Ami a devizahitelek mögött van – Kérdezze az MNB szakértőit!  

Kedves Fórumozók és MNB-szakértők!

Köszönjük a fontos kérdéseket, illetve az alapos válaszokat! A témában indított fórumot ezennel lezárjuk.

Üdvözlettel:

Tisztelt dibiagio28!

Köszönjük az alapos kérdést.

FX-swap ügyleteket azért köt a hazai bankrendszer egésze, mert mérlegen belül a devizaeszközök állománya meghaladja devizaforrások állományát (mérlegen belül nyitott pozíció keletkezik), emiatt a devizakihelyezések egy részét forintforrásból finanszírozzák.

Egyedi, illetve mikroszinten az FX-swapok szerepét csak bizonyos feltevések mellett lehet levezetni könyvelési tételek mentén. Az alábbi részletesebb levezetés arra az esetre vonatkozik, ha a deviza alapú hitelek nyújtását követően a hitelfelvevő ügyfél más bankhoz utalja át a felvett hitel összegét.

A kérdéshez kapcsolódóan a lépések részletesebben a következőképpen írhatóak le:
1. Deviza alapú hitelek nyújtása (illetve az összeg átutalása) esetében a bank mérlegében összességében annyi változás történik eszköz oldalon, hogy a devizakövetelések emelkednek a hitel összegével (Ez a bank mérlegében az aktuális forintárfolyamon átszámítva jelenik meg), míg a likvid eszközök (számlapénz, készpénz) ugyanezzel az összeggel csökkennek.
Ezen belül két esetet érdemes megkülönböztetni annak függvényében, hogy milyen formában történik a folyósításhoz szükséges forintlikviditás biztosítása az ügyfél számára.

- Az egyik lehetőség, hogy a bank mérlegén belül a deviza likvid eszközök csökkennek azzal az összeggel, amilyen összeget az ügyfélnek folyósít. Ezt követően az ügyfél javára a devizaösszeget forintra váltja egy harmadik szereplővel (az azonnali devizapiacon) kötött ügylet révén a hitel folyósításakor. Ez utóbbi tranzakció azonban a bank mérlegében nem jelenik meg.
- A másik lehetőség, hogy a bank mérlegében a forint likvid eszközök csökkennek az eszköz oldalon, vagyis lényegében maga a bank „köti meg” implicit módon a fenti ügyletet az ügyféllel (konverzió).

A fenti lépéseket figyelembe véve hitel nyújtásakor a bank mérlegében eszköz oldalon az első esetben összességében annyi változás történik, hogy a devizakövetelések emelkednek, míg a deviza számlapénz csökken, míg a másik esetben a devizakövetelések emelkednek, a forint számlapénz csökken.

2. Az FX-swap szerepének levezetéséhez azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a hitelkihelyezések egy részét a bankok forint forrásból finanszírozzák, a folyósításhoz szükséges likviditást annak révén biztosítják.
- Az első esetben forintbetétekből származó forintlikviditást devizára kell váltania banknak, amit aztán egy ellenkező irányú spot ügylettel forintra vált az ügyfél javára a fent leírtaknak megfelelően. A forintlikviditás devizalikviditásra való konvertálására lehetőséget teremt az FX-swap spot lába. Az FX-swap spot lába a bank mérlegén belül jelenik meg. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a következő történik: a bank forinttartozása nő a forrás oldalon, az elszámolási számla eszköz oldalon a forintbetét elhelyezésből adódóan, majd a bank forintszámlája csökken a devizaszámlája nő az FX-swap spot lábának köszönhetően az eszköz oldalon, majd a hitel nyújtást követően csökken az devizaszámla-pénz, emelkedik a devizakövetelés; így összességében devizakövetelés áll szemben forinttartozással. Az ebből adódó árfolyamkitettséget pedig az FX-swap termin lábán keresztül fedezi le a bank. Az FX-swap termin lába mérlegen kívüli tételként jelenik meg. Így az FX-swap a szükséges devizalikviditás biztosításában és az árfolyamkockázat fedezésében is szerepet játszik.
- A másik esetben a forintbetét elhelyezésből adódóan a forint számlapénz nő eszköz oldalon, a forinttartozás forrás oldalon, majd a hitel nyújtását követően összességében a forintszámla csökken, a devizakövetelés emelkedik, így ebben az esetben is devizakövetelés áll szemben forinttartozással. A banknak az ebből adódó árfolyamkitettségét le kell fedeznie: ezt szintetikus határidős pozíció előállításával végzi. Vagyis köt egy FX-swap ügyletet, amelynek spot lábát egy azzal ellenkező irányú azonnal devizapiaci (spot) ügylettel semlegesíti. Az FX-swap mérlegen kívüli lába pedig fedezi az árfolyamkockázatot. Ilyenkor az FX-swap ügylet az árfolyamkockázat fedezésében játszik szerepet.

