Kitöltöttem ezt a kérdőívet,, egész tűrhető, viszonylag közeli eredményt adott, a saját magam által vélt , vallott "pozíciómmal" összevetve.
A koordinátarendszerben az elhelyezkedésem (2,0) lett.
Tehát a liberális és a konzervatív világnézet között pont félúton semleges pozícióban (0), míg a gazdasági tengelyen kicsit jobbra (2) helyezett el.
.
Tényleg kíváncsi vagyok ki milyen "pozit" kapna ha kitöltené, szóval ha van kedvetek és be meritek írni az eredményt érdekes lenne látni, hogy ki hová kerül és, hogy egyet ért e vele. :o)
Tokos, olvasd az előzményeket. Éppen én írok arról, hogy az eszme szélsőségeseit nem szabad azonosítani az eszmével. Ezen kívül világosan ott van a szövegemben, hogy "a végletesen jobboldali".
Arra céloztam, hogy a fasizmushoz szerintem a szélsőségesen nacionalista gondolkodás vezetett, és nem a szélsőségesen jobboldali. Bár a kettő nyilván gyakran járhat együtt, de nem feltétlenül, mert akkor te is nacionalista lennél, és súrolnád a fasisztaság határait.
Bár ahogy a múltkor bizonyítottad, hogy nem volt Holocaust, ki tudja :-).
"A végletesen jobboldali gondolkodás tudjuk hova vezet - fasizmus
A végletesen baloldali gondolkodás tudjuk hova vezet - kommunizmus
Végletesen liberális nézetekre eddig még nem alapoztak emberek tízmillióit kiírtó diktatúrát."
A globalizáció és jelen gazdasági válság is egyfajta diktatúra.
(Egyébként a jobb és bal dimenzió egy másik dimenzió, mint a liberális-konzervatív.)
Pénznyelő,
A hegymászós példa a szegecsekkel nem szó szerinti, hanem ÁTVITT ÉRTELMŰ volt, amit Akira és Conqui pontosan érzékelt is. Bizonyos kereteket jelőlt amik között mozgunk, ezek egy része elhagyható megváltoztatható gond nélkül, sőt még előnnyel is járhat, de egy bizonyos szint után a legtöbbször már káros, illetve komoly veszélyeket hordoz magában.
---
Itt pedig nem értem mit írsz, mert arra a hsz-re pedig már reagáltál amiben a hegymászós példa van, sőt még az elejét is kiemelted, és én 2-szer is pontosítottam számodra (úgy látszik teljesen feleslegesen mert), majd ezek után, mintha misem történt volna ugyan azt a téves feltételezésedet vágtad az arcomban, amiről már 2-szer leírtam, hogy félreértetted.
De még egyszer: nem a hétköznapi ember által a hétköznapi életében gyakorolt liberális nézeteket/nézeteinek a következményét illettem negatív kimenetelűnek, károsnak.
Sok esetben pont, hogy pozitívnak és szükségesnek tartom a „hétköznapi liberalismust”.
----
A 82-es hsz-ben ezt írod saját magadról: „Tokos, olvasd az előzményeket. Éppen én írok arról, hogy az eszme szélsőségeseit nem szabad azonosítani az eszmével”
Azért is érthetted félre amit írtam, mert belehelyezed magad KIZÁRÓLAGOSAN pl itt fent is az objetív szemlélő képébe, a másikról meg pont az ellenkezőjét gondolod, hogy pl. direkt a szélsőségekkel akar azonosítani egy eszmét.
Jóval korábbna szerinted itt lent ÉN mire utaltam?:
„Persze és amikor visszaélne bármelyik eszmével azt kivétel nélkül el kell ítélni.” – írtam a 63-mas hsz-ben.
Kanyisz,
azért annyira nem egyértelmű a szitu, mint amennyire nekünk estél. Egyrészt azért sem mert pl. az én nézőpontom szerint az európai felfogásmód sokszor különbözik az amerikaitól, többek közt világnézeti, politikai szempontból is. Persze a republikánusokat mondhatjuk konzervatívnak, a liberálisokat meg akik inkább balra vannak, de igazából ez a megközelítés sem az igazi.
Viszont a liberalizmus is egy nagyon kevert, sok típussal rendelkező eszmerendszer. A legcélravezetőbb talán, ha már összeszedett anyagok segítségével reagálok, melyek nyilván sokkal pontosabbak, és tágabbak mint amennyi ismerettel én rendelkezem a témában.
