Felbontották Kádár János sírját !  

"A magamfajta, faluról jött és utcai harcok világához szokott férfiaknál az érzelgősség inkább a gyengeség jele, afféle gyerek- vagy asszonydolog. De szeretném, ha tudnátok, hogy a támogatás és a szeretet, amit Tőletek kapok most már évtizedek óta, mélyen megérint, sőt néha megrendít. Ha nem is látszik rajtam gyakran, és néha el is viccelem, kérem, higgyétek el, hogy nem marad viszonzatlan, egyikőtök szeretete sem viszonzatlan a szívemben."

Magyrországon még nem volt valódi demokrácia és a politikai elit is a Kádár-korszakban szocializálódott. A magyar nép igényeit fel kellett ismerni, és ki kellett elégíteni. Ez pedig nem a liberális szabadságvágy, hanem a biztonság és a nemzeti tudat megerősítése és kinyilvánítása. 
No meg aztán a makrogazdasági mutatók javítása (költsévetsi hiány, államadósság, gazdasági növekedés, külkereskedelmi egyenleg, stb.
Eközben meg kellett erősíteni a középosztályt és segélyezés helyett munkát kellett adni (munkanélküliség csökkentése, családtámogatási rendszer kiépítése, stb.).

Ugyanitt Kádár Csermanek János csontjaiból készült luxuskivitelű sakk-készlet eladó.

"Olvasom valahol ,hogy valaki Kádár Orbánban tért vissza!   :)
Ahogyan azt is olvastam, hogy a kor Horthyja Orbán!
Máshol hitlerezik....
Egyesek már Trumpozzák is....
ahogyan a magyar Putyinként is felcímkézik...."
  
Hát igen ez történik mikor piktor egyszerre akarja megszólítani a komcsikat a nácikokat és az alulképzetteket.

Olvasom valahol ,hogy valakinek nem tetszik, hogy kádár orbánban tért vissza!   :)

Kádár újjászületett orbiban.

30 éve halt meg kádár
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/14/Grab_K%C3%A1d%C3%A1r_J%C3%A1nos.JPG/1280px-Grab_K%C3%A1d%C3%A1r_J%C3%A1nos.JPG

Érdekesek ezek a vezérszavak. Néha vannak nemzetállamok, néha nincsenek.
A reggeli hírek között szerepelt, hogy  csaknem százezer eurónak (több mint 30 millió forintnak) megfelelő bírsággal sújtották Korond polgármesterét egy magyar feliratért.
A szolgalelkű bemondó nem azt a véleményt képviselte (egyébként helyesen), hogy a román nemzetállamnak joga van szabályozni a színtiszta román nemzet nyelvhasználatát.
A déli krónika után a facebook szabályozásáról volt szó és a szolgalelkű  Halász Zsuzsa szerint a nemzetállamoknak kell szabályozni a facebookot.
Nem vitatom, hogy a nemzetállam ugyanolyan fennkölt fogalom, mint amilyen például a proletár vagy az osztályharc volt a diktatúrában.
Az a bajom a nemzetállammal, hogy nem írja le a valóságot. Nem kellene az állam vagy a tagállam fogalma helyett használni.
Tudom, hogy az adások Kádár népéhez szólnak, akik hajlamosak azt hinni, hogy egy nyelvtanilag helyes mondat igaz is. Hiszen még a rádió is bemondta.

Rogán Antal szerint a bevándorlás kezelését a nemzetállamokra kell bízni. (A királyi rádió vasárnapi újság című műsorában.)
Aha. Nemzetállamokra.
Ide jutottunk. Maga Rogán a szlovén-osztrák-magyar hármashatárnál fekvő Szakonyfaluban nőtt fel, szlovén eredetű családban.
Valami miatt mégis fölkenve érzi magát, hogy nemzetállamokról beszéljen.
Gimnáziumi évei alatt a szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnázium kisz  alapszervezetének titkára volt.
Akkor szovjet népről beszélt a diktatúra propagandája. Még magyar-szovjet baráti társaságot (mszbt) is alapított és működtetett az akkori hatalom Apró Antal elnökségével.
Már akkoriban is voltak nemzetállamok. A Szovjetunióban például a szovjet nemzet élt. 
Itt az a jelenség érdekes, hogy a propagandaminiszter kiadja a szavakat, amiket vissza akar hallani az alattvalóiktól.
A Kádár-rezsimben is voltak ilyen szavak, amik nem jelentettek semmit vagy éppen a valóság ellenkezőjét írták le vagy tompították.
- ellenforradalom (forradalom és szabadságharc)
- felszabadítás (megszállás, megszállásváltás)
- disszidens (emigráns, migráns)
- másként gondolkodók (gondolkodók, egyáltalán gondolkodók)
Rogán nem fogja vissza magát a családok évében sem. Tiszteletre méltó háromgyermekes családapa. Az első feleségétől egy gyermeke van, a másodiktól kettő.
Rogán kiadja a vezérszavakat, amiket az alattvalóknak használniuk kell. Nemzetállamokról kell beszélnünk, amikor a valóságban az EU tagállamai között nemigen találunk nemzetállamot. 

