PORTFOLIO FORUM

Pletser Tamás, az Erste Bank részvényelemzője a MOL új stratégiájának meghirdetése, illetve a Slovnaft részesedés 67%-ra történő emelését követően kiadott értékelésében 8,748 Ft-os célárfolyam meghatározása mellett változatlanul vételre ajánlja a részvényt.

A szakértő kiemelt hangsúllyal szerepelteti értékelésében a stratégiában szereplő, organikus eredmény növelő képesség kiaknázását. Mint ismeretes a MOL éves szinten 175 m USD költségmegtakarítást kíván elérni 2005-re. A belső költség hatékonyság javításában már az elmúlt három évben is látványos eredményeket ért el a társaság.

Pletser Tamás előrejelzése alapján a MOL (jelenlegi HUF/USD árfolyam mellett) már elérheti vagy meghaladhatja az új stratégiában meghatározott 1 milliárd dolláros EBITDA-t. A 2002-es 40 mrd Ft-os előrejelzésből kiindulva a társaság a negyedik negyedévben 15 mrd Ft-os nettó veszteséget érhet el, melynek fő oka a létszámcsökkentésre megképzendő 100 millió dolláros céltartalék.

A 8,748 Ft-os célárfolyam (fair value) diszkontált cash flow modell alapján került meghatározásra (a fair value 1.5%-ot emelkedett a Slovnaft tranzakció és az új stratégia következtében).
Mutató alapú összehasonlításban; P/E-t alapul véve enyhe alulértékeltséget mutat a részvény, míg EV/EBITDA és P/Sales szinten enyhe felülértékeltség jelentkezik.

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

első
-10
10
11
12
13
14
15
16
+10
utolsó

Törölt felhasználó 2004. 03. 02. 11:35

#360

Tisztelt Uhlmann Úr!
1. Sok mindenben egyetértek Önnel. Az állami részesedés csökkenése és az árfolyam-emelkedés kapcsolatát azonban összetettebben látom. Véleményem szerint célszerű különbséget tenni az állami befolyásolás lehetősége és az állami részesedés mértéke között. Emlékeztetnék arra, hogy az elmúlt években nem az ÁPV Rt tulajdoni részesedése, vagy tulajdonosként kifejtett tevékenysége vezetett a MOL-részvényesek vagyonának megcsapolásához. Az ÁPV Rt - a többi részvényessel együtt - károsultja volt a hátrányos állami szabályozásnak.
A szabályozás kedvező változását az EU Energia fejezetében vállalt kötelezettségeink teljesítésének kényszere motiválta. (Az illetékesek három éven át elhallgatták a MOL árfolyamát kedvezően befolyásolható információt. Gondolom annak is megvolt a maga oka, hogy az energia fejezet lezárásakor a MOL nem tett közzé rendkívüli tájékoztatást és nem üdvözölte az eseményt – ahogy azt a Gázellátási törvény 2003. juniusi elfogadásakor megtette.)
.
2. Az osztrák állam tulajdoni részesedése miatt az OMV részvényeseit semmiféle hátrány nem éri. Az állam is gazdálkodhat racionálisan és osztalék formájában hozzájárulhat az állami bevételekhez.
Hogy nálunk miért a pazarlás jut eszünkbe az állam gazdálkodásáról, az már más lapra tartozik.
Üdv. zj

Törölt felhasználó 2004. 03. 02. 10:12

Előzmény: #357 Törölt felhasználó

#359

Kedves Janos. Legutoobbi hozzaszolasdhoz; Ez az a nezet kulombseg amiben elegedetlensegedet teljesen meg tudom erteni, es most azzal egyutt, hogy a piaci viszonyok hogyan alakultak mostanaban. Bar azt elmondhatjuk , hogy akkoriban , az ertekesites valamivel jobban sikerult.
Udvozlette l ;

Törölt felhasználó 2004. 03. 02. 10:08

Előzmény: #357 Törölt felhasználó

#358

Igen, ha visszahivjuk az előző kormány transzparens és befektető barát gazdaságpolitikáját.

