Külföldről is figyelik az Orbán-család IT-terjeszkedését, ami a választásra is hatással lehetGAZDASÁGszerzőSZABÓ YVETTE olvasási idő6 PERC megjelent2019.09.19. 07:00 utolsó frissítés2019.09.19. 09:37 Esetenként kémfilmeket idéző fordulatokkal terjeszkedik a kormányfő családi, baráti és üzleti köre az informatikai ágazatban. Ez pedig nemcsak versenyjogi problémákat vet fel, hanem akár a választások legitimációját is megkérdőjelezi. hirdetésAz öt évvel ezelőtti önkormányzati választások idején a T-Systemsnek még csak 260 millió forint értékű szerződése volt a Nemzeti Választási Irodával. Ma már az NVI legfontosabb partnere a T-Systems: 1,8 milliárd forintnyi élő kontraktusa van különböző informatikai feladatok ellátására. Amikor tavaly, az országgyűlési választások idején összeomlott a választási honlap, és több órán át nem lehetett tudni, mi történt a szavazatok digitális nyilvántartásával, az állam informatikai közbeszerzéseit még belügyi körökből, kevésbé centralizáltan irányították. Ma ez a központ már Rogán Antalnál van, és közvetlenül Orbán Viktortól függ. Az tehát nem mondható el, hogy a tavalyi fiaskó után ne történtek volna változások, sőt: radikálisan átalakították az állami irányítást az informatikai ágazatban. Csakhogy ezek a szervezeti és személycserék nem a hiba kiigazítását szolgálták. Az elmúlt egy évben egy jól behatárolható politikai és üzleti kör került pozícióba az informatikai közbeszerzések pályázatain, ugyanennek a körnek immár teljes körű betekintése van a választási informatikai rendszerbe, és rövid időn belül meghatározó szerepe lesz a magyar digitális gazdaság egészében. Az első intő jel az volt, amikor múlt szombaton, az első komolyabb terheléskor, vagyis a jelöltállítás lezárásával megint szétesett az NVI honlapja – alig egy hónappal az önkormányzati választások előtt. Az NVI munkatársai a HVG érdeklődésére azt mondták, eddig és ez után is folyamatosan terhelik és tesztelik a weboldalt, hogy hasonló hibák ne forduljanak elő. A válaszból azonban az is kiderült, hogy tavaly óta nem változott a honlap fejlesztője: egy kisebb vállalkozás, az idén 68 millió forintért dolgozó Webtown-Informatika Kft. De akkor mire volt jó az intézményrendszer teljes felforgatása? A magyarázatért egy kicsit vissza kell lépni az időben. A nemzeti szuverenitás és a digitalizáció kérdését egy évvel ezelőtt kezdte összekapcsolni a kormány a kommunikációjában. Ez önmagában még nem kirívó eset, így tesznek az Európai Unió más országaiban is, a franciák például élharcosai ennek az amerikai technológiai óriásokkal szemben. Csakhogy Magyarországon e szuverenitás legfőbb értelme az Orbán-kormány politikai haszonszerzése és gazdasági térnyerése. A folyamatot pedig legfeljebb a nagyhatalmak geopolitikai érdekei befolyásolják, korlátozzák. Szavazatok rögzítése a Nemzeti Választási Irodában /// Százszázalékos bedolgozottság Reviczky Zsolt Az új stratégia jegyében Orbánék először is kigolyózták Deményné Kertész Krisztinát, aki évtizedek óta meghatározó szereplője volt a kormányzati és azon belül a választási informatikai rendszereknek, miközben személyes kapcsolatai is voltak a legfőbb beszállítókkal, köztük a Tigra-csoporttal és az időközben az állam által felvásárolt Idomsofttal. Nem mintha a Pintér Sándor belügyminiszter köpönyegéből kibújt Deményné ne szolgálta volna ki a rendszert, sőt a fia, a dandártábornoki rangban tevékenykedő Demény Ádám a mai napig a BM-hez tartozó Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság főnöke, illetve a fejlesztésekkel foglalkozó NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt. igazgatóságának elnöke. A döntéshozó központ azonban átvándorolt a Miniszterelnöki Kabinetirodára, vagyis Rogán Antalhoz, aki a kommunikáció és a média felügyeletével jelenleg a legfőbb politikai komisszár. Felállt ugyanis a Digitális Kormányzati Ügynökség, amelyben az igazgatóság elnöke Siroki Attila, aki Rogán bizalmasával, a letelepedésikötvény-bizniszben kulcsszereplő Kertész Balázzsal dolgozik együtt. Az ügynökséghez került Takács József is, aki a T-Systems informatikai biztonságért felelős igazgatója volt egészen 2017 kora őszéig, amikor is hibásnak bizonyult a BKK új, a T-Systems által kiépített online bérlet- és jegyvásárlási rendszere. Az idei év elejével újjáalakult a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács is, amelynek egyedül az elnöke maradt pozícióban: ő Vágujhelyi Ferenc, aki korábban a kormányfői vő, Tiborcz István testvérének a főnöke volt az adóhivatalnál. Az informatikai tanács, amelynek tagjairól immár Orbán Viktor dönthet, soraiban tudja Felső Gábort is, aki tavaly augusztusig a 4iG vezérigazgatója volt, és jelenleg is a Fidesz XII. kerületi önkormányzati képviselője. Ezzel párhuzamosan pedig helyzetbe került két cég – éppen az a kettő, amelyek neve a fenti felsorolásban is felmerült. A T-Systems állami foglalkoztatása nem új keletű, a mértéke azonban mindent