Csak Csajok  

Es meg egy jo tanacs Famo ! Ferjes asszony , jobb, ha en ram nem mosolyog , meg tt a forumban sem !! :-)
Elore is koszonom !

Famo,
szivesen.
De meg egy keveset: Lau is jokat irt, bar az nem a tozsdezesrol szolt, hanem a maganeletedrol amibe a tozsde, a tozsdezes, ha tetszik, ha nem, de belevegyul, es meghatarozo - hol negativ, hol pozitiv - kolcsonhatasba lepnek egymassal.
Ehhez annyit, hogy - es ez jo tanacs, sajat tapasztalat : ha lehet, ne legyenek cel idopontjaid cel arfolyamokkal vegyitve ! Foleg mint kezdonek! A pofonok amik erhetnek ilyenkor , tobbszorosen fajdalmasak egy kezdo szamara; mert nem erti a miert? -et !
Majd nehany ev multan megtudod miert ?! Akkor majd maskent is tekintesz cel idopontokra, es cel arfolyamokra egyarant !

Sok penzt!!

oké, ne ragozzuk, csak egy gondolat akkor ezekhez, a többit nem írom.

ha nyersz, nem ellenzi, ha veszítesz, akkor dühös lesz?

ez így nem alap.
a kockázatot közösen viselitek. A Te döntéseid kockázatát. ha belevágtok, akkor ha buksz, vígasztalnia kellene, nem le b*szni. Amíg ez nincs így, addig a tőzsdének a közelébe se menj.

első körben ezeket a dolgokat kellene tisztázni, mert úgy nem lehet tőzsdézni, hogy közben rettegsz.
Mellesleg két kisgyerek mellett egyébként sem.

további jó nlc-zést! :)

Ikrek nem nagyon lehetünk, mert én egy nappal korábban születtem, mint Famo :)
Max. a gyermekeink lehetnének ikrek, vagyis végül is azok is :))) Merthogy az Ikrek jegyében születtek :)))

Nekem éjfél után kicsivel folyt el a magzatvíz, és délelőtt 11-ig vajúdtam, végül zsibbadni kezdett mindenem, és emiatt megcsászároztak. Később kiderült, hogy a fiamnak a nyaka köré volt tekeredve a köldökzsinór, és túlhordtam már vagy két hete, mert magzatmáz már nem volt rajta, és elég hosszúak voltak a körmei (mint egy manökennek ...), és szegénykém nagyon szétkarmolta az arcát, amire megszületett, úgyhogy megszenvedte Ő is a vajúdást azt hiszem...

Ikrek vagytok tuti csak a korházban kavarodás volt. : )

tudja, vagy helyesli?

Ez már tényleg hihetetlen! Edikém is pont 2007.05.24-én született!!! Reggel 11:20-kor.

oké,
az első, a férjed beleegyezett a tőzsdézésedbe, vagy az akarata ellenére csinálod?
közös pénzzel, esetleg különvagyonoddal csinálod?

Ja, de hülye vagyok, nem is azt írtad, hogy Ő írta, hanem azt Te válaszoltad :))))
Kezdek szétszóródni :))

Ez nem lehet igaz!!! Én is 30 leszek az idén, és én is nyilas vagyok!!! 1978.12.11-én születtem :)

Az igaz, hogy amióta megvan a fiam, többnyire jobban vagyok depiügyileg, de olykor meg éppen amiatt, esek vissza, hogy úgy érzem, hogy túl sok dolgot vállaltam egyszerre, és nem tudok mindenben olyan lenni, amilyen szeretnék.

Azt miért írtad, hogy Laurion azt írta, hogy: "Kérdezz, maximum hárítok" én nem látom, hogy ilyet írt volna... vagy nem jól látom?

Én sem tudok mindig írni. Meg most már mennem is kell lassan.

Szia Famo!

