Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert - amint a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja - a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504
A válság sem extra, sem semmilyen profitnövkedést nem hozott a bankoknak. Az árfolyamvltozás miatt ugyanazért a devizáért többet fizet az adós forintban, a bank meg ugyanannyit a forrásért devizában.
Még véletlenül sem a feltett kérdésre válaszolsz.
Ezek szerint nem tudsz válaszolni?
(Ez nem vita, hogy beírsz valami tetszőleges demagóg marhaságot, melynek nincs köze a kérdéses témához.)
Azért az érdekes, hogy az általad emlegetett "masszív közgazdasági tanok" miért is nem alkalmazódtak például a sokkal demokratikusabbnak tartott - egyébként szintén volt komcsi és nem nyugati - Lengyelországban? És miért pont az ellenkezője következett be?
Elárulom: úgy, hogy az általad is említett demagóg kijelentésnek nincs köze e tárgykörhöz, amit most tárgyalunk.
Azon kívül, hogy nem a devizakockázat volt (és még mindig van) a kérdés, nagyon mellélőttél, mert az olyan járulékos költségeken, mint a titkárnők fizetése pont profit termelődik a deviza relatív felértékelődésével, mivel (törvényileg) devizában számolják el, de forintban fizetik... és ráadásul ugyanannyit fizetnek és nem növelik a titkárnő fizetését az árfolyamváltozás függvényében... sőt az igazgatóét sem valószínű.
Úgyhogy én is megismétlem a kérdést, amire kíváncsi vagyok: a banki kezelési költség emelése mivel indokolható (mondjuk a lengyel csökkenéssel összevetve)?
(És maradjunk annyiban, hogy ezt a devizakockázat, ami az ügyfélé, nem befolyásolja... legalábbis olyan irányban, mint próbálod elhitetni, nem.)
Te most ki vagy? Mert hozzászólásaidban pénznyelő visszhangzik, egyetlen önálló gondolatod sincsen, sőt, még az általa feltett kérdést is ismét és. Te nyilván egy klón vagy, de ügyesen csinálod...
Ezért neked válaszolok. Lengyelországban más volt a szabályozás és a lengyel piac sokkal nagyobb és masszîvabb, ott megcsinàlták azokat a reformokat, amelyeket mi nem (1996-2013). Csak nézzél utána, mielőtt megmondod a tutit!
Te miről beszélsz a bérköltségek esetén? Legjobb tudomásom szerint a legtöbb ( ha nem minden) banki alkalmazott forintban kapja a fizetését, s a vizsgálatok szerint ( volt bőven!) a törlesztőrészletek, legfeljebb a kockázati költségekkel növekedtek.
Arról pedig fogalmam sincs, pénznyelő hol banktól, mindenesetre nincs tudomásom, hogy ablakok többsége emelt volna 2008 ősze óta a kezelési költségen. Miért is tette volna? Elég volt, hogy akockázatemelkedés miatt nem tudták azadósok fizetni a tartozást, miért akartak volna még több céltartalékot képezni? Nem azért van annak, hogy kincses szén ügyfelével és ezzel magával is!
"Arról pedig fogalmam sincs, pénznyelő hol banktól, mindenesetre nincs tudomásom, hogy ablakok többsége emelt volna 2008 ősze óta a kezelési költségen."
Raifeissen. Amúgy nézz körül a neten. Egyrészt minden bank devizában denominálta a kezelési ktg-t is. Ami már önmagában megkérdőjelezhető. Mástészt sok helyen emeltek a kezelési ktg-en 2008 után (évi 0.5-1.5%-ról 1-2.5-re emelkedtek tipikusan).
Egyszóval mégsem tudsz egyéb indokot adni azon kívül, hogy "csak", mert szabad volt.
"piac sokkal nagyobb és masszîvabb"
"Annyira", hogy pl. a CDS-változás az adott kérdéses időre vonatkoztatva azonos mértékben változott a két országban.
Itt mégis kamatot emeltek a CDS-re hivatkozva, amíg ott kamatot csökkentettek.
