Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
"szerintem ezen olyan értelmetlen vitatkozni. ember nincs a világon aki független."
Ez az ami nem igaz.
"mindenkinek van véleménye/érzése/célja/érdeke..."
Ez így van. De ettől még van olyan, aki EFFEKTÍV pártpolitikus. És van olyan, aki SAJÁT SZAKMAISÁGA mentén dönt. A saját szakmaiság nyilvánvalóan állhat közel valamelyik pártnak az elképzeléséhez. De nem pártérdekből, hanem saját szakmai érdekéből cserelkszik. Hibázni is ugyanúgy hibázhat. De ettől még a függetlenség jól behatárolható.
Mondok példát. Sólyom, hiába a Fidesz nevezte ki, FÜGGETLEN volt, most is az. Saját szakmai meggyőződése szerint cselekszik. Schmitt nem volt független. Ugyanez igaz Simor és Matolcsy összevetésre is. De hogy a szocik részéről is mondjak negatív példát. Amikor Szilit akarták köztársasági elnöknek, na az ugyanolyan hiba lett volna, mert ő szintén nem volt akkor független.
Ha pl. Bajnait akarnák a szocik mondjuk jegybankelnöknek, na ő lenne a határeset. Mert bár múltja alapján független, mégiscsak szoci kormánynak volt miniszterelnöke.
Ne keverjük a függetlenséget és a vélemény hasonlóságot/azonosságot. Világos, hogy minden kormány az ő gazdaságpolitikai/politikai elképzeléseivel hasonló állásponton lévő embert választ felelős pozícióba. Ezzel semmi baj nincs. De ez NEM UGYANAZ, mint effektív pártpolitikust kinevezni, aki szakmai véleményazonosságon túl pártérdeket képvisel.
Szerintem meg lehet húzni a határokat a legtöbb esetben elég jól és objektíven.
"Elég indok az,hogy több millió magyar tisztában van ezzel."
Maradjunk annyiban. Hogy Matolcsy nem függetlenségét OBJEKTÍV TÉNYEK igazolják. Simor nem függetlenségét ugyanilyen objektív tények cáfolják, saját szubjektív véleményed szerint azonban mégsem független és saját véleményed szerint még vannak, aki így gondolják. Ez biztos igaz, hiszen vannak még súlyosan elfogult emberek. Hozzáteszem, ezzel még mindig nincs alátámasztva.
Tehát mindenkitől ugyanannyit vontak le függetlenül attól, hogy mnyp tag volt vagy sem. OK.
A levont ugyanannyi járulék egy részét pedig kivették az állami nyugdíjkasszából és áttették a manyupokba az állami nyugdíj-váromány arányos csökkentése mellett.
Viszont ezzel egyidejűleg nem szűnt meg a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer, aminek eredményeképpen ugyanannyi nyugdíj kifizetésére kevesebb bevétel maradt az állami nyugdíjkasszában - ez a hiány. Ezt kellett finanszírozni.
"Tegyél mellé egy kimutatást arról, hogy a manyup 13 éve alatt a nyugdíjkasszából áttett pénzek ütötte hiány finanszírozása mennyibe került az adófizetőknek!"
"semennyibe nem került, a fidesz kommunikálja ezt a hülyeséget. a politikusok rövidlátó képessége az oka, hogy hitelből pótoltak be" - ha nem volt hiány, akkor mit pótoltak be hitelből, ha meg be illetve kipótolták, akkor mégis volt hiány.
Az egy dolog, hogy mi a véleményed a hiány finanszírozásának megoldásáról, viszont ez nem változtat azon, ami megtörtént: hitelfelvétellel pótolták a hiányt. Ez a hitel pedig minden adófizetőt terhel. Azt is, aki nem részesült a manyupra kihasított pénz hozamából.
Lezártad, mert nem tudtál egyetlen érvet sem írni. A másik szövegeddel meg öngólt lőttél.
Menjél is. Aggódom az állásodért a pártirodában, mert a mai teljesítményed alapján könnyen elküldhetnek. Nálad pl. pampa sokkal ügyesebben terel és mutogat visszafelé folyamatosan, szivacs sokkal ügyesebben csúsztat, Kublajnak pedig a nyelvjátéka zseniális. Bajban leszel, erős a belső verseny.
