Múlt csütörtökön az alábbi cikk jelent meg a Magyar Hírlapban. Nagyon megijedtem. Nyugtasson meg valaki, hogy csak kacsa. Mert ha nem, akkor lőttek a kisrészvényesi pályafutásomnak. Amivel ugyan lehet, hogy jobban járok. Na de így?
Tehát a cikk:
Pórul járhatnak a részvényes evások
Az egyszerűsített vállalkozói adó - néhány pontjának javítása után - tartósan fennmaradhat, hiszen az EU-ban is jelentős kedvezményeket kapnak a mikrovállalkozások - hangsúlyozta Zara László, az adótanácsadók egyesületének elnöke. A módosításig azonban ne adja el értékpapírját az evás cég, ha nő az árfolyam, ha esik mindenképpen veszít.
Az evajogszabályok egyik furcsa következménye, hogy az egyszerűsített vállalkozói adót választó cég mindenképpen adót fizet, ha a már birtokában lévő, vagy ezután befektetésként vásárolt értékpapírt eladja. Ez akkor is így van, ha alacsonyabb áron adja el, mint amilyenen vette, tehát az árfolyamon nem nyeresége, hanem vesztesége lett.
Az evatörvény szerint ugyanis az adó a teljes bevétel 15 százaléka, márpedig az eladáskor befolyó pénz mindenképpen bevétel, akkor is, ha az árfolyamesés miatt valójában veszteség képződik.
Vegyük például, hogy van egy egymillió forintos értékpapírcsomagja az evás cégnek (tőzsdei részvény, tőzsdén kívüli, befektetési alap vagy állampapír). Mondjuk az eladáskor százezer forint árfolyamnyereség realizálódik, tehát az evás 1,1 millió forintos bevételt kénytelen elszámolni, s ez után kell megfizetnie a 15 százalékos evaadót, azaz 165 ezer forintot. Ez esetben 65 ezer forintot veszít. Más társaság csak a százezer forint árfolyamnyereség után fizet 20 százalékos forrásadót. (Magánszemélyeknél ráadásul az idei évtől nullaszázalékos az adókulcs.) Duplán veszít viszont az evás, ha a papír ára csökken. Például hirtelen a felére esik, s a befektető, mentve a menthetőt, kénytelen eladni részvényét. Akkor a félmilliós árfolyamvesztesége mellé még 75 ezer forintot is kidob az ablakon. A maradék, az eladásból visszajövő másik félmilliónak ugyanis ennyi a fizetendő evaadója, hiszen az a cég bevételének számít. Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke épp ezért nem javasolja az evásoknak, hogy értékesítsék - a vállalkozásuk gyarapítása érdekében - előzőleg vásárolt értékpapírjaikat, újak vásárlásától pedig óva int. Legalábbis addig, amíg a törvényt nem módosítják.
A másik evás probléma a tavalyi teljesítésről idén kibocsátott számla kezelése. (Magyar Hírlap, 2002. január 20.) Itt igen színes a kép, attól függően, milyen volt tavaly a vállalkozási forma. A kettős könyvvezetéses cégeknél például a törvény az áfa nélküli nettó bevételt adóztatja duplán, azaz tavaly is, idén is. A korábban egyszeres könyvvezetésű, valamint a tavaly még egyéni vállalkozó, ma már evás vállalkozóknál pedig fordított a helyzet. Ők nem a nettó bevétel, hanem az áfa után adóznak kétszer, a februárban esedékes tavalyi áfa-bevalláskor a teljes áfát (25 százalék) vissza kell fizetniük, idén pedig az áfával növelt bevétel adózik 15 százalékkal. Az már igazán az "apróságok" közé tartozik, hogy a tavaly kiszámlázott, de csak idén megkapott bevétel is kétszer adózik, vagy ha az evás meg sem kapta, akkor is kell utána adót fizetni.
A helyi adóval viszont akár jól is járhat az evás, ha "ügyesen" tölti ki a nyomtatványt, vagy májusig nem változik a törvény. Elvileg ugyanis nyilatkozhat az adóbevalláson, hogy ő az új adónemet választotta, de nem érdemes - mondta Zara László. Ha beixeli a megfelelő rubrikát, akkor az evaalap fele után vetik ki rá a helyi iparűzési adót. Ha nem választja ezt, akkor viszont nem is kell fizetnie semmit - állítja az elnök. A helyiadó-törvény ugyanis a nettó bevétel megállapításakor a számviteli törvény hatálya alá esőkről, illetve (egyéni vállalkozóknál) a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozókról beszél. Mint ismert, az evásra sem egyik, sem másik, hanem az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény vonatkozik.
A szakképzési hozzájárulás (a béralap 1,5 százaléka) befizetése alól nem menti fel - az alkalmazottat foglalkoztató - adózót az evatörvény, ám jelenleg úgy tűnik, hogy azt sem kell fizetnie. Az evás ugyanis nem készít egyszerűsített beszámolót, és költsége (így bérköltsége) sincs. A szakképzési hozzájárulás fizetésére azok kötelezettek, akiknél mindez megvan. Végül a hátrányok között említhető még az is, hogy az evás nem kaphat Széchenyi kártyát.
