ra, talán már kinyírhatta volna a kvótát.
„Megemeltem a kalapom, aztán feldobáltam az égbe” – örült meg Orbán Viktor múlt héten egy alkotmánybírósági (Ab) döntésnek. A testület kimondta, hogy az Ab vizsgálhatja, hogy az EU-s intézmények közös hatáskörgyakorlása sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát.
A miniszterelnök szerint óriási segítséget kapott a kormány ahhoz a csatához, amit az Európai Unióba érkezett menedékkérők kötelező szétosztása ellen vívnak. Lázár János egyenesen azt mondta, a kormánynak így „nincs jogi lehetősége arra, hogy a kötelező kvóta bármelyik formáját is elfogadja”.
A Magyar Idők szerint az Ab végleg kiütött minden fegyvert az alaptörvény módosítását elutasító és ezzel "saját nemzetének függetlenségére, szabadságára rárontó ellenzék" kezéből, és súlyos csapás érte Junckerék kötelező betelepítési kvótát erőltető migránspolitikáját, az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor viszont a „puccsista döntésben” a „jogtiprás alkotmányellenes gyakorlatának jelképét” látta.
Pedig az Alkotmánybíróság (Ab) határozata egyelőre elég ártatlan: arról szól, hogy ha megkérik, vizsgálódhat az ügyben.
Jogilag nem lehetett volna alkotmánymódosítás a népszavazásból
Az alaptörvény szerint
(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.
Magyarul a 14 milliárd forintos kampánnyal, 4,5 milliárdból rendezett referendum jogilag akkor sem kötelezhette volna az Országgyűlést a kvótaellenes alaptörvény-kiegészítési javaslat elfogadására, ha érvényes lett volna.
Maradt a kétfelvonásos politikai kabaré a Jobbikkal: nem tudtak megegyezni valamiről, amit mindketten akartak (sőt, a kormány épp a Jobbiktól vette át az ötletet) a letelepedési kötvények eltörlése miatt, amelyeket mindketten megszüntetnének.
Orbán Viktor öröme viszont azt is jelzi, hogy
felesleges lehet az alaptörvény hetedik átírása. Az Ab enélkül is megpróbálhatja támadni a kvótát. A népszavazással a kormány inkább csak lassította a testületet.
link
„Megemeltem a kalapom, aztán feldobáltam az égbe” – örült meg Orbán Viktor múlt héten egy alkotmánybírósági (Ab) döntésnek. A testület kimondta, hogy az Ab vizsgálhatja, hogy az EU-s intézmények közös hatáskörgyakorlása sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát.
A miniszterelnök szerint óriási segítséget kapott a kormány ahhoz a csatához, amit az Európai Unióba érkezett menedékkérők kötelező szétosztása ellen vívnak. Lázár János egyenesen azt mondta, a kormánynak így „nincs jogi lehetősége arra, hogy a kötelező kvóta bármelyik formáját is elfogadja”.
A Magyar Idők szerint az Ab végleg kiütött minden fegyvert az alaptörvény módosítását elutasító és ezzel "saját nemzetének függetlenségére, szabadságára rárontó ellenzék" kezéből, és súlyos csapás érte Junckerék kötelező betelepítési kvótát erőltető migránspolitikáját, az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor viszont a „puccsista döntésben” a „jogtiprás alkotmányellenes gyakorlatának jelképét” látta.
Pedig az Alkotmánybíróság (Ab) határozata egyelőre elég ártatlan: arról szól, hogy ha megkérik, vizsgálódhat az ügyben.
Jogilag nem lehetett volna alkotmánymódosítás a népszavazásból
Az alaptörvény szerint
(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.
Magyarul a 14 milliárd forintos kampánnyal, 4,5 milliárdból rendezett referendum jogilag akkor sem kötelezhette volna az Országgyűlést a kvótaellenes alaptörvény-kiegészítési javaslat elfogadására, ha érvényes lett volna.
Maradt a kétfelvonásos politikai kabaré a Jobbikkal: nem tudtak megegyezni valamiről, amit mindketten akartak (sőt, a kormány épp a Jobbiktól vette át az ötletet) a letelepedési kötvények eltörlése miatt, amelyeket mindketten megszüntetnének.
Orbán Viktor öröme viszont azt is jelzi, hogy
felesleges lehet az alaptörvény hetedik átírása. Az Ab enélkül is megpróbálhatja támadni a kvótát. A népszavazással a kormány inkább csak lassította a testületet.
link
Október 2-án mehetünk szavazni a menekültkvótáról
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=234319