Ha a hitelfelvevő ügyfél ugyanazon bankhoz tartozó partner betétszámlájára utalja át a felvett forint-összeget, akkor emiatt (forint)likviditási igény nem jelentkezik, de devizakövetelés áll szemben forinttartozással mérlegen belül, az ebből származó mérlegen belüli nyitott devizapozíciót szintén fedezni kell. Ezt szintetikus határidős pozíció előállításával éri el a bank: az FX-swap termin lába biztosítja a fedezést (ami mérlegen kívül jelenik meg), míg az FX-swap spot lábát ellentétes irányú azonnali devizapiaci ügylettel semlegesíti.

Üdvözlettel;

Tisztelt csekete!

A deviza alapú hitelek esetében a THM lényegében a hitel kamatát és egyéb költségeket fejezi ki egy mutatóban, az árfolyamkockázatot azonban nem tartalmazza. Erre több bank felhívja a figyelmet hirdetéseiben.

Üdvözlettel;

Tisztelt Phylaxa!

A jövőbeni törlesztőrészletek mértékét meghatározza a forint árfolyamának jövőbeni alakulása, illetve változó kamatozású devizahitelek esetében a kamatok jövőbeni szintje is. A deviza alapú lakáshitelek jellemzően változó kamatozásúak. A hitelek törlesztőrészleteinek mértékét valóban befolyásolhatják egyéb tényezők is (kezelési költség, díjak stb.), azonban a a 2009. évi XIII. törvény (link alapján – elvileg – erősen szűkült a bankok egyoldalú szerződésmódosítási lehetősége, és részletesen fel kell majd a szerződésben tüntetni, hogy mi alapján nőhetnek majd a díjak, kamatok stb. Fogyasztóvédelmi kérdésekben egyébként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez érdemes fordulni.

Üdvözlettel;

Tisztelt szakértő!

Amennyiben nem forint alapú hitelben adósodom el, akkor mit jelent a THM?

Üdv/Gecse

Tisztelt szakértők!
Végzős pénzügy szakos hallgató vagyok a Közgázon. Szakiránytársaimmal többször beszéltük, hogy nem értjük pontosan, mik ezek az FX swapok, amelyekről annyit beszélnek manapság. Ezért nagyon örültem, mikor kikerült az MNB honlapjára az Önök tanulmánya.
Mindazonáltal még ez a részletes elemzés is megválaszolatlanul hagyta bizonyos kérdéseimet. Elsősorban az iránt érdeklődöm, hogyan kell pontosan elkönyvelni pl. egy magyar kereskedelmi bank által egy magyar háztartásnak CHF alapon de HUF formában, számlapénzben nyújtott fogyasztási hitelt és a hozzá kapcsolódó FX swapot a bank számláin. Ha jól tudom, a hitelnyújtáskor a bank eszközei nőnek a CHF hitellel (long CHF), és a forrásai a HUF betéttel (short HUF). Ezt a nyitott pozíciót egy short forward CHF-long forward HUF ügylettel lehetne lefedezni. Önök azt írják tanulmányukban, hogy a határidős devizapiac likviditása korlátozott, ezért fordulnak a bankok az FX swap piachoz. De akkor ott milyen ügyletet kötnek pontosan? Mi lesz a swap spot lába? Ha long CHF-short HUF az azonnali láb, és short CHF-long HUF a határidős, akkor a bank nem fedezett le semmit.
Leköteleznének, ha felvilágosítanának ez ügyben.
Köszönettel

Tisztelt Pénzintézet! Amikor devizahitelt veszek fel akkor nem is kaphatok megfelelő tájékoztatást a jövőbeni törlesztőrészletekkel kapcsolatban? Ezt a valóságban képtelenség megtudni, hogy mitől és hogyan függ a törlesztő részletem ugye? Tehát a devizahitel egy zsákbamacska. Gondolom, hogy fix kamatozású hitelkonstrukció nem is létezik nálunk és ha létezik is akkor van 3 másik feltétel ami bármikor megváltozhat. Ez így van?

Tiszelt Laci!