Törölt felhasználó 2004. 03. 02. 09:59

#357

A ma reggeli (2004. március 2) Napkeltében Kuncze Gábor sikerként értékelte az ÁPV Rt részvényértékesítésé t. A kivitelezést szokványosnak nevezte, az árat kiválónak értékelte, továbbá dicsérte az ÁPV Rt szakmai felkészültségét.
.
K uncze Gábor így kommentálta azt a tranzakciót, amelyben reálértékben 63 %-kal (nem elírás! - hatvanhárom százalékkal) alacsonyabb áron adták az állami vagyont, mint hat éve, 1998. március elején.
Számíthatunk további sikerekre is?
Üdv. zj

erikom 2004. 03. 01. 18:17

#356

Tisztelt Kanyisz!
Lehet, hogy igaza van. Nézőpont kérdése. Én, amint kifejtettem, úgy gondolom, hogy a gazdaság szerepe az elsődleges. Egyre bővülő lehetőségei vannak a politika befolyásolására. Ez a globalizáció kiteljesedésének korában inkább tény, mint demagógia. Az Ön véleménye jutott eszembe, amikor tegnap a Daimler-Chrisler vállalat üzeme mellett mentem el, az autópályán haladva. Elég nehezen értelmezhető ilyen körülmények között az anyavállalat nemzeti jellege. A németek azon keseregtek 15 éve, hogy a Mercedes többségi arab tulajdonba került. Az amerikaiak mit gondoltak és gondolnak ma erről? Elárulom:semmit. Körülöttem az autók többsége japán (a társqaságok valódi tulajdonviszonyai már kérdésesek), de úgy tudom, kivétel nélkül mindet itt szerelik össze. Hogy válsághelyzetben mi történne, azt nem tudom. A lényeg: a világ változik. Az feltételezhető, hogy hazai pályán a lobby-tevékenység könnyebb, bár ez sem egyértelmű.
A „gyarmatok” pedig, tőke hiányában csak bámulják ezeket a folyamatokat.

erikom 2004. 03. 01. 17:44

#355

Tisztelt Zelena úr!
Véleményem változatlan: a pénzügyi befektetõk álláspontját csak sejtem, a magamét viszont tudom. Amikor tapasztaltam az állami beavatkozás mértékét, akkor azonnal tudtam, mit kell tennem. Szemlátomást nem voltam egyedül. Ahogy csökken az állami hatás, egyébként válozatlan egyéb tényezõket feltételezve, nõ az árfolyam. Ahogy az elõzõekben már kifejtettem.
Egyébké nt pedig látszólag sziszifuszi küzdelmét az átláthatóságért nagyra tartom. Uhlmann Erik

Törölt felhasználó 2004. 03. 01. 16:29

Előzmény: #353 Törölt felhasználó

#354

specifikusan: Gázár rendelet
általában: forintválság

Törölt felhasználó 2004. 03. 01. 15:38

#353

Az ÁPV Rt mostani tranzakcióját a saját 1998. évi MOL-értékesítésével összevetve is minősíthetjük.
Emlék eztetnék arra, hogy 1998-ban 6.300 Ft-on és ötszörös túljegyzés mellett jegyezték az állam részvényeit a pénzügyi befektetők.
Hogyan lehetséges, hogy - a menedzsment szerint!- a részvényesi értéket növelő regionális akvizíciók ellenére alacsonyabb kereslet, illetve reálértékben 30 százalékkal alacsonyabb ár jellemezte a mostani részvényértékesítést ?
Üdv. zj