A Wikipédiából:
„A gazdasági liberalizmus a klasszikus liberalizmus alapvetően Adam Smith és David Ricardo munkáin alapuló gazdasági komponenseként indult. Alapja a magántulajdon és amagánszerződések. Előnyben részesíti ugyan a kormányzati beavatkozástól mentes szabadpiacot, de bizonyos közjavakesetén meghagyja az állam szerepét. Ilyen például a honvédelem, a közszolgálati televíziózás, a levegő. „
Ez a rész pedig válsz is egyben és szerintem bizonyítja is , hogy korántsem kavartuk össze a dolgokat annyira mint azt kifogásoltad, vélted.
.
Először csak egy rész kiemelése, azért, hogy ne süllyedjen el a sok szövegben, illetve, hogy lássuk nem csak a jobb, hanem a BALOLDALHOZ IS KÖTHETJÜK A NEOLIBERALIZMUST:
„Az 1990-es években több szociáldemokrata párt folytatott neoliberális gazdaságpolitikát, például Tony Blair és Gerhard Schröder vezetésével. Sokszor a neoliberális címkét alkalmazzák minden a szociális biztonságot csökkentő, a felső osztályt előnyben részesítő lépésre.”
Itt pedig az szerepel amire Te utaltál, igaz meglehetsen kizárólagodan csak ide kötve a neoliberalizmus eszmeredszerét:
„Manapság a gazdasági liberalizmus a kapitalizmushoz,neoliberalizmushoz, valamint a konzervativizmus bizonyos ágaihoz köthető olyannyira, hogy az angolszász országokban ma inkább gazdasági konzervativizmusnak nevezik, s ottgazdasági liberalizmus alatt inkább bizonyos progresszivista(Theodore Roosevelt, William H. Taft, Woodrow Wilson,Franklin Delano Roosevelt) irányzatokat értenek.”
Neoliberalizmus
„A neoliberalizmus a gazdasági liberalizmus egyes doktrínáinak a címkéje, követői nem is feltétlenül liberálisak például az egyéni jogok tekintetében - például Pinochet, de Thatchert, Reagant is ide sorolják. Az Egyesült Államokban a neoliberalizmustgyakran neokonzervativizmusnak nevezik. Több konzervatív állítja, hogy ők közelebb vannak a klasszikus liberalizmushoz, mint a libertariánusok.
A neoliberalizmus kifejezés az 1970-es években keletkezett többek között Joseph Stiglitz és Milton Friedman nézetei kapcsán. A neoliberálisok megengednek bizonyos állami beavatkozást, például a központi bank által mesterségesen magasan tartott árfolyamot, amit a libertariánusok elutasítanak.
Az 1990-es években több szociáldemokrata párt folytatott neoliberális gazdaságpolitikát, például Tony Blair és Gerhard Schröder vezetésével. Sokszor a neoliberális címkét alkalmazzák minden a szociális biztonságot csökkentő, a felső osztályt előnyben részesítő lépésre.”
EZ A VÁLFFAJ áll talán a legközelebb ahhoz AMIT KIFOGÁSOLTAM, ÉS AMI IGEN ERŐTELJESEN ÁRAMLIK MINDENHONNAN FELÉNK, RÁNKERŐLTETVE általam és szerintem sokunk által károsnak tartott és kárt kokozó szempontszendszert. Ráadásul ez még sokszor keveredik a neoliberális nézetek jelentős részével.
„LIBERTARIANIZMUS
A libertárius nézetek szerint az egyén minden tekintetben megelőzi az államot, vagy emberek bármilyen csoportját. VAGY TELJESEN MEG AKARJA SZÜNTETNI AZ ÁLLAMOT - mint az anarchizmus- VAGY CSAK EGÉSZEN MINIMÁLIS SZEREPRE AKARJA SZORÍTANI (ÉJJELIŐR ÁLLAM).”
És végul de nem utolsó sorban:
EZ AZ NÉZŐPONT GONDOLOM, AMI A LEGKÖZELEBB ÁLL HOZZÁTOK, amivel kapcsolatban különösebb kifogásom nincs is.
