A mai napot kis túlzással szabadságon is tölthetnénk, olyannyira nem lesz érdemi adat vagy bejelentés.
A keddi nap már érdekesebbnek ígérkezik, hiszen az Ecofin találkozón az európai pénzügyminiszterek a jövőbeli gazdaságpolitikát veszik górcső alá. Az olasz harmadik negyedéves GDP adat is megér majd egy misét, de a nap fénypontja Mario Draghi 13 órás beszéde lesz. Továbbá Kuti Ákos, vezető elemzőnk 16 órakor jelentkezik élőben Londonból a brit GDP előrejelzéssel.
Szerdán a német és a magyar inflációs mutató szabhat fazont a piacnak. Utóbbi 1,3%-os várt értéke nem okozhat túlságosan nagy gondot. A hazai 0,9%-os mutató a következő hónapban viszont lefeleződhet, a novemberi 11,1%-os rezsicsökkentés miatt. Jövőre elfelejthetjük az 1% alatti értékeket, hiszen a januári és nyári rezsicsökkentés is ki fog esni a bázisból.
Csütörtök reggel svájci kamatdöntés (10 órakor sajtótájékoztató) és EKB havi riportja érkezik a kávé mellé. 14:30-kor amerikai export-import és kiskereskedelmi adat is megjelenik, valamint a Fed tapering miatt kiemelt fontosságú lesz a friss- és heti munkanélküli segélykérelmek számának alakulása.
Hazai fronton pedig a 3,5 és 15 éves kötvényaukció eredménye kerül a reflektorfénybe.
Közeleg a Bankunió?
Pénteken mini csúcsot tartottak Berlinben, ahol az olasz, francia, spanyol, holland, litván pénzügyminiszter mellett a Michel Barnier, az Európai Bizottság belső piacokért felelős tagja is tiszteletét tette. Az egyeztetés során Németország belement, hogy az EB mondja ki a végső szót a bankok megmentéséről, és ne a 28 tagállam. A feltétele csupán annyi volt, hogy a tagállamoknak legyen vétó joga abban az esetben, ha közpénzből történik a mentés.
A december 19-i EU-csúcsig a bankunió még nyitott részleteiről közös nevezőre kellene jutniuk a résztvevőknek, ami nem lesz egyszerű. Németország nemzeti alapokat hozna létre amit az adott ország pénzintézetei pénzelnének. Ezzel szemben Spanyolország, Olaszország és bajba jutott társaik inkább a közös európai mentőalapot hívnák segítségül ilyen esetekben.
Ukrajna: ennek már a fele sem tréfa
Komoly bajba került az ukrán kormány, és nem csak a tüntetések és zavargások miatt. Az ország kockázati megítélése lassan a 2009-es szinteket ostromolja. A devizatartalék 9%-kal esett, 18,8 milliárd dollárra a múlt hónapban. Ráadásul a miniszterelnök helyettes szerint legkevesebb 10 milliárd dollár hitelre lenne szükség, hogy a rövidtávú kifizetéseket orvosolni tudják – a piaci finanszírozás ötlete azt hiszem elvethető per pillanat.
Ha ez mind nem lenne elég, akkor még az oroszokkal is háborúzni kell a gázárak miatt. Az energiaügyi miniszter, Eduard Sztavicskij pénteki bejelentése szerint jövőre minden beszállítótól 10%-kal olcsóbban kapják a gázt. Vlagyimir Putyin ezt vasárnap cáfolta. Az ukrán Naftogaz is elviekben megállapodott a Gazprommal, hogy a téli szállítások ellenértékét csak jövő tavasszal fizetik ki. Előbbi valóságalapja erősen megkérdőjelezhető, mivel az augusztusi, októberi és novemberi kifizetések sem történtek meg (2,02 milliárd dollár).
A gázcsapok elzárásának 2009-es emléke még élénken él emlékezetünkben, amihez hasonló esetet most nem szívesen élnénk át. Egy biztos, hogy a földgáz ára a novemberi 3,6 dollárról 4,18 dollárig emelkedett (16%).
Ha lenne pénzed holnap mit vennél max. befektetési idő 1 hónap?