Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
upgrayeddAKS
upgrayeddAKS 2019. 09. 01. 11:18
Előzmény: #5051  pitcairn2
#5060
"a piaci árjelzések központi eszközökkel történő felülírása pedig tömegével viszi félre a piaci szereplőket is...
ezen a ponton lényegében el is jutottunk az egyre vadabb piaci boom bust ciklusok valódi okához"  már írtam régebben, hogy a tulipánhagyma-biznisz (és még annyi más) korában híre-hamva nem volt még az állami beavatkozásnak, mégis voltak boom-bust ciklusok... az emberi természet olyan, amilyen (hearding behav., etc.) a piacokat meg kb. azért is kell hagyni kibontakozni, hogy előmozdítsák az innovációt... nem a szabadpiac a cél tehát, hanem a fejlődés (pl. mert elkerülhető általa, hogy a dínók sorsára jussunk, növeli az életminőséget, stb.) - és a fejlődés ma ismert legjobb ESZKÖZE a szabad piac, mert az elhozza az innovációt is... de ettől még a szabad piac kismillió terméke Beyoncétól a tamagocsiig és a celebekig csak egy káros melléktermék, ami velejárója a piac egyik alaptézisének arról, hogy "ha van veréb, van szar is", vagyis amire van kereslet, annak kínálata is lesz...
upgrayeddAKS
upgrayeddAKS 2019. 09. 01. 11:03
Előzmény: #5052  pitcairn2
#5059
felcserélted az ok-okozati összefüggéseket: a válság vezetett el a New Deal-hez és Keynes ázsiójának megnövekedéséhez, nem utóbbi hozta el a 2. vh.-t... sőt, inkább azt lehet mondani, hogy az 1. következménye volt a 2., és hogy a válságot relatíve jól kezelte a New Deal, de még ez sem volt elég... New Deal nélkül az USA nem tudott volna olyan "gyorsan" kijönni a válságból
upgrayeddAKS
upgrayeddAKS 2019. 09. 01. 10:55
Előzmény: #5042  pitcairn2
#5058
Lehet tagadni, de az adatok alapján épp a 6. nagy kihalási esemény kellős közepén (eléggé az elején, de már most combközépig gázolva benne) vagyunk, aminek a jelentős részét az okozza, hogy az emberiség indokolatlanul nagy kihatással van az élővilágra. Megszűntet, megmérgez, stb. bizonyos élőhelyeket, másokat meg létrehoz. Nyilván ezen folyamatok szignifikáns része elkerülhetetlen, ha nem barlangokban akarunk élni, hanem civilizált módon, relatív jólétben, stb. DE utóbbi mondatomtól függetlenül is: ezek a folyamatok (kihalási esemény, ergo a biodiverzitás csökkenése, stb.) TÉNYEK. Ergo rövidlátó módon mindent a profitabilitásnak alárendelni az kb. olyan, mint amikor a Húsvét-szigeteken kivágtak kb. minden fát, és a talajerózió odaba...ott rendesen. (Antik Hellász meg dettó...) Lehet egy ideig(-óráig) játszani ezt a játékot, csak aztán a természettudományos tények odaba..nak. Egyelőre még egyetlen gazdaság sem tudott ezekkel szembemenni, mert (mondjuk úgy) a hierarchiában a  természettudományos tények és törvények felette állnak a gazdasági vagy jogi szabályozás "hipersíkjának". Ezek nem duális vektorterek, hanem a ter.tud. "vektortere" határozza meg a játékszabályok jelentős részét, magát a "játékteret", stb. Ezen belül, de ezeket nem ignorálva tudja csak az ember űzni a maga kisded játékait. Ergo: függetlenül attól, hogy van-e rá piaci igény, a szemét újrahasznosítása, stb. igencsak idő- és szükségszerű. Ettől függetlenül is: amit meg lehet oldani piaci alapon, azt oldjuk meg úgy, amit meg nem lehet, azt ne bízzuk a piacra, hogy "majd úgyis megoldja", mert akkor kb. el is jutunk az Idiocracy c. film szeméthegyeihez. (Már most közel vagyunk, pedig elvileg még nem hülyült el annyira az emberi faj, a gyakorlatban meg viszont igen... csak nem tűnik fel annyira, mert soha nem volt egy észkombájn a plebsz...)