Ez körlübelül a mindenkori kiadások közül a GDP 0,8-1%-át érte el. Ilyen alapon az államnak bármely olyan kiadását sorolhatjuk, amely csak bizonyos embereknek kedvez, pl. kamat-támogatott lakáshitelek.
Szerintem az ingatlanok részbeni államosításával ezt vissza kéne venni, mert az erre felvett hitelek terheit minden adófizető viseli.
NEM VOLT HIÁNY!!! Amikor megszületett a döntés, hogy ezt a pénzt a kormány, az állam a MANYUP-okra szánja, akkor nem lett volna szaban úgy tenni, hogy ezt a pénz újra el lehet költeni (mivel a MANYUP-okat kötelezték állampapír vásárlásra). Egyszerűen ennyivel kevesebbet kellett volna költeni másra! Valójában az okozta a hiányt, hogy ezt nem vették figyelembe, és ezt az összeget elköltötték mégegyszer, és erre vettek fel hitelt.
ki az az idióta, aki úgy tesz félre havi 10e Ft-ot, hogy ugyanennyit hitelként is felvesz? mert ugye az idióta.
nos, a MNYP rendszernek is az volt a lényege, hogy egy fokozatos átállás során új megtakarítás jöjjön létre. a rövidlátó politikusok voltak azok, akik a rendszert semmibe véve elköltötték (hitelt felvéve) a MNYP pénzeket, már előre. nem a rendszer hibája, hanem a politikusoké. és most ezt a hülyeséget, miszerint hitellel KELLETT pótolni a "kieső" pénzt, kommunikálják az arra fogékonyak felé.
valóság meg az, hogy az elmúlt 15 év során a bérből levont járulékok a MNYP bevezetését megelőző 11%-ról 18,5%-ra kúsztak fel.
"Az egy dolog, hogy mi a véleményed a hiány finanszírozásának megoldásáról, viszont ez nem változtat azon, ami megtörtént: hitelfelvétellel pótolták a hiányt."
Amikor a rendszert kitalálták '97-ben, akkor ugye nem láttak a jövőbe, hogy előre tudják, még 16 évig hiányos költségvetéssel és növekvő államadssággal gazdálkodunk.
Jövőbeli rossz gazdálkodással akarod megindokolni egy múltbeli hosszútávra szóló döntés helytelenségét. Oltári baromság.
"Elég indok az,hogy több millió magyar tisztában van ezzel.
NEM! Ezen logika szerint Hitlernek is igaza volt, meg Sztálinnak, meg Rákosinak, stb. Több millió híve volt mindegyiknek, és a hívek elhitték, amit ezek mondtak, állítottak.
Nem szándékoztam terelni sem mutogatni.:))
Bocs de a péznyelők ideje sem mostanában fog eljönni.:)
Állami vállalatok vezetőinek bére sem csak nálunk téma! /ezt meg ti buktátok/
Ráadásul Ponta is hazudik,mert OV-tól leste el!:) link
Ez az, amire pedig válaszolnod kéne: most jobb-e, hogy NINCS 4000 mrd-nyi nyugdíjfedezet? (ebből 3000 már megvolt, további 1000 pedig lett volna, ha nem szüntetik meg a rendszert)
Ez lehet a te véleményed.
Mások szerint a manyup akkora hiányt generált, hogy az ország előbb csődbe került volna, minthogy a manyup nyugdíjkifizetései jelentősen csökkentették volna az állami nyugdíjkifizetéseket.
A manyup kísérlet beindítása előtt nem gondoskodtak annak a legalább két generációs "átmeneti" felhalmozási időszaknak a stabil finanszírozási rendszeréről, amíg a felosztó-kirovó rendszerrel párhuzamosan működnie kellett volna.
Mivel a felhalmozáshoz szükséges gazdasági többletteljesítményről nem gondoskodtak, szükségszerűen bekövetkezett a hitelből történő finanszírozás kényszere. Ez pedig az amúgy is magas eladósodottsági szintet emelte tovább és kezdett a fenntarthatatlansági küszöb közelébe nőni. Ennek bekövetkezését megvárni viszont kockázatos lett volna.
Lehetett volna persze a f-k nyugdíjkifizetéseket is visszavágni a nyugdíjkassza hiányának megszüntetésére, de nem ez történt.
