Jó volt ezt látni. A környezetünkhöz képesti lemaradást, pedig nagy valószínűséggel a gyengébb intézményrendszerünk okozta. Ennek fontosságát Daron Acemoglu szemléltette, míg a rendszerváltáskori sikertelenségünket Dani Rodrik emiatt vélelmezte. A mostani gyengébb teljesítményünkre pedig Pogátsa Zoltán és Zsiday Viktor (Ő a humán tőkét is említi) is ebben látja az okot. Az EKB is kulcskérdésnek látja ezt a témakört és az euro bevezetésénél is vár el ilyen követelményeket.
Tehát van ebben egyetértés. Az igazi kérdés az, hogy hogyan lehet azt fejleszteni. Acemogluék a kedvező körforgásokban látják a megoldást, amelyek mindig befogadóbbá teszik az államot (a közjóra).
Csatolok egy linket amely vázlatosan elemzi.
http://www.urbanlegends.hu/2013/12/miert-buknak-el-nemzetek/
Van egy másik megközelítés az intézményépítésre Jakab Andrástól, aki többek között a kormányzást a nemzetközi joghoz kötve lát kiutat a fejlődésre, egyfajta Odüsszeusz-szerződésként. Gyakorlati példája a II. vh után Japán és Németország. A tanulmány linkje:
https://jog.tk.mta.hu/uploads/files/2018_01_Jakab.pdf
Ha szebb jövőt akarunk nekünk is fontos lenne a kedvező körforgást kialakítani, azért, hogy ne csak a társadalom, hanem az állam is jobban teljesítsen. Ez azért is kulcsfontosságú, mert ha egy kis nyitott gazdaságban a vezetők hibáznak a társadalom nagyon megszenvedi. Láttunk rá példákat.
Hová jutott Magyarország 15 év EU-tagsággal? - 11 látványos ábra következik
Ugrás a cikkhez