Politikai liberalizmus
A politikai liberalizmus a klasszikus liberalizmus politikai komponenseként, John Locke, Montesquieu, John Stuart Mill és mások nézeteinek szintéziseként indult. A korábbi isteneredetű felfogással szemben szerinte a társadalom és a törvények kiindulópontja az egyén, akinek jogai a természetjogonalapulnak. Támogatja a társadalmi szerződést, aminek alapján az állam polgárai a törvényeket hozzák, és egyetértenek abban, hogy alávetik magukat nekik. Úgy gondolja, hogy az egyének tudják a legjobban, mi a jó nekik. A politikai liberalizmus választójogot ad minden felnőtt állampolgárnak nemre, rasszra, nemzetiségre, vallásra, gazdasági státusra való tekintet nélkül.
-----
„Még egy két liberális irányzat akit éerdekel:
Konzervatív liberalizmus
A konzervatív liberalizmus (vagy jobboldali liberalizmus) az az irányzat, mely összeegyeztethetőnek tartja a hagyományos, konzervatív, jobb oldali értéket (úgy mint hazaszeretet, család,vallási értékek tisztelete, a meglévő intézmények iránti tisztelet) a liberális eszmékkel. Tehát a liberális elveket lassan,konzervatív módon akarja érvényesíteni, ahogy a közfelfogás változik.
Ez az irányzat a liberalizmus jobb széle, de nem tévesztendő össze a liberális konzervativizmussal. Holland és dán liberális pártok mellett a legismertebb, bizonyos mértékig idetartozó párt a német FDP.
Demokratikus liberalizmus
Nem összetévesztendő a liberális demokrácia fogalmával, egy újra terjedő, pragmatikus irányzat. A nép részvételét igénylődemokratikus és az emocionális populizmust elutasító racionálisliberális felfogás egyeztetése. Első lépéseként az első világháború után a liberalizmus elfogadta az általános és titkos választójogot. Jelenlegi legkényesebb vitatatémája a polgárok véleményének két választás közötti kikérése, figyelembe vétele. Illetve annak figyelembe vétele, hogy egy demokratikus társadalomban nem mindenki liberális.
Szociálliberalizmus
A szociálliberalizmus vagy reformliberalizmus a 19. századvégén keletkezett, ihletői Jeremy Bentham és John Stuart Millutilitárius nézetei voltak. Általában véve a szociálliberálisok támogatják a szabadkereskedelmet és a piacgazdaságot, ahol az legalapvetőbb szükségletek mindenki számára biztosítottak. Ezen túl a szociálliberálisok általában támogatják aszociálprogresszív nézeteket azon az alapon, hogy folyamatosan szükség van a szociális gyakorlat fejlesztésére olyan módon, hogy az biztosítsa mindenki számára az alapvető szabadságot. Érvrendszerük szerint, ahogy azt például John Dewey és Mortimer Adler kifejtette, miután a társadalom az egyénre épül, mindenkinek hozzá kell férnie az alapvető szükségletekhez, mint oktatás, gazdasági lehetőség, védelem a befolyásukon kívül eső makroesemények okozta kártól.
A szociálliberálisok az ilyen szükségleteket jogoknak tekintik. Apozitív jog ezen koncepciója alapvetően különbözik a gazdasági liberálisok negatív jogától. Mindezeket a jogokat a politikai közösségnek kell biztosítania a közoktatás, közegészségügy,infrastruktúra és szociális biztonság által.
Kulturális liberalizmus
A kulturális liberalizmus az egyéni jogokra koncentrál, a lelkiismeret és az életmód szabadságára, köztük olyanokra mint a szexuális szabadság, vallásszabadság, megismerés szabadsága, az államnak az egyén magánéletébe való behatolása elleni szabadság. John Stuart Mill szerint csak egyetlen ok létezik arra, hogy valakit vagy valakiket meggátoljunk a szabad cselekvésben, mégpedig a másoknak ezáltal okozott sérelem. Saját fizikai vagy morális jólétünk nem elégséges ok erre.
A kulturális liberalizmus általában ellenez minden állami szabályozást a következő területeken: irodalom, művészet,tudomány, szerencsejáték, szex, prostitúció, abortusz,eutanázia, alkohol, könnyű drogok. A legtöbb liberális is elutasít néhány vagy több kérdésben bármely állami beavatkozást a felsorolt témákban.
A kultúrháborúkat a modern Amerikában általában a kulturális liberalizmus vívja a kulturális konzervativizmussal.
