április 18. | 12:57
#1

Mi ez, valami járvány? Bajban vannak a boltok a szomszédunkban is  

ugrás a cikkhez
A magyarországiakhoz kísértetiesen hasonló csapások sújtják a közép- és kelet-európai régió helyi kiskereskedelmi láncait. Az EU-csatlakozás nyertesei egyértelmûen a multik lettek, a fogyasztói szokások számukra rossz irányba
Rendezés
Hozzászólások oldalanként
április 18. | 14:17
előzmény: #2  szivacs
#3
"A magyarországiakhoz kísértetiesen hasonló csapások sújtják a közép- és kelet-európai régió helyi kiskereskedelmi láncait. Az EU-csatlakozás nyertesei egyértelműen a multik lettek, a fogyasztói szokások számukra rossz irányba változnak, a szabályozás pedig megkésve kullog az események (nem ritkán csődök) után."
A közép- és kelet-európai régió számára az eu csatlakozással járó folyamatok negatívumai mindmáig kezeletlenek maradtak és persze a nyertesek részéről nem is várható változtatási szándék a számukra nyerő felálláson. A régió további elszegényedési folyamatainak lassítása, gazdaságaik kiürülése. elsilányulása, ezen folyamatok visszafordítása így az eu-n belül csekély érdekérvényesítési képességgel rendelkező lokalitásokra maradt.
április 18. | 12:57
előzmény: #1  portfolio
#2
"Mi ez, valami járvány? Bajban vannak a boltok a szomszédunkban is

2017. április 18. 09:40

A
magyarországiakhoz kísértetiesen hasonló csapások sújtják a közép- és
kelet-európai régió helyi kiskereskedelmi láncait. Az EU-csatlakozás
nyertesei egyértelműen a multik lettek, a fogyasztói szokások számukra
rossz irányba változnak, a szabályozás pedig megkésve kullog az
események (nem ritkán csődök) után. Mint cseppben a tenger, a helyi
szereplők válságát mutatja a legnagyobb horvát cég, a belföldi mércével
mérve gigászinak számító Agrokor mostani vesszőfutása is.


Ahogy azt egy korábbi cikkünkben megírtuk,
a legnagyobb horvátországi cég, az Agrokor (kötelékében egy sor
élelmiszeripari céggel, a legnagyobb horvát, szlovén és bosnyák
kiskerlánccal, valamint szerb leányvállalattal) súlyos pénzügyi
helyzetbe került.

A leginkább a kiskereskedelemben és
élelmiszeriparban érdekelt óriás nem egyszerűen csak egy régiós
nagyvállalat, hanem olyan cég, aminek a sorsa az egész horvát gazdaságra
hatással lehet. Sőt nemcsak a horvátra, hanem a szlovén, szerb és
bosnyák gazdaságra is. Az érintett cégekre limiteket adó hitelbiztosítók
mindenesetre aggódva figyelik a helyzetet, védve magyar ügyfeleiket a
lehetséges veszteségektől.

Ugyanis az
Agrokor cégcsoport árbevétele eléri a horvát GDP 15%-át,
alkalmazottainak száma pedig a 60 ezret. A kötelezettségállománya
súrolja az 5 milliárd eurót, míg a gigantikus bankhitelállományáról
akkor kapunk képet, ha tudjuk, hogy nincs egyetlen hazai cég, amelynek
ennyi hitele lenne, beleértve a Molt is, és kiteszi a teljes
magyarországi bankhitelállomány 15%-át. Tehát kétségkívül jelentős
cégről van szó.
Jóllehet a magántulajdonban lévő cég
problémáit valószínűleg nem (vagy nem csak) a kiskereskedelem és
élelmiszeripar általunk több cikkben (itt és itt)
ábrázolt átalakulása okozza (már csak azért sem, mert ezen okok egy
része csak specifikusan Magyarországon fordult elő), mégis sok elemében
egy olyan általános trend régiós megnyilvánulását láthatjuk az Agrokor
esetében, ami egyébként korábban már Magyarországon is lezajlott.

A
horvát gazdaságban a helyi sajátosságok megléte mellett ugyan, de
lényegében ugyanaz játszódott le felgyorsulva, mint a magyarban. Azaz az
EU-csatlakozás nyomás alá helyezte a helyi élelmiszergazdaságot, amit
csak felerősített a multi kiskereskedelmi cégek expanzív megjelenése
ebben a szenzitív időszakban.