A törvény Achilles-pontja adószakmai szempontból az általános forgalmi adó - mutat rá az adótanácsadók egyesületének elnöke. Ez akár rejtett költségvetési támogatásnak is felfogható, hiszen a vállalkozó az áfából ki tudja fizetni az evaadót, s a nettó árbevételnél még akkor is több pénze marad.
Mindezek ellenére Zara László azt mondja, az egyszerűsített vállalkozói adó tartósan fennmaradhat. A felsorolt hiányosságok orvosolhatók - a Pénzügyminisztérium dolgozik a törvénymódosításokon -, az uniós joggal pedig nem ellentétes a magyar jogszabály - tette hozzá az elnök. Az Európai Unió tagországaiban számtalan példa van a mikrovállalkozások támogatására, tehát az eva nem torzítja a versenyt - hangsúlyozta.
Aki egyéni vállalkozó az használja az EV. megjelölést. A félreértések elkerülése végett érdemes az egyéni vállalkozónak EC megjelölést bejegyztetnie a cégbíróságon. ( Durva esetben MoL EC= Kovács Béla egyéni vállalkozóval, de nem Kovács Béla magánszeméllyel.)Min denféleképpen meg KELL különböztetni a magánügyfelet a vállalati ügyféltől.
Jancsika, Hogyan lehet "mezei magánszemélyként" tőzsdézni? Ezt hogyan különbözteti meg az APEH ? A magánvállalkozásom neve a saját nevem,a brókercégnél pedig szintén a saját névre megy a részvény. Vagy az APEH csak a vállalkozói számlámat nézi?
Azért a Magyar Hírlap nem autentikus forrás és tele van hibákkal. Az egyéni vállalkozóknál valóban gond lehet az értékpapír,de ha az egyéni vállalkozó mint magánszemély tőzsdézik akkor 0 az árfolyamnyereségadó. Tehát nem mint egyéni vállalkozó kell tőzsdézni, hanem mint mezei magánszemély. A kettős könyvelést folytatónál nem EVA alap az értékpapír eladása után kapott pénz, hiszen az nem minősül belföldi értékesítésnek és így nem alapja az EVA-nak. Az 2003-ban kiszámlázott 2002-es teljesítésű számla ÁFA tartalma EVÁS cég esetében nem fog kétszer adózni, hiszen ez nem érdeke a PM-nek.
Kedves Portfolio, Ez egy elég fontos téma,mivel eléggé elterjedt a magánvállalkozói munkavállalás és nagyon sok ember tájékozatlan a témában (köztük én is). Nem tudátok-e utánanézni ennek (ezen az oldalon müködik adótanácsadás is,ezért gondoltam,talán van ilyen szakértőtök) ? Előre is köszönök minden infót!!
Nem szándékoztam vitatkozni, csupán leírtam a két variációt - tavalyi, vagy idei részvényeladásra, eva-sok szemszögéből. Ha nem bt, vagy, hanem egyéni vállalkozó, akkor pedig jobb, ha a könyvelőddel konzultálsz, mert én a bt-s verziót ismerem.
Kedves Bence! Te kivel vitatkozol? Én kérdeztem valamit, mert a cikk megijesztett. Nincs cég, meg nem cég. Egyéni vállalkozó vagyok, és félek tőle, hogy az eladásból származó privát pénzt nem kezeli-e együtt az APEH a vállalkozásból származó jövedelmemmel. Mert bár nem a vállalkozás pénzét tettem be, de az adókedvezményeket igénybevettem. És nem tudom, mi a helyzet. Ezért kérek tanácsot. Várom továbbra is a hozzáértők véleményét. Pl. ha SmallCap utánanézne a dolognak. De lehet, hogy időközben a könyvelőm tisztázza a dolgot.
A céges száládról megvetted volna a részvényeidet a privát számládra. A részvények ára a cég házipénztárát növelte volna, ami után három év alatt kell fizetni összesen húsz százalékot. A te verziód szerint az eladás évében 15 százalék.
Az EVA és a tőzsde
Tehát a cikk:
Pórul járhatnak a részvényes evások
Az egyszerűsített vállalkozói adó - néhány pontjának javítása után - tartósan fennmaradhat, hiszen az EU-ban is jelentős kedvezményeket kapnak a mikrovállalkozások - hangsúlyozta Zara László, az adótanácsadók egyesületének elnöke. A módosításig azonban ne adja el értékpapírját az evás cég, ha nő az árfolyam, ha esik mindenképpen veszít.
Az evajogszabályok egyik furcsa következménye, hogy az egyszerűsített vállalkozói adót választó cég mindenképpen adót fizet, ha a már birtokában lévő, vagy ezután befektetésként vásárolt értékpapírt eladja. Ez akkor is így van, ha alacsonyabb áron adja el, mint amilyenen vette, tehát az árfolyamon nem nyeresége, hanem vesztesége lett.
Az evatörvény szerint ugyanis az adó a teljes bevétel 15 százaléka, márpedig az eladáskor befolyó pénz mindenképpen bevétel, akkor is, ha az árfolyamesés miatt valójában veszteség képződik.
Vegyük például, hogy van egy egymillió forintos értékpapírcsomagja az evás cégnek (tőzsdei részvény, tőzsdén kívüli, befektetési alap vagy állampapír). Mondjuk az eladáskor százezer forint árfolyamnyereség realizálódik, tehát az evás 1,1 millió forintos bevételt kénytelen elszámolni, s ez után kell megfizetnie a 15 százalékos evaadót, azaz 165 ezer forintot. Ez esetben 65 ezer forintot veszít. Más társaság csak a százezer forint árfolyamnyereség után fizet 20 százalékos forrásadót. (Magánszemélyeknél ráadásul az idei évtől nullaszázalékos az adókulcs.) Duplán veszít viszont az evás, ha a papír ára csökken. Például hirtelen a felére esik, s a befektető, mentve a menthetőt, kénytelen eladni részvényét. Akkor a félmilliós árfolyamvesztesége mellé még 75 ezer forintot is kidob az ablakon. A maradék, az eladásból visszajövő másik félmilliónak ugyanis ennyi a fizetendő evaadója, hiszen az a cég bevételének számít. Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke épp ezért nem javasolja az evásoknak, hogy értékesítsék - a vállalkozásuk gyarapítása érdekében - előzőleg vásárolt értékpapírjaikat, újak vásárlásától pedig óva int. Legalábbis addig, amíg a törvényt nem módosítják.
A másik evás probléma a tavalyi teljesítésről idén kibocsátott számla kezelése. (Magyar Hírlap, 2002. január 20.) Itt igen színes a kép, attól függően, milyen volt tavaly a vállalkozási forma. A kettős könyvvezetéses cégeknél például a törvény az áfa nélküli nettó bevételt adóztatja duplán, azaz tavaly is, idén is. A korábban egyszeres könyvvezetésű, valamint a tavaly még egyéni vállalkozó, ma már evás vállalkozóknál pedig fordított a helyzet. Ők nem a nettó bevétel, hanem az áfa után adóznak kétszer, a februárban esedékes tavalyi áfa-bevalláskor a teljes áfát (25 százalék) vissza kell fizetniük, idén pedig az áfával növelt bevétel adózik 15 százalékkal. Az már igazán az "apróságok" közé tartozik, hogy a tavaly kiszámlázott, de csak idén megkapott bevétel is kétszer adózik, vagy ha az evás meg sem kapta, akkor is kell utána adót fizetni.
A helyi adóval viszont akár jól is járhat az evás, ha "ügyesen" tölti ki a nyomtatványt, vagy májusig nem változik a törvény. Elvileg ugyanis nyilatkozhat az adóbevalláson, hogy ő az új adónemet választotta, de nem érdemes - mondta Zara László. Ha beixeli a megfelelő rubrikát, akkor az evaalap fele után vetik ki rá a helyi iparűzési adót. Ha nem választja ezt, akkor viszont nem is kell fizetnie semmit - állítja az elnök. A helyiadó-törvény ugyanis a nettó bevétel megállapításakor a számviteli törvény hatálya alá esőkről, illetve (egyéni vállalkozóknál) a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozókról beszél. Mint ismert, az evásra sem egyik, sem másik, hanem az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény vonatkozik.
A szakképzési hozzájárulás (a béralap 1,5 százaléka) befizetése alól nem menti fel - az alkalmazottat foglalkoztató - adózót az evatörvény, ám jelenleg úgy tűnik, hogy azt sem kell fizetnie. Az evás ugyanis nem készít egyszerűsített beszámolót, és költsége (így bérköltsége) sincs. A szakképzési hozzájárulás fizetésére azok kötelezettek, akiknél mindez megvan. Végül a hátrányok között említhető még az is, hogy az evás nem kaphat Széchenyi kártyát.
A törvény Achilles-pontja adószakmai szempontból az általános forgalmi adó - mutat rá az adótanácsadók egyesületének elnöke. Ez akár rejtett költségvetési támogatásnak is felfogható, hiszen a vállalkozó az áfából ki tudja fizetni az evaadót, s a nettó árbevételnél még akkor is több pénze marad.
Mindezek ellenére Zara László azt mondja, az egyszerűsített vállalkozói adó tartósan fennmaradhat. A felsorolt hiányosságok orvosolhatók - a Pénzügyminisztérium dolgozik a törvénymódosításokon -, az uniós joggal pedig nem ellentétes a magyar jogszabály - tette hozzá az elnök. Az Európai Unió tagországaiban számtalan példa van a mikrovállalkozások támogatására, tehát az eva nem torzítja a versenyt - hangsúlyozta.
Nagy Ildikó