"meg akkor is drága ám, ha sokan nem fizetik, de igénybe veszik a szolgáltatást"
Valóban, az a baja, hogy ez nem biztosítás. De még csak nem is állami tulajdonú biztosítás.
Mert a biztosításnak az az alapelve, hogy szolgáltatást kizárólag az kaphat, aki befizette a rá eső, a saját kockázatait reprezentáló díjat.
Amennyiben az állam MINDENKINEK nyújt valamiféle ellátást, és adók módjára szedi be az ehhez szükséges fedezetet (ha tudja), az nem biztosítás. Mégcsak nem is társadalombiztosítás.
Vagy szerinted az bank lenne, ha abból bárki szükségletei szerint kivehetne, de befizetni csak az adófizetőktől vonnának le "társadalombanki járulék"-ot?
Na látod, milyen bután hangzik ez a "társadalombank"? Számomra épp ilyen bután hangzik a társadalombiztosítás. Fából vaskarika.
Ez két, egymástól teljesen eltérő rendszer összemosása. Az egyik a biztosítás, ahol csakis azok kaphatnak szolgáltatást, akik befizetnek, a másik pedig a szolidáris ellátás, ahol azok kaphatnak szolgáltatást, akik nem képesek befizetni a díjat.
Ráadásul annak érdekében, hogy ne ösztönözzön a fenti kettős rendszer arra, hogy ingyenes ellátásra jogosultnak tüntessen föl olyat, aki egyébként képes volna díjat fizetni, nem szabadna a két rendszer szolgáltatási színvonalát egybemosni: a biztosítási rendszer színvonalát korlátozni, vagy a szolidáris rendszer színvonalát a biztosítási rendszer színvonalával - kötelezően - egy szintre emelni.
A biztosítási rendszer színvonalát alakítsa ki a piac (minimumut persze meghatározhat az állam), a szolidáris rendszer színvonalát pedig határozza meg az állam.
A kettős rendszert úgy kellen ekialakítani, hogy ösztönözze a szereplőket arra, hogy minél többen legyen a valódi biztosítási rendszerben, és minél kevesebben a szolidáris rendszerben.
Így lehetséges a biztosítási rendszer szolgáltatási és díjszintjét legjobban a kereslethez igazítani, és így lehet a szolidáris járulék a legkevesebb... A szolidáris járulékot természetesen az adófizetők az adó melltt fogják fizetni, vagy beépítik az adórendszerbe és az adókkal együtt fizetik.
Ez utóbbi a francia eü modell lényege: A piacról élőknek kötelező biztosítási díjat kell fizetniük, míg az állami alkalmazottaknak és a rászorulóknak az állam (az adókból) tartja fönn az ellátást.
Ez így fönntartható volna, ösztönözne arra, hogy ne az állam csöcsén várjon MINDENKI eü ellátást, így csökkenne az állami újraelosztás. De az állami rendszerek jelentős része nem fönntartható, mert nagyon laza a kontrollja. A magánrendszerekben sokkal több a kontroll, amelyet egyrészt a tulajdonosi érdekek, másrészt a piaci verseny, harmadrészt pedig a szabályozó állam képes együtt egyensúlyban tartani....
Mert ha a tulajdonosi érdek nem érvényesül, ott csőd lesz (lásd az államok túlzott eladósodását a világban).
Ha nincs verseny, ott ésszerűtlenné válik a költekezés, amelyet indokolatlan árnövekedéssel kompenzál a monopolhelyzetben lévő vállalat (lásd pl. az államot, ott is ésszerűtlen költekezés folyik, melyre minden esetben az adóemelés a válasz).
Ha pedig nincs (verseny)szabályozás, a fogyasztó kiszolgáltatott lesz, a nagyobbak felvásárolják a kisebbeket, a verseny korlátozódik, végül meg is szűnik, mihelyst egyetlen szereplő marad...
Az állami szolgáltatásokban (mint pl. az eü) minden negatív elem megjelenik:
1. nem érvényesül a tulajdonosi érdek abban a tekintetben, hogy nyereséges gazdálkodás folyjon,
2. nincs verseny,
3. nincs szabályozás. ( Ill. van, de a egyszereplős piacon az önszabályozás nem működik...)