elsöprő, nemcsak a választási informatikában, hanem minden digitális fejlesztésben. Az NVI egyébként korábban éppen a függetlenség megőrzésének, vagy ha úgy tetszik, a kormányzati befolyás némi enyhítésének szándékával alkalmazta a T-Systemst, amely egészen mostanáig a német Deutsche Telekom leányvállalatának, a Magyar Telekomnak a tulajdonában volt. Az Orbán-kormány azonban a nemzeti szuverenitás jelszavával az elmúlt egy évben mindent megtett azért, hogy ellenőrzése alá vonja az ágazat meghatározó szereplőit. Először is Mészáros Lőrinc egy újabb tőzsdei cég, a 4iG felvásárlásával 2018 nyarán hozzájutott egy alap-infrastruktúrához. Ennek a bázisán a felcsúti barát azóta tízmilliárdjával habzsolja az állami megbízásokat. Az igazi fogásnak azonban egy telekommunikációs céget és egy rendszerintegrátort tartott volna a kormányzati agytröszt. Csakhogy itt Orbánék néhány pofonba is beleszaladtak. Először is a telekomcégek kiemelt nemzetbiztonsági jelentőséggel bírnak, nem véletlen, hogy világszerte alig néhány van belőlük. Az Egyesült Államok kínosan ügyel arra, hogy holmi apró, zavaró helyi vállalkozások ne befolyásolják a nagy, jól áttekinthető hálózatok működését. Amikor a Magyar Telekom a kétezres évek közepén a Balkán felé próbált terjeszkedni, az amerikai hatóságok határozottan megtorolták, miután a fáma szerint Washington előre intette az anyacéget, hogy a Balkán nem Németország felségterülete. Most pedig szakmai körökben arról beszélnek, hogy az amerikaiak blokkolták a 4iG vágyott Telenor-üzletét is Orbánék azonban nem mondtak le a telekommunikációról. Egyes értesülések szerint még a Deutsche Telekommal folytatott üzletelésnek is része lehet a mobilfrekvencia és a mobilhálózat. A régió piacán az oroszok is keresik a pozíciókat, akiknek állítólag éppen a németek adósak egy frekvenciával. A Deutsche Telekom korábban egyfajta szívességet kapott az oroszoktól, hogy hálózata az egész északi féltekén működhessen, Moszkva pedig elvárna némi szolgálatot cserébe. Egyelőre azonban úgy tűnik, a német józanság és az amerikai intelmek felülírták, hogy a 4iG a Magyar Telekom részvénypakettjéből is részesüljön (nem kockáztathatnak: a Deutsche Telekom bevételeinek meghatározó része az Egyesült Államok piacáról származik). Nem javította a magyar tárgyalási pozíciókat a Microsoftnál feltárt korrupciós ügy elhallgatása sem. Ha pedig még ez sem lett volna elég csapás Orbánéknak, a Deutsche Telekom vezérigazgatója, Timotheus Höttges egy különleges feltételt is támasztott: ha egymás tenyerébe csapnak, akkor sem kíván egy fotón pózolni Mészáros Lőrinccel. Ennek a kevéssé diplomatikus elvárásnak az lett a következménye, hogy Mészáros átadta a 4iG kulcsát és a cég 40 százalékos részesedését vállalatbirodalma egyik legfőbb intézőjének, a nemzetközi porondon is tárgyalóképes Jászai Gellértnek. Így jutottak el végül is addig a megállapodásig, amelynek alapján a Magyar Telekom a tervek szerint az év végéig eladja a T-Systemst a 4iG-nek. A kormányfő a Deutsche Telekom vezérével /// Egy frekcencián Kosztcsik Szilárd Ha pedig ez megtörténik, Orbán mégiscsak triumfál. Az infrastrukturális beruházások százmilliárdjai, a bankrendszer jelentős részének bekebelezése és a tőzsdei mamutcég után az informatikában is megkerülhetetlenné válnak. Nemcsak azzal, hogy a közbeszerzéseket eltérítik a megfelelő irányba, és felügyelik az állami informatikai fejlesztéseket, hanem azzal is, hogy a T-Systemsszel az irányításuk alá kerül az úgynevezett SOC, vagyis Security Operation Center. Magyarországon a T-Systems működtet ilyen központot, amely a digitális hálózatokat hivatott védeni a külső támadásoktól – köztük a választási rendszert. A választási szakemberek, bármelyik oldalról is érkezzenek, a mai napig hangsúlyozzák, hogy amíg a voksoknak papíralapú nyilvántartása is van, addig nem lehet a választásokat eldöntő károkat okozni a rendszerben. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy habár a T-Systems még nem került a 4iG tulajdonába, az úgynevezett adatszoba már megnyílt a vevő előtt, akinek most a majdani beosztottai adnak vagy nem adnak információt. Ha pedig az ügylet megköttetik, a kormányhoz közel álló üzleti körhöz kerül az a T-Systems, amely a hazai vállalatok jelentős részét kiszolgálja például a felhőalapú megoldásaival. Ezzel egy további terület is sérülékennyé válik. Nem véletlen, hogy ellenzéki körökben azt fontolgatják, az Európai Bizottsághoz fordulnak a magyarországi digitális rendszerek kiszolgáltatottsága miatt. A terület biztosa ügyvezető alelnöki pozícióban várhatóan a befolyásos dán szociálliberális politikus, Margrethe Vestager lesz, aki a tavasszal Budapesten kampányolt a Momentum mellett. Akkor azt mondta, hogy szerinte senki sem sajátíthatja ki a kereszténységet, és a jövőben csak az az ország kaphat pénzügyi támogatást Brüsszeltől, amelynek a politikája megfelel az európai értékeknek.
Est média szekta
https://youtu.be/0iOqsNfkN_A