Semmissé nyilvánított egy svájci frank alapú hitelszerzõdést a szlovén legfelsõbb bíróság arra hivatkozva, hogy a bank nem tájékoztatta ügyfelét az ilyen devizahitelek magas kockázatáról - közölte a szlovén sajtó pénteken.
Mondjuk én úgy látom, hogy az ingatlanos egy behajtó cég ingatlanosa. Ezt 10 éve kitervelten követték el a tulajjal közösen. Tudod itt vannak cégek ilyen hirdetéssel..... nehéz törleszteni a házat, akkor hívj engem, de addig se törlessz semmit, segítek.
gondolom a bérleti díjak felrobbanásában érdekeltek, ezzel tüzelik az ingatlanbefektetőket + így ösztönzik a piaci díj fejében bérlőket is ingatlanvásárlásra
Vagyok. A küldött papír alapján a THM-be bele nem kalkulált árfolyamrés miatt a teljes szerződés semmis. Azt mondjuk nem bizonyítja a papír, hogy a tiéd, de egyrészt lényegtelen is, másrészt készséggel elhszem.
Nincs mit megköszönjél, te, ill. az ügyvéded voltatok ügyesek: azon kevesek közé tartozol, akik elérték a teljes semmisség kimondását. Rajtad kívül nem is tudok konkrét ilyen ügyről, Kásler Árpád oldalán olvastam egy ilyet, de az elég hiteltelennek tűnt a csávóval együtt. . Az árfolyamrést valóban elég tisztességtelenül számolták a bankok (egyrészt volt, hogy nem szerepelt a THM-ben, mint nálad), másrészt igen magasra vitték fel a devizahiteleseknek, ráadásul még a hitelkiváltást is igencsak megnehezítette, mert plusz 10%-nyi tartalékot (a teljes tőketartozásra!) számoltak fel ilyen esetekben. Erről annak idején sokat vitáztam itt én magam is egy manci nevű nickkel (aki valószínűleg egy hitelügynök volt), pedig a szemetekben én is a mocskos bankokat képviseltem. Pedig nem - csak a racionalitást... . Ettől függetlenül a döntés a te felelősséged volt, és ez mindenkire igaz: a devizahitel kockázatait (leginkább árfolyamkockázat) az adósnak kell viselnie. . Megjegyzem: jogismereteim és érzékem alapján a bankod rosszul számolt el veled. A teljes semmisség kimondásával az eredeti állapotot kell helyreállítani, tehát véleményem szerint te a hitelfelvételkor folyósított Ft összeg az, amivel tartozol a banknak + kamatok (de nem a banki kamatok, hanem a mindenkori jegybanki alapkamat, hiszen így szól a PTK). Ezzel két ok miatt is jól jársz: egyrészt a felvételkori árfolyamon Ft-osodik vissza a tartozásod, másrészt a nyilvánvalóan sokkal magasabb banki kamatok helyett sima jegybanki alapkamat számítódik fel rá. De lehetséges, hogy ezt csak egy újabb perrel tudod érvényesíteni, mert amit elküldtél, abban elszámolási rendezés nincs, csak a semmisség kimondása. Mindenképpen fordulj ahhoz az ügyvédhez, aki a megnyert perben képviselt.
a 2008 óta folyó nonstop bankmentés tükrében egy kissé egyoldalúan érvelsz... mondjuk az remek, hogy már gyakorlatilag mindenki számára nyilvánvaló, hogy a mai bankrendszernek semmi köze sincsen a normális piaci működéshez
De olyan hiteled volt (pár banknál volt ilyen termék, pl. a Raiffeisen-nél). amiben az első időszakban (ez lehet 6 hónap, 12, de 24 is volt) szerződésben rögzítetten ALACSONYABB volt törlesztőrészlet?
De ettől még az átlagra érvényes az MNB tanulmány, miszerint átlagosan 70%-al nőttek a törlesztők (a végére ez 80 lett), amiből 50% (végén 60) volt az árfolyamváltozás hatása. . Te a lehető legrosszabbkor vetted fel 2007. nyarán 140 Ft-os árfolyamon. Az átlag 160-nál.
ha ezt komolyan gondolnád akkor nem kardoskodnál a fiat pénzre alapozott részleges tartalékolású bankrendszer mellett az ugyanis főprofilban burkolt újraelosztásról szól
attól tartok semmilyen külön kártalanítás nem lesz a 2008 óta eltelt globális válságkezelés ugyanis jó sansszal a 2008-asnál is mélyebb válság felé vezet meg hát mit kéne itt kártalanítani? ilyen alapon mindent lehetne kártalanítani én szerintem egy dolgot kell csak helyre tenni, ez pedig a következő: a jelzáloghitelt nem lehet átértelmezni személyi hitellé a bank a jelzálogon túl semmit sem követelhet ez ebben a tekintetben bőségesen elég
teljesen komolyan gondolom fiat pénz + részleges tartalékolásra alapozott bankrendszer = burkolt újraelosztás melynek során szép lassan teljesen eltűnik a középosztály
Érdekes döntés született egy szlovén devizahiteles ügyben
Ugrás a cikkhez