Törölt felhasználó 2004. 03. 01. 15:03

Előzmény: #351 Törölt felhasználó

#352

Nem ez a lényeg, de az államadósság azért kisebb a cseh-szlovák párosnál mint nálunk, mert ők nem vettek fel súlyos dollármilliárdokat a 80as években. (Nem is éltek jól akkor, de ez egy másik kérdés). Talán még emlékszik az adósságválság, csapda, devizaválság kulcsszavakra abból az időből, amelyek nagyrészt megalapozták a 95ig terjedő gazdaságpolitika alapjait. A lényeg, hogy a privatizálással nem lehetett várni, mert minden forintra szükség volt és nem is lehetett elkótyavetélni a vagyont, ahogy a csehek kuponos bohózata tette. Az államadósság mai szintjéért nem a különböző privatizációs módszerek a felelősek.
A privatizációs bevételek összehasonlitásakor hasonlitsuk össze azt ami összehasonlitható, ezért ne keverjük bele a gázszolgáltatókat (de ha már szóba jöttek, ne felejtsük el a garantált 8%os nyereséget, talán nem érdektelen az árazás szempontjából)
Össze lehet hasonlitani a 95ös MOL értékét a tavalyi INA és a tavalyelőtti Slovnaft értékkel? Természetesen nem, még 4%os dollárhozamot segitségül véve sem, mert közük nincs egymáshoz. Nem ugyanaz a cég a MOL ma, mint volt 8 évvel ezelőtt, és ezt kevés ember tudja olyan jól, mint Ön. És talán azt is be kéne látni, hogy a mára megmaradt 10%nyi állami részvénycsomag már nem kelti fel a szakmai befektetők érdeklődését (kivétel talán a PKN, de az jobb is, hogy nem kapták ingyen meg a lengyelek ezt a csomagot)
A magyar privatizáció sok sebből vérzik, de nagyon helyeslem, hogy nem adták el a legnagyobb cégeket szakmai befektetőknek, hanem valós piacon valós árért árusitották a vagyont. A szakmai befektető egyszerűen vagy olcsóért vettem volna meg az egészet (Tungsram) vagy most nem érdekli 10%.
Ui: Félre ne értsen, nagyon nagyra értékelem eddigi munkáját, és a Slovnaft tranzakció részleteit illetően úgy gondolom, hogy egyedül Ön állt ki igazi kisbefektető módjára, és próbálta megtudni, hogy kinek és mennyire előnyös ez a tranzakció. Egyszerűen csak azt hiszem, hogy ebben a konkrét kérdésben árnyékra vetődött.

Törölt felhasználó 2004. 03. 01. 14:40

#351

Mellesleg, ha egyetértenék a szakmai befektetők kizárásával, ez egyben azt is jelentené, hogy a Transgas (gázipari cég) 98 %-át 4,0 Mrd USD-ért szakmai befektetők versenyeztetésével értékesítő cseh állam, továbbá az INA 25 %-áért 505 M USD-t kaszáló horvát állam, valamint az SPP (gázipari cég) 49 %-át 2,7 Mrd USD-ért szintén szakmai befektetőknek értékesítő szlovák állam privatizációs döntéseit saját polgáraik elleni tettnek minősíteném. Eddigi hozzászólásaim alapján már nem kell hangsúlyoznom, hogy nem így vélekedek. Szerintem az említett államok helyesen döntöttek akkor, amikor a pénzügyi befektetők helyett a magasabb állami bevételt ígérő szakmai befektetők mellett döntöttek.
.
Összeha sonlításul:
a magyar gázszolgáltató társaságok többségi részesedésének külföldi szakmai befektetők részére történt értékesítéséből, 1995-96-ban 570 M USD (74 Mrd Ft), míg a MOL Rt 55 %-ának külföldi befektetők részére történt, 1995, 1997, 1998 és 2004. évi értékesítéséből, együttesen 0,99 Mrd USD bevétele származott az ÁPV Rt-nek, azaz a magyar államnak. (Itt most eltekintek a belföldi értékesítésektől.)
Az ÁPV Rt a Mol 55 %-át, beleértve a Társaság jelenleg 250 millió hordó kőolaj-egyenértékű, azaz 6,0 MRD USD (24 USD/hordó) értékű bizonyított nettó hazai szénhidrogén készletének 55 %-át, továbbá a regionális gázszolgáltató társaságok többségi részesedését, összesen kb. 1,5 Mrd USD áron értékesítette külföldi befektetők részére.
(A MOL teljes szénhidrogén készletének tízévi kitermelésével nyerhető jövőbeni nettó pénzáram jelenértéke – a tízéves amerikai államkötvény 4 százalékos kamatával diszkontálva - közel 4,8 Mrd USD, melynek 55 %-a 2,6 MRD USD, de a jelenérték 10 %-os diszkonttal számolva is 3,5 Mrd USD-t érne, melynek 55 %-a 2 Mrd USD.)
.
Az állami vagyon értékesítésének hatékonysága tekintetében az ÁPV Rt, de úgy is fogalmazhatok, hogy a magyar adófizetők nem állnak jól a régióban. (A MOL 55 százalékáért realizált devizabevétel megfelel egy Slovnaft, vagy egy fél INA értékének.)
Nem csoda, ha - ellentétben a csehekkel és a szlovákokkal - a privatizáció befejezéséhez közeledve is magas maradt a magyar állam külföld felé fennálló adósága. Az éves költségvetések kiadási tételei között megjelenő adósságszolgálati terheknek köszönhetően a magyarok fizethetik a legmagasabb áfát, szját, jövedéki adót, autópálya-használati díjat a régióban.
Azt hiszem, nem egészen alaptalanul féltem ezt az országot.
üdv. zj