.
ui, bocs a nagybetűkért, de ki kellett valahogy emelnem részeket ebből a rendeteg szövegből.
Kanyisz,
azért annyira nem egyértelmű a szitu, mint amennyire nekünk estél. Egyrészt azért sem mert pl. az én nézőpontom szerint az európai felfogásmód sokszor különbözik az amerikaitól, többek közt világnézeti, politikai szempontból is. Persze a republikánusokat mondhatjuk konzervatívnak, a liberálisokat meg akik inkább balra vannak, de igazából ez a megközelítés sem az igazi.
Viszont a liberalizmus is egy nagyon kevert, sok típussal rendelkező eszmerendszer. A legcélravezetőbb talán, ha már összeszedett anyagok segítségével reagálok, melyek nyilván sokkal pontosabbak, és tágabbak mint amennyi ismerettel én rendelkezem a témában.
A Wikipédiából:
„A gazdasági liberalizmus a klasszikus liberalizmus alapvetően Adam Smith és David Ricardo munkáin alapuló gazdasági komponenseként indult. Alapja a magántulajdon és amagánszerződések. Előnyben részesíti ugyan a kormányzati beavatkozástól mentes szabadpiacot, de bizonyos közjavakesetén meghagyja az állam szerepét. Ilyen például a honvédelem, a közszolgálati televíziózás, a levegő. „
Ez a rész pedig válsz is egyben és szerintem bizonyítja is , hogy korántsem kavartuk össze a dolgokat annyira mint azt kifogásoltad, vélted.
.
Először csak egy rész kiemelése, azért, hogy ne süllyedjen el a sok szövegben, illetve, hogy lássuk nem csak a jobb, hanem a BALOLDALHOZ IS KÖTHETJÜK A NEOLIBERALIZMUST:
„Az 1990-es években több szociáldemokrata párt folytatott neoliberális gazdaságpolitikát, például Tony Blair és Gerhard Schröder vezetésével. Sokszor a neoliberális címkét alkalmazzák minden a szociális biztonságot csökkentő, a felső osztályt előnyben részesítő lépésre.”
Itt pedig az szerepel amire Te utaltál, igaz meglehetsen kizárólagodan csak ide kötve a neoliberalizmus eszmeredszerét:
„Manapság a gazdasági liberalizmus a kapitalizmushoz,neoliberalizmushoz, valamint a konzervativizmus bizonyos ágaihoz köthető olyannyira, hogy az angolszász országokban ma inkább gazdasági konzervativizmusnak nevezik, s ottgazdasági liberalizmus alatt inkább bizonyos progresszivista(Theodore Roosevelt, William H. Taft, Woodrow Wilson,Franklin Delano Roosevelt) irányzatokat értenek.”
Neoliberalizmus
„A neoliberalizmus a gazdasági liberalizmus egyes doktrínáinak a címkéje, követői nem is feltétlenül liberálisak például az egyéni jogok tekintetében - például Pinochet, de Thatchert, Reagant is ide sorolják. Az Egyesült Államokban a neoliberalizmustgyakran neokonzervativizmusnak nevezik. Több konzervatív állítja, hogy ők közelebb vannak a klasszikus liberalizmushoz, mint a libertariánusok.
A neoliberalizmus kifejezés az 1970-es években keletkezett többek között Joseph Stiglitz és Milton Friedman nézetei kapcsán. A neoliberálisok megengednek bizonyos állami beavatkozást, például a központi bank által mesterségesen magasan tartott árfolyamot, amit a libertariánusok elutasítanak.
Az 1990-es években több szociáldemokrata párt folytatott neoliberális gazdaságpolitikát, például Tony Blair és Gerhard Schröder vezetésével. Sokszor a neoliberális címkét alkalmazzák minden a szociális biztonságot csökkentő, a felső osztályt előnyben részesítő lépésre.”
.
EZ A VÁLFFAJ áll talán a legközelebb ahhoz AMIT KIFOGÁSOLTAM, ÉS AMI IGEN ERŐTELJESEN ÁRAMLIK MINDENHONNAN FELÉNK, RÁNKERŐLTETVE általam és szerintem sokunk által károsnak tartott és kárt kokozó szempontszendszert. Ráadásul ez még sokszor keveredik a neoliberális nézetek jelentős részével is.
