Egy júniusi brüsszeli vitaindító anyagban csak felvetésként szerepelt az az "árukapcsolás", hogy 2020 után össze kellene kötni a jogállamiság általános kritériumait az EU-támogatások kifizethetõségével, ma viszont elég
"idetolnak évi ezermilliárd forintot. " mely az uniós szerződés szerint történik, majd központilag meg akarják mondani, hogy mennyi ellenőrizetlenül beáramlott migrágránst telepítsünk be az országunkba, melyről szó sem volt a szerződésben.
Aláírtunk egy üres papírt a belépéskor és azt csinálnak velünk amit akarnak. Ennyi.
"idetolnak évi ezermilliárd forintot" - és szerinted mennyit húznak ki innen?
"ami eddig gentlemen's agreement volt" - Ja, persze, csak éppen olyan részletesen írták le ezt az "íratlan megállapodást", hogy az már 2004-ben is vagy 85.000 oldalon fért csak el és azóta is tovább bővült.
"most szembesültek azzal, hogy a poszt komcsi országok vezető politikusaban nem érdemes megbízni" - Aha, mert olyan kis naív szüzikék azok ott Brüsszelben, a franciáknak is hogy elhitték az ígéretüket, hogy lefaragják a hiányukat, meg a görögöknek is, hogy teljesítik az euro bevezetés feltételeit, mi?!
Aztán szembesültek azzal, hogy még egy alapító ország vezető politikusaiban sem érdemes megbízni, mégsem tettek semmit ellenük, mert druncker szerint "Franciaországról van szó!"
Ez egy „mocskos igazság, lazán kimondva”. link
Pl hogy nem kell vízum, ha a gyereked a nemzetiszocialista neveltetés ellenére a romlott, hanyatló nyugaton akarna munkát vállalni, és a keményvalutás fizetéséből állná majd a tolókocsid árát, meg ugye lepottyan párszázmilliárd alapvető javításokra: link
Ezenkívül kérdezem én, mi az, amit az EU vállalt és nem tartotta be?
idetolnak évi ezermilliárd forintot.
eddig azzal az alapfeltevéssel éltek, hogy szavahihető kormányokkal tárgyalnak.
most szembesültek azzal, hogy a poszt komcsi országok vezető politikusaban nem érdemes megbízni. ezért ami eddig gentlemen's agreement volt, azt mostantól (és miattunk) szankciókkal kell kikényszeríteni.
Valóban, az EU-belépésünkkel vállaltuk az emberi jogi normák betartását és a demokratikus értékrendet, tehát a hasonlatba beleveheted, hogy az iszákos szomszéd mielőtt átvette volna az első segítő borítékot írásban vállalta, hogy normálisan viselkedik, és nem pl így: link
A hasonlat teljesen hibás. A szomszédoddal ugyanis nem kötöttél semmilyen szerződést, amelyben megállapodtatok volna, hogy kinek mi a joga és a kötelessége.
Márpedig az eu egy meglehetősen részletesen kidolgozott joganyag szerint működik és ezt szerintem te is tudtad, mégis eljátszottad, hogy nem tudod, úgy tettél, mintha ez a szerződésrendszer a szomszédok között is létezne vagy az eu-ban sem létezne - szóval direkt ferdítettél.
Szerintem pontos a hasonlat.
Azzal kiegészítve, hogy a szomszéd a pénzeden még festéket is vesz és az autódra önti mert méltatlankodni merészelsz az iszákossága miatt, és abajog, amikor eleged van belőle és meg akarod vonni tőle a pénzt.
Hasonlattal élve: a szomszédnak folyamatosan adok kajára pénzt, és észreveszem, hogy iszik, veri a feleségét és a gyerekeit. Egyszer csak bejelentem, hogy oké, akkor van csak ingyenlóvé, ha abbahagyod az asszony és a gyerekek verését, illetve a kapott pénzt nem piára költöd.
"Normatív szabályt hoznak ami mindenkire vonatkozik."
Úgy érted, hogy kivétel nélkül minden tagállamra, a németekre és a franciákra is és majd náluk is vizsgálgatják minek felelnek meg és minek nem?
Optimizmusod már közelíti a naivitást...:-)
"Még keményebben zsarolná a magyarokat és a lengyeleket is Brüsszel
2017. július 25. 18:37
Egy júniusi
brüsszeli vitaindító anyagban csak felvetésként szerepelt az az
"árukapcsolás", hogy 2020 után össze kellene kötni a jogállamiság
általános kritériumait az EU-támogatások kifizethetőségével, ma viszont
elég egyértelműen emellett szállt síkra az Európai Bizottság jogi
biztosa. Vera Jourovát nyugtalanítaná, ha olyan országoknak juttatnák az
európai adófizetők pénzét, ahol nem működik a jogállam - számolt be a Bruxinfo.