Ne haragudj, hogy eddig nem válaszoltam, de eléggé elfolyt ez a mai napom.
Bőszen shortolgattam az OTP-t (TDT-vel, tudom, fúj-fúj, de akkor is azzal...), de a harmadik shortomnál beijedtem, amikor úgy felhúzták 7060-ra, mivel 6960-on nyitottam a shortot, úgyhogy amikor visszaesett 6930-ra, akkor lezártam, és inkább elmentem sétálni a Picúrral. Erre megint úgy jártam mint tegnap... Igaz, megvan 7% nyereségem a mai napra is, de ha igazán hittem volna magamban, és a megérzésemben, akkor most jóval több lenne a nyereségem...
Node végül is az a lényeg, hogy a zsé a zsebben, és haszonkiesésen nem szabad siránkozni. Bár, igaz, megint nem az a fő bajom, hanem az, hogy nem bíztam magamban eléggé. Nem bíztam magam a megérzéseimre. Pedig az jó volt úgy, ahogy megéreztem... de most már mindegy.

A függőség egyébként nálam is megvan már, pedig még csak 3 hónapja tőzsdézek. Úgyhogy hétvégén, meg van, hogy hajnalban is, ha nem tudok aludni régi kötéslistákkal szoktam próbálgatni a stratégiámat.

Szerintem nagyon jó ötlet, hogy csináltál egy ilyen csajos fórumot! Én örülök ennek, mert ha van időm, szeretek fecsegni, meg írni mindenféléről. És én is érzelmes vagyok egyébként, és nálam is, előfordul, hogy sírva fakadok, bár nálam újabban az szokott lenni, hogy annyira depressziós vagyok, ha nagyon összejönnek a dolgok (ami januárban meg is történt), hogy már sírni sem tudok. Úgy érzem magam ilyenkor, mint egy jégcsap, egy törékeny jégcsap...

Közben amit kérdeztem volna, azt látom, már megválaszoltad másnak, hogy a férjed tkp. tud arról, hogy tőzsdézel, és arról is, hogy bukóban vagy, csak arról nem, hogy mennyire vagy bukóban. Egyébként ezt olvastam DLPH blogjában is, amikor írtad, és éppen azon morfondíroztam, hogy talán írnom kellene Neked valahogy, de úgy tűnik, hogy működik a telepátia még ismeretlenül is, és megelőztél ;)

Szerintem az őszinteség nagyon fontos. Egy párkapcsolatban pedig különösen. Ha sokáig tartod magadban, azzal csak a félelmedet nyeled és nyeled, és ez sem pszichikailag, sem fizikailag nem tesz jót Neked, különösen, ha érzékeny alkat vagy. Én mindig, minden nap el szoktam mondani a férjemnek, hogy mennyit nyertem, vagy buktam. Sőt, többnyire nap közben már felhívom, és "helyzetjelentést" adok le az aktuális állapotról. Ennek igaz, megvan az a hátránya, hogy időnként mintegy akaratlanul is megpróbálok Tőle segítséget kérni, hogy: "szerinted zárjam a pozit, vagy várjak még", és tudom, hogy ezt nem szabad. Egyrészt azért, mert Ő nem tudhatja, hogy mit csináljak, hisz a pozit én nyitottam, a saját megérzésemre hallgatva, és nekem kell eldöntenem, hogy hol legyen a vége. Másrészt pedig azért, mert abból, hogy árfolyamokat mondok Neki, Ő még nem tudja, hogy mi a konkrét helyzet, hiszen ott van a munkahelyén, és ezernyi más dolog is jár a fejében, és a legkevésbé az, hogy megpróbáljon gondolatban grafikont rajzolni az én árfolyamjelentéseim alapján...
Úgyhogy ez nyilván részemről hárítás már megint. Ezzel is tennem kell valamit. Meg kell tanulnom a döntéseimet önállóan meghozni, és a leginkább is felelősséget vállalni a döntéseimért. Mert gyakran ködösítek, azt már észrevettem. Pl. "azért vesztettem, mert közben ki kellett szaladnom bepelenkázni a fiamat", vagy "etettem, szoptattam, fejtem" stb. Ez mind csak ködösítés. A legtöbb bukóm igenis a saját hülyeségem miatt volt, többnyire amiatt, hogy nem bíztam a saját megérzéseimben, és addig-addig olvastam híreket, véleményeket, elemzéseket stb. amíg végül hagytam magam meggyőzni a megérzésem ellentétjéről. És aztán ki volt a hibás a bukóm miatt??? Nem én ám, hanem az elemző :)))
Nnnna itt a nagy hiba, amit korrigálnom kell. Ha hibás döntést hozok, azért nekem kell vállalni a felelősséget. Nem hibás sem egy elemző, sem senki más, akire esetlegesen hallgattam, mert a döntést én hoztam meg, hisz senki nem állt pisztollyal a hátam mögött, hogy márpedig ilyen és ilyen pozit nyissak, vagy, hogy márpedig üljek a bukóban, mint baba a langyos pisiben...
Igenis mindenért én vagyok a felelős. Végül is ez az a pont, amikor az ember tényleg lelkileg is felnőtté válik. Az a pont, amikor minden döntéséért, és vele történtekért vállalja az ember a felelősséget. Amíg hárít valaki, addig akár nyolcvan éves is lehet, lélekben akkor sem vette még le a gyerekcipőjét, és nem akarja észrevenni, hogy pedig az már szorítja...