A kereskedelmi bankoknak forrást kell gyűjteniük a hitelnyújtáshoz; a hazai bankok által nyújtott devizahitelek kamatait nagymértékben meghatározza az, hogy a bankok milyen áron, illetve felár mellett tudnak forráshoz jutni. Fogyasztóvédelmi kérdésekben pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez érdemes fordulni.

Üdvözlettel;

Átverve érzem magam mivel amikor hitelt vettünk fel, mi az OTP-től vettünk fel CHF alapú hitelt. Mint kiderült az OTP-nek nincs is pénze. Van-e valami jogorvoslat arra hogy a Bank nem hívta fel a figyelmemet arra hogy nem a saját pénzét adta kölcsön nekem. A kamat és árfolyamkockázat kettősből, a kamat most nekem dolgozna (a svájci jegybanki kamatokat figyelve) ha saját piaci kamatozású svájci frankját adná az OTP(meg a többiek). Most fizetek 5,95% kamatot+kezelési költséget, miközben a svájci jegybank kamatai kedvezőbbek lennének. Persze olvastam hogy Magyarhon felárral kap hitelt, engem a jogorvoslati lehetőség érdekelne hogy miért nem szóltak hogy nem a sajátjuk a pénz.
Köszönettel
Laci

Tisztelt buffalo soldier!

A rendelkezésünkre álló információk alapján a japán jen alapú hitelezésből származó kockázatok fedezésére is – hasonlóan a többi devizához - lehetőséget nyújtott az FX-swap ügyletek igénybevétele.

Üdvözlettel;

Tisztelt MNB!

Ha jól tudom, már nem lehet japán jen alapon felvenni hitelt a hazai bankokban. Amikor még lehetett, érdekelne, hogy akkor milyen konstrukciókat alkalmaztak a bankok az FX-swap téma figyelembe vételével.

Tisztelt Páles Judit, Tisztelt Mák István Úr!

Köszönöm.
Érthető.

Üdvözlettel:

Tisztelt horaka!

A piaci jegyzésnél előnytelenebb megállapodás megkötésében akkor lehet érdekelt egy bank, ha az adott pillanatban elérhető legkedvezőbb jegyzés olyan jegyzőtől származik, amely az adott bankkal (annak kockázatossága miatt) egy meghatározott limitnél nagyobb összegben, vagy egy már meglévő állományon felül nem köthet ügyletet. Ilyen esetekre tavaly szeptember óta világszerte számos példa akadt.

Üdvözlettel:

Tisztelt Ata1!

A hazai bankok devizalikviditáshoz jutásának feltételei tavaly őszhöz képest javultak; a likviditási feszültségek enyhültek a pénzügyi piacokon, valamint az MNB is új FX-swap eszközöket vezetett be. Ennek hatásai a devizahitelek kamatában késleltetetten jelentkezhetnek. A devizahitelek kamatait azonban számos más tényező is befolyásolja: a forintforrások költségei, az országok közötti hozamkülönbözetek alakulása, a bankok működési költségeinek változása.

Üdvözlettel;

Tisztelt Páles Judit, Tisztelt Mák István Úr!

Köszönöm válaszukat.
A bankok jegyzési módszereit nem ismerem sajnos, így a kétely megmaradt bennem.
a "bankok nem feltétlenül a nyilvánosan elérhető jegyzéseken kötik az ügyleteket."
Számomra ez abban az esetben fogadható el, ha a piaci jegyzéshez képest előnyösebb feltételekben állapodik meg a bank. Előnytelenebb megállapodást miért kötne?

A kérdés inkább csak költői.

Tisztelettel:

Tisztelt feketebeatrix!

Az MNB és az EKB között létrejött megállapodás alapján a jegybank rövid lejáratú eurolikviditást nyújt a magyar bankrendszernek. Ennek mértéke változó, a bankok aktuális devizalikviditás-igényétől függ. Tapasztalataink szerint az említett összeg elegendő ahhoz, hogy az MNB a bankrendszer ilyen jellegű igényeit problémamentesen kielégítse.

Üdvözlettel:

Tisztelt MNB-s szakértők!

Ősszel és tavasszal sokat lehetett hallani a bankok devizalikviditásának nehézségeiről, illetve arról, hogy a csökkenő CHF-kamatok mellett mégis miért emelik meg a devizahitelek mögötti kamatlábakat a bankok. Az a kérdésem, hogy most hogyan látják a deviza likviditással kapcsolatos feszültségeket (vannak-e még) és ha ez enyhült, akkor ez megjelent-e (vagy meg fog-e jelenni) a bankok devizahitel-árazásában is? Milyen szintre szaladt fel ősszel és tavasszal a bankok frankhoz jutásának tényleges költsége és mostanában milyen szinteken mozog? (Csak azért, hogy érezzem, mindez a hitelek kamatában mit jelent.)