pitcairn2 2019. 08. 31. 19:26
Előzmény: #5054  Bekre_Pal
#5057
a "mániákusoktól" tanultam:)
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2019. 08. 31. 19:26
Előzmény: #5053  pitcairn2
#5056
Majd adok neki esélyt. Ma este müller péter sziámi lesz a falunkban, arra kell mennem, úgyhogy nem ma lesz a napja azért :)
pitcairn2 2019. 08. 31. 19:25
Előzmény: #5048  Bekre_Pal
#5055
hátha már wikizünk akkor legalább a "mániákust" is méltassuk:)
https://en.wikipedia.org/wiki/Henry_Hazlitt
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2019. 08. 31. 19:25
Előzmény: #5051  pitcairn2
#5054
Ezt összességében aláírom. Jót tesz neked a saját kifejtés.
pitcairn2 2019. 08. 31. 19:21
Előzmény: #5048  Bekre_Pal
#5053
pedig szerintem tetszene neked Hazlett stílusa, mániákusnak egyáltalán nem mondanám:)
inkább a Lord Keynes féle hablaty a zavaros, azt tényleg Hazlett-en keresztül érdemes megközelíteni, sorról sorra szedi darabokra a "nagy művet"
egyáltalán nem véletlen, hogy manapság még a keynesianusok sem olvassák ezt a ménkű nagy "opust"... 
ugyanis egyszerűen olvashatatlan...
pitcairn2 2019. 08. 31. 19:17
Előzmény: #5050  Bekre_Pal
#5052
ez inkább egy ménkű nagy kisiklásnak tűnik így utólag visszatekintve ami egyenes úton vitt a II. világháború felé...
pitcairn2 2019. 08. 31. 19:15
Előzmény: #5048  Bekre_Pal
#5051
alább ezt már megpróbáltam, az összes elitista ötletelés, két alapvető problémával néz szembe:
1. információs probléma
2. önérdekkövetés
az információs probléma pontosan a rendszer komplexitásából fakad, mivel itt az "alanyok" önálló akarattal és innovatív ötletekkel rendelkező emberek
és egy ilyen rendszert felülről max. csak "kordában lehet tartani" az innovációval és a piaci versennyel együtt járó "alkotó rombolást" azonban nem lehet felülről megtervezni...
a piaci árjelzések központi eszközökkel történő felülírása pedig tömegével viszi félre a piaci szereplőket is...
ezen a ponton lényegében el is jutottunk az egyre vadabb piaci boom bust ciklusok valódi okához
ehhez a problémához adódik hozzá az önérdekkövetés problémája ami a közszereplők, állami hivatalnokok esetében kb. annyit jelent a "közérdek" kapcsán kb. a saját elképzeléseiket követik (akár teljesen jóhiszeműen és jó szándékkal is), vagy pedig a befolyásos lobbicsoportok igényei mentén járnak el
jó néhány közgazdasági Nobel díj is született ebben a témában (lásd public choice theory)
a modern demokratikus rendszerekben valósággal virágzik a "lobbitevékenység"...
minél jobban megszervezett az adott érdekcsoport annál több szubvenciót és privilégiumot tud kiharcolni magának
 
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2019. 08. 31. 19:09
Előzmény: #5047  pitcairn2
#5050
félreértés ne essék, én nem vagyok keynesiánus, csak kérdezted, szerintem miért nem hablaty, elmondtam. szerintem minden olyan gondolat és rendszer amin dolgoztak és vitára bocsátották valahol hasznot hajt, előre visz. megvoltak a faszi gondolatainak a jogos szerepei a történelemben. könnyű a 21. századból okoskodni de nemrég még azt hitték az emberek hogy amikor a fa ég, távozik belőle a flogiszton, meg hogy a vasúti közlekedés a testre annyira veszélyes hogy meg fognak halni az utasok a sebességtől. utólag leminősíteni az akkori gondolkodókat nem túl menő.
pitcairn2 2019. 08. 31. 19:05
Előzmény: #5046  Bekre_Pal
#5049
én inkább arra helyezném a hangsúlyt, hogy olyan szinten leszabályozták ezeket a területeket, hogy a piaci verseny gyakorlatilag lehetetlenné vált...
a beszállítók azonban még ma is piaci alapon működnek, nem non-profit kht-k dobják össze mondjuk a metrókocsikat:)
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2019. 08. 31. 19:04
Előzmény: #5044  pitcairn2
#5048
ezt le tudod fordítani a saját szavaidra? most nem ásnám bele magam valami mániákusnak az írásába hogy aztán fél nap után levonjam a saját következtetésemet. a fontos dolgokra még ma is tudok időt szánni, de azért kellően nagy szigorral szelektálok, mindenre nem jut. Dióhéjban annyit látok, hogy Reviewer Joseph McKenna comments that Hazlitt is "grossly unfair" in comparing Keynes' statements of facts to historical events more recent than the General Theory, and that Hazlitt rejects mathematical formulations and aggregation as imperfect, while the question is, "whether the approximation is sufficiently accurate to add anything to our understanding. https://en.wikipedia.org/wiki/The_Failure_of_the_New_Economics pff, nem túl ígéretes kijelentés.