Valóban, az a baja, hogy ez nem biztosítás. De még csak nem is állami tulajdonú biztosítás.
Mert a biztosításnak az az alapelve, hogy szolgáltatást kizárólag az kaphat, aki befizette a rá eső, a saját kockázatait reprezentáló díjat.
Amennyiben az állam MINDENKINEK nyújt valamiféle ellátást, és adók módjára szedi be az ehhez szükséges fedezetet (ha tudja), az nem biztosítás. Mégcsak nem is társadalombiztosítás.
Vagy szerinted az bank lenne, ha abból bárki szükségletei szerint kivehetne, de befizetni csak az adófizetőktől vonnának le "társadalombanki járulék"-ot?
Na látod, milyen bután hangzik ez a "társadalombank"? Számomra épp ilyen bután hangzik a társadalombiztosítás. Fából vaskarika.
Ez két, egymástól teljesen eltérő rendszer összemosása. Az egyik a biztosítás, ahol csakis azok kaphatnak szolgáltatást, akik befizetnek, a másik pedig a szolidáris ellátás, ahol azok kaphatnak szolgáltatást, akik nem képesek befizetni a díjat.
Ráadásul annak érdekében, hogy ne ösztönözzön a fenti kettős rendszer arra, hogy ingyenes ellátásra jogosultnak tüntessen föl olyat, aki egyébként képes volna díjat fizetni, nem szabadna a két rendszer szolgáltatási színvonalát egybemosni: a biztosítási rendszer színvonalát korlátozni, vagy a szolidáris rendszer színvonalát a biztosítási rendszer színvonalával - kötelezően - egy szintre emelni.
A biztosítási rendszer színvonalát alakítsa ki a piac (minimumut persze meghatározhat az állam), a szolidáris rendszer színvonalát pedig határozza meg az állam.
A kettős rendszert úgy kellen ekialakítani, hogy ösztönözze a szereplőket arra, hogy minél többen legyen a valódi biztosítási rendszerben, és minél kevesebben a szolidáris rendszerben.
Így lehetséges a biztosítási rendszer szolgáltatási és díjszintjét legjobban a kereslethez igazítani, és így lehet a szolidáris járulék a legkevesebb... A szolidáris járulékot természetesen az adófizetők az adó melltt fogják fizetni, vagy beépítik az adórendszerbe és az adókkal együtt fizetik.
Ez utóbbi a francia eü modell lényege: A piacról élőknek kötelező biztosítási díjat kell fizetniük, míg az állami alkalmazottaknak és a rászorulóknak az állam (az adókból) tartja fönn az ellátást.
Ez így fönntartható volna, ösztönözne arra, hogy ne az állam csöcsén várjon MINDENKI eü ellátást, így csökkenne az állami újraelosztás. De az állami rendszerek jelentős része nem fönntartható, mert nagyon laza a kontrollja. A magánrendszerekben sokkal több a kontroll, amelyet egyrészt a tulajdonosi érdekek, másrészt a piaci verseny, harmadrészt pedig a szabályozó állam képes együtt egyensúlyban tartani....
Mert ha a tulajdonosi érdek nem érvényesül, ott csőd lesz (lásd az államok túlzott eladósodását a világban).
Ha nincs verseny, ott ésszerűtlenné válik a költekezés, amelyet indokolatlan árnövekedéssel kompenzál a monopolhelyzetben lévő vállalat (lásd pl. az államot, ott is ésszerűtlen költekezés folyik, melyre minden esetben az adóemelés a válasz).
Ha pedig nincs (verseny)szabályozás, a fogyasztó kiszolgáltatott lesz, a nagyobbak felvásárolják a kisebbeket, a verseny korlátozódik, végül meg is szűnik, mihelyst egyetlen szereplő marad...
Az állami szolgáltatásokban (mint pl. az eü) minden negatív elem megjelenik:
1. nem érvényesül a tulajdonosi érdek abban a tekintetben, hogy nyereséges gazdálkodás folyjon,
2. nincs verseny,
3. nincs szabályozás. ( Ill. van, de a egyszereplős piacon az önszabályozás nem működik...)
LEMÍNŐSÍTÉSEk= CSENDES VILÁGHÁBORÚ!
Az Isten pénze se lesz elég hazánknak ezen háború kivédésére.