Tisztelt horaka!

A bankközi FX swap piacon az egyes bankok nem feltétlenül a nyilvánosan elérhető jegyzéseken kötik az ügyleteket. Ezekben az esetekben – ha a partnerkockázat megváltozik – a swap pont eltérhet a jegyzésektől. Egy magyar bank részben az országkockázat, részben a saját kockázatossága miatt drágábban jut svájci frank likviditáshoz.

Üdvözlettel;

Az FX-swap piac témájába tartozik az a kérdés, hogy még tavaly ősszel az EKB 5 milliárd euróig FX-swap keretet biztosított Magyarországnak. Nem tudom, hogy ezt hogyan és milyen mértékig használtuk fel, ha egyáltalán felhasználtuk.

Pontosítsunk. A 0,32% maximum azt jelentheti, hogy ha a swap spot lábán 1 CHF-ért a külföldi 100 forintot kap (tegyük fel, hogy ennyi a spot árfolyam), akkor a swap lejáratakor az 1 CHF-jéért 100.32 forintot kell visszaadnia. Vagyis a swap ráta nem tükrözi a kamatkülönbözetet, és a külföld javára nem tükrözi. A külföldi a kapott 100 forintot mondjuk 7%-on kamatoztatja, gyakorlatilag ezt tisztán megnyeri (feltéve, hogy a forint és a magyar bank nem dől össze).
"Normális" esetben a swapráta a kamatkülönbözetet tükrözné. Ilyenkor a magyar bank megkapná a külfölditől a kamatkülönbözetet, a magyar ügyféltől pedig a devizakamatot, így ott lenne, mintha forintban hitelezte volna a magyar ügyfelét.
Mivel azonban a magyar bank a swap-on gyakorlatilag nem kap semmit, ezért a magyar ügyféltől kell beszednie ezt a (teljes forint-) kamatot.
Összességében a bank nem hiszem, hogy jobban járna, mint egyébként; az ügyfél magasabb terhe mögött a külföld által elvárt magasabb kompenzáció áll.

Tisztelt Páles Judit, Tisztelt Mák István Úr!

Érdekelne, hogy mi az Önök véleménye az alábbiakról: (Nyilasi Úr blogjáról másoltam)

" (...) Mivel a kamatkülönbözettel korrigált bivalyerős forintárfolyam a svájci frankhoz képest is csúcsközelben van, ezért abszolút kedvező stratégia volt svájci frankban eladósodni. A 3%-os svájci frank kamatlábak mára a világban 0%-ra csökkentek, ugyanis korlátlan mennyiségben nyújt hitelt 0%-os kamatlábra a svájci jegybank, vagyis a törlesztőrészletek tekintetében a frank forinttal szembeni erősődését nagyjából pont kompenzálta a kamatláb 3%pontos csökkenése. (1%pont kamatlábváltozás a tipikus magyar frankhitelek törlesztőrészleteiben nagyságrendileg 7% körüli változást idéz elő a duration kamatlábrugalmassága miatt.) Vagyis a svájci frank hitelek forintban számolt törlesztőrészleteinek emelkedését az ég világon semmi nem indokolja. Nagyjából ugyanannyi most a világban a frankhitelek törlesztőrészletének forintértéke, mint a subprime válság kirobbanása előtt.



(Persze csak akkor, ha nem magyar uzsorás bankokkal szerződött a szerencsétlen bepalizott hitelfelvevő áldozat, amelyek nem adják tovább a 0%-ra csökkenő svájci kamatlábakat, hanem önkényesen és gusztustalanul még emelik is a kamatot, hogy dupla bőrt nyúzhassanak le a kizsákmányolt magyar igásállatokról. Kérdezzétek csak meg devizabrókereiteket, hogy mennyi is a CHFHUF short CHF swap offer kamatlába! 0.32%!!! Ennyiért juthat hozzá 1 másodperces klikkeléssel svájci frank swap hitelhez akár egy csóró magyar magánszemély is a globális forex piacon. CHFHUF short kamatkülönbözete pedig most kb pont 7%. Ennyit nyer az OTP az ügyfélre terhelt kb 10%-os svájci frank THM-en felül, azaz forintban összesen 17%-os kamatot nyúznak le ügyfeleikről a magyar bankok a 0.32% frank kamatláb helyett!! Na emiatt a kizsákmányolás miatt közel dupla a törlesztőrészlet.)"

link