„LIBERTARIANIZMUS
A libertárius nézetek szerint az egyén minden tekintetben megelőzi az államot, vagy emberek bármilyen csoportját. VAGY TELJESEN MEG AKARJA SZÜNTETNI AZ ÁLLAMOT - mint az anarchizmus- VAGY CSAK EGÉSZEN MINIMÁLIS SZEREPRE AKARJA SZORÍTANI (ÉJJELIŐR ÁLLAM).”
És végul de nem utolsó sorban:
EZ AZ NÉZŐPONT GONDOLOM, AMI A LEGKÖZELEBB ÁLL HOZZÁTOK, amivel kapcsolatban különösebb kifogásom nincs is.
Politikai liberalizmus
A politikai liberalizmus a klasszikus liberalizmus politikai komponenseként, John Locke, Montesquieu, John Stuart Mill és mások nézeteinek szintéziseként indult. A korábbi isteneredetű felfogással szemben szerinte a társadalom és a törvények kiindulópontja az egyén, akinek jogai a természetjogonalapulnak. Támogatja a társadalmi szerződést, aminek alapján az állam polgárai a törvényeket hozzák, és egyetértenek abban, hogy alávetik magukat nekik. Úgy gondolja, hogy az egyének tudják a legjobban, mi a jó nekik. A politikai liberalizmus választójogot ad minden felnőtt állampolgárnak nemre, rasszra, nemzetiségre, vallásra, gazdasági státusra való tekintet nélkül.
-----
„Még egy két liberális irányzat akit éerdekel:
Konzervatív liberalizmus
A konzervatív liberalizmus (vagy jobboldali liberalizmus) az az irányzat, mely összeegyeztethetőnek tartja a hagyományos, konzervatív, jobb oldali értéket (úgy mint hazaszeretet, család,vallási értékek tisztelete, a meglévő intézmények iránti tisztelet) a liberális eszmékkel. Tehát a liberális elveket lassan,konzervatív módon akarja érvényesíteni, ahogy a közfelfogás változik.
Ez az irányzat a liberalizmus jobb széle, de nem tévesztendő össze a liberális konzervativizmussal. Holland és dán liberális pártok mellett a legismertebb, bizonyos mértékig idetartozó párt a német FDP.
Demokratikus liberalizmus
Nem összetévesztendő a liberális demokrácia fogalmával, egy újra terjedő, pragmatikus irányzat. A nép részvételét igénylődemokratikus és az emocionális populizmust elutasító racionálisliberális felfogás egyeztetése. Első lépéseként az első világháború után a liberalizmus elfogadta az általános és titkos választójogot. Jelenlegi legkényesebb vitatatémája a polgárok véleményének két választás közötti kikérése, figyelembe vétele. Illetve annak figyelembe vétele, hogy egy demokratikus társadalomban nem mindenki liberális.
Szociálliberalizmus
A szociálliberalizmus vagy reformliberalizmus a 19. századvégén keletkezett, ihletői Jeremy Bentham és John Stuart Millutilitárius nézetei voltak. Általában véve a szociálliberálisok támogatják a szabadkereskedelmet és a piacgazdaságot, ahol az legalapvetőbb szükségletek mindenki számára biztosítottak. Ezen túl a szociálliberálisok általában támogatják aszociálprogresszív nézeteket azon az alapon, hogy folyamatosan szükség van a szociális gyakorlat fejlesztésére olyan módon, hogy az biztosítsa mindenki számára az alapvető szabadságot. Érvrendszerük szerint, ahogy azt például John Dewey és Mortimer Adler kifejtette, miután a társadalom az egyénre épül, mindenkinek hozzá kell férnie az alapvető szükségletekhez, mint oktatás, gazdasági lehetőség, védelem a befolyásukon kívül eső makroesemények okozta kártól.
A szociálliberálisok az ilyen szükségleteket jogoknak tekintik. Apozitív jog ezen koncepciója alapvetően különbözik a gazdasági liberálisok negatív jogától. Mindezeket a jogokat a politikai közösségnek kell biztosítania a közoktatás, közegészségügy,infrastruktúra és szociális biztonság által.