"Te miről beszélsz a bérköltségek esetén? Legjobb tudomásom szerint a legtöbb ( ha nem minden) banki alkalmazott forintban kapja a fizetését"
Pontosan erről. Az ügyfelek számláján pedig devizában volt ez a költség is eredetileg deklarálva. (Ráadásul ezt törvény írta elő.) azaz, ha a forint romlott, akkor automatikusan nőtt az alkalmazottak fizetésére szánt összeg forintban. (Pedig ez a költség is nyilván eredetileg is túl volt számlázva, mert számolni kellett - "teljes joggal*" - egy forinterősödéssel.)
* habár a banknak ott az egyoldalú sz.módosítás lehetősége, az ügyfélnek meg nem. (A törvényre visszatérve, most is megvan... viszont "qrvára megszigorítva", mert most már meg van jelölva vagy 3-4 dolog, amire alkalmazni lehet pl. pont kamatok :DD, a többi ilyet meg nyilván magába a szerződésbe kell belefoglalni és megintcsak lehet.)
Azaz a banknak egy forintgyengülés nemhogy veyzteséget, hanem épphogy nyereséget okozott a költségek területén, azaz lefelé kellett volna menni.
"Egyrészt minden bank devizában denominálta a kezelési ktg-t is. Ami már önmagában megkérdőjelezhető."
Ezzel vitatkoznék. Mármint nem a "jogosságról", hanem a jogosságról, ugyanis törvény írta elő, hogy így kell eljárni.
Abban persze igazad van, hogy az elkészítésénél nyilván ott voltak a bankok is és nem hallottuk, hogy tiltakoztak volna. Persze mivel ott az egyoldalú sz.módosítás lehetősége, nincs is miért, mert a bank nem bukhat, csak az ügyfél.
Amennyíben a Lehmann ügyvéd által elkezdett perekről van szó ott VESZÍTETTEK A DEVIZAHITELESEK.
Köszönhetően a rosszul megírt keresetlevélnek.
Egyedi esetekben van már olyan per megnyerve másodfokon . Viszont több dologra terjeszkedik ki ,mint ami jogos - szvsz - ezért ez ügyekben a Kúria EU unios állásfoglalást kért.
Egyes esetben , ahol nem lett per tárgya a CHF/EUR/HUF árfolyam , csak a meg nem hirdetett rejtett költségek és egyoldalú emelések lettek megkérdőjelezve KÖZÖS MEGEGYEZÉS SZÜLETETT. Persze ehhez komoly jogász és igazságügyi-pénzügyi szakközgazdász vélemény segítség kellett a Bíróság részére.
Na ezek nem lesznek BULVÁR CIKKEK ALANYA mert a megállapodáshoz titoktartás is tartozik.
A devizában nyilvántartott kölcsönszerződés alapján a pénzügyi intézmény köteles az adós által igényelt forintösszegnek megfelelő devizát az adós rendelkezésére bocsátani azzal, hogy mind a kölcsönösszeg folyósítása, mind pedig a kölcsön törlesztése – az irányadó devizaárfolyamon átszámított – forintösszeg megfizetésével történik. Ebből következően a forint árfolyamának változásából (gyöngüléséből vagy erősödéséből) eredő kockázatot teljes körűen viselni az adós tartozott.
Ettől az egyszerű közgazdasági ténytől tekintette el a lengyel szabályozás, amikor limitálta az ügyfél kockázatát. Ez - ha tetszik, fogyasztóvédelmi szempontból - eltérítette a rendes üzleti kockázatok rendes viselésének törvényszerűségétől a konstrukciót. Magyarországon ilyen szabály nem volt, itt apiacszerű kockázatviselési szabályok érvényesültek. Emiatt Lengyelországban a CDS változása is másként jelentkezett.
Jogszabály 2010-ig a tőkeösszeg százalékában kifejezve írta elő a kezelési löltség számítását, ezért a kezelési költséget - devizahitel esetében - csak devizában lehetett felszámolni, vagyis megint zöldeket beszélsz.
A Kúria kérdései álkérdések, egy pályakezdő meg tudja válaszolni, márha nem nehezedik rá nyomás.
"meg nem hirdetett rejtett költségek" márprdig nincsenek, ilyet még a Kúria sem mondott. A Kúria a hoizzá értő banki szakjogászok és szakközgazdászok segítségét elutasította, ezért is olyan a vélemény.
Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504