A lengyel igazságügyi törvények kapcsán Vera Jourová belengette, hogy
ha az eddig tervezett átalakítások átmennének, akkor azzal kérdésessé
válna a lengyeleknél születő bírósági döntések uniós elismerése. Ez
pedig azt jelentené, hogy a 2020 utáni EU-pénzeiket kockáztatják a
lengyelek, bár a cseh biztos ennyire direkten nyilván nem
fogalmazhatott. Közben az is kiderült, hogy az EU költségvetési biztosa
is támogatja ezt az árukapcsolást, illetve egy névtelen forrás utolsó
kemény figyelmeztetést adott a lengyeleknek a bírósági törvény
végrehajtása kapcsán:
2017.07.25 23:00 Több EU-pénzt fizetnének be a nagyok, de több feltételt is szabnának cserébe érte
2017.07.25 22:22 Megfenyegeti holnap a lengyeleket Brüsszel, ha elkezdik kirúgni a bírókat
Már eddig is voltak kemény figyelmeztetések
Bár most Magyarország és Lengyelország van fókuszban a jogállamisági kritikák miatt (a hírhedt EU-s 7-es cikkely esetleges elindítása), de a brüsszeli lap forrásai szerint egy ilyen
"árukapcsolást" csak mindenkire egységesen érvényes szabályok szerint
lehetne bevezetni, nemcsak a nettó haszonélvező tagállamokra. Jourová egyébként nem az első kemény "zsarolást" helyezte kilátásba például Magyarország felé, hiszen június elején azt is felvetette:
csak azoknak kellene 2020 után kifizetni az EU-pénzeket, akik
vállalják, hogy alávetik magukat a most felálló új Európai Ügyészség
működésének, márpedig egyelőre például Magyarország kimarad ebből. Másnap Navracsics Tibor magyar uniós biztos azt mondta kollégájáról, hogy mindez csak Jourová magánakciója volt, nem pedig a Bizottság álláspontja.
A
ma Jourovától elhangzott üzenetek mögött azonban esélyes, hogy már
bizottsági támogatás is van, hogy a most zajló lengyel igazságügyi vita
kapcsán még erősebben demonstrálhassa Brüsszel a saját álláspontját.
Lényeges egyébként, hogy a jogállamisági kritériumok megléte és az
EU-pénzek kifizetésének összekapcsolása a 2020 utáni időszakban a májusi
német kormányzati stratégiai anyagban is benne volt már. A jogállamisági kritériumok és az EU-s kifizetések összekötését azonban május végén elutasította Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke és akkor még a regionális támogatásokért felelős uniós biztos is határozottan ellenezte.
Egy június végi brüsszeli konferencián azonban már kissé más volt a légkör a témáról, aztán az akkor nyilvánosságra hozott, az EU 2020 utáni közös költségvetésének kereteit körbejáró vitaindító anyagba már beleírták ezt az "árukapcsolást", mint felvetést.
Határozott állásfoglalás a közös pénzek védelme érdekében
Igen,
meggyőződésem, hogy a költségvetés tervezésekor szükség van a
jogállamisággal összefüggő bizonyos általános elvekre az uniós források
elosztása során - jelentette ki ma a cseh nemzetiségű biztos a Bruxinfo összefoglalója szerint.
Jourová
hozzátette, aggodalommal tölti el az, hogy olyan tagállamokhoz jussanak
el az európai adófizetők pénzei, ahol nem működik a jogállam. Ahol
nincsenek garanciák a csalások és a korrupció ellen, és arra sem, hogy
az ezekben sáros elkövetőket a nemzeti bíróságok felelősségre vonják.
Külön is aláhúzta, hogy általánosságban beszél és nem gondol konkrét
államokra.
A biztos megerősítette, hogy megkezdődött a gondolkodás arról, hogyan lehetne a jövőben érvényt szerezni a források felhasználása során a jogállami elveknek. Támogatom azt az elképzelést, hogy valamilyen jogállami kritériumot határozzunk meg - szögezte le az igazságügyi területet felügyelő bizottsági tag.
Jourová ugyanakkor cáfolta
azt a lengyel sajtóban megjelent értesülést, hogy ő pénzügyi
szankciókkal fenyegette volna meg Varsót ebben a pénzügyi időszakban a jogállami elvek elleni mulasztásai miatt, mivel a már korábban rögzített keretek miatt ez nem is lenne lehetséges.
A
biztos a lengyel helyzet kapcsán (a további esetleges lépésekről
szerdán dönt a biztosi testület, múlt héten belengették a 7-es cikkely
elindítását is) nagyfokú idegességet érzékel "az EU
igazságszolgáltatásának világában", arra vonatkozóan, hogy a bírói
hatalom függetlenségének csorbítása megkérdőjelezheti a bírósági
döntések kölcsönös elismerését és az igazságügyi együttműködést az
Unióban. Egy tagállam igazságszolgáltatási rendszere az EU egész igazságszolgáltatási rendszerének szerves része - hangsúlyozta az EU igazságügyi biztosa.
A
lengyel elnök tegnap két igazságügyi törvényt megvétózott és helyettük
újakat dolgoz ki a következő két hónapban, míg egy harmadikat ma aláírt.
További részletek:
2017.07.25 12:44 Két vétó után aláírta a harmadik törvényt a lengyel elnök"
szerintem azt szeretnék elérni, hogy viktorunk a következő ciklusban is lehessen miniszterelnök, és gy örülhet a nép kevesebb dohányt szórnak öndicséretre és......
Még keményebben zsarolná a magyarokat és a lengyeleket is Brüsszel
Ugrás a cikkhez