Ütköző – Kossuth, 2019. január 7., hétfő, 13:04
https://www.mediaklikk.hu/cikk/2019/01/07/utkozo-az-ellenzeki-dramaturgia-hattere/
Vendégek:
Deák Dániel politológus
Tóth Erik, politikai elemző, Nézőpont
----------
A királyi rádió műsorában ütköztette a kormánypárti véleményeket a kormánypárti Deák Dániel, a kormánypárti Tóth Erik és a kormánypárti riporter, Halász Zsuzsa.
A kormánypárti vélemények ütköztetéséből a kormánypárti vélemény jött ki győztesen.
Kádár is ilyen rádiót működtetett volna, ha Moszkva rákényszerített volna valamiféle formális többpártrendszert. Talán még létrehozott volna egy Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot is a biztonság kedvéért.

Bubenkó Csabának annyira karakteres véleménye volt a kötelező túlmunkáról, hogy még a vasárnapi boltzárat is belengette.
Most ugyanilyen karakteresen lapít, mert számára is kiderült, hogy a kormány számára fontosabb a karvalytőke kiszolgálása a vasárnapi boltzárnál.
Ha a karvalytőkés túlmunkára akarja kényszeríteni a hatalom alattvalói, akkor gond nélkül megteheti.
A szakszervezet nem a dolgozókat védi, hanem ugyanúgy a hatalom transzmissziós szíja, mint a Kádár-rezsimben. Kitolás lenne az alattvalókkal, ha nem éreztetnék a kiszolgáltatottságukat.
A szakszervezeti vezetőnek meg az a dolga, hogy  a személyi kultuszt szolgálja és lesse vagy kitalálja a teljhatalmú főnök gondolatát is és kövesse a bakugrásait.
A boltzár esetében ez most nem sikerült, de a mostani bátor lapítással Bubenkó még igazolhatja a hatalom iránti gerinctelen lojalitását.
http://kdfsz.hu/megerett-az-ido-itthon-is-a-vasarnapi-boltzarra/
"Bubenkó Csaba kifejtette: friss felméréseik szerint és a dolgozók általános véleménye alapján megállapították, hogy bár a kötelező béremeléseknek, illetve a multik gesztusainak köszönhetően átlagosan 50-60 ezer forinttal nőtt az áruházi munkavállalók bruttó keresete két év alatt, a kiskereskedelmi tevékenység mégsem lett népszerűbb. A meglévő, mintegy 350 ezer fős munkavállalói rétegnek – amelynek a háromnegyede jellemzően nő, családanya – a fizetések emelése már nem kompenzálja a hét végén vagy túlórában, a kasszában, a pult mögött, a raktárban végzett munka szociális és egészségügyi hátrányait. A megfeszített tempó, a mindennapos üzemeléshez szabott, kiszámíthatatlan időbeosztások továbbra is súlyosan terhelik a megfáradt dolgozókat, akiknek az is külön gondot okoz, hogy a magas fluktuáció miatt több ember felada­tait kell ellátniuk."

https://888.hu/article-megszallas-es-tortenelmi-igazsagtetel-30-kilometerre-egymastol
Megszállás és történelmi igazságtétel - 30 kilométerre egymástól
Nagy Gábor
Két történet, két község. Nemesmedves a feladás, az elnyomás és a terror, Kercaszomor pedig a bátorság, a hazaszeretet és a történelmi igazságtétel szimbóluma.Nemesmedves és Kercaszomor között alig van 30 kilométer, valamiért mégis nagyon távol állnak egymást. Nemesmedvest, a kis Vas megyei községet a második világháború előtt nem sokan ismerték, ’45 után viszont mindenkinek a fejébe kellett vésni a falu nevét. A szocializmus hagyománya szerint ez volt az utolsó település Magyarországon, amit „felszabadított” a Vörös Hadsereg.Battonyától Nemesmedvesig”– szólt a kommunista kánon, és ’89-ig minden évben április 4-én mindenkinek meg kellett emlékezni e jeles „ünnepről”. Csakhogy, mint szinte minden a szocializmusban, hazugság volt ez is. Nem Nemesmedves, hanem Pinkamindszent volt az utolsó magyarországi település, amit „felszabadított” a Vörös Hadsereg. 
S Pinkamindszentet sem 1945. április 4-én foglalták el a szovjetek, hanem 9 nappal később, április 13-án.
És bár Magyarország 1945 után egyáltalán nem szabadult fel, sőt, megszállt ország lett, Nemesmedvesen mégis fejet lehet hajtani április 4. „emléke” előtt. Itt található ugyanis az 1985-ben létrehozott emlékhely, egy talapzaton álló második világháborús szovjet T–34-es tank. Mellette van két tábla, az egyiken ez a szöveg áll: „Battonya 1944. IX. 23.; Nemesmedves 1945. IV. 4.”; a másikon pedig ez: „A szabadság lángja; 1945-1985; Battonyától-Nemesmedvesig”.Még szerencse, hogy az emlékhelyet nemrég megkoszorúzták, a koszorún lévő szalagon pedig nem a „felszabadulás”, hanem a felszabaDÚLÁS szócska szerepel.Így van! 
  