Lehet ezért a politikai "elitet" elítélni, bár nekem úgy tűnik, ha nem ők döntenek, hanem a társadalom, akkor sem lett volna meg a közakarat a nyugdíjak csökkentésére.
mint írtam, a probléma nem a rendszerrel volt, hanem a rövidlátó politikusokkal.
te teszel félre a gyerekednek pénzt? minek teszel neki félre? majd keres ő magának...
szóval a gondolkodásmóddal van a gond. a MNYP azok csőrét böki, akik azonnal felélnek mindent.
"A manyup kísérlet beindítása előtt nem gondoskodtak annak a legalább két generációs "átmeneti" felhalmozási időszaknak a stabil finanszírozási rendszeréről, amíg a felosztó-kirovó rendszerrel párhuzamosan működnie kellett volna."
Hogy lehetett volna erről előre gondoskodni?
Emlékeztetlek: '97-ben növekedésnek indult a gazdaság, jó helyzet volt. Azt '97-ben nem lehetett látni, hogy 2001-től a Fidesz és a szocik egymással versenyezve ámokfutásba kezdenek...
No persze, csakhogy a jövőbeli kötelezettség csökkenés nem finanszírozza 0 kamattal a jelenbeli hiány növekedést, azt valahonnan elő kellett teremteni minden hónapban 13 éven át, kamattal! :-(
Nekem viszont több személy válaszolt,a Te álláspontoddal megegyezően/hasonlóan/ és nálam ez a "ti"
Amire az mszp nem volt képes 8 év alatt azt a Fidesz 3év alatt megcsinálta válságban is! link
Szivacs! Ez a hitelt generáló nyugdíjpénztár nagyon beékelődött nálad! Úgy beszélsz róla, mintha az államháztartás hiánya minden évben megegyezett volna a manyup tagdíjak összegével. Másra nem költött a mindenkori kormány? Más nem generált hiányt? Nem csak az különböztette meg a manyupokat a többi pénznyelőtől, (Bocsi! Pénznyelő)hogy ennek az elvétele majd harminc év múlva dönti be az országot és nem most csökkenti a szavazatok számát?
Csak egy kérdést tennék fel: Nem ugyanolyan kötelessége-e egy felelős kormánynak tenni azért, hogy több tíz év múlva is működőképes legyen az időseket ellátó rendszer, mint a mai nyugdíjasok életszínvonaláért?
De kérdezhetem úgy is: Melyik apa gondolkodik felelősebben: aki beíratja a gyerekét francia órákra, vagy amelyik azt a pénzt életbiztosításra költi?
0 kamatnál nem is kellene jelenérték-számítással bajlódni...
De mégegyszer: a 12.000 mrd Ft költségvetési kiadásból kiemeled ezt a 300 mrd-ot. Minden évi hiányból tehát ez a kiadás 300/12000-ed résszel vette ki a részét.
Nos alapjában véve egy rendszer akkor életképes, ha stabilan képes fenntartani önmagát, anélkül, hogy más rendszerek erőforrásait elvonná vagy azokra terheket róna.
Lehetőség szerint ilyen nyugdíjrendszer kialakítására lenne szükség.
Második körben el lehet fogadni, ha társadalmi szempontok miatt megengedjük külső erőforrások bevonását vagy más rendszerek megterhelését, ám ezesetben gondoskodni kell a kereszthatások megszervezéséről és modellezni kell a teljes rendszer hosszú távon működő- azaz életképességét.
Minimum ez nem történt meg, ez tény.
A felelősöket is meg lehet keresni hozzá, hogy ki nem végezte el jól a munkáját, de tartok tőle, ez nem fog megtörténni.
"Csak egy kérdést tennék fel: Nem ugyanolyan kötelessége-e egy felelős kormánynak tenni azért, hogy több tíz év múlva is működőképes legyen az időseket ellátó rendszer, mint a mai nyugdíjasok életszínvonaláért?" - De, ez minden kormánynak kötelessége volt, van és lesz.
Látom nagyon belemerevedtél ebbe a sületlenségbe. Akkor csavarjunk egyet a dolgon. 2011-től ugyebár a kincstárba folyik az is ami addig a MNYP rendszerbe került. Sőt az ott halmozódó állampapír állományra sem kellett azután kamatfizetést teljesíteni. Durva kerekítéssel a kettő együttes hatása cirka +400 mrd HUF kellett hogy legyen már 2011-ben. Miért nem csökkent ennyivel a hiány azonnal?