Törölt felhasználó 2004. 03. 01. 13:17

Előzmény: #348 Törölt felhasználó

#350

Az ÁPV stratégiája a MOL-lal kapcsolatban már az első/második nyilvános kibocsátás óta teljesen egyértelmű: pénzügyi befektetőknek eladni a céget apránként, hogy minden kibocsátás magasabb árfolyamon történjen. Mindennek történelmi okai vannak, névszerint, hogy a MOL (hasonlóan több privatizálandó nagyvállalathoz) létszámfölösleggel, túlzott kapacitással, stratégia hiánnyal, ún. befektetői sztori nélkül jelent meg először a szinen.
Azt hiszem nyilvánvaló, hogy 1995-ben nem lehetett eladni jó áron a MOL-t egy szakmai befektetőnek. Az azóta eltelt évek során, ha nehezen is, de a cég rendbe jött, költségeket faragtak, üzletágakat fejlesztettek és másokat nyestek vissza, stratégiát találtak ki. Ezért ma már (akárcsak az OTP vagy a Richter esetében) drágábban lehet adni a részvényeket, mint a privatizáció kezdetén.
E szerint két út kinálkozott: kisebb blokkokban eladni pénzügyi befektetőknek, vagy várni egy fél évtizedet és eladni egy szakmai befektetőnek. És akkor sem garantált hogy a szakmai befektető épp jó árat fog kinálni a cégért...
A konkrét esetben: nyilvánvaló, hogy a MOL most még állami kézben levő pakketje nem mozgatja meg a szakmai befektetők fantáziáját, mert ezzel semmire sem megy. Ha valakit érdekel a MOL, akkor az majd megveszi csendben a piacon, majd nyilvános ajánlatot tesz rá, akkor amikor a cég részvényei valamilyen külső ok miatt lemennek (OMV taktika).
Az ÁPVnek sok hibája van, de szerintem itt nem nagyon volt mozgástere...

zolee 2004. 03. 01. 13:09

Előzmény: #348 Törölt felhasználó

#349

Sziasztok!
tudunk valamit a MOL jegyzés jelenlegi állásáról ill. kihasználtságáról?

Törölt felhasználó 2004. 03. 01. 12:56

#348

A magam részéről, bár szeretnék, mégsem hiszek abban, hogy a MOL eladásának az ÁPV Rt által választott módja (azaz a szakmai befektetők kizárása) a magyar autósok és gázfogyasztók érdekét szolgálja.
A tévedés jogát fenntartva úgy gondolom, hogy az idő adhat pontos választ erre a kérdésre.
üdv. zj