Ezért írtam, hogy később fogok válaszolni, mert sejtettem, hogy hosszas monológ lesz ebből :) Ismerem már magam annyira :)
Most meg már nem vagyok poziban (nem merek most már belerondítani a heti szép (14%-os) nyereségembe.
Úgyhogy most locsoghatok a világba ;)

Szóval én azt mondom, hogy szerintem Neked az a legjobb (már a Te lelkivilágodnak és pszichédnek), ha elmondod a férjednek a teljes igazságot, mert akkor nem emészted tovább magad. Ne haragudj meg a hasonlatért, de tudod, szerintem olyan ez, mint amikor egy gyerek nem meri bevallani otthon az egyest, és csak annyit mond, hogy nem áll jól földrajzból, de azt nem, hogy egyest kapott a vaktérképre, és addig akarja húzni halasztani a dolgot, amíg ki nem javítja azt az egyest.
De addig viszont stresszeli magát, és a szülei, ha akarnának sem tudnak neki segíteni, még annyira se, hogy megnyugtassák, hogy ugyan már, több is veszett Mohácsnál, majd kijavítod azt a jegyet később... És a legrosszabb az, ha a szülő másképpen tudja meg, és nem a gyerektől...

Na, tudod úgyis, hogy mire akarok utalni virágnyelven :)
Persze, a Te életedet Neked kell élned, és Neked kell tudnod, vagy rájönnöd, hogy mikor minek van itt az ideje. Van amikor a hallgatásnak, van amikor az őszinte vallomásoknak.

Azért pedig igazán becsüllek, hogy két ilyen picurka mellett tudsz tőzsdézni!!! Nekem az egy szem kisfiam mellett is elég nehéz, és gyakran estére kész hulla vagyok...

Az OTP fórumos fiúk pedig tényleg nagyon segítőkészek, hidd el! Nem hiszem, hogy bántani akartak, csak ugrattak. Szerintem ne vedd fel az ilyesmit, hanem próbáld meg humorosan nézni, mert Ők úgy gondolják, és biztos, hogy nem akarnak bántani ezzel. Csak a fórumokon gyakran nem úgy jön le mások mondanivalója, ahogy az élőszóban lejönne, mert ugyebár nem látjuk egymás arckifejezését, tekintetét, stb.

kedves Famo,

nekem nagyon szimpatikus az őszinteséged (itteni), és együttérzek Veled a bánatodban.

Megengedsz pár indiszkrét kérdést? (próbálnék segíteni)