A nyugdíjrendszerbe visszakerülők +25%-os nyugdíj részét miből fogja fizetni a költségvetés? Különös tekintettel arra, hogy még a 97-s szintnél is lényegesen kevesebb gyerek születik!
igen, a politikusok mondhatjuk elcseszték, és az arra fogékonyak felé azt kommunikálják, hogy a MNYP rendszer volt a hibás. hát nem, a rendszer jó volt. megtakarítást hozott létre, olyan megtakarítást, amire e nélkül az emberek nagyon nagy többsége semmiféle hajlandóságot nem mutat. ezt lerombolta a fidesz, és ezek az emberek legatyásodva várhatják a nyugdíjas éveiket. ráadásul azzal a tudattal, hogy a fidesz így rászedte őket.
Az ott leírtaknak a manyupot is tartalmazó nyugdíjrendszer nem felelt meg. Több kiadása volt, mint bevétele, ezért önmagában nem volt életképes. Sőt már a manyup bevezetése előtt sem, mivel akkor is rendszeresen hiányos volt. Erre a manyup bevezetésével még rá is tettek, anélkül, hogy a belső finanszírozást megoldották volna. Ez implikálta a külső finanszírozást.
Nyilván sárosak ebben, akik ezt ílymódon csinálták, de megtörtént és a következményei hatnak.
Az előző pont egy nagy bullshit!
A demográfiai helyzet miatt önmagát fenntartó nyugdíjrendszerről már nem beszélhetünk. A megoldást az jelenti majd, ha minden nemzedék a saját nyugdíját termeli meg, arra meg nemigen lehet átállni anélkül,hogy egy nemzedék kisebb-nagyobb mértékben kettő nyugdíját termelje ki. Ezt pedig mennél később kezdjük el, annál nehezebb lesz. A manyupok egy lépést jelentettek ebbe az irányba, onnan most visszaléptünk.
"De, ez minden kormánynak kötelessége volt, van és lesz."
Bemutatnád zseniális kormányunknak ezen a téren elért eredményeit?
1. hoznak egy döntést, hogy az állam lemond a bevételeinek egy részéről, és ezt minden évben félreteszik a MANYUP tagok számláján.
2. Ezek után hoznak minden évben egy döntést a kormányok, politikusok, hogy az 1. pontban érintett összegeket újból elköltik másra. Mivel az összeg nem áll rendelkezésre, hitel formájában pótolják.
3. 13 évvel később egy kormány arra hivatkozik, hogy az 1. pontban félretett pénz miatt nagy az államadósság. Még véletlenül sem a 2. pontban említett újbóli elköltés (hitelből) miatt.
4. Ha csak a mostani döntés nézzük: jó-e, hogy a nyugdíjakra félretett 3000 mrd Ft-ból csupán a fele ment adósságcsökkentésre, a másik felét elköltöttük viszont 3000 mrd-nyival nőtt a jövőbeli nyugdíjkötelezettség?
A MANYUP lenyúlást én el tudtam volna fogadni, ha a teljes összeget adósságcsökkentésre fordítják (az utolsó fillérig, azaz nincs "reálhozam" kifizetés, MOL és RÁBA vásárlás, költségvetési lyukak tömködése), és utána a MANYUP befizetéseket nem a költségvetésbe irányítják, hanem az állami nyugdíjpénztár kapja tovább.
Pontosan erről van szó. De ő ezt nem akarja belátni, nem is fogja soha, mert nem tud objektíven tekinteni a témára személyes érintettség miatt. Az ő nyugdíja legyen most minél több, húsz év múlva meg kit érdekel mi lesz. Ennyi a történet.
És az ebben a szomorú, hogy ő lehet, hogy meg is érdemli a jó nyugdíjat, mert felnevelt 3-4 gyermeket. Mert azt azért látnunk kell, hogy itt kb. a mai kezdő nyugdíjasoknál kezdődött az, hogy a gyermekek száma elmaradt a népesség reprodukciójához szükséges szinttől.
Ezért tartom igazságtalannak azt, hogy a mindenkori politikának a nyugdíjasok a szent tehenei, ők nem érezhetnek meg semmit a problémákból.
"A MANYUP lenyúlást én el tudtam volna fogadni, ha a teljes összeget adósságcsökkentésre fordítják"
Abszolút ezt gondolom én is. Sokszor leírtam akkor és azóta is. A válság speciális helyzetére tekintettel, ilyen környezetben, ekkora adósságszint mellett. De csak és kizórólag úgy, hogy a teljes összes adósságrendésre megy.