Kulturális liberalizmus
A kulturális liberalizmus az egyéni jogokra koncentrál, a lelkiismeret és az életmód szabadságára, köztük olyanokra mint a szexuális szabadság, vallásszabadság, megismerés szabadsága, az államnak az egyén magánéletébe való behatolása elleni szabadság. John Stuart Mill szerint csak egyetlen ok létezik arra, hogy valakit vagy valakiket meggátoljunk a szabad cselekvésben, mégpedig a másoknak ezáltal okozott sérelem. Saját fizikai vagy morális jólétünk nem elégséges ok erre.
A kulturális liberalizmus általában ellenez minden állami szabályozást a következő területeken: irodalom, művészet,tudomány, szerencsejáték, szex, prostitúció, abortusz,eutanázia, alkohol, könnyű drogok. A legtöbb liberális is elutasít néhány vagy több kérdésben bármely állami beavatkozást a felsorolt témákban.
A kultúrháborúkat a modern Amerikában általában a kulturális liberalizmus vívja a kulturális konzervativizmussal.
.
ui, bocs a nagybetűkért, de ki kellett valahogy emelnem részeket ebből a rendeteg szövegből.
"Végletesen liberális nézetekre eddig még nem alapoztak emberek tízmillióit kiírtó diktatúrát"
Ó dehogynem! Csak a lieralizmus másként működik! Másképp hat ,másképp ől.
Hagyja, vagy képes elérni hogy a körűlmények végezzék el a piszkos munkát. Nem terrorbrigádok gyilkolkolnak, hanemolyan mint az erőszakos művi meddővététel a XX.század elején közepén Svájcban, Swédországban és persze a náci Németországban. A liberalizmus (szabadsága) rossz kezekben képes olyan dolokra mint a fasizmus.
A liberalizmus egy olyan valami (szerintem) ami nem olyan mint egy eszme. Hanem mivel szabad, ezért megfér köpönyege alatt az összes létező eszme.
Én is érzem magam liberálisnak, ez része a bennem lévő emberi humánumnak (hová dicsérem megam) , pedig már az írásaimon is látszik hogy egy-két dologban elég radikális nézeteim vannak.
Nem terrorbrigádok gyilkolkolnak, hanemolyan mint az erőszakos művi meddővététel , -ha úgyadódik eleszi a munkádat , a lehetőségeidet. Behunyja szemét ha bajban vagy és úgy akarja. Megvalósítja magát és közben eltapos, jobb esetben csak véletesen kizsigerel téged. Stb..stb... -Példák hogy mik történhetnek meg liberális körülmények közt. De nem feltétlenül a liberalizmus a rossz, hanem az amivel meg lehet tölteni azt.
(Önthetünk a pohárba mérget, vizet, vagy bort is.)
MOndoka,
Az inkriminált kitétel Pénznyelőtől származik.
Itt egy másik hasonlat, amely a rendszerváltás idején népszerű volt:
A liberalizmus (értsd:vadkapitalizmus) olyan, mint egy dzsungel, a konzervatívizmus (értsd: államszocializmus), meg mint egy börtön.
Megint csak oda lyukadunk ki, hogy az emberi világ a kettő között van, és nem mellőzheti a felelős, gondolkodva meghozott döntéseket!
Előző téma lezárva, nem az előző eszmefuttatást folytatva viszont elmondanám:
A liberalizmus nem tartható ám mindig... mert a fejünkre sz..nak. Igazából mindeig az van hogy az erősebb kutya... azt tesz amit akar. A liberalizmus igazából igazából annyira szuprer eszköz mindenre jó annak aki potens -mert mindent el tud vele érni.
De ha ezt injekciózzák belénk éjjel és nappal arra is jó , hogy magunkért kiálni képtelen , mindent de mindent tudomásulvevő vesztest faragjanak belőlünk, akit sarokbaszoríthatnak, és bármit megtehetnek velünk (illetve az ilyennel).
A liberalizmus megteremtette a jólétet a szabadságot ez európai országoknak ,
de ugyanezzel az erővel megteremti a körülményeket a sajátmaga, önmaga, a jelenlegi nemzet és a kultúra felszámolására is.
Történelmi értelemben a liberalizmus kudarc sajnos. Aki alkalmazza , és aki igenis úgy alkalmazza hogy arra mindenki más is azt mondja hogy igenis ő liberális, -az történelmi értelemben halálra van itélve.
Így látom. Érzelmek ide, vagy oda.
A kiragadott részlet (idézet és a bertások első fele amit ténylegesen el is olvastam) pusztán gondolatokat ébresztett bennem.