Törölt felhasználó 2004. 02. 29. 19:04

Előzmény: #346 erikom

#347

Minden ideológia, ha tulzásba visszuk demagógia, ez igaz a globalizmusról és a szabadversenyről alkotott nézetekre is:
1.+2. A gyarmatokat hülyitik ezzel a szöveggel. Minden mai multi az anya államával összefonódva működik, különösen konfliktis helyzetekben. Ez ma is igaz, különösen igaz ez az EU-t vezető Franciaországra és Németországra.
6.+8. A gáz árát mindenütt a világon szabályozzák, még az USA-ban is, és mindenütt a világon speciális elvonásokat "élveznek" az olajipari cégek, igaz ezek a gazdasági racionalitás keretein belül maradnak, nem úgy mint az elmúlt években nálunk. Egyébként is nevetséges ez a szabdversenyes duma abban az iparágban ahol olyan szervezetek, mint az OPEC működnek.
Amúgy szerintem itt nem politizált senki.
Üdv

erikom 2004. 02. 28. 02:51

#346

Nem vagyok tőzsde szakértő. Egyébként is null-szaldós üzletben e fogalom értelme elég vitatható. A BÉT újabbkori folyamatait azonban figyelemmel kísérem, magam is befektetek, néhány egyszerű elv tiszteletben tartásával. Ezek alapján a véleményem:
1. Az üzletbe érzelmeket (nemzeti, szociális stb.) vinni butaság vagy demagógia, az eredmény: biztos bukás. Legfeljebb választási győzelemhez segíthet, de az ország gazdasági felemelkedéséhez nem.
2. A globalizált kapitalizmus korában nemzeti vállalatokban gondolkodni anakronizmus. Ez szocialista vagy még régebbi korok fogalma. Nemzeti olajvállalat pl. olaj nélkül egyébként is elég sérülékeny konstrukció. Az EU-ban gondolkodva a nemzeti vállalat értelme különösen kérdéses. Legfeljebb versenyhátrány lehet a következmény, a befektetői tartózkodás miatt.
3. Hazánkban még a szocializmusból eredő súlyos tőkehiány van. Ha valaki ennek mértékét érzékelni szeretné, gondoljon az NDK példájára (ezer milliárdos nagyságrendben – márka – történt beruházás és még nem oldódtak meg a problémák). Hazai befektetőkről, – részarányukról megfeledkezve beszélni – ezért önámítás. Igy a korai privatizáció hazai szereplőjű megoldása törvényszerűen csak lopás vagy ajándékozás (a kettő végeredményben azonos) lehetett.
4. A kisbefektetőt sem érdekli semmi más, csak a haszon. A 750 forinton vásárolt MATÁV papírt a DT-nek örömmel eladtam jó áron, eszembe nem jutott, hogy szomorkodjam. A BC esetében erősen nemzeti beállítottságú barátom is dörzsölte a markát, amikor 4500-on vett és 14000-ért adott el. A MOL-t meg kerülöm addig, ameddig állami beavatkozásra lehetőség van. Addig jó üzletet csak akkor köthetek, amikor irreálisan kicsi az ár, az előbb-utóbb t.i. helyére kerül.
5. A jelenlegi jegyzési ár annyi, amennyit a piac elfogad. Ha kisbefektető venni akart, fél éven belül sokkal olcsóbban is vehetett. A piac működik. Senki nincs kizárva belőle, elvben. Csak a pénztárca a határ, meg a szándék. Politikusnak ebbe beavatkozni, enyhén szólva, kérdéses. Akkor különösen, ha a véleményét összehasonlítjuk a MOL árfolyam kormányzati cikklusokra jellemző alakulásával.
6. Az árak kormányzati befolyásolása hosszabb távon tarthatatlan, ez emlékeim szerint szocialista hagyomány. Súlyos versenyhátrányt okoz az érintetteknek. Gondoljunk a MOL helyzetére. Ha testre szabott költségvetési elvonások terhelik, akkor ezek „nemzeti” vállalatunk nemzetközi helyzetét, külföldi terjeszkedési lehetőségeit korlátozzák.
7. A BÉT helyzetét, a lividitást döntő részben a külföldi tőke határozza meg. Ahol kormányzati beavatkozást érzékel, nem a természetes piaci folyamatokat, onnan gyorsan elhúzódik. A pénzügyi befektetők ezt könnyen tehetik. Ezt egyébként a szakmai befektetők is figyelik. Egyébként mindkét befektető biztonságra és a legnagyobb haszonra törekszik, nemzeti szempontokkal nem törődik. Ha igen, bukik.
8. A MOL árfolyam az állami beavatkozás lehetőségének csökkenési arányában fog nőni. E folyamat elkezdődött. Az állami részt ezért lenne jó később, drágábban eladni, akkor viszont nem emelkedne az ár. Valahol itt a probléma gyökere, de ezt politikai demagógiára használni – nem nagyon színvonalas. Egyébként a gáz üzletággal is hasonló a helyzet. Állami beavatkozás lehetőségével keveset ér, nélküle viszont eladása kérdőjelezhető meg (csak akkor érdemes eladni, ha jobb befektetés mutatkozik, vagy az adóságteher nyomasztó). Uhlmann Erik
UI. E megállapítások közismertek, és vég nélkül folytathatók, mégis sokszor hajlamosak vagyunk ezeket elfelejteni.