pitcairn2 2019. 08. 31. 19:03
Előzmény: #5041  Bekre_Pal
#5047
keynesianizmus = merkantilista téveszmék újracsomagolása...
ami a haszonélvezőknek remek, a társadalomnak azonban hatalmas nagy ballaszt...
nem véletlenül dobták ki anno a XVIII. század végén a "hű-de-hej-de fontos" merkantilista törvényeket a szemétbe... 
a keynesianizmus lényegében a központi kontroll "tudományos köntösbe való öltöztetéséről" szól...
ezzel a megközelítéssel azonban két probléma van:
- a központi tervezők nem rendelkeznek elegendő releváns információval ehhez a feladathoz ("információs probléma"), ill.
- erősen megkérdőjelezhető az önzetlenségük (lásd public choice theory)
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2019. 08. 31. 18:57
Előzmény: #5042  pitcairn2
#5046
akkoriban ezek kisebb komplexitású rendszerek voltak, ma már for profit alapon 50-100 éves megtérülésekkel kellene kalkulálni, amit a pár évtizedes aktív élettartamú kockázati befektetők kevésbé pártolnak.
pitcairn2 2019. 08. 31. 18:54
Előzmény: #5043  impudent
#5045
mindössze néhány régi téveszmét csomagolt újra, "tudományos köntösbe", csapnivaló formában...
pitcairn2 2019. 08. 31. 18:53
Előzmény: #5041  Bekre_Pal
#5044
hogy nekem miért hablaty?
pl. azért mert volt szerencsém végigélvezni az alább belinkelt Henry Hazlett féle művet ami tételesen atomjaira szedte Lord Keynes "magnum opus"-át...
hát nem véletlenül nem idézik túlzottan még a keynesianusok sem ezt a "nagy művet"... (kackac)
impudent 2019. 08. 31. 18:53
Előzmény: #5040  pitcairn2
#5043
Az nem hablaty mert a maga koraban alapokat fektetett le.
Lam ma is vitatkozunk rajta.
De amit Te osszehordasz az elfogultsagaiddal na az hablaty.
pitcairn2 2019. 08. 31. 18:49
Előzmény: #5041  Bekre_Pal
#5042
"A keynesiben szerintem ott akad ráció, hogy senki nem szeret for profit alapon metrót, logopédiai rendelőt meg balatoni vízgazdálkodást működtetni,"
akkor hogy jött létre a világ legnagyobb kötöttpályás tömegközlekedési rendszere for profit alapon?
https://en.wikipedia.org/wiki/Pacific_Electric#The_Great_Merger_and_the_"New"_Pacific_Electric
de az első metróvonalak is for profit alapon épültek, pl. a kisföldalatti is
https://hu.wikipedia.org/wiki/M1-es_metróvonal#Kezdet
a komplett budapesti villamoshálózat is for profit alapon gyütt létre (vmi 200 km) + a HÉV vonalak is magán kézben működtek 1931-ig
logopédiai rendelő is lazán mehet magánalapon, a vízgazdálkodás teljesítménye meg finoman fogalmazva vitatható...
a Balaton esetében is...
kb. azzal indult a modern vízgazdálkodás, hogy majdnem teljesen lecsapolták a tavat...
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2019. 08. 31. 18:34
Előzmény: #5040  pitcairn2
#5041
Hát én nem voltam egy mintadiák, de amikor utoljára a keynesjancsi dolgaival foglalkoztam az az mba alatt történt még régesrégen, ott arra emlékszem hogy ő abban hitt hogy a full piaci alapú gazdaságot állami részvétellel kell kiegészíteni. Ez nyilván kurvaveszélyes lehet, hiszen ezt csinálja a mi focialista gazdaságmodellünk is, csak itt az állam szerepét a lőrinci maffia helyettesíti. De szerintem ezt félreértés lenne keynesi modellnek hívni, ez inkább palermoi gazdasági modell. A keynesiben szerintem ott akad ráció, hogy senki nem szeret for profit alapon metrót, logopédiai rendelőt meg balatoni vízgazdálkodást működtetni, és ezekben tipikusan az állam szerepvállalása indokolt. Hát röviden nekem ezért nem hablaty. Neked miért hablaty? Ha esetleg lehetséges, fejtsd ki te is szavakkal, mellőzve a linkeket.

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek