Mivel a mai emberi népességben már egyre fogy azoknak az aránya, akik (természetes vagy mesterséges úton) immunológiai
védettséget szerezhettek a himlővel szemben, ezért egy újonnan
kialakuló járvány rövid távon valószínűleg minden korábbinál gyorsabb és
pusztítóbb lenne. Sokan úgy vélik, hogy a természetből soha többé nem
fog váratlanul újra felbukkanni a fertőzés. Mások szerint viszont
fertőzőképes vírusok maradhattak a sarkvidéki fagyott talajba temetett
holttestekben, vagy a közeli rokon majomhimlő vírusból is újra kialakulhat egy nagyon hasonló emberi kórokozó.
A hidegháborús időszakban mind a Szovjetunió, mind pedig az USA elraktározott fertőzőképes víruskészletet, hiszen ezt potenciális biológiai fegyvernek
tekintették. Úgy gondolták, ha az ellenség himlővírussal támad, akkor
az orvosbiológiai védelem kifejlesztéséhez nélkülözhetetlen a vírus
birtoklása. A hidegháborús nagyhatalmak megállapodtak a készletek
egyidejű megsemmisítésének határidejében (1993). Ezt később többször
meghosszabbították (1995, 1999, 2002), és nem cselekedtek. A
döntésképtelenség oka, hogy a készletek fönntartása vagy megsemmisítése
mellett egyaránt fontos érvek szólnak, ugyanakkor mindkét megoldás
jelentős kockázattal is jár. A felek általában nem bíznak abban, hogy
más országok katonai intézeteiben nincsenek illegálisan fenntartott
vírustörzsek, ahogyan ez például Csehszlovákia esetében már bebizonyosodott.
A készletek sorsa feletti döntés ma már egyre veszít a jelentőségéből, hiszen a vírus genetikai kódja ismert, nyilvános forrásokból megszerezhető, és elvileg nem kizárt a vírus mesterséges szintetizálásának lehetősége.
CoronaVirus
https://mobile.twitter.com/hashtag/Wuhan?f=live