Ennek megértéséhez tudni kell, hogy
a horvát gazdaság legfontosabb ágazata vitathatatlanul a turizmus. Sok
szempontból ehhez igazodott az egész nemzetgazdaság ritmusa is az elmúlt
évtizedekben, kezdve a nyári idénymunkával, a privát
fizetővendéglátással, vagy az idegenforgalmi szezonra megemelt belföldi
árszínvonallal. Így hasonlóképpen az élelmiszergazdaság belső logikája
is a turizmushoz kapcsolódott - egyébként okos és érthető módon. A
jugoszláv gazdasági tervezés észjárása szerint ugyanis, ha már sokmillió
devizával fizető turistát bevonzottak az országba, akkor célszerű
ezeket nem import élelmiszerekkel ellátni, ami nemkívánatos
devizakiáramlással járna, hanem helyi élelmiszerekkel kiszolgálni, ami
egyben a belföldi kibocsátást és foglalkoztatást is emeli. Ezt a logikát
vette át a horvát gazdaság is Jugoszlávia felbomlását követően. Erről
mindenki saját tapasztalatot szerezhetett, aki 2013 (a horvát
EU-csatlakozás) előtt nyaralt az országban. Minden élelmiszer elérhető
volt, de leginkább csak helyi gyártók termékeit lehetett megvásárolni.
Az élelmiszergyártók számára a belső piaci védettséget pedig mindenféle
kereskedelemkorlátozó intézkedésekkel, valamint a kiskereskedelem és
élelmiszergazdaság szoros kooperációjával érték el.

Ahogy a
magyar esetben is, úgy a horvátoknál is az EU-csatlakozás után
teljeskörűen meg kellett szüntetni a kereskedelmi akadályokat az import
előtt, ennek következtében a horvát élelmiszeripar a külföldi (köztük
magyar) versenytársak kemény nyomása alá került és már a hazai piacok
megtartásáért is harcolnia kellett. Az élelmiszeripar pedig szenvedett
(hasonlóan az EU-csatlakozás utáni néhány év élelmiszergazdasági
lejtmenetéhez Magyarországon). Illusztrációképpen ehhez elég megnézni a
magyar-horvát külkerforgalom adatait.

A
magyar élelmiszer-export 4 év alatt 70%-ot nőtt Horvátországba, míg az
onnan érkező élelmiszer-import 20%-ot esett ugyanezen időszak alatt, és a
magyar aktívum megháromszorozódott. Más EU-s országok külkereskedelmi
forgalmánál is hasonló a kép.
Eközben a külföldi
kiskereskedelmi cégek megjelenése Horvátországban (és Szlovéniában), ami
nagyságrendileg 10 évvel követte a magyarországi megjelenésüket,
további változásokat indukált. A legjelentősebb multi kiskerek (Lidl,
Kaufland, Spar, Metro, Billa, Aldi stb.) a 2000-es évek elején-közepén
jelentek meg az országban, de növekedésük és terjeszkedésük jelentősen
meghaladta a helyi cégekét, köztük az Agrokor tulajdonában lévő és
piacvezető Konzum és Mercator láncokéit. Növekedésük és a meghonosított
európai kiszolgálási színvonaluk nyomás alá helyezte a helyi láncokat,
az általuk behozott külföldi élelmiszerbeszállítók pedig tovább
reszelték a helyi élelmiszeripar pozícióit. A hitelbiztosító társaságok
már régóta figyelemmel kísérik a folyamatot és biztosítják a magyar
exportőrök kiszállításait, de a fent leírt változásokat nem hagyhatják
figyelmen kívül.

Az Agrokor ugyanis éppen az
élelmiszer-gyártásban jeleskedett a kiskereskedelem mellett. Ebből
következően mindkét feljebb leírt változás negatívan érintette a céget
és egyéb, itt nem tárgyalt okok következtében is ugyan, de a vállalkozás
súlyos pénzügyi helyzetbe került. Ezért mindössze négy évvel a horvát
EU-csatlakozás után, követve a negatív folyamatokat, a nagy nemzetközi
hitelminősítők is kénytelenek voltak bóvli kategóriába leminősíteni a legnagyobb horvát magáncéget. A hitelezők pedig új menedzsment kijelölését követelik.

Összességében
tehát, gyorsabban és részleteiben eltérően, de lényegét tekintve
hasonló folyamatok zajlanak a horvát gazdaságban, mint a magyarban, sőt
hasonló események az egész kelet-közép- európai régióban.
Az EU-csatlakozás növelte a versenyt az élelmiszeriparban, még a hazai
piac megtartását is kérdésessé tette a helyi szereplők számára, amit a
multi kiskereskedelmi cégek megjelenése még tovább nehezített. A multi
kiskerek sikeres és expanzív tevékenysége pedig jelentősen
megváltoztatja majd a kiskereskedelmi szektor szerkezetét. A
kiskereskedelem átalakulása jelentős hatással lesz az egész gazdaságra,
különösen, ha még azt is figyelembe vesszük, hogy az online kereskedelem
robbanásszerű növekedése még a multi kiskereket is aggasztja. Azt csak
remélni lehet, hogy ez az átalakulás további csődöket nem hoz magával."

Topik gazda

aktív fórumozók

friss hírek

AZ OLDAL TETEJÉRE