"és utána a MANYUP befizetéseket nem a költségvetésbe irányítják, hanem az állami nyugdíjpénztár kapja tovább."
Már korábban elindult az egykézés. A németeknél a 60-évek közepe óta fogynak, nálunk talán 75 volt a fordulat éve. Figyelembe véve, hogy akkoriban 20-25 évesen már illett szülni, illetve az akkori aktív generációk hamarabb mehettek nyugdíjba, már 2000 körül nyugdíjba kezdett menni az a generáció. Mára már a zöme nyugdíjas. A helyzetet tovább rontja az is, hogy emlékeim szerint a nyugdíjjárulék mértéke is alacsonyabb volt akkoriban, mivel egy folyamatosan bővülő társadalomra lett kidolgozva a rendszer.
Nem értek egyet veletek két okból sem.
1. Ez a megoldás azt feltételezi, hogy a következő generációk politikusai mind fegyelmezett gazdálkodást fognak folytatni. Ez indokolatlanul optimista hozzáállás az elmúlt évtizedek alapján. Ha pedig akár egy ciklus erejéig is, de letérnek az útról, ugyanúgy borul minden.
2. Messze nem ez volt az egyetlen lehetőség. Egy kulturált kormányzati magatartással és kompetens pénzügypolitikával, az MNYP vagyon megtartásával is jobban állhatnánk mint most.
Szivacs, a jelenlegi állami nyugdíjrendszer sem életképes, ugyanis semmilyen bevétele nincs, kiadásait állami bevételből (adók, járulékok, mindegy egy kalapba megy) fedezi.
Ahogy az egészségügy is, jóval több a kiadása, mint önálló bevétele (alig van ilyen), amit állami bevételekből fedez.
A BKV-nak hiánya van, azaz több a kiadása, mint a bevétele, és ezt állami bevételekből fedezi.
A te logikád szerint az állami nyugdíjrendszer nem fenntartható, az egészésgügy nem fenntartható, a BKV nem fenntartható.
Mindet meg kellene szüntetni.
Bizony, ekkora marhaság ezt mondanod, hogy a manyup okozta a hiányt. Vagy akkor minden hiányt generáló állami rendszer ellen fel kellene szólalnod, szüntessék meg!
A manyup önmagában reálhozamot termelt, többletet hozott létre, ez sem az állami nyugdíjról, sem eü-ről, sem BKV-ról nem mondható el. Pont ő a fenntarthatatlan?
még egyszer leírnál: abban nem a MNYP rendszer a hibás, hogy a szavazatvásárlás érdekében a nyugdíjasoknak a bevételen felül juttattak pénzt. ha kevesebb a bevétel, akkor miért fizetnek ki annyi nyugdíjat? vagy növeljék a bevételt.
a MNYP rendszer a JÖVŐT alapozta meg, azt, hogy 30 év múlva is legyen nyugdíj. na, ennek lőttek. nincsenek megtakarítások, amik alapot adhatnának erre, maguktól meg az emberek nem tesznek félre, ezt már számos tanulmány kifejtette. 30 év múlva csak akkor lesz nyugdíj, ha brutális mértékű új adókat vetnek majd ki, pl. ingatlanadóztatás 3-5%-os mértékkel. kvázi államosítások tömege fog jönni. ezt eredményezi a MNYP rendszer szétrombolása.
No a zseni és a varázsló tanoncai megtalálták a csőben a lyukat. Nem ezt ugatta szinte mindenki előre, hogy népszerűen hangzik szívatni a bankrendszert, de többet fogunk veszteni a réven mint nyerni a vámon?
Ezt persze nem másolgatja be kublaj, meg Hegyesi, meg az elfogult, kampányoló Fidesz troll sereg.
"MakrogazdaságÖt helyet esett vissza Magyarország versenyképessége
...
Magyarország az 50. legversenyképesebb ország a hatvan közül 2013-ban, öt helyet estünk vissza 2012-höz képest. Hasonló visszaesés következett be 2011-ben, de 2012-ben kicsit tudtunk javítani. 2010-hez képest 8 hellyel vagyunk lejjebb.
..." link
Kubiláj, ha kijönnél egy pillanatra matuska alfeléből, akkor szólj bele lsz a füles felébe, hogy menjen vissza a gyárba, mert romlik a huf, zseniáljon valamit!
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.