Így nem is reagálás az írásom az előzőekre. Nem is egyetnemértő hozzászólás vagy bármi ilyesmi. Inkább csak ezeket jutatták eszembe.
TrendMan ez a buzi házasság már sokak számára nevetséges. Erről szól a parlament, egy buzi kissebbséget ne dobálj tojással, mutogathassák magukat az Andrássy úton a gyerekeidnek, köthessenek terméketlen házasságot, lecsukathassanak ha eltérő véleményt fogalmaznál meg (pl. holokausztról). Hova jutottunk??? Persze nyugdíjról, egészségbiztosításról, állami lehúzások megfékezéséről (MÁV-ról, BKV-ról 4es metróról...) nem tudnak értelmes törvényeket alkotni.
És a csúcs a Komcsi Fidesz HírTv-n:
2 féle ember van, aki dolgozik és aki spekulál. by Fiatal Kommunisták Szövetsége (Fidesz) :)))
gratulálok! :(
Sajnos ebben az országban hozzászokhattunk, hogy mindig rosszabb következik. Még akkor is képes ez bekövetkezni, ha ugyanazok a pártok váltják egymást (Fidesz -Mszp).
Valahogy itt kontraszelekció működik.
Igazából nekem semmi bajom a melegekkel. Amíg nem látom őket a környezetemben, amíg nem tolakodnak vagy botránkoztatnak meg. De a legjobb ha nem is tudom róluk addig a környezetemben sem zavarnának.
Azért remélem minnél kevesebb van belőlük. Ahogy remélem minnél kevesebb van rákosból, szívbetegből, AIDS-es ből, drogosból, vagy pszihotikusból.
A beteg ember is ember, kijár neki minden emberi jog mint másnak. Senkit nem szeretnék ezzel megsérteni, de a homoszekszualitás az betegség, vagy mindenképpen v.milyen zavar. Hiába van jelen még az állatvilágban is, ez mit bizonyítana? Ott sem szaporodóképes.
Azt gondolnám, hogy mint minden deviáns dolognak, ha társadalmilag vonzóvá, vállalhatóvá és netán még reklámozottá válik annak hosszútávon vannak olyan összetett következményei társadalomra gazdaságra, mindenre, (esetleges rövidtávú előnyökön túl) hogy az csak sietteti az amúgy is válságban és az összeomlás felé haladó európai civilizáció hanyatlását.
(válság alatt nem az aktuális pénzügyi, gazdasági válságra gondoltam)
Amikor a beteges szót használtam, elősorban nem a melegekre gondoltam, hanem arra a gondolkodásmódra, amely gazdaságilag jónak, kívánatosnak itéli meg a minél több esküvőt - legyen az hagyományos vagy meleg - és a rengeteg válást is pusztán azért, mert ezzel növeli a pénzforgalmat, és a GDP-t.
Ez az én úgy tűnik konzervatív európai fejemmel nem normális, mert a magánéleti, erkölcsi indíttatású dolgokat nem helyes a gazdaság szolgálatába állítani.
Egyébként érdekes, hogy az ismert Illyés Gyula verset végighallgatva, abból több passzus és gondolat tökéletesen illik erre a fajta neo-liberális mindent piaci szemlélettel átitatni szándékozó gondolkodásmódra is
---> link
Fordulat következett be, mert a kérdőívet kitöltve (-12,10) helyen helyezkedem el a térképen.
Azaz inkább liberális, mint konzervatív és inkább gazgasági bal, mint gazdasági jobb.
Mindeneseter viszonylag középen.
Konzervatívok vagyunk, szociális érzésvilággal?
Kitöltöttem ezt a kérdőívet,, egész tűrhető, viszonylag közeli eredményt adott, a saját magam által vélt , vallott "pozíciómmal" összevetve.
A koordinátarendszerben az elhelyezkedésem (2,0) lett.
Tehát a liberális és a konzervatív világnézet között pont félúton semleges pozícióban (0), míg a gazdasági tengelyen kicsit jobbra (2) helyezett el.
.
Tényleg kíváncsi vagyok ki milyen "pozit" kapna ha kitöltené, szóval ha van kedvetek és be meritek írni az eredményt érdekes lenne látni, hogy ki hová kerül és, hogy egyet ért e vele. :o)