Nemesmedvestől délre, kocsival 30 kilométerre található Kercaszomor. Erről a településről 1948 és 1989 között nem nagyon lehetett beszélni. Hiszen a falu története „irredenta”, „nacionalista”, mi több: „horthysta”.Pedig Kercaszomor volt az egyik olyan település – Sopron (Civitas Fidelissima) és Balassagyarmat (Civitas Fortissima) mellett –, mely szembement az 1920-as országcsonkítással. Igaz, Kercaszomor község 1920-ban ezen a néven még nem „létezett”, ’42-ben is csak Kercaszomorócként szerepelt a térképeken, de ez semmit sem von le a kercaiak és a szomoróciak bátorságából, hősiességéből.A Tanácsköztársaság bukása után pár nappal, augusztus 12-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megszállták a mai Kercaszomor nyugati részét, mely akkor még Szomoróc néven önálló, színmagyar település volt. Egy évvel a megszállás, két hónappal a trianoni békediktátum után sem a kercaiak, sem a szomoróciak nem nyugodtak bele az oktrojált döntésekbe. 1920. augusztus 1-én a helyiek, Rankay József hadnagy vezetésével fegyverrel űzték ki a betolakodókat. Sőt, a megszállókat egészen Domonkosfáig (ma Szlovéniában van ez a település) üldözték. Ám a diadal sajnos tiszavirág-életűnek bizonyult. A felkelést a többszörös túlerőben lévő szerbek, horvátok és szlovének pár órán belül leverték, Szomoróc pedig ismét idegen uralom alá került. A megszállók nem kímélték a „lázadókat”. Sokakat börtönbe vetettek, a helyieket azért verték, kínozták meg, hogy példát statuáljanak. Itt azonban nem győzedelmeskedhetett sem a terror, sem az elnyomás. Három évvel a megszállás, két évvel az országcsonkítás után ismét összeült a határmegállapító bizottság, amely a helyiek bátor kiállásának hatására úgy döntött, hogy Szomoróc 1922. február 9-én visszakerülhet a megcsonkított anyaországhoz.Kercaszomoron ezt követően 1948-ig minden évben megünnepelték február 9-ét a Kerca és Szomoróc határán felállított emlékoszlopnál, illetve az ugyanitt elültetett Tisza István-emlékfánál. A helyiek ugyanis tudták,hogy a világháborút ellenző miniszterelnök meggyilkolása nyitott utat az ország elveszejtésében tevékenykedő erők előtt.”A szocializmusban csak a szomoróci, 1877-ben épült haranglábban lévő harang felirata hirdette a falu bátor kiállását:A jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte Szomorócz község lakossága 1922. évében”Változás a rendszerváltás után 12 évvel, 2002-ben történt. Ekkor lett újra ünnepnap február 9-e. Ebben az évben kezdeményezték, hogy Kercaszomor kapja meg a legbátrabb község, vagyis a Communitas Fortissima címet. Hosszas huzavona után (a szocialista kormányzatok többször is megfúrták a cím odaítélését) 2008-ban került pont az ügy végére: az Országgyűlés – egy ellenszavazattal, tartózkodás nélkül – törvénybe iktatta, hogyKercaszomor a Legbátrabb Község, a Communitas Fortissima cím birtokosa. Az, hogy Szomoróc magyar maradhatott, természetesen nem egy-két család érdeme, hanem a Rankay József vezette kercai helyőrség és a hozzájuk csatlakozott kercai és szomoróci férfiak józan, de heroikus tettét, a szülőföldjét védő magyar ember bátorságát dicséri”– olvasható a község honlapján.Nemesmedves és Kercaszomor között alig van 30 kilométer, és most már értjük, miért állnak oly távol egymástól.

Ma reggel megint előhúzta Kovács elvtársat a királyi rádió. A bolsevik lelkületű hatalom valami miatt vonzódik a diktatúra főkolomposaihoz, akik a félresikerült rendszerváltás után lelkesen tanították nekünk a demokráciát.
Az illiberális Kovács elvtársban vélhetően  azt szereti a mostani oroszbarát hatalom, hogy 1985-ben újabb 20 évre meghosszabbította a lejáró Varsói szerződést.
Még Medgyessy elvtársat hallgatnám szívesen élőben, meg Kádár elvtárs hangját felvételről.
https://www.youtube.com/watch?v=T4toBcY-kJw

Szegény Kádár korszak,ez sokakban nosztalgiát ébreszt, az akkori nyugodt ,gondtalan élettel.