Portfolio
4
5
1
április 18. | 12:57
#1

Mi ez, valami járvány? Bajban vannak a boltok a szomszédunkban is  

ugrás a cikkhez
A magyarországiakhoz kísértetiesen hasonló csapások sújtják a közép- és kelet-európai régió helyi kiskereskedelmi láncait. Az EU-csatlakozás nyertesei egyértelmûen a multik lettek, a fogyasztói szokások számukra rossz irányba
Rendezés
Hozzászólások oldalanként
április 18. | 14:17
előzmény: #2  szivacs
#3
"A magyarországiakhoz kísértetiesen hasonló csapások sújtják a közép- és kelet-európai régió helyi kiskereskedelmi láncait. Az EU-csatlakozás nyertesei egyértelműen a multik lettek, a fogyasztói szokások számukra rossz irányba változnak, a szabályozás pedig megkésve kullog az események (nem ritkán csődök) után." A közép- és kelet-európai régió számára az eu csatlakozással járó folyamatok negatívumai mindmáig kezeletlenek maradtak és persze a nyertesek részéről nem is várható változtatási szándék a számukra nyerő felálláson. A régió további elszegényedési folyamatainak lassítása, gazdaságaik kiürülése. elsilányulása, ezen folyamatok visszafordítása így az eu-n belül csekély érdekérvényesítési képességgel rendelkező lokalitásokra maradt.
április 18. | 12:57
előzmény: #1  portfolio
#2
"Mi ez, valami járvány? Bajban vannak a boltok a szomszédunkban is 2017. április 18. 09:40 A magyarországiakhoz kísértetiesen hasonló csapások sújtják a közép- és kelet-európai régió helyi kiskereskedelmi láncait. Az EU-csatlakozás nyertesei egyértelműen a multik lettek, a fogyasztói szokások számukra rossz irányba változnak, a szabályozás pedig megkésve kullog az események (nem ritkán csődök) után. Mint cseppben a tenger, a helyi szereplők válságát mutatja a legnagyobb horvát cég, a belföldi mércével mérve gigászinak számító Agrokor mostani vesszőfutása is. Ahogy azt egy korábbi cikkünkben megírtuk, a legnagyobb horvátországi cég, az Agrokor (kötelékében egy sor élelmiszeripari céggel, a legnagyobb horvát, szlovén és bosnyák kiskerlánccal, valamint szerb leányvállalattal) súlyos pénzügyi helyzetbe került. A leginkább a kiskereskedelemben és élelmiszeriparban érdekelt óriás nem egyszerűen csak egy régiós nagyvállalat, hanem olyan cég, aminek a sorsa az egész horvát gazdaságra hatással lehet. Sőt nemcsak a horvátra, hanem a szlovén, szerb és bosnyák gazdaságra is. Az érintett cégekre limiteket adó hitelbiztosítók mindenesetre aggódva figyelik a helyzetet, védve magyar ügyfeleiket a lehetséges veszteségektől. Ugyanis az Agrokor cégcsoport árbevétele eléri a horvát GDP 15%-át, alkalmazottainak száma pedig a 60 ezret. A kötelezettségállománya súrolja az 5 milliárd eurót, míg a gigantikus bankhitelállományáról akkor kapunk képet, ha tudjuk, hogy nincs egyetlen hazai cég, amelynek ennyi hitele lenne, beleértve a Molt is, és kiteszi a teljes magyarországi bankhitelállomány 15%-át. Tehát kétségkívül jelentős cégről van szó. Jóllehet a magántulajdonban lévő cég problémáit valószínűleg nem (vagy nem csak) a kiskereskedelem és élelmiszeripar általunk több cikkben (itt és itt) ábrázolt átalakulása okozza (már csak azért sem, mert ezen okok egy része csak specifikusan Magyarországon fordult elő), mégis sok elemében egy olyan általános trend régiós megnyilvánulását láthatjuk az Agrokor esetében, ami egyébként korábban már Magyarországon is lezajlott. A horvát gazdaságban a helyi sajátosságok megléte mellett ugyan, de lényegében ugyanaz játszódott le felgyorsulva, mint a magyarban. Azaz az EU-csatlakozás nyomás alá helyezte a helyi élelmiszergazdaságot, amit csak felerősített a multi kiskereskedelmi cégek expanzív megjelenése ebben a szenzitív időszakban. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy a horvát gazdaság legfontosabb ágazata vitathatatlanul a turizmus. Sok szempontból ehhez igazodott az egész nemzetgazdaság ritmusa is az elmúlt évtizedekben, kezdve a nyári idénymunkával, a privát fizetővendéglátással, vagy az idegenforgalmi szezonra megemelt belföldi árszínvonallal. Így hasonlóképpen az élelmiszergazdaság belső logikája is a turizmushoz kapcsolódott - egyébként okos és érthető módon. A jugoszláv gazdasági tervezés észjárása szerint ugyanis, ha már sokmillió devizával fizető turistát bevonzottak az országba, akkor célszerű ezeket nem import élelmiszerekkel ellátni, ami nemkívánatos devizakiáramlással járna, hanem helyi élelmiszerekkel kiszolgálni, ami egyben a belföldi kibocsátást és foglalkoztatást is emeli. Ezt a logikát vette át a horvát gazdaság is Jugoszlávia felbomlását követően. Erről mindenki saját tapasztalatot szerezhetett, aki 2013 (a horvát EU-csatlakozás) előtt nyaralt az országban. Minden élelmiszer elérhető volt, de leginkább csak helyi gyártók termékeit lehetett megvásárolni. Az élelmiszergyártók számára a belső piaci védettséget pedig mindenféle kereskedelemkorlátozó intézkedésekkel, valamint a kiskereskedelem és élelmiszergazdaság szoros kooperációjával érték el. Ahogy a magyar esetben is, úgy a horvátoknál is az EU-csatlakozás után teljeskörűen meg kellett szüntetni a kereskedelmi akadályokat az import előtt, ennek következtében a horvát élelmiszeripar a külföldi (köztük magyar) versenytársak kemény nyomása alá került és már a hazai piacok megtartásáért is harcolnia kellett. Az élelmiszeripar pedig szenvedett (hasonlóan az EU-csatlakozás utáni néhány év élelmiszergazdasági lejtmenetéhez Magyarországon). Illusztrációképpen ehhez elég megnézni a magyar-horvát külkerforgalom adatait. A magyar élelmiszer-export 4 év alatt 70%-ot nőtt Horvátországba, míg az onnan érkező élelmiszer-import 20%-ot esett ugyanezen időszak alatt, és a magyar aktívum megháromszorozódott. Más EU-s országok külkereskedelmi forgalmánál is hasonló a kép. Eközben a külföldi kiskereskedelmi cégek megjelenése Horvátországban (és Szlovéniában), ami nagyságrendileg 10 évvel követte a magyarországi megjelenésüket, további változásokat indukált. A legjelentősebb multi kiskerek (Lidl, Kaufland, Spar, Metro, Billa, Aldi stb.) a 2000-es évek elején-közepén jelentek meg az országban, de növekedésük és terjeszkedésük jelentősen meghaladta a helyi cégekét, köztük az Agrokor tulajdonában lévő és piacvezető Konzum és Mercator láncokéit. Növekedésük és a meghonosított európai kiszolgálási színvonaluk nyomás alá helyezte a helyi láncokat, az általuk behozott külföldi élelmiszerbeszállítók pedig tovább reszelték a helyi élelmiszeripar pozícióit. A hitelbiztosító társaságok már régóta figyelemmel kísérik a folyamatot és biztosítják a magyar exportőrök kiszállításait, de a fent leírt változásokat nem hagyhatják figyelmen kívül. Az Agrokor ugyanis éppen az élelmiszer-gyártásban jeleskedett a kiskereskedelem mellett. Ebből következően mindkét feljebb leírt változás negatívan érintette a céget és egyéb, itt nem tárgyalt okok következtében is ugyan, de a vállalkozás súlyos pénzügyi helyzetbe került. Ezért mindössze négy évvel a horvát EU-csatlakozás után, követve a negatív folyamatokat, a nagy nemzetközi hitelminősítők is kénytelenek voltak bóvli kategóriába leminősíteni a legnagyobb horvát magáncéget. A hitelezők pedig új menedzsment kijelölését követelik. Összességében tehát, gyorsabban és részleteiben eltérően, de lényegét tekintve hasonló folyamatok zajlanak a horvát gazdaságban, mint a magyarban, sőt hasonló események az egész kelet-közép- európai régióban. Az EU-csatlakozás növelte a versenyt az élelmiszeriparban, még a hazai piac megtartását is kérdésessé tette a helyi szereplők számára, amit a multi kiskereskedelmi cégek megjelenése még tovább nehezített. A multi kiskerek sikeres és expanzív tevékenysége pedig jelentősen megváltoztatja majd a kiskereskedelmi szektor szerkezetét. A kiskereskedelem átalakulása jelentős hatással lesz az egész gazdaságra, különösen, ha még azt is figyelembe vesszük, hogy az online kereskedelem robbanásszerű növekedése még a multi kiskereket is aggasztja. Azt csak remélni lehet, hogy ez az átalakulás további csődöket nem hoz magával."

Topik gazda

Portfolio
4 5 1

aktív fórumozók

friss hírek

AZ OLDAL TETEJÉRE