Cigpannonia 206-210 -ig, részteljesült de nagyja elment már 210-en.
Törölt felhasználó2013. 07. 25. 14:47
Előzmény:
törölt hozzászólás
#197646
Mission: impossible
2013. július 25. csütörtök, 12:05 /Citadella
Varga Mihály hozott is devizaadós-mentést meg nem is, mondott konkrétumot, meg nem is, mint a mesében. A kormányzat - eddig is valószínûsíthetõ - szándéka egyértelmûnek tûnik: a lakossági devizahiteleknek el kell tûnniük a rendszerbõl, ami nagy valószínûséggel azt jelenti, hogy azok forintosításra kerülnek. Önmagában ez kivitelezhetõ, mert az MNB-nek van ehhez elegendõ devizatartaléka, forinthitelt meg szükség esetén annyit nyújt a bankrendszernek, amennyire csak szükség van. A devizahitelek forintosítása tehát lehetséges, megoldható, a kérdés csak az, hogy ez hogy, milyen formában, milyen áron történik, és ki viseli a veszteséget.
Afelõl ugyanis senkinek nem lehet kétsége, hogy a forintosítás súlyos veszteségeket fog okozni. Ami érdekessé tette a tegnapi bejelentést, az az a mondat, miszerint "...a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a <megmentett> devizahitelesek...". Innentõl kezd bonyolódni a helyzet. Már a jelenlegi kormány hatalomrakerülése idején amellett érveltünk kollégáimmal, hogy a legegyszerûbb megoldása - már ha van ilyen - a devizahiteles problémának az lenne, ha átlátható, maximalizált referencia-alapú árazása lenne a devizahiteleknek, például a hitelkamatot maximálták volna a svájci alapkamat+magyar országkockázati felárban. Ez kb. 3,5%-os törlesztõrészletet jelentene. Mivel a devizahitelek 10-15 évesek, és a jelenlegi kamatozásuk 6-7%-on vagy e felett van, ez azonnali 20-40%-os törlesztõrészlet csökkenést okozna (természetesen a bankoknak kamatbevételkiesést), és segítene minden szereplõnek, miközben a bankrendszert érõ terhek idõben szétoszlanak. A kormányzat azonban úgy tûnik inkább a teljes forintosítás felé indul el.
Megoldhatatlan probléma a teljes forintosítással önmagában nincsen, de a fenti peremfeltétel mellett szinte kivitelezhetetlen. Mit értünk ugyanis az alatt, hogy a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul? Mivel mind a forinthitelek, mind a devizahitelek hosszúsága, kamatozása és egyéb feltételei változatosak voltak, nem lehet olyan megoldást találni, ahol ez teljesül, illetve bármilyen megoldásnál biztosan lesznek olyanok, akik jobban jártak (volna) forinttal, vagy devizával.
Például egy nagyon gyors, és korántsem pontos excel számítás alapján valaki, aki 2007 elején vett fel 15 évre 10 millió forint hitelt forintban, az kifizetett eddig 9 millió forintot és tartozik még 7,5-el. Viszont aki svájci frankban vett fel, az kifizetett bõ 8 milliót, és még mindig tartozik 10 millióval. Mi az igazságos? Ha úgy csökkentjük a tartozását, hogy az övét is levisszük 7,5 millióra? Vagy valamiféle diszkontrátával leszámítoljuk az eddig törlesztõket plusz a hátralévõ fizetéseket és azokat hasonlítjuk össze? Ezekre a kérdésekre persze nincs értelmes válasz és nincs is helyes megoldás.
Valószínûnek tûnik, hogy valamiféle kikalkulált árfolyamon lehet majd forintosítani (180? 190? 200? chf/huf), ami lehet hogy függeni fog a hátralévõ futamidõtõl és más tényezõktõl is, és az is valószínû, hogy ehhez a devizát az MNB biztosítja. Mi lesz ennek az eredménye? Az MNB devizatartaléka csökken (aminek valószínûleg örül az MNB vezetése, mert így csökken egyben a héthetes kötvények állománya is, ezzel a jegybanki veszteség), a bankok pedig veszíteni fognak. Könnyen lehet, hogy az MNB valamiféle kedvezményes árfolyamon biztosítja a devizát a tranzakcióhoz (pl. 220 ft/chf), tehát az állam is részt vállal a mentésben, legalább is véleményem szerint ez lenne a helyes eljárás. Ha így történik, akkor a bankok terhei máris kisebbek lesznek. Ugyancsak valószínû, hogy a banki veszteségek leírhatóak lesznek a bankadóból. Összességében a bankrendszer veszteségei - feltéve, hogy az MNB besegít egy kedvezményes árfolyammal és figyelembe véve a már megképzett céltartalékokat valamint a bankadó csökkentését - valószínûleg pár száz milliárd forintot fognak elérni, és kezelhetõek lesznek. Természetesen a fentiek pusztán találgatások, ugyanis a Varga-bejelentésbõl sok konkrétum nem olvasható ki. Mindenesetre az MNB tartalékcsökkenése, és a devizahiteleken keresztüli országkockázatcsökkenés abba az irányba mutat, amirõl sokszor írtam az elmúlt évben: még inkább megengedi az MNB-nek a kamatcsökkentést és ezzel párhuzamosan a forint gyengítését
PS:
Mivel az elmúlt napokban egy csomóan kérdezték, hogy "kivegyem-e az OTP-bõl a pénzem, mert Csányi mindent eladott", erre röviden válaszolnék: NE. Az OTP az egyik legerõsebb európai bank, jó jövedelmezõséggel, jelentõs tartalékokkal. Igazat mondott a bank elnöke, amikor azt állította, hogy akármilyen adósmentés jön, azt az OTP túléli. Méghozzá anélkül, hogy friss tõkét kellene bevonnia, vagy egyéb nehézségei lennének. Úgyhogy nem kell menekülni az OTP-tõl, a bank - egyelõre úgy tûnik - még jónéhány évig a legjelentõsebb hazai pénzintézet marad. link
. link
Ha lenne pénzed holnap mit vennél max. befektetési idő 1 hónap?