Törölt felhasználó 2004. 02. 27. 16:51

Előzmény: #344 Törölt felhasználó

#345

A MOL elemzők 1998 óta arra számitanak, hogy a következő év végére megoldódik a gázár probléma, eladják az ÁPV pakettet, tisztul a regionális kompetitorok helyzete, közeledünk Európához - ezért mindig 15-20%os emelkedést prognosztizáltak. Minden egyes áldott évben. Kedves Zelena úr, ezt Ön tudja a legjobban, ezért azt dörgölni az ÁPV orra alá, hogy időnek előtte adott el, mert hiszen mindenki mondja, hogy a részvények majd még emelkednek - nos hát ez szomorú szakmai baki lenne a legfelkészültebb hazai kisbefektető részéről...

Törölt felhasználó 2004. 02. 27. 16:22

Előzmény: #343 Törölt felhasználó

#344

Kedves Zelena Úr!
Bár ritkán szólok hozzá rendszeresen olvasom észrevételeit, igen hasznosak, még ha sokszor más is a véleményem.
1.-el tisztában vagyok.
2.-3. Ha lenne egy MOL tipusú szakmai befektető, ahol nem kéne tartani a kirablástól, az állami adók eltünésétől, stb. egyetértenék talán, egébként nem. Az egész magyar privatizációs tapasztalat arról szól, hogy bár rövidtávon többet fizet a szakmai befektető, hosszabb távon gyakran az eredmény negatív. Ez az olajiparban fokozottan előfordulhat.
Ha a következő 4-5 évben nem vásárolják fel a MOL-t (sajna e lehetőségnek igen komoly jelei vannak) úgy a döntés helyes volt, ha felvásárolják akkor hiba.

Törölt felhasználó 2004. 02. 27. 09:30

#343

Kedves Kanyisz!
.
Emlékezte tnék az alábbiakra:
.
1. Jóval korábban (az ÁPV Rt részvényértékesítése előtt) közzétett célárfolyamokra hivatkoztam.
2. Az ÁPV Rt értékesítési hatékonyságát az ÁPV Rt támogatásával megvalósított MOL akvizíciók során fizetett összegek és a mostani, mindössze 6.500 Ft-os értékesítési ár összevetésével le lehet mérni.
3. A horvát és szlovák eladók (INA, Sovnaft)sikeréhez az vezetett, hogy az ÁPV Rt-vel szemben nem zárták ki a szakmai befektetőket az értékesítés során.
.
üdv.

Törölt felhasználó 2004. 02. 26. 22:48

Előzmény: #340 Törölt felhasználó

#342

Kedves Zelena Úr!
az elemzők célárai nem holnapra szólnak, majd meglátjuk.
Nagy mennyiséget eladni pedig akkor lehet, ha még bizik a közönség az emelkedésben, ezért az állam ha bízott az elemzőkben akkor is jó áron adott el.

Törölt felhasználó 2004. 02. 26. 22:21

#341

Általában a célárfolyamok érdekes módon többnyire jóval meghaladják a részvény aktuális árát.Tapasztalat,hog y az árfolyam ingadozásával változnak ezek a célárfolyamok.Népi megfigyelés,hogy az elemzőkkel csak szemben érdemes menni:))