Az elõzetes eredmények szerint a voksoló katalánok mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre a spanyol kormány által illegálisnak mondott vasárnapi referendumon - jelentette be Jordi Turull katalán kormányszóvivõ hétfõn
a klasszikus liberalizmus negatív jogokról szólt (az államnak a vagyon és jogbiztonság garantálásán és a közrend fenntartásán kívül semmit sem kell csinálni) a modern "liberalizmus" azonban pozitív jogokról szól (az államnak pl. garantálni kell azokat amiket alább felsoroltál)
ezzel azonban feloldhatatlan dilemma elé kerülsz mivel a pozitív jogokat csak a negatív jogok kárára lehet érvényesíteni
pl. a kisebbségi jogokat csak úgy tudod "garantálni", hogy korlátozod másnak a magántulajdonhoz fűződő jogait
konkrét példa következik:
pl. a klasszikus liberalizmus elvei mentén a hoteltulajdonosnak joga van ahhoz, hogy meghatározza az általa kiszolgálni kívánt társadalmi, etnikai vagy bármilyen egyéb csoportokat azaz a neki nemtetsző csoportokat minden további nélkül kitilthatja a szállodájából
ezen a ponton azonban nagyon komoly anyagi kockázatot vállal
ugyanis nemcsak azért veszít potenciális kuncsaftokat mert bizonyos csoportokat (pl. transzvesztiták, csókolózó egynemű párok... most csak mondtam valamit...) kitilt a szállodájából hanem azért is mert azok is el fognak maradni akik nem értenek egyet ezzel a tiltással...
ergo ez meglehetősen veszélyes "üzleti modell"...
egyáltalán nem véletlen, hogy nem az idegenforgalmi vállalkozók közül kerülnek ki a legvadabb erkölcs-csőszök...
mindazonáltal bizonyos esetekben megvan ennek is a maga üzleti racionalitása
persze ahhoz nincsen joga, hogy az általa nemkívánatos elemeket péppé veresse a hotelben vagy a hotel előtt és persze ez az üzletmenetnek sem tenne jót (finoman fogalmazva...)
Mao-ról semmit sem tudok, csak a könyvégetés jutott el hozzám. Leninről viszont a régi rendszerben beszéltek a történelemtanáraim. Innen tudom. Mao előbb volt? :)
Lehet, hogy van némi fogalomzavar, de akkor fájdalommal szögezem le, hogy nálad.
Miért is:
A liberalizmus ugye szó szerint szabadelvűség. A szocializmus pedig egy elosztási és szolidaritási, a közösségi érdekeket az egyéniek elé helyező társadalmi rendszer. A kettő tök más. Itt már nem is az almát hasonlítjuk körtéhez, hanem a sakkot az anyagcseréhez. Csak mondtam valamit.
Az egyéni szabadságjogok biztosítását, védelmét. Ebben benne van pl. a nők (és férfiak) szavazati joga, a bírósag előtti egyenlőség, de ugyanúgy benne vannak pl. a homoszexuálisok és más kisebbségek jogai is. A gazdasági liberalizmus meg a szabad, nem agyonkorlátozott vállalkozásról szól. A kettő egyáltalan nem üti egymást, sőt. A szocializmust meg ne keverd bele, mert a szabadságjogok nem azt jelentik, hogy mindenkinek alanyi jogon járnak anyagi javak.
Majd ő megírja, hogy ő mire gondol. Én leírom, az én értelmezésemben mi.
Gazdasági liberalizmus = amikor gazdasági kérdésekben vall valaki liberális nézeteket. A társadalmi meg, ha ezen területen/dimenzióban.
A politikai irányultságot szokás ezen két tengely mentén mérni (és így jönnek ki a jobb-liberális stb. világnézet kategóriák).
Pl. ha azt mondom, hogy a minél kisebb államot, szabad versenyt támogatom, az gazdasági liberalizmus. Ha azt mondom, fontosak a kisebbségi jogok, a nemi, vallási elfogadás, tolerancia, az társadalmi liberalizmus.
A társadalmi liberalizmus majdnem teljesen független a gazdasági liberalizmustól. Annyiban nem, hogy bizonyos fokú gazdasagi liberalizmus nélkül nehezen képzelhető el társadalmi liberalizmus, mert túl nagy az államj befolyás.
Ezt már Marx is megírta. A szocializmushoz baromi sok pénz kell. Tehát csak a gyarmattartóknál valósulhatott meg. Mondjuk Lenin már azt találta ki, hogy ugorjuk át a kapitalizmust, aztán majd meglátjuk, hogy igaza lesz-e Marxnak. A terroristák pedig Marx és Engels életének fontosabb városaiban öldökölnek. A fene se érti ezeket a dolgokat.
Megszületett a katalán népszavazás eredménye
Ugrás a cikkhez